Népújság, 1975. április (26. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-18 / 90. szám

A közoktatás feladatai a pártkongresszus után Beszélgetés dr. Polinszky Károly oktatási miniszterrel NEB=dosszié nőtt nemzedék minden tagja, a családok, az érintett intéz­mények azzal a felelősség- tudattal törődjenek az ifjúság nevelésével, hogy munkájuk­kal és példájukkal a jövőt alakitják. Ugyanakkor nö­velni kell az ifjúsággal szemben támasztott követel­ményeket is, hangsúlyozva kötelességeit és felelősségét önmagáért és a szocialista társadalom jövőjéért.” De idézhetnék a Központi Bi­zottság beszámolójából is, amely szerint: „A szocialista társadalom növekvő igényei­nek megfelelően — 15—20 éven belül — általánossá kell tenni a felnövekvő nemze­dék középfokú iskolázottsá­gát.” Mi más ez, mint okta­táspolitikai feladat? Termé­szetesen a programnyilatko­zat külön pontban is meg­fogalmazza az oktatási rend­szer továbbfejlesztését ked­vezőtlenül érintő feladatokat, így például a szociális kü­lönbségek hatásának meg­szüntetését a fiatalok életpá­lyájának alakulásában, az oktatás és a nevelés egy­ségének erősítését, a feltéte­lek kiegyenlítését az alsófokú oktatásban és így tovább. A programnyilatkozat oktatási vonatkozásai, mint részfel­adatok, logikusan következ­nek az 1972-ben meghatáro­zott korszerűsítési feladatok­ból. Mint egész, a párt prog­ramnyilatkozata nekünk első­sorban a távlatokat mutatja meg, amiért munkálkodunk: a fejlett, szocialista társada­lom képét látjuk ebbe, amelynek építőit, részeseit — a szocialista embert — ne­künk kell tovább oktatnunk, képeznünk, nevelnünk. Min­denesetre minisztériumunk — együtt a pedagógusokkal — tanulmánypaza a XI. kong­resszus összes dokumentu­mát, és ennek alapján jelöl­jük ki a magyar oktatás fej­lesztésének következő lépé­seit — fejezte be nyilatkoza­tát dr. Polinszky Károly. (MTI) Mit jelent a jó vetőmag? A szántóföldi növények termelésének sikerét a talaj állapota és az alkalmazott agrotechnika mellett jelentő­sen befolyásolja a vetőmag­vak minősege is. A betegsé­gekre hajlamos és időben be nem érő növényekkel a leg­jobb szervezettség mellett sem lehet kedvező termést elérni. Ezt figyelembe véve, a ve­tőmagvak termelésének és forgalmazásának helyzetét vizsgálta a közelmúltban az Egri Városi-járási Népi El­lenőrzési Bizottság. A szak­emberek nyolc gazdaságban vették elemzés alá, hogy az utóbbi három esztendőben miként alakult a vetőmag- ellátás. Megállapították, hogy az egri járás mezőgazdasági üzemeiben, valamint a ház­táji gazdaságokban is időben felismerték a minőségi vető­magvak jelentőségét és fo­lyamatosan be is szerzik azo­kat. A gazdaságok ugyanak­kor igyekeznek a talaj- és éghajlati viszonyoknak leg­megfelelőbb fajtákat kivá­lasztani. Alig egy hónappal a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt KI. kongresszusát követően a közművelődés egyik leg­fontosabb, legmeghatározóbb eleméről, a közoktatásról, annak további feladatairól beszélgetett dr. Polinszky Károly oktatási miniszterrel Szőke Sándor, a Magyar Tá­virati Iroda kulturális rovat­vezetője. — Hogyan fogalmazható meg a XI. kongresszus je­lentősége a közoktatás szem­pontjából? — Bár a részletes, konk­rét méltatás meghaladná egy ilyen beszélgetés kereteit, mégis úgy vélem: a lényeg néhány gondolattal kifejez­hető. Mindenekelőtt azt a tényt szeretném hangsúlyoz­ni, hogy a párt megkülön­böztetett figyelme, iránymu­tató gondoskodása a közok­tatás iránt — folyamat, azaz szerves eleme volt és maradt a párt programjának. Emlé­keztetettek a X. kongresszus határozatainak nevezetes pontjára, amely feladatul tűzte ki az állami oktatás rendszerének vizsgálatát. Ezt a vizsgálatot a Központi Bi­zottság — széles társadalmi bázison, a szakemberek be­vonásával — sikeresen el­végezte, és 1972 júniusában meghozta határozatát az ál­lami oktatás helyzetéről és fejlesztésének feladatairól. Ez