Népújság, 1975. április (26. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-16 / 88. szám

Kedd esti külpolitikai kommentárunk: Befejeződtek Közel-keleti körkép j a szovjet-iraki tárgyalások A NEMZETKÖZI közvélemény figyelmének kö­zéppontjában most kétségtelenül újra a távoli Kelet, Vietnam, Kambodzsa áll Ez aaoban korántsem jelenti azt, hogy a nemzetközi élet másik, immár hagyomá­nyosan problémákkal terhelt, rendkívül érzékeny egyensúlyé térsége, a Közel-Kelet szűkölködne ese­ményekben. Semmilyen értelemben sincs zavartalan béke az olajfák alatt __ A z olajfáktól meglehetősen távol, a washingtoni Fehér Házban Gerald Ford elnök megtette első látvá­nyos lépését az Egyesült Államok közel-keleti politiká­jának már sokszor beharangozott „fájdalmas felül­vizsgálatára”: összehívta az arab országokban és Iz­raelben állomásozó amerikai nagyköveteket. A tanácskozást érthető érdeklődés kíséri. A ku­lisszák mögött ugyan, de most kell eldőlnie annak: le­vonja-e Washington a Kissinger-misszió kudarcából a szükséges tanulságokat és valóban „genfi hullám- h -na” áll át, vagy megpróbálja folytatni a „kis lé­pések” eredménytelen taktikáját. Rendkívüli nemzetközi figyelem pásztázza az egyiptomi belpolitika fejleményeit is. A Közel-Kelet kulcsországának belső helyzete alapvetően meghatá­rozhatja a térség külpolitikai erővonalainak alakulá­sát is. Alighanem részben ez a felismerés vezetett el a kairói kormányátalakításhoz. Hatása természete­sen most még nem értékelhető, az indítékok azonban világosnak látszanak. A lényeg (mint Szadat elnök nagy beszédéből is kiderül): Egyiptomban az utóbbi időben alaposan megnőttek a szociális feszültségek, melyek nemrég Heluánban, a múlt hónapban pedig Mehella El Kub- rában robbanáshoz is vezettek. Az elnök nem véletle­nül fogalmazott úgy, hogy nem új nevkre, hanem új stílusra van szükség a helyzet megjavításához. TOVÁBB ÁRADNAK Libanonból a nyugtalanító hírek. A fővárosban megállt az élet és immár harma­dik napja tartanak a fegyveres összecsapások a pa­lesztin gerillák és libanoni jobboldali csoportok között. Ez utóbbiak, az úgynevezett Falange tagjai „jordániai megoldást” szeretnének kierőszakolni: ki akarják űzni a palesztin mozgalmat Libanonból. (KS) MOSZKVA: Kedden a Kremlben be­fejeződtek a tárgyalások Alekszej Koszigin, a Szov­jetunió Kommunista Pártja KB PB tagja, a Szovjet­unió Minisztertanácsának el­nöke, Andrej Gromiko, az SZKP KB PB tagja, szov­jet külügyminiszter, Borisz Ponomarjov, az SZKP KB PB póttagja, az SZKP KB titkára és Szaddam Hussze­in, az Arab Üjjászületés Szocialista Pártja regioná­lis vezetőségének főtitkár- helyettese, az Iraki Forra­dalmi Parancsnokság Taná­csának alelnöke között. A barátság és a kölcsönös egyetértés légkörében lezaj­lott tárgyalásokon áttekin­tették a politikai, gazdasági és más területeken kiala­kult kétoldalú kapcsolatok további megszilárdításának kérdéseit, egyebek között a kölcsönös együttműködés kiszélesítését több gazdasá­gi ágban. Véleményt cse­réltek továbbá kölcsönös érdeklődésre számot tartó nemzetközi problémákról. Megállapodtak abban, hogy közös közleményt hoz­nak nyilvánosságra a láto­gatásról. A tárgyalások befejezté­vel szovjet—iraki doku­mentumokat írtak alá: a Szovjetunió és az Iraki Köztársaság közötti konzu li konvenciót, az atomener­gia békés célokra történő felhasználásáról szóló egyez­ményt. A kilencek elutasították az amerikai kormány követeléseit 24 órás nyomdászsztrájk Franciaországban Egyetlen újság sem jelent meg Kis Csaba, az MTI tudó­sítója jelenti: Az európai gazdasági kö­zösség kilenc tagállamának külügyminiszterei luxem­burgi