Népújság, 1975. március (26. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-12 / 60. szám
Páriériekezletek után (Folytatás az 1. oldalról.) fejlesztés és rekonstrukció, • tudományos kutatómunka eredményeinek mielőbbi gyakorlati hasznosítása, a legkorszerűbb technológia alkalmazása, a belső tartalékok feltárása, a munka- és Üzemszervezésben rejlő lehetőségek hatékonyabb kihasználása. Fejlődésünk egyik legfőbb záloga, hogy a KGST-keretébeai fokozottan kiaknázzuk a szocialista országok együttműködésében rejlő kölcsönös előnyöket, továbo építsük és fejlesszük kapcsolatainkat a Szovjetunióval és a többi baráti szocialista országgal. — Nyomatékkai szóltak a viták részvevői egyebek között arról is, hogy javítani kell a mirúsztértumok irányító tevékenységét, s következetesebben kell érvényesíteni a népgazdasági érdekeket. Szóvá tették, hogy a jogszabályok nagy száma, a paragrafusok gyakori módosítása helyenként nehezíti az eredményes munkát. A bányavidékeken őszintén elmondták, hogy azt/ kérik és várják: pontosabban körvonalazódjék a bányászat jövője s mindenütt fokozottan gondoskodjanak munkájuk technikai feltételeinek javításáról, megfelelő anyagi és erkölcsi megbecsüléséről Sok ezó esett arról is, hogy időszerű tennivailó az állami és szövetkezeti tulajdon fejlesztése, a tsz-ekben az iparszerű termelési módszerek továbbá elterjesztése, az ipari és mezőgazdasági üzemek közötti együttműködés kibontakoztatása, felkarolása és támogatása. Elismeréssel szóltak a vidéki ipartelepítés eredményeiről, hozzátették azonban, hogy a továbbiakban törekedni kell az új termelő egységek korszerűsítésére, modem nagyüzemekké fejlesztésére. A jóváhagyott elképzelések, a további feladatok valóra váltásában természetesen igazodnak majd a XI. kongresszus útmutatásaihoz, határozataihoz. A kongresszust előkészítő tanácskozások részvevői kiemelték, hogy aa ideológiai munka, a szocialista tudat formálása napjainkban a párttevékenység egyik leg- • főbb területe. — A pártértekezleteken egyöntetű vélemény volt, hogy továbbra is törekedni kell a munkásosztály, a párt vezető szerepének következetes érvényesítésére, a munkáshatalom erősítésére. Indokolják ezt azok a szép és lelkesítő feladatok, amelyek az MSZMP most nyilvánosságra hozott programnyilatkozat-tervezetében fogalmazódtak meg, s az az általános igény, hogy céltudatosabb, hatékonyabb legyen egész országépítő munkánk. A népgazdaság tervszerű és arányos fejlesztése, a nép- gazdasági érdekek elsődlegességének biztosítása ugyancsak parancsoló szükségszerűségként követeli meg a munkásosztály és élcsapata vezető szerepének következetes elmélyítését és érvényesítését. A munkásműveltség fokozása ugyancsak fontos politikai céljaink közé tartozik. A napi politikai munkában ugyancsak fokozott követelmény minden kommunista számára a marxizmustól idegen nézetek elleni harc. Egyértelműen megfogalmazódott, hogy következetesen föl kell lépni a nacionalizmus minden megnyilvánulása ellen. — A taggyűléseken, a pártértekezleteken, valamint. a különféle társadalmi fórumokon sok százezer kommunista és pártonkívüli aktivista pártos elkötelezettséggel tárgyalta meg a Központi Bizottság kongresszusi irányelveit és a szervezeti szabályzat tervezetét. Az előkészítésnek ez a folyamata, a kongresszus állásfoglalásainak ilyen széles körű megalapozása híven tükrözi a pártdemokrácia, a szocialista demokrácia fejlődését is. Nagy felelősséggel éltek azzal a pártmunka stílusából fakadó lehetőséggel, hogy közvetlenül is beleszólhatnak a politika alakításába, személyes részeseivé válhatnak e politika formálásának, ki- teljesitésének. Üj és — máris elmondhatjuk — jó gyakorlat ez, amelyet a jövőben is feltétlenül folytatnunk kell A szervezeti szabályzat tervezetével kapcsolatban aláhúzták: egyetértenek a ja- ' vasolt módosításokkal, s külön kiemelték, hogy az előttünk álló feladatok teljes mértékben indokolják a párttagok iránti követelmények növelését. Az aktivitás kifejezésre jutott abban is, hogy a Központi Bizottsághoz a szervezeti szabályzattal kapcsolatban háromezer észrevétel, javaslat, az irányelvekkel kapcsolatban kétezerötszáz észrevétel, illetve javaslat érkezett be. Így a XI. kongresszus küldöttei lényegében az egész párttagság véleményének ismeretében tanácskozhatnak és foglalhatnak állást a kongresszus elé terjesztett kérdésekben. — A választások eredményeként megfelelő összetételű, munkaképes testületek biztosítják szocialista építóÚj acélöntöde Jászberényben munkánk eredményes folytatását. A megválasztott párt- bizottságok tagjainak 30—35 százaléka újonnan került be a testületekbe, valamennyien olyanok, akik eddigi munkájukkal, politikai rátermettségükkel, magatartásukkal kiérdemelték a bizalmat. A megyei, járási, városi, budapesti pártértekezleteken újjáválasztott pártbizottságokban jelentősen nőtt a fizikai dolgozók aránya. A párttagságon belül arányukat meghaladóan alakult a testületekben a nők és fiatalok száma. — összegezve megállapítható: a XI. kongresszus előkészületei — a szervezeti szahályzat előírásainak szigorú betartásával — eredményesen zárultak le. Hű képet adtak arról, hogy hazánkban kiegyensúlyozott, nyugodt, bizakodó és alkotó a légkör. Olyan, amely megfelelő feltételeket biztosít a XI. kongresszus gyümölcsöző, eredményes mun Icájához, a párt legmagasabb fóruma felelősségteljes hivatásának betöltéséhez. A kongresszus március 17- én kezdődő tanácskozását pártunk mintegy 750 ezer tagjának, a szocializmust építő emberek milliós seregének bizalom teljes várakozása, a testvérpártok képviselőinek személyében pedig a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom megtisztelő figyelme kíséri. Ahogyan pártunk mindennapi munkáját végzi, és a formalitásokat kerülve a munka lényegére összpontosít, úgy a XI. kongresszus is a teljesítmények ellenőrzésének és a feladatok kijelölésének fóruma lesz. A kongresszus pártfórum, de egész dolgozó népünk számára magától értetődő, hogy tanácskozása nem a párt belső ügye, hanem olyan politikai esemény, amely a társadalmat, a társadalom minden tagjának ügyét-dolgát érinti. Határozatait és útmutatásait az egész dolgozó nép várja, hiszen ahogyan a kongresszusi számvetés egész népünk alkotó munkájának gyümölcseit tartalmazza, . a további feladatokat is valamennyien, közös munkával fogjuk valóra váltaná — fejezte be nyilatkozatát Jakab Sándor. ff Határszéli" változások A számok önkéntelenül Szaboícs-Szatmár megyet juttatják az ember eszébe. Mezőszemeréről, ebből a Heves és Borsod megye határán fekvő, mindössze 2200 lakost számláló községből 7—800 ember kerekedik útra naponta, vagy hetente. Közelibbre, vagy távolabbra mennek — dolgozni. A szerencsésebbek Füzesabonyban, Mezőkövesden, Egerben találtak munkalehetőséget, de olyanolt is akadnak szép számmal, akik Ózdon, Kazincbarcikán, vagy éppenséggel a Dunántúlon vállaltak és vállalnak munkát. Ingázók Az ingázás nem új keletű a faluban, s nyugodtan mondhatjuk, hogy társadalmi, történelmi gyökerei van-. nak. A valamikori Borsod- szemerén (egészen addig így hívták a községet, amíg a megyerendezések során Heves megyéhez nem kerüli — A szerit.) a lakosság száma 2400 körül volt, a község föJdterül&íe pedig csak 1100 holdat tett ki. Gyakorlatilag ez azt jelentette, hogy egy lakosra még fél hold föld sem jutott, s ezért az emberek zömének el kellett járnia máshová. Summás- ként, cselédként, kubikosként dolgoztak. A felszabadulás után alapvetően megváltozott a falu, az emberek élete. Az ingázást azonban nem lehetett és nem is lehet még ma sem máról holnapra felszámolni. Részben azért, mert a község még j-nost sem tud mindenkinek munkalehetőséget biztosítani, de' azért sem, mert a szemléleti, tudati maradványok továbbra is táplálják az ingázó „kedvet”. Maga a falu a megyerendezés után egy darabig nehezen tudott beleilleszkedni a megváltozott helyzetbe. A mezőkövesdi járásból átkerült „hármas”: Mezőszemere, Szihalom, Egerfar- mos lakói, de egy kicsit a vezetők is úgy érezték, hogy kiesnek a megye hatósugarából, s nem kapják meg a kellő anyagi, erkölcsi segítséget a gyorsabb ütemű fejlődéshez. Talán ez az érzés is hozzájárult ahhoz, hogy valamiféle jó értelemben vett dac alakult ki Mezószemerén is, és a község igyekezett, hogy önerejéből fejlessze magát. Természetesen azért nem maradt el a megyei, állami segítség sem. Mindez azt eredményezte, hogy ma a faluban bölcsőde, óvoda, iskola, últöröház, orvosi rendelő, sőt öregek napközi otthona is működik. Bukta Ferenc községi tanácselnök szerint nem sok hasonló nagyságú ialu van ilyen jól ellátva oktatás', szociális létesítményekkel, mint az övéké. És férőhély- probléroák sincsenek. Akár az óvodás, akár az iskolás korú gyerekeket él tudják helyezni. A lakosság a szellemi, anyagi gyarapodás időszakát éli. A régi lakóházak kilencven százalékát felújították, modernizálták, vagy éppen újat építettek helyettük. A tanácselnök szerint szinte kölcsön nélkül. Lassan minden ház tetejére felkerül a tv-antenna, s 21 családnak személygépkocsija is van. Arról persze nincs statisztika, hogy hány család várja az autót, de bizonyára legalább annvi, mint ahánynak már megvan. Megszűnőben van a község „elzártsága” is. A közelmúltban — a lakosság őszinte örömére — helyrehozták a Szihalom—Mezőszemere közötti, utat, és jelentősen megjavult a buszközlekedés is. De megszűnt az elzártság olyan tekintetben is, hogy ma már az emberek Heves megyeieknek érzik magukat. Kisebb-nagyobb gondok persze most is akadnak bőven. Mert igaz ugyan, hogy a községben jó minőségű vizet adnak a kutak, de egyre többen felvetik, hogy hiába a jól felszerelt fürdőszoba, ha a kútról kell a kádba vinni a vizet. A törpevízmű felépítése azonban legalább három és fél millió forintba kerülne, a községi tanács lehetőségeihez képest elképesztően sokba. Gondot okoz az is, hogy meleg ételt nem lehet kapni, pedig elég sokan igényt A kongresszusi küldött: Füredi Lajos Két dolgon lepődik meg az ember, amikor összeismerkedik Füredi Lajossal, a 4-es Volán gyöngyösi üzemének párttitkárával. Hogy milyen kamaszosan fiatal még, külsőre is, mozgásában is, de vélemény- nyilvánításában is. A másik: alig múlt negyvenéves, de egy könyvre való „múltja” van már, amely