Népújság, 1975. április (26. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-19 / 91. szám

Tovább tart a munka verseny! A kongresszusi és fel- szabadulási munka- verseny első szakasza 1974 végével lezárult. Az elért eredményeket már értékelik és a legeredményesebb kol­lektívák: vállalatok, szövet­kezetek és brigádok részére a május elsejével kapcsola­tos ünnepségek keretében adják át a Központi Bizott­ság és a megyei pártbizott­ságok kitüntetéseit, a kong­resszusi zászlókat és okle­veleket. A munkaverseny-mozga- lom méreteit és lendületét jellemzi, hogy abban a vállalatok, a szövetkezetek kollektíváinak többsége, a dolgozók mintegy 70 száza­léka részt vett és eredmé­nyesen teljesítette, sok eset­ben túlteljesítette felajánlá­sait. A kongresszusi és fel- szabadulási munkaverseny hozzájárult az 1974. évi népgazdasági terv sikeres teljesítéséhez, a termelé­kenység emelkedéséhez, a kedvezőtlen külső gazdál­kodási feltételek hatásának mérséklésénez, a takarékos költséggazdálkodáshoz. A munkaverseny eredmé­nyeként számos szociális és kulturális létesítmény va­lósult meg. Nagy jelentősé­gűek voltak a kedvezőtlen időjárás miatt elmaradt mezőgazdasági munkák pót­lására a munkásság által kezdeményezett kommunis­ta műszakok és mtmkaak- ciók. Az eredmények ezért a XI. kongresszuson is je­lentőségükhöz méltó elisme­résben részesültek. A kongresszusi és felsza­badulási munkaversenyt kezdeményező 19 ipari nagyvállalat és mezőgazda- sági üzem szocialista bri­gádjainak versenyvállalá­saiban, valamint a Szak- szervezetek Országos Taná­csának, a Hazafias Nép­frontnak és a Magyar Kom­munista Ifjúsági Szövetség központi Bizottságának kö­zös versenyfelhívásában nagy hangsúlyt kapott az az igény, hogy a munka­verseny lendülete a kong­resszust és a felszabadulási jubileumot követően isfoly- tatódjók, járuljon hozzá a IV. ötéves terv eredmé­nyes teljesítéséhez, az V. ötéves terv jó előkészítésé­hez és megalapozásához. Ezek a törekvések az év első negyedévében érvényre is jutottak. A kongresszus idején és azt megelőzően pótlólagos versenyfelajánlá­sok születtek. Mindezek azt igazolják, hogy adottak a folytatás politikai feltételei. A népgazdaság tervszerű fejlődése is igényli a dol­gozók további kezdeménye­zéseit, versenyfelajánlásait. A múlt évi versenycélok megvalósítása változatlanul a verseny középpontjában áll! A z idei népgazdasági terv teljesítése és az újabb ötéves terv eredmé­nyes megalapozása szem­pontjából elengedhetetlen a gazdálkodás intenzív jelle­gének továbbá erősítése. Ki­egyensúlyozott gazdasági fej­lődésünk, az életszínvonal növekedése egyre inkább a munka termelékenységének, a rendelkezésre álló erőfor­rások hatékony kihasználá­sának, a munka szervezett­ségének a függvénye. Ez fo­kozott erőfeszítéseket kíván az irányítástól és a végre­hajtástól egyaránt. A követelményeknek meg­felelően. kezdték meg az ágazati minisztériumok az éves terv végrehajtásának megszervezését, a vállalati tervek ellenőrzését. A vál­lalatok számára előírták az 1975. évi tevékenységüket megalapozó intézkedési ter­vek készítését, amelyek ér­tékelésében és végrehajtá­sának ellenőrzésében is fo­kozottan részt vesznek. A vállalati intézkedési tervek eredményes végrehajtását a vezetők elsősorban azáltal segíthetik elő, alapozhatják meg, ha a dolgozók kezde­ményezéseit, versenyvállalá­sait az intézkedési tervek­kel összehangolják. A dolgozók versenyválla­lásait, kezdeményezéseit a vállalatok legfontosabb gaz­dasági feladatainak konkrét és egyértelmű kijelölésével, a feladatok munkahelyekre történő lebontásával lehet megalapozni és befolyásolni. A jubileumi munkaverseny fontos követelménye, hogy a vállalásokban, kezdeménye­zésekben kifejeződjék a ter­melési erőforrásokkal tör­ténő messzemenő takarékos­ság. a vállalatok közötti ter­melési és kereskedelmi kap­csolatok javítására irányuló törekvés, a termékek nem­zetközi versenyképességének