tanácskozásukon hét­főn este elutasították az amerikai kormánynak azt a követelését, hogy a kilen­cek „ítéljék el az észak-vi­etnami kormányt” a párizsi egyezmények megszegéséért. A külügyminiszterek zárt ülésen hozták meg ezt a határozatot és bár hivatalos formában nem tették közzé, a miniszteri tanácsülésen tájékoztatták erről az ér­dekelteket. Hivatalosan majd a tanács soros elnöke, Fitzgerald ír külügyminisz­ter közli a döntést az Egye­sült Államok dublini nagy­követével. Az amerikai követelés három részből állt. A hét­főn visszautasított igényen kívül Washington azt kí­vánta, hogy a kilencek ígér­jék meg: nem létesítenek hivatalos kapcsolatot a dél­vietnami ideiglenes forra­dalmi kormánnyal, nem is­merik el azt Dél-Vietnam törvényes kormányának. A kilencek erről nem foglal­tak állást, bár illetékesek aláhúzták, hogy egyelőre a gazdasági közösség egyetlen országa sem ismerte el a DIFK-et. Erről részben már a hét végén született dön­tés, hétfőn pedig végleges formába öntötték azt: az EGK nagy összegű élelmi­szer- és gyógyszersegélyt juttat el a nemzetközi szer­vezetek útján mind a fel­szabadított területekre, mind a Saigon ellenőrzése alatt álló részekre. A kilencek döntése, amely alig néhány héttel a terve­zett NATO-csúcstalálkozó előtt bizonyos fokú szembe­fordulást jelent az ameri­kai politikával, a megfigye­lők szerint megnehezítheti a csúcstalálkozó politikai elő­készítését. PÁRIZS: Kedden egyetlen újság sem jelent meg Franciaországban, a nyomdászok ugyanis 24 órás sztrájkot tartanait mun­kahelyeik és a sajtó szabad­ságának védelmében. Ezzel a sztrájkkal akarják felhívni a közvélemény figyelmét a francia nyomdaipar és az egész sajtó egyre nehezebbé váló helyzetére. A papírárak és egyéb költségek rohamos emelkedése miatt egyre több nyomdavállalat megy tönkre és emiatt több mint 9000 nyomdász veszítette már el munkahelyét. A nyomdaipari szakszerve zetek vezetői nyilatkozataik­ban hangsúlyozták: a dolgo­zók sürgős intézkedéseket kő- vetelnek a francia nyomda­ipar súlyos válságának el hárítására és sztrájkjukkal nemcsak munkahelyeiket vé­delmezik, hanem síkra száll­nak a sajtószabadság tényle­ges biztosítása mellett is, a sajtótermékek számát mes terségesen csökkentő kon­centrációs folyamat megaka dályozásáért. ANKARA: Jobb- és baloldali diákok csaptak össze hétfőn a tö­rökországi Eskisehir egyete­mi városban, öten megsebe­sültek. Az ankarai műszaki egyetem hallgatói bejelen­tették, hogy három napig bojkottálják az előadásokat, tiltakozásul az új kormány jobboldali politikája miatt. (Reuter) WASHINGTON: Április 29-án kezdi meg latin-amerikai körútját Kis­singer külügyminiszter — közölték Washingtonban. Azt is bejelentették, hogy „vi­lágméretű fejlemények nyo­mására” az útitervből tö­rölték Perut és Chilét és így Kissinger csali Argentí­nába, Brazíliába és Vene­zuelába látogat eb (UPI) NEW YORK: Fényes nappal lopták el a bostoni szépművészeti mú­zeumból Rembrandt egyik festményét. A műalkotás értékét félmillió dollárra becsülik. (TASZSZ) MOSZKVA: A szovjet főváros zene­kedvelői hétfőn melegen ünnepelték Lehel György karmestert, aki a konzer­vatórium nagytermében a moszkvai filharmonikusok zenekarát vezényelte. A mű­soron Beethoven. „Eroica” szimfóniája és Kodály „Ga- lántai táncok” című alkotá­sa, valamint Vlagyimir Krajnyev szovjet zongora- művész előadásában — Bar­tók II. zongoraversenye szerepelt. (TASZSZ) Választási telhívás Portugáliában A portugáliai országos válasz­tási bizottság felhívásban bzóÜ- totta fel a választó polgárokat, • hogy tegyenek eleget állampol­gári kötelességeiknek és vegye-. nek részt az április 