a határozat hosszabb időre kijelölte a szocialista köznevelés továbbfejlesztésé­nek irányait, ugyanakkor vi­lágosan kitűzte a rövidebb távú oktatáspolitikai felada­tokat is. A középtávú feladatok kö­rében erőteljesen dolgozunk valamennyi iskolafok és is­kolatípus tantervi korszerű­sítésén. Nagyobb távlatú munkáink sorában említem a köznevelés fejlesztését szol­gáló tudományos kutatások — az úgynevezett „6-os fő­irány” — megtervezését és összehangolását. — Von érthetjük-e, hogy a XI. kongresszus jóváhagyta a közoktatás szocialista korsze­rűsítésének érdekében vég­zett eddigi munkát? — Feltétlenül. De a kong­resszus ennél sokkal többet mond, éppen ezért jelentő­ségének méltatásánál itt nem állhatunk meg. Elsősorban ar­ra utalok, hogy a XI. kong­resszus — hasonlóan az elő­zőekhez — igazi „munka­kongresszus” volt: értékelt, elemzett, bírált; a szocializ­mus belső és nemzetközi fej­lődésének széles háttere előtt világosította meg társadal­munk előrehaladásának min­den fontos feltételét, így az oktatás helyzetét és perspek­tíváit is. A nagy társadal­mi összefüggések optikája, a társadalom, a párt összpon­tosított figyelme ezúttal is felszínre hozta közoktatási rendszerünk alap kérdéseit, amelyek egyben a továbbha­ladás fő területét is jelzik: az egyenlő tanulási esélyek feltételeinek megteremtését, a világnézeti és erkölcsi ne­velés erősítését, az általános iskolai oktatás és a szak­munkásképzés fejlesztését, tartalmának és formájának korszerűsítését — hogy csak a legfontosabbakat említsem. Külön szót érdemelnek a kongresszus dokumentumai­ból és a felszólalók részéről azok a gondolatok, javasla­tok, amelyek a pedagógusok társadalmi megbecsülésével, képzésük, továbbképzésük színvonalának további eme­lésével foglalkoztak. — Az MSZMP XI. kong­resszusa történelmi jelentősé­gű okmányt fogadott el. a párt programnyilatkozatát Mit jelent ez a dokumentum a magyar oktatásügy számá­ra? — A programnyilatkozat pártunk történelmi felada­tainak szintézise, a fejlett szocialista társadalom meg­teremtésének nagy távlatú munkaterve. Hiba lenne most kiragadni a dokumentum ok­tatásügyi vonatkozásait, hi­szen — könnyű belátni — a programnyilatkozat egésze érinti az oktatás-nevelés perspektíváját. Hadd említ­sek egy példát a dokumen­II. fejezetéből; ,tA fel Hszai gyomírtőszer: több millió dollár megtakarítás A Budapesti Vegyi művek­ben megkezdte próbaüzeme­lését az OLITREF nevű gyomirtószert gyártó üzem­rész. A nagyhatású permete­zőszer hatóanyagát jelenleg az USA-ból szerzi be a gyár, de az új üzem ebben az év­ben már négyszáz tonna gyomirtószert készít A pap­rika, paradicsom, naprafor- -gór szójabab gyomtalanításá­ra használható vegyszer ha­zai gyártása évente több mil­lió dollár megtakarítást je­lent. Képünkön,: a modem üzem részlete. (MTI-foto: Csikós Gábor felv. — KS) A felújításhoz és az áru­termeléshez szükséges vető­magvak felhasználásáról mindenütt éves tervet készí­tenek. Figyelembe veszik a fajtaarányokat, valamint a szakosodási törekvéseket. A vizsgálat azt is megállapí­totta, hogy a verpeléti Dózsa Termelőszövetkezet például a kalászosok csaknem kilenc­ven százalékát a Vetőmag Vállalat Észak-magyarországi Központjából fémzárolva szerzi be. Így minden évben rendszeresen felújítják a nö­vényállományt. A fajtafel­újítás ebben a gazdaságban is bebizonyította fontosságát. Évről évre növekszik a ho­zam gabonafélékből. Az eset­leges többletkiadásokat a többlettermések árából biz­tosítják, a drágább vetőmag így nem okoz önköltségnöve­kedést. A nagyarányú szakosodás eredményeként a gazdaságok­ban az utóbbi időben csök­kent a növények száma. Ke- recsenden például 1973-ban kilenc, az idén pedig már csak ötféle növényt termel­nek. Több helyen pedig a kevésbé gazdaságos Fertődi búza helyett az intenzív, na­gyobb termőképességű Auró­rát, Rannáját, lAbcllulát. va­lamint a Kompolti—2 búza­fajtákat vásárolják. A