fokozása. E nnek érdekében az a feladat, hogy előtér­be kerüljön a kollektívák, a szocialista brigádok olyan újítási, ésszerűsítési tevé­kenysége, amely anyagmeg­takarítást, energiatakarékos­ságot eredményez, a tőkés importanyagok további he­lyettesítését teszi lehetővé. Célunk a nemzetközi piaco­kon is versenyképes, jó mi­nőségű termékek termelésé­nek növekedése. A termék­forgalmazás új rendjében pedig biztosítani kell a za­vartalan anyag- és alkat­részellátást, a szállítási ha­táridők pon tos betartását, az esetleges ellátási zavarok hatásának ellensúlyozását, a vállalatok . jó együttműködé­sének szocialista szerződé­sekkel való megalapozását. A jelentős közösségi célok megvalósítására ez évben is támogatjuk a kommunista műszakok, a társadalmi munkaakciók szervezésére irányuló kezdeményezéseket. Fontos azonban, hogy a dol­gozók szabad idejének olyan jellegű igénybevételére csak ritkábban és a szervezett munkavégzés feltételeinek biztosítása mellett kerüljön sor. LE a a kongresszusi és felszabadulási munka­verseny lendülete az év vé­géig fennmarad és ennek érdekében a vállalatok, szö­vetkezetek vezetői jól fel­használják a rendelkezé­sükre álló ösztönzési lehe­tőségeket, a munka verseny eredményesen fog hozzájá­rulni a IV. ötéves tervidő­szakra előirányzott gazda­ságpolitikai céljaink sikeres megvalósításához. Ambrus András, az MSZMP KB munkatársa Bővítették a nyíregyházi erőművet Befejezték a Tiszántúli Áramszolgáltató Vállalat nyíregyházi erőművének bő­vítését. A beruházás száz- Idlencvenmillió forintba ke­rült. A nyíregyházi erőmű most már több mint négy­ezer lakás és csaknem ennyi lakásnak megfelelő közin­tézmény távfűtését biztosítja (MTI Foto — Balogh P. Lászlói Közművelődés az egri Finomszerelvénygyárban Kétszeresen, is hasznos lá­togatást tett a közelmúltban az egri Finomszerelvénygyár­ban a párt Eger városi vég­rehajtó bizottsága.* A mű­szakba igyekvő dolgozókkal együtt érkező vb-tagok elő­ször az üzemekben, a mun­kahelyeken cseréltek véle­ményt a dolgozókkal, majd hivatalos ülésen mérlegelték a közművelődési határozat végrehajtásának helyi ered­ményeit és természetesen a további tennivalókat is. A vállalat politikai, gazda­sági vezetői által készített és a végrehajtó bizottság elé terjesztett jelentésből egye­bek között kiderült: A megyeszékhely egyik legnagyobb üzemében min­dig is megkülönböztetett fi­gyelmet fordítottak a dolgo­zók szakmai, politikai to­vábbképzésére, az utóbbi években pedig az egyik leg­fontosabb politikai feladat­nak tekintették a munkások művelődésének segítését, .tá­mogatását. De bizonyítsanak inkább a végrehajtó bizottság tetszé­sét is kiváltó példák, tények: ma a vállalatnál több mint 150 mérnök — többségük gyári ösztöndíjjal szerzett diplomát — 400 technikus és több mint 1200 .szakmunkás dolgozik. A kollektíva döntő többségének tehát megfelelő szakmai, politikai képzettsé­ge van. A különböző szakmai tan­folyamokat eddig 2000-en vé­gezték el eredményesen, több mint félszáz dolgozó szerzett — 6 középiskolai, 3 egyetemi osztályban — közép- és felsőfokú politikai vég­zettséget. A kollektíva dön­tő többségének tehát megfe­lelő szakmai, politikai vég­zettsége van. Az elmúlt évben 408 ezer, az idén pedig másfél millió forintnál is többet fordítanak a dolgozók továbbképzésére. Megteremtették a szórakozva tanulás feltételeit is a válla­latnál. A fiatalok egyre na­gyobb számban látogatják a fotó, a dokumentumfilm, a bélyeggyűjtő, a modellező­klubok foglalkozásait, a fel- szabadulási vetélkedőben 300- an kapcsolódtak be a gyár­ból. Van már aranydiplomás versmondójuk. Igen pozitív változásnak tekinthetjük továbbá, hogy ma már 1500-nál is több a könyvtárakba beiratkozott rendszeres olvasók száma, az elmúlt évben 300 ezer forint értékben vásároltak szépiro­dalmi könyvet a vállalat dol­gozói. Természetessé és gya­korlattá vált továbbá az is, hogy a szocialista