rendre-sor- ra a munkások életéhez, politikai tevékenységéhez kapcsolja. Angyalföldi srácként kezdte az élet megismerését, az édesapja útmutatásai alapján. Vitte magával mindenhová az „öreg”, ahol a kétkezi dolgozók sorsát hányták-ve- tették meg az egy tőből származók. Alig múlt el tizennégy éves. már vezető lett. Akkor még egy-egy pártszervezet körül alakult ki az úttörőcsapat, legtöbbször a szervezett dolgozók gyermekeiből. Egy ilyennek, a Szabolcs utcai alapszervezet úttörőcsapatának lett a vezetőhelyettese. A SZÍT XIII. kerületi szervezetének titkári teendőit is fiatalon a vállára rakták a társai, és ekkor, tizennyolc évesen a budapesti VIT-en küldöttként vett részt. A frissen szerveződő néphadsereg arra kérte az ifjúsági szervezetet, küldjön rátermett ifjakat a soraiba. Így került a Petőfi Tisztképző Intézetbe, ahonnan csapatmunkára Abasárra vezényelték. Akkor jutott el a Mátraaljá- rá, hogy egv életre ide is kösse magát Pedig volt még egy «ovid időszak, amikor újból visszament Pestre. De ez csak néhány hónapig tartott, aztán újra Gyöngyösön dolgozik. A szakmája autószerelő, tehát az AKÖV-nél helyezkedettel. A politikai munkát egy percre sem hagyta abba. 1957- ben már életre hívta a társaival együtt a KISZ-t, amelynek titkára is lett, aztán a pártvezetőségbe választották be, a gazdasági munkájában is előbbre lépett: teljesen lekötötte minden idejét a többféle feladat minél jobb végrehajtása. öt évig látta el a művezetői munkakört, aztán az állandó ideg- feszültség nála is* a „funkcionárius betegséghez”, a gyomorfekélyhez vezetett el. Kézbe vette hát újra a szerelővasat, a szerszámokat. 1970-ben öthónapos pártiskolára küldték, amit Egerben végzett el. Most a marxista esti egyetem II. évfolyamának a hallgatója. 1958- tól dolgozott egy szocialista brigádban, amely az ő vezetésével szép sikereket ért el. Már háromszoros aranykoszorús brigád. Olyan közösség, amelyre mindig lehetett számítani. A munkásőrök egyenruháját 19ti0-tól viseli. Két szolgálati érem díszíti a mellét, de tavaly kiváló parancsnoki kitüntetést is kapott. Tehát a munkásőrök is számon tartják, a magukénak vallják. Három gyermek apja. A legidősebb, a lány már férjnél van, a két fiatalabb, a fiúk pedig tanulnak még. Felesége valamikor a tanácsnál dolgozott, de ahogy nőtt a család, úgy lett ogyre a*A Jászberényi Aprítógépgyár a nagyüzemek részére egyedi gépi berendezéseket készít. A közelmúltban átadott acélöntöde korszerű technológiája biztosítja a fontos gépi berendezések gyorsabb leszállítását. Az új üzemrészben | 1560 tonna acélt öntenek évente az aprítógépgyár egyedi t ■termékei szamara. I IMII Foto: Mcdyyasszay Béla.) gyobb szükség rá otthon. Most már a munkaadója tehát a Füredi család. Füredi Lajos nem régóta párttitkár. Amikor a Volánbeliek megtudták, hogy a XI. kongresszus küldöttei között ott lesz az ő Füredi Lajosuk is, egymás után keresték meg. Nemcsak gratuláltak neki a szép megbízatáshoz, hanem „útravalóval” is ellátták. Ha szót kap a kongresszuson, ha nem, mindenképpen vigye magával a gyöngyösi voláno- sok véleményét. Ez pedig röviden úgy summázható, hogy semmi különös kívánságuk nincs az ittenieknek. Ügy látják, a X. kongresszus a munkások ügyét jól szolgálta, a sorsukat jól határozta meg, a szükséges feladatokat helyesen jelölte ki. Ezért lett jobb a sorsuk, az életük, a társadalmi helyzetük. Tehát nem kémek mást, csak azt, hogy a