jelentésből megtudjuk, hogy a vetőmag vállalat az elmúlt három esztendőben kedvezően ellátta kalászosok­kal a közös gazdaságokat. Ez hozzájárult a zavartalan, időbeni vetéshez és az idő­beni betakarításhoz is. Prob­lémát okozott viszont olykor a fajtaválaszték hiánya. Amikor elismerjük a forgal­mazó vállalat eredményes és évről évre javuló munkáját, egyben felhívjuk a figyelmet a nasvobb fajtaválasztékra, az időben való szállításra, amelyek a biztonságosabb termelést és a nagyobb ho­zamok elérését segítik elő. A vizsgálati anyagból ki­derül, hogy a járás legjelen­tősebb vetőmagtermelő gaz­dasága a kerecsendi Arany­kalász Termelőszövetkezet, ahol 1973-ban 118 hektáron, az idén pedig már 484 hektá­ron termelnek magvakat. Különösen a búza- és a bor­sóvetőmagvak termelése nye­reséges a gazdaságban. A búzamag-termeléssel mázsán­ként 290—210 forintot taka­rítottak meg. Ennek alapján tavaly 203 ezer forintot tud­hattak magukénak, az idén pedig 318 ezer forint költség­megtakarítást irányoztak elő. amely ösztönzően hat a ter­melésre. A gazdaság kedve­ző vetésszerkezete, gépesí­tettsége biztosítja a vető­magtermelés szakszerűségé. A vizsgálat nemcsak » nagyüzemi, hanem a háztáji gazdaságok vetőmagellátására is kiter­jedt. Egerben és a járásban több mint négyezer hobby, valamint zárt kert van. Ez arra figyelmeztet, hogy az eddiginél nagyobb gondot kell fordítani a kiskertek ve­tőmagellátására is. Ebben a helyi fogyasztási szövetkeze­tek segítenek. A népi ellen­őrök azonban megállapítot­ták, hogy a fogyasztási szö­vetkezetek megbízottjai a ve­tőmagfelmérést csak közvet­lenül a megrendelés előtt végzik, és nem folyamatosan, amely ellátási zavarokat okozhat. Ezért javasolják, hogy az ÁFÉSZ-üzletekben rendszeresen olyan füzetet vezessenek, amelybe a vá­sárlók előre bejegyezhetik, hogy a következő évben mi­lyen növényfajtákból, meny­nyi vetőmagot rendelnek. Ezzel az üzletek a jövőben még nagyobb választékkal állhatnak majd a fogyasztók rendelkezésére. A vizsgálat alapján az Egri Városi-járási Népi Ellenőr­zési Bizottság javasolja a mezőgazdasági üzemeknek, hogy fokozzák az újabb nö­vényfajták minél nagyobb te­rületen való elterjesztését. Ehhez kérjék a Kompolti Növénytermesztési és Talaj- védelmi Kutató Intézet mun­katársainak szakmai taná­csait. Az üzemek részéről fel­merült igények alapján a Vetőmag Vállalat Észak- magyorországi Központja, va­lamint a kutatóintézet ad­jon ki olyan sokszorosított füzeteket, amelyekből a ter­mesztésben levő növényfaj­ták tulajdonságait és árait a gazdaságok tanulmányozhat­ják. Ezeknek a döntésben le­het komoly jelentőségük — állapítja meg az Egri Városi- járási Népi Ellenőrzési Bi­zottság jelentése. Mentusz Károly Négy községben, zöldség után nyomozva Április első felének hű­vös, esős időjárása nem kedvezett a mezőgazdaság­nak. Különösen vonatkozik ez a különböző zöldségekre, amelyeket nem fóliasátor alatt, hanem szántóföldön kívánnak termeszteni a gazdaságok. Pedig igencsak elkelne a jövő hónapban a friss zöldborsó, az olcsóbb saláta, azt követően a pap­rika, uborka. A vitamindús táplálékok nyomában négy termelő­szövetkezetbe is ellátogat­tunk, tudakolva a kilátáso­kat, az idei tavasz termés­lehetőségeit. Elfogyott szamóca Boldogon igen keserűen fogadott bennünket Sós Ist­ván, a Béke Termelőszövet­kezet fiatal főmezőgazdá­sza. Mint elmondotta, a kö­zelmúlt napokban fóliás zöldségeik súlyos viharkárt szenvedtek, szépen meg­eredt szamócájuk pedig el- fagvott. De azért bizakodik, hogy két-három héten be­lül „szüretelhetik” a tájfaj­ta, valamint a hegyes, csí­pős paprikát, amelynek ér­tékesítésére. forgalmazására a Szövtermékkel kötöttek szerződést. Ami szántóföldi tenyésze­tüket illeti, ebben az év­ben 28 hektár paprikát, 50 hektár korai és őszi ká­posztát, valamint 17 hektár burgonyát terveztek. Utóbbi rövid tenyészidejű fajta, s kísérletképpen foglalkozik vele a gazdaság. Ami a paprikát illeti, maradnak a hagyományos tájfajtánál, to­vábbá a hatvani eredetű csípős, hegyes fajtát ter­mesztik. 