brigádok sem a fehér asztalok mellett költik el jutalmaikat, hanem színházba, moziba mennek, újságot, könyvet vásárolnak Természetesen gond, tenni­való is akad még bőven. Mi­vel 1974-ben tovább emelke­dett az általános iskolai vég­zettséggel nem rendelkezők száma, ezért már tavaly, és ar. idén is újabb osztályokat: szerveztek az általános isko­lában. A közeli tervekben szere, pel a gyárban működő gép­ipari szakközépiskola meg­szervezése is, várják az újabb jelentkezőket — elsősorban a nőket, a fiatalokat — a szak­mai tanfolyamokra, az eddi­ginél is nagyobb segítséget kapnak felkészülésükhöz a főiskolákra, egyetemekre pá­lyázó gyári fiatalok. Felújít­ják az üzemi könyvtárat, kó­rust, népiegyüttest szervez­nek, a sokirányú közműve­lődési munkát rövidesen fő­állású kultúrigazgató szerve­zi, irányítja majd. Mint az elmondott tények, s a tervek bizonyítják: a nemes cél megvalósítása az egri Finomszerelvénygyár­ban már nem a felismerés­nél, a kezdetnél, hanem a folytatásnál tart. — koós — Harminc esztendeje - a közbiztonságért Nehéz, de szívesen vál­lalt szolgálat, s ahogy elme­sélték ők hárman, magától értetődő volt pályaválasztá­suk; rendet teremteni miha­marabb, hogy megkezdődhes­sen az új ország építése. Harminc esztendeje állnak a közbiztonság szolgálatában — róluk írunk most. Guruz József főhadnagy Már szinte teljesen ősz ha­jú ember Guruz József, a gyöngyösi járási-városi rend­őrkapitányság közlekedésren­dészeti alosztályának helyet­tes vezetője, arcán a sokat próbáltak vonásaival. — 1945. július 27-én több .falubeli társammal elindul­tunk Tarnazsadányból a' fő­városba azzal a határozott céllal, hogy felvételünket kér­jük az új rendőrségbe. Az or­vosi vizsgán alkalmasnak ta­láltak, s mindjárt ott is tar­tottak. — Az első feladni mi volt? — Azonnal a mély vízbe kerültem a közrendvédelem- nél, s ami azt illeti, elég vál­tozatos voit s munka, ahogy • körüiznrtc{»ek megkívánták; * íoöEiyiJatrcstiil 4 já­rőrözésig, vagy éppen a forgalomirányításig. De minden vágyam az volt, hogy a közlekedéshez kerüljek. A parancs azonban előbb még Pétervásárára szó­lított, a közrendvédelemhez 1946-ban. Később egy tanfo­lyam következett, majd a ju­goszláv határhoz vezényel­tek. .. mit mondjak, meleg hely volt az akkoriban. Aztán — nem hiába várakoztam! — elvégeztem a közlekedésren­dészeti tanfolyamot, s 1950- ben Gyöngyösre kerültem, immár végleg. — Mi a véleménye a közle­kedőkről, így huszonöt esz­tendő után? — A maiak ismerik jól a szabályokat, de a közlekedé­si kultúrával, a közlekedési morállal még baj. van. A tü­relmetlenség és a biztonság nem édestestvérek az ország­úton. Két gyermeket nevelt fel Guruz József, becsületben, tisztességben. S most a har­minc esztendő nagy és szép munkájára a megérdemelt kitüntetés tette fel a koronát: a felszabadulási évforduló al­kalmával az Elnöki Tanács a Vörös Csillag Érdemrenddel tüntette lei. Fászti János őrnagy Egy szervezett banda tá­madta meg 1946-ban a mát- raszentimrei rendőrőrsöt Az ottlevőket összekötözték, a fegyvereket összeszedték, s bevetették magukat, az er­dőbe. A kézre kerítésükkel megbízott rendőrök között ott volt a fiatal Pászti János, a gyöngyösi közrendvédelmi állomány tagja. Harminc esz­tendeje történt ez, ma már csak emlék; az első komoly feladat emléke. — Rendet teremteni minél hamarabb — ez volt a gon­dolatom és kívánságom, _ m ondta a gyöngyösi járási­városi rendőrkapitányság bűnügyi alosztályának cso­portvezetője, ma már az őr­nagyi rangú Pászti János —, ezért jelentkeztem a rendőr­ségre. Az utat a parancsok hatá­rozzák meg — így természe­tes ez a fegyveres testületek­nél. Gyöngyös után Kápolna, majd iskola a fővárosban, az­tán Miskolc, Eger, újra Gyöngyös, már ekkor nem a közrendvédelemnél, mint eleinte, hanem a bűnügyi al­osztálynál. Rövid kitérő után 1959-től már végleg Gyön­gyösön dolgozik. — Emlékezetesebb ügyek? — Az nagyos is sok van... Elég