Népújság, 1975. március (26. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-09 / 58. szám
A múljet nem lehet megkerülni. Poroszlón különösen nem Őskori leletekre búkká m ait a Réboly nevű pusztarészen: borostyán fülbevalók, éki (kanos ábrázolási ag.vagedények, edénycse- repek kerültek elő, s ugyanitt egy római bronz írásvésőt is találtak. Nemrég pedig a Magyarad nevű határ- részben — a leendő kiskörei víztározó gátjának építése közben — szkíta, szarmata leleteket, Árpád-kori ékszereket dobtak felszínre a földmarkolók. Napfényre Jött itt még egy népes Árpád-kori település sok maradványa, gödörházak szép együttese és több temető. A leletmentő régészek olyan .»írókat is felástak, amelyekben embercsontok helyett csak apró halak maradványait, horgokat é^ halász eszközöket találtak. E sírok' ,.gazdáit”, kiknek temetői a hidegen gyűrűző víz volt, jelképesen temette el a család. Ki tudja, hány éjjelein keresték a vízbefúltakat, kenyér hátán úsztatott gyertyák fénye mellett. Anonymus gestájában olvashatni arról, hogy Árpád vezér hadai szihalmi táborhelyük! öl kezdve egész a poroszlói várig táboroztak. Tudunk Benedek-rendi monostoráról az 1200-as évekből. Már ez időben híres sólerakó- és váinszedőhely, s e tisztét még 1828-ban is őrzi — mezővárosi rangban. Sok vihar dúlta, rombolta a tájat évszázadok során, a sok közül egy maradott állandó ellenségül — a szüntelen vésszel fenyegető víz hömpölygös áradata. A víz hoz bennünket a múltból a jelen gondjaihoz, erről beszélgetünk kettesben a tanácsháza irodájában, Bocsi Antal vb-titkárral. — Az ár- és belvizekben sohasem szűkölködött a falu — mondja — egészséges, jó ivóvízre azonban hosszú idők óta szomjazott. Ez a gond napjainkban megszűnik. Még 1970-ben, tízéves törlesztésre, kölcsönt vett fgj,,a tanács. A pénzből hid- roglóbusz és vízvezeték épült és épül Ha Üjlőrinc- falvát is ide számítom, úgy 6800 méterre tehető a földbe fektetett vízvezeték hosz- sza. Az utóbbi időben kapott vezetékes vizet a Petőfi utca, a Vásár út és a Zsámba köz. Ez évben tovább épül a vezeték az Ady Endre, a Sírkert és a Földvár utcákban. Belelapoz az előtte tornyosodó irathalmazba, aztán így folytatja: — Ha már itt tartunk, hadd soroljam fel mindazt, amivel még ebben az esztendőben gyarapodik, fejlődik Poroszló. Legelőször is építünk egy 50 férőhelyes új óvodát, erre több mint kétmillió forintot áldozunk. A régebbi óvoda annak idején két csoporttal indult, ezt saját erőből három csoportosra fejlesztettük, de már azt is kinőttük. Kevés a hely, kilencven apróság zsúfolódik a termekben, s az igény ennél jóval magasabb. A József Attila utcában jelöltük ki az új óvoda helyét. olyan telken, ahol lehetőség lesz majd -r az igények növekedésével — a további bővítésre is. Korszerűsödik a község kereskedelmi hálózata. Sok az olyan bolt, ahol szűkös helyiségekben egy eladó szolgálja ki a vevőket, de nincs egyetlen komolyabb, valamire való üzlet sem. Ezen segit most majd az ÁFÉSZ egy korszerű, önki- szolgáló ABC-áruház megépítésével. Már idén hozzákezdenek a munkálatokhoz és jövő tavasszal az avatást is megtarthatjuk. — Mi a legnagyobb gond, mi az, ami a poroszlói embereket mostanában leginkább foglalkoztatja? — Régi-régi gondja a falunak az utak állapota. Harmincegy kilométernyi utónkból mindössze 4.2 km az, ami korszerűen kiépített. A többi földút. A sár Egészségügyi kospont Győrött Benépesülnek a vízpartok, kiszélesednek az ősi település határai, amelyek már századokkal előbb két megyére is kinyúltak. Az idegenforgalom csatornáin frissülés árad Megújul a falu, mint üdítő zápor után a föld megéled. — Már most készen állunk a vendégfogadásra — állítja lelkesen Tóth Gyula, a terGyőr legújabb lakótelepén, a 25 ezer lakosú Ady Endre városrészben átadták a 10 millió forint költséggel épült egészségügyi központot. A rendelőintézet a körzeti rendelés feladatait látja él, itt működik a gyermekrendelés, valamint a jól felszerelt fogászat is. Az intézményben kapott helyet a Dunántúl legnagyobb gyógyszertára is, ahol Utboratóeiitmak biztosítják a jó kiszolgálást. (Ml’l goto — Hadat Janasá A kiskörei vízlépcső és öntözőrendszer nagy művének első része készén áll. Hamarosan elkövetkezik az az idő is, amikor a gátrendszerekkel körülvett tárolóban megkezdik a Tisza vizének felgyűjtését. Az Alföld „tengere” a Balaton egyötödét teszi ki, s négyszerié lesz nagyobb a Ve- iencei-tónál. A nagyméretű tájformálás Poroszlót is érinti — közelében gyűrűzik majd a tó vize. — Poroszló üdülőkörzetté lép elő. Az eddigi program szerint 4000 üdülőtelek kialakítására kerül sor ebben a térségben. Háromezer telek lesz Poroszlón, a falu délnyugati részénél, ami egy 50 m szélességű véderdővel csatlakozik a településhez. Ezer telek Újlőrincfalva közvetlen szomszédságában lesz majd kiparcellázva. A mai napig 2508 az igénylők száma. (Fotó: Szabó S.) gabonától sem sajnáltam a műtrágyát, így aztán- a búza holdja meghozta a 80 mázsa termést. Szóval, elmondhatom, munkám után tisztességgel megéltünk a juttatott földön! Az elmondottak után óhatatlanul kikívánkozik az emberből a kérdés: az egyéni boldogulás ilyen csúcsáról mi vezette Kolár Ferencet a termelőszövetkezetbe? Hogyan lett 1951-ben az 1-es típusú „Petőfi” elnöke? — Többféle dolog belejátszott! Ott kezdem, hogy láttam jó néhány társam kínlódását, meg a parlagon hagyott jó földeket. Az igazi paraszt szíve ilyenkor össze- facsarodik. Én is gondolkodni kezdtem. Mégiscsak bűn a földben hagyni, amiből ezreknek jutna kenyér, zöldség. Változtatni kéne. De hogyan. .. ? Eszembe jutott a szövetkezés, amit pengettek már az 1950-es évek legelején. Csak éppen nem láttam benne tisztán, meg bizony ragaszkodtam ahhoz, amit pár év alatt a tíz körmömmel összekapartam. .. Hanem megjelent egyszer Csányi János jegyző, itt, a Hegyalja úti házamban, s nekem szegezte: A Görbe-érben kísérleteztünk már egy közössel, de- nincs igazi vezetője, Ferenc, neked elnöknek kell lenned! Persze, meghűlt a vér bennem, pláne, amikor megtudtam, hogy jobbára olyanok vannak ott, akik szöknének a munkától. Csak nem hagytak ám lévegőzni. Addig gyúrtak, míg beadtam a derekamat. .. Hej de küzdelmes volt az újabb út is! Különösen a beszolgáltatás keserítette meg az életünket. Voclt úgy, hogy Mezőkövesden vettünk sertést, Jászberényben marhát, Horton tojást, mert különben adósak maradtunk volna a kvótával... Később, amikor 3-as típusú szövetkezetté vedlettünk, már javult a helyzet. Basa Pista, Magabíró Mihály, Koczka Feri személyében kitűnő segítőim lettek. Akkor már működött javában a gépállomás, ami a földmunka nehezét elvégezte. S kemény, következetes számonkéréssel megszilárdítottam a munkafegyelmet is. A koronát azonban termelési sikereink tették fel küzdelmünkre. Az alakuló hatvani közös gazdaságok sorában első helyre birkóztuk fel magunkat, s ezt a pozíciót megőriztük a szövetkezetek későbbi egyesüléséig. De addig még az 1956-os viharral is meg kellett küzdenie a Kolár Ferenc vezette gazdaságnak. S hogy igencsak jó kézben volt az irányítás, a tagok pedig megtanulták az összefogás becsületét, leginkább bizonyítja: a „Petőfi” volt az egyetlen Hatvanban, amelyik szövetkezetei nem tudta szétzilálni az ellenforradalom. — Nem mondom, sorainkban is akadt egy-két hangoskodó, kétkedő. Meg aki félt, hogy visszajönnek az elkergetett nagygazdák, s Lenyúzzák a bőrét. A nagy többség azonban megakadályozott minden rendbontást. Emlékszem, valamelyik tagtársunk éjszaka hazacsempészte a lovait, szekerét. Másnap? Tízen mentek hozzá, s visszatranszferálták mindenestül... A kuIákok ugyancsak emelgették a fejüket. Ebben volt némi igazságuk azoknak, akik visszavágástól tartottak! Megtörtént 1956 után, hogy búj- togatásukra egyetlen éjszaka porrá égett 18 vagon takarmányunk, alomszalmánk. Persze nem maradtunk adó-, sak sem a tetteseknek, sem a gyújtogatás értelmi szerzőinek. Ez aztán visszaszorított minden későbbi manipulációt. Talán csak az öreg Szabó András bácsin verték még el a port. S ezt szó szerint értse, mert a lóistálló védelmében néhány gazember alaposan helybenhagyta. De tudja, mi volt az első mondat, amit kinyögött, amikor fellocsoltuk? Most is a fülemben van: Ferenc, ugye egyet se vittek el... ? Hát ilyenek voltak a „petőfisták” s most is büszke vagyok rá, hogy egy emberként kitartottak mellettem, amikor 1962-ben egyesültünk, majd létrejött a Lenin Termelőszövetkezet, ahonnan három évvel ezelőtt elnökhelyettesként jöttem haza nyugdíjba. Kolár Ferencet 22 esztendős szövetkezeti munkája során mindig úgyismerték, mindenütt úgy tartották számon, mint aki sohasem nyugszik. Közös ügyekben, egyéni panaszok nyomán talpal, s legfőbb öröme a tagok részéről megnyilvánuló szeretet, amivel emberi közvetlenségét viszonozzák dolgai közepette. Nos, a tiszalúci summás, a hétholdas föddhözjuttatott, az első igazán sarkára állt hatvani termelőszövetkezeti elnök, s a későbbi egység fő kovásza, mindmáig őrzi mozgékonyságát. Igaz, eleinte nehezen teltek a nyugdíjas hónapok. Le-föl szaladgált a lakásban, nem találta a helyét. Végül portája gazdasági épületei körül, a dombnak futó kis szőlőben, gyümölcsösben lelt gyógyulásra Kolár Ferenc. Disznót, csirkét nevel, fákat metsz, szeleli a duggatni való vereshagymát. Szóval, tovább alkot, csak éppen szűkösebb keretek között, szorosan vett családjának. S nem veszett ám el a hajdanvolt közösség sem! Régi tagok, eligazítást váró fiatalok gyakran nyitják rá a kaput, hogy rövid idő alatt termékeny eszmecsere, történelmet idéző beszélgetés alakuljon ki az utcai szoba ab* lakai mögött ^ Moldvay GyŐaS Az iroda falán hatalmas méretű, különféle ábrákkal tűzdelt mérnöki rajz. Poroszló rendezési terve. Bocsi Antal erről magyarázza most — a jövőt — Itt épülnek majd az új házak. Húsz telket parcellázunk házhelynek a temető közelében, a Tanács és a Malom utcánál öt telket. Még hosszú évekig lesz miből kielégíteni a jelentkező igényeket. Ide pedig —mutatja a településrajzon — KISZ-lakótelepet tervezünk, kertes családi házakkal. Száz lakóháznak készítünk helyet. Bizonyára rövid idő alatt beépítik ezt a területet, hiszen a termelőszövetkezet a 30 éven aluli tagoknak igen nagy segítséget kínál. Az otthont teremtő fiataloknak 10 ezer forint kölcsönt adnak, amit nem kell visszafizetniük. Ugyanakkor a szállítás sem kerül költségbe, mert a gazdaság erről is gondoskodik. Poroszlóin járni s a Tiszát nem látni, nem lehet. Autóval csak egy iramodásnyi az út a füredi hídig. Állunk a parton, kopasz topolyafák alatt. Odább egy idősebb férfi szöszmötől, a ladikot igazítja. Tavaszi ébredésben csodáljuk az öreg folyót. Forgolódik, dobálja magát az agyaggal bélelt ágyában. Beletép a parti füzesbe, ágakat sodor alá a mélybe, ahol titkait őrzi. A műié idő emlékét... Megélénkül hamarost ez a csendes vízi országút. Hírlik, új világ köszönt a vén folyamra. A Kisköre és Tiszalök közötti 120 kilométeres folyószakaszon 1350 tonnás hajók is járhatnak már. Sok arca van az ősi falunak, Poroszlónak. Van, amelyik az elszállt idő, a múlt emlékeit őrzi. Egy másikat — a jelen szép vonásai formálódnak rajta — gondok is felhőzik. De felragyog már egyre biztatóbban a városiasodásnak induló, a leendő üdülőfalu, a jövő arca is. Pataky Dezs6 Egerlövőn született, innen Tiszalúcra járt summáskod- ni, végül feleségével, három apró gyerekével a hatvani Palkó József bérelt földjén jutott fedélhez. Ekkor 1939-et írtak, s Kolár Ferencnek minden erejét össze kellett szednie, hogy családját tisztességgel tartsa, fölnevelje. Ötven tehén, száz sertés volt gondjaira bízva, ami látástól vakulásig szóló munkát jelentett. Aztán 1945 tavaszán, éppen harminc esztendővel ezelőtt, eldőlt a nagy per. A föld országszerte visszaszállt azokra, akik annyi ideig verejtékükkel öntözték, hogy busásan teremjen az urasá- goknak, nagybérlőknek, s kuláns tiszttartóiknak. Hatvan határában Baji-pusztán, meg a papok földjén kezdődött meg a parcellázás, Mezei András, Ander Lajos és Kozsa József verték le az első mezsgyekarókat, s leghamarabb a nagygombosi cselédek kaptak földet. — Jó kétezer hold került akkor kiosztásra, a többi állami tulajdonban maradt — emlékezik a három évtizeddel ezelőtti eseményre az egykori summás. — Persze, minden az országos elképzelés szerint ment. A sokgyermekesek 10—12 holdat kaptak, aki másod magával jelentkezett, be kellett érnie 3 —4 holddal. így volt ez igazságos. .. A 67 esztendős, pirospozsgás férfi arca csak akkor ko- morodik el kissé, amikor az indulást kezdi ecsetelni. — Annyi idő után minden megszépül. Az új honfoglalók élete azonban küzdelemmel volt teli. A visszavonuló németek rengeteg aknát telepítettek a határba. Polgár Józsit egy ilyen röpítette a levegőbe, mikor összefogott két gebénkkel először indult szántani. Aztán kevés volt az iga! Gyakorta láttam, hogy egy-egy földhöz- juttatott a magára akasztott nyaklóval húzta a boronát. Mások kapával estek 6—8 hold földnek. Persze, ez a művelés nem sok jót eredményezett. Keveset adott a föld, igen soknak elment a kedve a gazdálkodástól, nor- ha eleinte nagy volt a lelkesedés. .. Megvallom őszintén, az én indulásom jobban sikerült! S ebben azé az egerlö- vői bolgár családé az érdem, ahol süvölvényként rengeteget ellestem a kertészkedés tudományából. A kapott hét hold földből hármat erre állítottam be. Vízzel bőven szpl- gált a Nógrád patak, s következő esztendőben paprikámmal már díjat nyertem a gyöngyösi kiállításon. De a Hogy mi lehet a megoldás? Pénz kellene, nagyon sok pénz. Hiszen csak egy kilométernyi, 6 méter széles, vizes makadámúi megépítése is egymillión felül van. S ebből is 27 km kellene nekünk. Évi fejlesztési alapunk 700—750 ezer forint, ennek jelentős része törlesztésre megy, aztán vízvezetékre. Az utakra így nem marad semmi. melószövetkeze t 1 íalásacsór- dájának fiatal, sokmozgású vezetője. S amit mond, abban hinni kell. A csárdát az utóbbi időben igencsak megcsinosították. Előtte autópar- kirozó, bent új bútorok, meglepően elegáns berendezés. Mikor utoljára egy jóízű halászlére ide betértem, alig különbözött egy osztályozha- tatlan falusi kocsmától. És amint hallom, a csinosodás tovább tart: kerthelyiséget alakítanak ki az udvaron, amelyet élősövény díszít majd. A halételek választéka is bővülni fog az ínyencek(Foto: Puskás Anikó) nek a halászlé, a sült- vagy rántott hal mellett filézett, marinírozott halat és halkocsonyát is kínálnak majd. és a por okozza itt a legtöbb keserűséget, hiszen az utcával mindennapos az emberek kapcsolata. Igaz, ha csak egyik oldalon is, mindenütt' van járda, ez azonban még nem elég. Esős idő beálltával még a tüzelőt se lehet bevinni a házakhoz. S az állapot egyre rosszabbodik. mert minél inkább gé- pesedik a tsz, minél nagyobbak, súlyosabbak lesznek a gépeli, annál jobban feltörik, felvágják a föld- utakat. Egyik-másik utca olyan képet mutat, mint a felszámolt tengerfenék 1913. március 9., vasárnap Harminc év emlékezet© Aki Hatvanban paraszttörténelmet csinált Poroszló, hétköznap