XI. kongresszus is a megkezdett utat folytassa tovább. Amikor ezeket a megjegyzéseket felidézte Füredi Lajos, az öröm mellett a büszkeség is látszott az arcán. A büszkeség azokra, akik maguk közül kiválasztották, akik érdekeik képviseletével megbízták, akik öt alkalmasnak találták arra, hogy nevükben szóljon és döntsön a munkások, a dolgozók sorsáról, jelenéről és jövőjéről a párt kongresszusán, majd annak elmúltával itthon. Gyöngyösön, ebben az iparilag egyre fejlődő, jelentős városban. tartanának rá — ha volna. Még nagyobb gond a tej- ts a tejtermékellátás. Nem azért, mintha a tej hiánycikk volna, hanem azé.'t, mert a mintegy nyolc négy- ■ zetmáter alapterületű tej- bolt nem bírja lebonyolítani az alaposan megnövekedett forgalmat. Reggelenként körülbelül 380 liter tejet adnak el, s elképzelhető, hogy mennyien állnak sorba kint az utcán, mert a boltban egyszerre két-hárpm embernél nem fér el több egyszerre. Az ingázók régi vágya az, hogy olyan tej- bolt kellene, ahol reggelente még a kakaót, kávét is meg lehelne inni a busz indulása előtf. Néhán.van aztán inkább egy felet ..kannak” be. mert ehhez köhv- nyebben hozzá lehet jutni. Ipar nélkül Ezeknél a gondoknál azonban <^y jóval nagyoooai . is birkózik a község, illetve a helyi tanács. M után a faluban jelentős a női munkaerő-felesleg, a Budapesti Háziipari Szövetkezet egy. 76 fos részleget létesített. A részjeg annyira beváltotta a hozzá fűzött reményeket, hogy a szövetkezet az elmúlt évben azt javasolta a tanácsnak, hogy biztosítson telket es ők egy százszemélyes modern üzemet létesítenek. Nos, telek is van, pénz is van az építkezéshez, azonban az elképzelés mégis zátonyra futott. Me- zőszemere ugyanis nem fa- luközpunt — Szihalom az — s így egy megyei tanácsi rendelet értelmében üzem nem építhető a községben. Annyi bizonyos, hogy Szihalom jobb fekvése következtében alkalmasabb a faluközpont szerepére, még's talán érdemes lenne az üzem építésének gondolatával továbbra is foglalkozni. Hiszen így Szihalom sem lesz gazdagabb egy üzemmel, de Mezőszemere mindenképpen szegényebb. S még egyénvz éppen a közelmúltban egyesült a három község termelőszövetkezete, s az új hatezer hektáros gazdaság központja Mezőszemere lett. Ez az új helyzet mindenképpen kedvez a falu fejlődésének. Ha másért nem, azért, mert a község mindenképpen központjává válik az asrrárértelmiségnek, s ennek következtében erősödik a szellemi élet is. Az idén szeptembertől Egerfar- mos felsős tanulói is a községbe járnak tanulni, s felvetődött egy olyan elképzelés, hogy az iskola bővítése mellett lehetőséget találnak arra, hogy kultúrterem, klubszobák is épüljenek a bővítés során. Ezzel a közművelődés tárgyi feltételei is megteremtődnének. A gyarapodás időszaka örvendetes, hogy a lakosság — korábbi — csökkenése megállt, sőt a születések száma, ha nem is gyorsan, de határozottan emelkedik. 1972-ben 19 gyermek született, egy évvel később már 29, tavaly pedig 31. A gyermekgondozási segély, a javuló szociális ellátottság következtében még további emelkedésre van kilátás. A falu tehát minden vonatkozásban a gyarapodás időszakát éli. A megyehatár szélén bekövetkezett pozitív ■raltozások önmagukért beszélnek. Tennivaló persze akad még bőségesen mind szellemi, mind anyagi vonatkozásban, de ezek nem a tespedtségből, hanem éppen ellenkezőleg, a fejlődésből fakadnak. Kaposi Levente HŰIWitiULßk 1933, március 13* werd*