megemlíteni példaként a városban nagy port felkavart bűncselekményt, amikor Nagy József és Godó Margit megöltek egy idős asszonyt, vagy a gyöngyössolymosi kémgyanús esetet.. ezt ugyan nem mi fejeztük be, mert az akció utolsó mozza­natában az illető főbe lőtte magát... Nem mindig egysze­rű felgöngyölni az eseteket, van amikor hosszú-hosszú idő múlva sikerül pontot tenni az esetek végére. — A sok bűncselekmény nem tette egy kissé kiábrán­dulttá? — Soha nem szabad sem­mit mereven megítélni. Az emberek alapjában véve nem rosszak, nem bűnre szület­tek. Sokszor a környezet, a szerencsétlen körülmények, a rosszul megválasztott baráti kör is kisiklathatja a szépen indult életutak Ezért tartom mindenek előtt a legfonto­sabbnak a megelőzést. Szabad idejében egyetlen hobbynak hódol: gondozza, műveli a ház körüli kis kert­jét. A három évtized megérde­melt jutalma volt most a 30 éves Szolgálatért Érdemérem kitüntetés. Juhász Károly alezredes Vastag dosszié őrzi az emlé­keket — úgy vastagodott, ahogyan múltak az eszten­dők, s ahogy emlékké vál­tak a tegnapi gondok, élmé­nyek. — A tüzéreknél szolgáltam a háborúban. Parancsnokunk látta velünk együtt, hogy mi­re kellünk mi a németeknek, s úgy intézte, hogy orosz fog­ságba kerüljünk... S nem sokkal később már cseh parti­zánokkal együtt harcoltam a németek ellen. Ott voltam Prága felszabadításán — e ma gyönyörű város borzal­masan. nézett ki akkor ! Két nappal a háború befejezése után 1945. május 11-én sike­rült az esztelen ellenállást le- küzdenünk. Felejthetetlen volt, ahogy a prágaiak ünne­peltek bennünket is. Aztán május 12-én hazaindultam. Tősgyökeres hatvani ember Juhász Károly. Nem sokáig pihent, fél év múlva már bűnügyi nyomozóként foly­tatta a munkát. Magas elis­merésben részesült negyed magával, amikor felgöngyö­lített egy veszélyes posta­rabló bandát. Elég „romanti­kus” körülmények között dol­goztak néha. A bandavezér egy lócsiszár volt, s ennek öltözve férkőzött a bizalmá­ba Juhász Károly. 1948-tól az igazgatásrendészet területén dolgozik, megszakítás nélkül, s ma már az e témával fog­lalkozó megyei osztály veze­tője. — Ügy érzem, ez az én „vo­nalam”, arra törekedtem mindig, hogy az igazgatásren­dészethez kerüljek. Hogy miért? Szeretem a jogot, s ez az a terület, ahol a leg- szerteágazóbb szabályok kö­zött kell eligazodni. És tu­lajdonképpen igen fontos szolgáltatást is végzünk ez­zel az állampolgároknak. Meg hát... ha kell, büntetünk is; a szabálysértési ügyeket mi tárgyaljuk. Valóban sokrétű munkát végeznek: szabálysértések el­bírálása, útlevélügyek inté­zése, engedélyezések, a sze­mélyazonossági igazolványok rendszere, vagy éppen a kül­földiek rendészete — hogy csak néhány példát említ­sünk. — Emberekkel foglalkoz­ni, ez nagyon szép feladat. Jól foglalkozni pedig — há­lás feladat is. Olyan munka- terület, ahol az embernek ál­landóan képeznie kell magát. Segítettek az 1958-tól rend­szeresen megjelenő új kóde­xek, amelyek az egyre kor­szerűbb, gyorsabb ügyintézés­ben jelentettek sokat. Most már sikerült olyan érdeklő­dést kiváltani, hogy sok fia­tal erre a pályára készül. Az állományban 5 éve egészsé­ges fiatalítás folyik. Ügyes, hozzáértő munkatársaim vannak, jó velük dolgozni. Tegyük még hozzá a nagy hobbyt, a sport szeretetét. 1951-ben Juhász Károly is alapító tagja volt az Egri Dó­zsa sportkörnek, s azóta is vezető funkciót tölt be a tes­tületben. — Ha jól végzem a munfcá- . mat, azt elsősorban a felesé­gemnek és a gyermekeimnek köszönhetem. Megértőek, de nem hiányzik néha a kritika sem — neveti el magát. A harmincéves évfordulón a belügyminiszter dicséret­ben és magas jutalomban ré­szesítette Juhász Károly al­ezredest. ★ íme, ők hárman, három ember, akik a rend és a köz- biztonság elhivatott harcosai­ként méltó elismerést kaptak munkájukért, három nehéz évtized után. Fél emberöltő. Értékben mérni lehetetlen. Rátái Gábor

Next

/
Thumbnails
Contents