25-i válasz­tásban. A felhívás hangsúlyoz­za, hogy a portugál népnek a választáson be kell bizonyítania: támogatja a tavaly április 25-én megkezdett történelmi jelentősé­gű demokratizálódási folyama­tot. A választásokban való rész,vé­tel hazafias kötelesség — hang­súlyozza az országos választási bizottság felhívása. Az Egyesült Államok átértékeli közel-keleti politikáját WASHINGTON: Az Egyesült Államok foly­tatja közel-keleti politikájá­nak felülvizsgálását. Ennek jegyében fogadta hétfőn este Ford elnök a washingtoni Fehér Házban az Egyesült Államok négy közel-keleti nagykövetét: Kenneth Kea­ting Tel-Aviv-i. nagykövetet, Hermann Eiltset, az USA kai­rói képviselőjét, Thomas Pic­keringet az ammani amerikai nagykövetség vezetőjét és Richard Murphyt, aki Da- maszkuszban képviseli az Egyesült Államokat. A talál­OMMkM Ä75» április 16. szerda. kozón, amelyre a Kissinger külügyminiszter vezette kö­zel-keleti közvetítések össze­omlása után hívták haza a négy nagykövetet, a közel- keleti helyzet legújabb fejle­ményeit tekintették át. Mint korábban már hírül ad­tuk, Jigal Állón izareli kül­ügyminiszter még ezen a hé­ten Washingtonban megbe­szélést folytat Kissinger kül­ügyminiszterrel a két ország viszonyáról. Az Aviation Week című amerikai hetilap egyébként olyan értesülést közöl, hogy az Egyesült Álla­mok közel-keleti politikájá­nak jelenleg folyó átértékelé­se miatt felfüggesztették né­hány modern fegyver Izrael­nek történő szállítását, kör­űik az F—15-ös vadászgépit és a Lance típusú nagyható- sugar-u föld-föld rakétáét. SPANYOLORSZÁG lassan, de feltartóztathatatlanul csúszik olyan válságidő­szak felé, amelynek kime­netelét jelenleg nem lehet felmérni. A rendkívül bonyolult bel­politikai helyzet háttereként hangsúlyozni kell: több mint egy évtizedes gazda- ságfejllődés után Spanyolor­szágot is elérte a krízisnek az a hulláma, amely külön­böző mértékben a világ ve­zető tőkés országainak gaz­dasági életét megzavarta! Spanyolországban a nem­zeti össztermék az elmúlt tíz évben még jóval nagyobb arányban emelkedett, mint a fejlett tőkés országok átla­ga. (Évenként körülbelül 6.4 százalékkal és még tavaly is 5,3 százalékkal.) Szeptember­ben azonban megkezdődött a gyors „összeszűkülés” folya­mata. 1975 első hónapjában — iparáganként váltakozva — évi 10—40 százalékos rit­musban csökkent a termelés. Ezzel párhuzamosan fokozó­dott az infláció is, amely hi­vatalos, adatok szerint tavaly 18 százalékos volt. 1975 első három hónapjában az ár­emelkedés üteme már 25 százalékos évi ritmusnak fe­lelt meg. HIVATALOSAN ugyan ma még csak az aktív lakosság 2,5 százaléka munkanélküli, de a gátak itt is hamarosan átszakadhatnak. Még a félhi­vatalos becslések szerint is 5 százalékos munkanélküliség várható 1975 végére. Ebben nincs a fel nem mérhető, rejtett, mezőgazdasági mun­kanélküliség. És — ami poli­tikailag fontosabb — nincse­nek benne azok a szabadabb légkörhöz szokott vendég­munkások sem, akik évek óta dolgoztak Nyugat-Európa különböző országaiban, s akik közül a konjunktúra c4aw&uláea mtatt tiabaa m Spanyolország: Felit ka árnyíkban évben legalább negyedmillió áramlik majd vissza Spa­nyolországba. Mindez óriási társadalmi feszültséget okoz abban az országban, ahol 1974-ben a fasiszta rendszer által ki­nyilvánított sztrájktilalom ellenére is kétezer üzemi konfliktus robbant ki — nem számítva a politikai tiltako­zó megmozdulásokat. Emlékezetes, hogy amióta 1973 végén megölték Carre- ro Blanco miniszterelnököt, a Franco által kidolgozott utódlási rendszer teljesen felbomlott. Carrero Blanco lett volna ugyanis az össze­kötő kapocs a kijelölt kirá­lyi utód, Juan Carlos, a nagytőkés körök, a különbö­ző áramlatokra bomló fasisz­ta Falange, valamint a had­sereg vezetése között. Meg­gyilkolása után a teljes bi­zonytalanság korszaka követ­kezett Spanyolországban, an­nál is inkább, mert Franco súlyos betegsége 1974 köze­pén már jelezte, hogy a dik­tátor uralmi ideíe bio'ógiai- lag is végéhez közeledik. Eb­ben a helyzetben a rezsim sokáig úgy vttte: a ga*d«•«•»- . gi konjunktúra, a javuló életkörülmények átsegítik majd a hatalom birtokosait e bizonytalansági időszakon. A konjunktúra azonban megtört, s ezzel a remélt „stabil átmenet” egyik fon­tos tényezője kihullott. Ez a spanyol belső he’yzet egvik igen fontos új vonása 1915 tavaszán. A MÁSIK VONÁS az, hogy a rendszer csúcsain a íkoaa^rvaüv reformpolitiku­sok még a legszerényebb po­litikai nyitás kiharcolására is képtelennek bizonyultak. Arias Navarro miniszterel­nök és köre abban remény­kedett, hogy sikerül elfogad­tatni az úgynevezett „politi­kai szövetségekről” szóló törvénynek olyan változatát, amely legalább polgári libe­rális, kereszténydemokrata, vagy polgári konzervatív tí­pusú alakulatok megjelené­sét lehetővé teszi. Ügy vél­ték: így megteremthetik a különböző árnyalatú polgári pártok csiráit a Franco utáni időszakra és eleve kiszorít­hatják a politikai életből a Spanyol Kommunista Pártot, a szocialistákat és az üze­mekben rendkívüli befo­lyást szerzett illegális mun­kásbizottságok képviselőit. FRANCO közvetlen kör­nyezete. az úgynevezett „csa­ládi karparilla” azonban szö­vetségre lépett a Falange legreakciósabb szárnyával és sikerült kikényszeríteni ök a ..politikai szövetségekről” szóló törvény ultra váltoga­tásak elfogadását. Ennek lé­nyege az, hogy esek olyan ..peli'ikai szövetségekéi” en- sedéiyemek, amelyek a hi­vatalosan Nemzeti Mozga­lomnak nevezett Falange ke­retein belül maradnak. Ezzel voltaképpen megsemmisítet­ték a korlátozott polgári nyi­tás lehetőségét és befagyasz­tották a politikai- fejlődést. Ilyen körülmények között az egymástól egyébként el'*- rő álláspontot k-ttvúselő tényleges el’enz*ki enők ke­resik az együttműködés lehe­tőségéit, A törekvések kö­zéppontjában az úgyneve­zett Demokratikus Szövetség áll. Ez a kommunista pártot, valamint különböző szociális-, la csoportokat fog'alja ma­gában és kiterjed a polgári jobboldal ama részére is, amely ellenzi Juan Carlos utódlását és modern spanyol polgári demokratikus állam megszervezésére törekszik. Most kezdődött meg a pár­beszéd e szövetség, valamint a spanyol szocialista párt és különböző kereszténydemok­rata csoportok között. A hi­vatalosan befagyasztott spa­nyol politika tényleges ese­ményei ilymódon az illega­litás és a fél-illegalitás ár­nyékában zajlanak. Nemcsak azért nehéz azon­ban felrajzolni a Spanyolor­szág előtt álló politikai le­hetőségeket. E pillanatban még nem lehet felmérni, hogy a szomszédos Portugá­liában lezajló rohamos üte­mű demokratikus fejlődés milyen taktikára kényszer!-. ti a hatalom birtokosait Spa­nyolországban és milyen a hatása a tömegek mozgá­sára. Éppen így: nem lehet megjósolni, hogy miiven lesz’ a spanyol hadsereg és min­denekelőtt a tisztikar maga­tartása, ha a válság végleg kiéleződik. A KÉRDŐJELEKET azon­ban mindenképpen egy felki-, áttóiel követi. Nevezetesen az. hogy a Franco-re-asim még az utóbbi évtizedekben kozmetikázott formában is pusztulásra van ítélve! A diktátor távozását semrni- képoen sem élheti túl. Ez pedig Portugáliában már ed­dig lezailntt eseményekkel esvütt olyan nagyszabású változásokat mér amelnek-t ■ Nvugnt-Furópa a m ■’so'lik világháború vége óta nem is­mert. 4

Next

/
Thumbnails
Contents