Népújság, 1975. április (26. évfolyam, 77-100. szám)
1975-04-20 / 92. szám
gények és lehetőségek Írta: Szatay István, a megyei tanács általános elnökhelyettese IgylK legizgalmasabb társadalmi és egyéni probléma ezekben a hetekben a beiskolázás. Az örömtől ragyogó arcok mellett bizony szép számmal előfordulnak könnyes tekintetek is, amikor meghozza a postás az értesítést: „Gyermekét hely hiányában nem tudtuk felvenni.” Ezekben a napkoban ez ügyben megsza- . porodtak a telefonhívások, »orra érkeznek a panaszos levelek, jönnek a fellebbezések, következik a második nekifutás. Pártszervezetek, tsz- vezetőségek, üzemvezetők emelnek szóit egy-egy arra érdemes gyermek, illetve szüleik mellett. A panaszok többsége jogos, a szót emelés indokolt. Néhány esztendővel ezelőtt többen azon aggályoskodtak, hogy a demográfiai hullámvölgy idején elnéptelenednek a középiskolák osztályai, illetve azon vigasztalódtak hogy 1975 táján tulajdonképpen már nem is lesznek gondok a felvételeknél. Az élet erößen megviccelte az a,ggá- lyoskodókat és a bizakodókat egyaránt Az 1974—75. tanévben Heves megyében 3916 tanuló fejezi be az általános iskola nyolcadik osztályát Ez a szám a két évvel ezelőttinél kétszázzal, a hat évvel eze- 1 ottinél pedig több mint ezerrel kevesebb. E számok önmagukban azt jelentenék, hogy a nyolcadik osztályt végzettek edddigi továbbtanulási szándékát véve figyelembe, valamennyi tanuló iényelmesem elférne a középiskolák osztályaiban. Az, hogy ez mégsem így van, annak első és legfőbb oka — amelynek egyébként őrülünk —hogy néhány esztendő alatt ugrásszerűen megnőtt a középiskolákba jelentke- sett tanulók, száma. Ez évben a nyolcadik osztályt végzetteknek majd fele már az érettségit adó középiskolák kapuin kopogtatott. Efa évben 1882 tanuló jelentkezett középiskoláinkba, többségűk, 1122 szakközépiskolában kívánja folytatni tanulmányait. A többi nyolcadik osztályos a különböző srákmumfcásképaö. gépgyorsíró iskoláikban, tanai tovább. Mindössze 199-en, — a tanulók 5 százaléka — kíván otthon maradni. A nagyarányú középiskolába .jelentkezés sajnos ez évben is gondokat okozott és okoz a felvételeiknél. Egyszerűen arról van szó, hogy a lehetőségek és igények még megközelítőleg sincsenek arányban, különösképpen nem azért, mert az úgynevezett .^divatos” iskolákat szinte «fözönölötték a tanulók. Iy| egyénkiben a köve&e■*» ző tanévben 46 elsős jfeőzépiskolai osztály indul — ebből három katonai osztály. Ennek megfelelően a beiskolázási igények kielégítését 21 gimnáziumi és 22 szakközépiskolai osztállyal kell biztosítani. Ez azt jelenti, hogy a maximális 40-es gimnáziumi és 36-06 szakközépiskolai létszámmal számolva a gimnáziumokba felvehető 840, a szakközépiskolákba pedig 792 tanuló. Ezek szerint a grmmzrtimi igényeket teljesíteni lehet, viszont a szak- középtókoilátoba jelentkezőkből 300 tanulót a szakmunkásképzőbe kell majd irányítani. Az éle* —> mint mondani szoktuk — bonyolult és gyakran komplikációk nehezítik a megoldást. így igaz ! e témában is. Elvileg tehát minden gimnáziumba jelentkező tanulót fel tudnának venni, a gyakorlatban viszont az a valóság, hogy az egri gimnáziumi osztályokat a szó szoros értelmében elárasztották a tanulók, ugyanakkor a megye másik két városában megközelítőleg normális szintű, a vidéki gimnáziumokban. Hevesen, Füzesabonyban pedig mélyen a lehetőségek alatti a felvétel. Füzesabonyban a 80 férőhelyre 14, Hevesen a szinték. 80 férőhelyre 34 tanuló jelentkezett. Az egri gimnáziumok tagozat** osztályaira különösen túl magas a jelentkezés. A megye 420 ta- poaator; férőhelyére. 531 tanuló pályázott. A szakközépiskolákban még nagyobbak a gondok, hiszen itt az igények a lehetőségeket túl magasan meghaladják. Súlyosbítja a helyzetet, hogy eltorzult aránytalanságok mutatkoznak az egyes ágazatok túljelentkezései miatt is. Elég példaként megemlíteni, hogy az Egri Gépipari Szakközépiskolába 155, az egri Alpári Gyula Szakközépiskolába 127, az egri erdészeti szákközépiskolába 489 százalékos volt a jelentkezés. Ugyanakkor a gyöngyösi és hatvani szák- középiskolákba a jelentkezés nagyjából a lehetőségeken belüli volt. Mindezek után jogos a kérdés: mi lesz azokkal a tanulókkal, akiknek középiskolai jelentkezését hely hiányában, vagy alkalmatlanság címén az iskolák elutasították? Szólni kell arról, hogy a májusi fellebbezések során még felvehető 126 gimnáziumi tanulóval csaknem minden gimnáziumba pályázó gyermek bejut az iskolába, noha nem mindenki az eredetileg választott osztályba. Az említett okok miatt más a helyzet az egyes szakközépiskolai osztályokkal. Nyilvánvaló, hogy az egri Dobó István Gimnázium és Szakközépiskola induló erdészeti osztályának 36 férőhelyére képtelenség felvenni a jelentkezett 176 diákot. Túljelentkezés miatt még a fellebbezések elbírálása után sem kerülhet be több tanuló az óvónői, a gépipari, a közgazdasági osztályokba. Jelentős gondot okozott és okoz ezekben a napokban az is, hogy a szülők, illetve a tanulók a jelentkezési lapon második helyen feltüntetett iskolát csak formálisan választották és többen teljesen elégedetlenek, ha gyermeküket az általuk megjelölt „csak” második helyre veszik fel. A túljelentkezések, a divatos iskolák megroha- nása, az igények és lehetősége korlátái miatt sok tanulót — jó tanulókat is — kell majd az általuk megjelölt második helyre, vagy másik középiskola első osztályába felvenni. Mind nagyobb az érdeklődés a szakmunkásképző intézetek iráni is. mégis mintegy 300 gimnáziumba, vagy szakközépiskolába jelentkezett tanulót kell majd a megyei művelődésügyi osztálynak ide átirányítania. Így végeredményében szeptemberre valamennyi tovább tanulni kívánó nyolcadikos — ha nem is minden esetben az általa elképzelt iskolában —, to- vább folytathatja tanulmányait. A megyében évről évre, " az országos átlagot meghaladó mértékben növekszik a fizikai munkások gyermekeinek felvétele. Középiskoláinkban az elmúlt öt évben a fizikai dolgozók gyermekeinek felvételi arányszáma 55,7 százalékról 61,6 százalékra nőtt. A most felvetteket és a fellebbezett helyek betöltését is figyelembe véve a következő tanévre majdnem 70 százalékos arányba jutnak be középiskoláinkba fizikai dolgozók gyermekei. Ez minden eddigit felülmúl, noha sajnos így is előfordul majd, hogy fizikai munkás jó tanuló gyermekét kell majd a megjelölt második helyre felvenni, illetve más intézménybe átirányítani. A korábbá, de különösem az ez évi beiskolázás gondjai megoldásba váró feladatokat jelentenek a. megye irányító testületéi fámára is. A társadalmi és egyéni érdekek pontosabb számbavétele. a létesítésre váró új iskolatípusok helyes megválasztása, a városokban történő iskolai és kollégiumi fejlesztések jelenthetik a megoldást. A ma gondjai egyben " örömmel is szolgálhatnak, hiszen nem másról van szó, mint tanulni vágyé népünk igényeinek kielégítéséről. Harminc esztendővel a felszabadulás után eljutottunk odáig, hogy a nyolcadik osztályt végzett fiatalok — majd valamennyien — tovább kívánnak tanulni A szocialista társadalom magasabb szintű építéséhez ez elengedhetetlenül szükséges is. A cél láttán még a megoldásra váró gondok is feöny- nyebhnek tűnnek. Miskolcon elkészült a nemes- ncéi-bengermü Miskolcon, a Lenin Kohászati Művekben elkészült a nemesacél-hengermű. A hengermű közópsorozafán évente kétszázhúszezer tonna hengerelt áru készül, az ide tartozó finomhengermúben száznyolcvanezer tonna acélt hengerelnek. Az új nemesacélhengermű 1978-tól fog teljes kapacitással dolgozni. (MTI Foto Gyula.) — Erezi tC. Elnök, harmicon alul... Reggel öt órakor kelt, de röviddel utána már bent volt az irodában. A tőmezőgazdasszal beszélték meg a napi programot, aztán elindult a tehenészeti telepre, hogy megtudja mi volt éjszaka, mire van szükségük. Életritmusává vált a korai kelés és a késői fekvés, mert egész nap jócskán akadt tennivalója. Fiatalember, alig több 28 esztendősnél, és mégis ő, a termelőszövetkezet elnöke. Elnök, ilyen fiatalon? — mondhatnák sokan, de nem mondják, mert ismerik Egerszalókon, határozott, de mindig közvetlen hangját, emberséges szavait és gyors döntéseit. Két esztendeje került a gazdaságba, akkor, amikor válságos napokai élt ált a szövetkezet. Messziről indult. A Zempléni hegyköz kis zárt falujából, Vivitányból. Szegény paraszt szülők gyermekeként, aki a helyi termelőszövetkezet ösztöndíjával tanulhatott Tehetségére azonban hamar felfigyel tek. A Debreceni Agrártudományi Főiskola hallgatója lett amelyet kiváló eredménnyel fejezett be. Szakszervezeti választások Több bizalom a bizalmiaknak Ä Mártwidéki Fémművek tubus gyáregységében április 11-e és 16-a között tartották a szakszervezeti bizalmi választásokat 800 munkás, túlnyomó többségükben nődol- gözók választottak maguk közül képviselőket: a korábbi 23 helyett összesen 27 bizalmit Változatlan munkáslétszám mellett ezután többen lesznek azok, akik egy- egy csoport gondjait kéréseit közvetítik, megoldják. — Megvalósítjuk az egy művezető, egy bizalmi rendszert — tájékoztatott Kácz János a műhelybizottság titkára. — Amellett, hogy a bizalmiak száma növekedik, minden munkaterületre vezető bizalmit is választottak a dolgozók; ők lesznek hivatottak összehangolni a szakszervezeti munkát, segíteni a bizalmiakat a tájékoztatásban, agitációban. Eddig a bizalmiak között nem egy művezető, sőt főművezető is akadt, — gazdaságirányító ezután nem kaphat ilyen funkciót. Megnőtt a műhelybizottságunk létszáma is: a gyáregységben hétről kilencre. Mindezek a változások egyértelműen mutatják, hogy szélesedhet az üzemi demokrácia, több lehetőségük van a dolgozóknak véleményt mondani a vezetésről, beleszólni a döntésekbe. Különösen szociális juttatásoknál, béremeléseknél, szakmai minősítéseknél lesz majd ennek nagy szerepe. ★ A gyáregység tubus üzemében két munkásnőt kérdeztünk meg a mostani változásokról : mindketten bizalmiak voltak a korábbi esztendőkben, •egyiküket pedig most vezető bizalminak is megválasztották. — 1967 óta vagyok ebben a funkcióban — kezdte a beszélgetést Kisbenedek Lász- lóné gépmunkásnő. — őszintén szólva azelőtt nem sokat jelentett ez a megbízatás, hiszen a gyűléseken elég passzívak voltak az emberek, s mi sem tudtunk sokat elintézni az érdekükben. De aztán az utóbbi években, körülbelül 1970-től, mind több döntésbe bevonnak bennünket, aláírd. sunk például mindig ott van ■már a jutalmazások listáján. Azóta jobban érdekli a szak- szervezeti mozgalom az embereket is. Persze ehhez nekünk szintén sokat kellett tanulni; én. elvégeztem a marxista középiskolát, politikai oktatásokon vettem részt, ezenkívül különféle tanfolyamokon, ahol jogszabályokat tanultunk. Tudnunk kell ha a munkás kérdéssel fordul hozzánk, hogy hová irányítsuk, mindjárt választ kell adnunk, mit követelhet jogosan és mit nem, de csak így tudunk vitapartnerei lenni a gazdasági vezetőknek is. — Én csak három esztendeje vagyok bizalmi — mondta Vass Józsefné. aki szintén gépmunkásnő. — 1962-től dolgozom a gyárban. Szerintem is csak akkor ér valamit a munkánk, ha sikerül cselekednünk a dolgozók érdekében. Előfordult például, hogy óvodai felvétel ügyében kért meg az egyik munkatársam. Nem is bíztam a dologban, de azért csak utánajártam és nagyon örültem, amikor felvették a gyereket. Most már megkérdeznek bennünket a művezetők minősítésénél, segélyeket intézünk el, s egy sor más feladattal * megbíznak. Jobb ez így, hiszen. iöbb lenne a munkakiesés, ha mindenért a dolgozónak kellene szaladgálni, s nem is tudják sokszor, mit, hol intézhetnek eL Vass Józsefnél, az új szák- szervezeti funkcióba vezető bizalminak is megválasztotta a csoportja. Sok társadalmi munkát végzett már a KISZ- ben is, nemrég fogadták el a jelentkezését a pártba. Erre az új posztra szintén őt javasolták munkatársai. — Mennyi előnye lehet társadalmi funkciójából a bizalminak? — Különösebb anyagi előnyökkel nem jár — válaszolta — évente egyszer megjutalmazzák az aktívákat, különböző ajándékokat kapnak. Ezenkívül többször megyünk kirándulni, tapasztalatcserékre hívnak meg bennünket Különben ugyanolyan munkásak vagyunk mint a többi. Egy nagy előnye viszont van: jó érzés tudni, hogy bíznak bennem. Sok esetben volt már, amikor nem is tudta az illető, hogy jogosult például segélyre, szóltunk neki, elintéztük. S minden ilyen alkalom egy- egy ember bizalmát jelenti. — Gyermekgondozási segélyen is voltam, sokat kimaradtam a munkából, ezt pótolni kellett Ha lehetőség lesz rá, szeretnénk szakmunkás-bizonyítványt szerezni, tovább tanulni. Mindezek mellett a társadalmi funkció többletteher, de ha sikerül valamit elintézni, megoldani akkor már kevésbé érzi az ember a súlyát... Bekeli Sándor — Alig töltöttem be a huszonkét évet amikor fő- mezőgazdász lettem Dem- jénben — mondja Csorba László — a főiskola után nyomban „mély vízbe” csöppentem. Nem volt gyakorlatom, csak arra támaszkodhattam, amit a főiskolán tanultam. Segítőim azonban nyomban akadtak Fodor József elnök és a járási vezetők mindig támogattak. Megismertem a vidéket és főleg amá legfontosabb, az embereket. Mindenki fokozott követelményt támasztott velem szemben. Esténként bújtam a szakkön yve(Fotó: Puskás Anikó) két, nappal meg jártam a határt. Rendszeres kapcsolatot alakítottam ki a környező szövetkezetekkel is. 1970-ben befejeztük a szőlő-, , gyümölcstelepítést és első nagy sikerülik is ahhoz az esztendőhöz fűződik. Rendkívüli, esős nyár volt, s emiatt nagy pusztítást végzett a peronoszpóra. Dem- jénben viszont nagy gondot fordítottunk a növényvédelemre, így megmentettük a szőlőket a pusztulástól. Szerettem azt a szövetkezetei, bár területre nem volt nagy. Sőt, kedvezőtlen adottságú, mégis komoly eredményeket produkáltunk. A gazdálkodás nyereségesen alakult, a tagság is megtalálta számítását. Csorba László 1973. május 11-e óta elnöke azeger- szalóki Vörös Csillag Termelőszövetkezetnek. — Április elején egyik nap Demjénben felkeresett Kovács Bertalan. a járási hivatal akkori elnökhelyettese. Leültünk beszélgetni és azt mondta, hogy Szakikon nagy baj van. Nincs megfelelő vezetés, nincsenek szakemberek a szövetkezetben. Ezért nagyon alacsonyak a termelési eredmények. melyeken mihamarabb változtatni kell. Arra ként, vállaljam el az elnöki teendőket. Bevallom nagyon meglepett ez a kérés, mert nem volt ilyen törekvésem, de segíteni akartam és így elvállaltam. Egy szanált szövetkezetei vettem át. Űj vezetőséget választottunk, de ez sem volt akkor tökéletes megoldás. Nagyon rossz hangulat uralkodott a faluban, sok volt a széthúzó erő a tagság között. • — Mi volt a legfontosabb teendője? Mosolyog. — Meg kellett njmgtasni az embereket, hogy jöjjenek és dolgozzanak. mert érdemes. Csak közös erővel tudunk előbbrelépni. Ez volt a legnehezebb. Nem kis energiával, erőfeszítés sei, de sikerült lefékezni az indulatokat. Napról napra javult a fegyelem és nőtt a munkaintenzitás. Amikor idejöttem nagyon elhanyagolt, rossz állapotban voltak a gépek. A legfőbb feladatunk az volt, hogy a közelgő aratásra összpontosítsunk mindent. Ügy szerveztük a munkát, hogy három hét alatt betakarítottuk az összes gabonát. Volt hajtás kétségtelen, de az emberek a siker láttán felbuzdultak és jól dolgoztak. Aztán kezdtek bizakodni a jövőben is. ősszel nagy ada- gú műtrágyázással és kedvező talajmunkávai megalapoztuk a következő év termését. Érdemes volt, mert 1974-ben hektáronként 35 mázsa búzái arattunk, amire még nem volt példa a szalóki határban. Ősszel pedig kellő összefogással az esőzés ellenére is megmentettük a szőlőt. Az egerszalókiak tellát rövid idő alatt kigazdálkod- ták a veszteséget olyannyira, hogy tavaly már 600 ezer forintot tartalékoltak is. — Mivel magyarázható a siker? — Egy esztendő alatt hat egyetemet és három technikumot végzett fiatal szakember jött közös gazdaságunkba dolgozni. Valamennyien bebizonyítottak rátermettségüket, hogy együttes erővel és a tagság segítségével lehet komoly eredményeket elérni. Most is van két ösztöndíjasunk, akikre számítunk. Emellett a brigádokkal. a tagokkal sikerült megértetni, hogy mi jót akarunk, de azért tenni is kell. . Bebizonyosodott, hogy az emberekkel mindig törődni kell, segíteni őket, mert csak fgy várhatjuk el, hogy ők is támogassák a vezetést. Csorba Lászlót nemrég a járási pártértekezleten a végrehajtó bizottság tagjának választották. — Kétségtelen nagy megtiszteltetés ért ezzel az újabb bizalommal, hiszen én vagyok a legfiatalabb a végrehajtó bizottság tagjai között. Bár több elfoglaltságot jelent, de megéri, mer. megismerem az egri járás életét, azokat a problémákat. amelyek az embereket foglalkoztatják. Véleményemmel pedig én is hozzájárulhatok ezek megoldásához ... Mentesz Károly Mámm£í 1975. április -!0.. vasárna*