316 hektár zöldborsó Együtt kezdte az idei gazdasági évet Lőrinci, Apc és Zagyvaszántó földművelő népe, s mindjárt; az indu­lásnál becsúszott egy kis hiba a számításba. Az egye­sülés útján létrejött Zagy­vavölgye Termelőszövetke­zet 300 hektár művelt, ve­téstől zöldellő földjét ön­tötte el a megáradt Szuha és Zagyva. Fuccs a szépen kikelt 20 hektárnyi mák­nak, újra kell vetni 70 hek­tár cukorrépát, s Kiss Ádám elnökék most azon törik a fejüket, hogy mit kezdje­nek 50 hektárnyi lucerna- telepítésükkel, amit teljesen tönkretett az áradás. Zöldségből egyébként 347 hektárt terveztek, s ebből 316 zöldborsó, amely mind­három település határában megtalálható. Leghamarabb ennek a betakar»*-Sára ke­rül sor. Május végén már szállítani szeretnének a Hatvani Konzervgyárnak, hüvelyes terméssel pedig június derekán jelentkeznek saját fenntartású apci, lő­rinci, szántói boltjaikban. Saláta Holtról Sára Mihály főmezőgaz­dász azzal fogadott bennün­ket Horton, hogy hagyomá­nyaikhoz híven nem fog­lalkoznak az idén sem haj- tatásos zöldségtermesztéssel, ellenben arra törekszenek, hogy minél eredményeseb­ben takarítsák be 230 hek­tár szabadföldi paradicsom- ját, s azt a korai görög­dinnyét, ami alá a talajt jól előkészí tették. A palán­tázást, amennyiben javul valamicskét az idő. két hé­ten belül megkezdik, s eb­ből júliusra, augusztusra mintegy 1100 vagonnyi ter­més lesz. Jelentősebb ré­szét a Hatvani Konzerv­gyár veszi át tőlük, tíz szá­zaléka azonban a ZÖLDÉRT üzlethálózatán keresztül nyers állapotban jut a fo­gyasztóhoz. Egyéb zöldség tekinteté­ben inkább a termelőszö­vetkezeti tagok kiskertjei­re lehet számítani. Az ÁFÉSZ például már szállít­ja Hortról a salátát, fejen­ként 2 forint 50 fillérért, a lassan egyéb is kikerül minigazdaságokból. Uborkával kezdenek A csányd Búzakalász Ter­melőszövetkezet portáján Tóth Péter elnök volt az informátorunk, s mint meg tudtuk, ez idén 162 hektárra tehető a gazdaság zöldség­területe. A palántanevelés javában folyik, s ha nem romlik az idő, a jövő hét végén uborkával kezdik, tökkel folytatják a kiülte­tést. Ez hoz leghamarabb pénzt is a konyhára, szedé­sét június második felére számítják. Lesz továbhá 11 hektár görögdinnyéjük, 46 hektár paradicsomjuk, s 86 hektár pritaminpaprikájuk, aminek 90 százalékát Hat van kötötte le. Ez utóbbi zöldség ter­mesztése iránt egyébként megnőtt az érdeklődés, Csányban. éspedig a vi szonylag stabil 5 forintos ár miatt. Növelték is 15 százalékkal a termőterüle­tet. Ami valamennyi zöldség­re együttesen vonatkozik : 1974-hez képest 60 vagon­nal több áru szállítására kö­tött szerződést a Búzakalász Termelőszövetkezet aSZÖV- TERMÉK megbízottaival. (££>Idvay) A megyei tanácsok elnökhelyettesei tanácskoztak A megyei tanácsok elnök­helyettesei csütörtökön érte­kezleten vettek részt az ok­tatási minisztériumban. A ta­nácskozáson jelen volt dr. Gosztonyi János államtitkár, dr. Garamvölgyi Károly mi­niszterhelyettes, Hanga Má­ria, az MSZMP KB osztály­vezető-helyettese és dr. Vok- sán József, a pedagógusok szakszervezetének főtitkára. Dr. Barna Gyuláné főosz­tályvezető tájékoztatta az el­nökhelyetteseket az V. ötéves terv előkészítésének jelenlegi munkálatairól. Értékelte a megyék eddig végzett tervező munkáját. Részletesen szólt az iskolafokonként és -tí­pusonként várható feladatok teljesítésének feltételeiről, a tervezés további tennivalói­ról, dr. Szarka József, az Or­szágos Pedagógiai Intézet fő­igazgatója tájékoztatta az el­nökhelyetteseket az évtized végén bevezetendő új tanter­vek kialakításának munkála­tairól. Dr. Gosztonyi János állam­titkár zárszavában a megyei tanácsok támogatásának fon­tosságát hangsúlyozta. (MTI) JiémsmQ 1975, április 1&, péntek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents