Népújság, 1975. március (26. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-09 / 58. szám
A gammasugarak hatása a százszorszépekre Amerikai film Meghirdették *z idei pedagógusállásokat 5 600 katedra varia a nevelőket tást adnak elhelyezésük leHa valaki egy nagyobb tömegben nem áll egészen a helyén és est így is érzi, akkor baj van. Baj van akkor is, ha valaki azt érzi, hogy nem a megfelelő időben érkezett valahová. De mindkettőnél nagyobb baj, a végzetes üresség érzésének a tragédiáját jelentheti tulajdonosa számára, ha valaki azt érzi. hogy benne, bent, belül, az idegekben nincs térbeli és időbeli egyensúly, nem érzi a kinti és a benti világ szükségszerű harmóniáját, mert nincs akarata a rendhez és a harmóniához Mindez így fontoskodónak tűnik, de ha valaki ezt a filmet megnézi, megismeri ezt a kegyetlen érzést. És azt a tapintatlanságot is kézen foghatja, amellyel. Paul Zinder, a drámaíró kinyitja előttünk ezt a jellemet, ezt az asszonyt egyéniséget, ezt a magányt, ezt a kísérletet, ezt a nem is értéktelen töprengést, a szeretetnek ezt a roncsolt fellegvárát, az önismeretnek és az ön utálatnak ezt a keserű szerepét. Mert egy pillanatra sem lehet szem elől téveszteni, hogy Paul Newman híres amerikai színész, az A boldogság édes madarának férfisztárja, a .film rendezője, az írott szót, az írói vallomást teszi át filmre, hozzáadva a látvány poézisét és még annyi költészetet, amennyit a képek közvetíteni tudnak. Talán azzal, hogy a színpadot kitágítják a felvételek és a kis piszkos lakásból néha ki-ki veszi ezt a negyvenéves asszonyt, hogy annál viszolyogtatóbb legyen a sors és annak roggyant belső szerkezete. Az író semmi egyebet nem csinál, mint apró jeleneteket éoit fel Beatrice apró szamárságaiból, amelyek végül is kiadják egész jellemét, egész sorsát. Él a maga házában. nyakában a két serdülő lánnyal és szeretne valamit csinálni, amiről maga is azt hinné, hogy érdemes a földi jelenlétet komolyan venni. A szomszéd házban is lakik egy mackókülsejű férfi, de az úgy néz Beatricére, mint valami lakásból kikerült ócska bútordarabra, ő senkinek sem hiányzik, talán a lányainak sem hiánvzana, ha nem kellene mindig rettegniük egymásért. konok egymásra utaltságukban A nagyobbik lány. Ruth eoilen- sz'ás és a k'sebbik. Matilda az okos kislány, aki komo20.05. Kezed me egével Szoviet tilm Egy asszonyról, életének ötven küzdelmes esztendejéről szól ez a balladai hangvételű szovjet- grúz film. Kis grúz falu lakója Szidónia, aki soha nem hagyta el szülőfaluját, mégis sokat élt át; tanúja, alkotó részese volt a Szovjetunió történelmének. Mi történt Szidóniával? Az ami sok szovjet asszonnyal megtörtént. Férjhez ment, gyerekeket hozott a világra. Férjét, Jaszont. a mensevlkek elvitték katonának, s amikor megszökött tőlük, Szidónia ezer veszély között rejtegette. óvts búj káló férjét. Az Idősebb fia a Komszomol-szer- vezet egyik vezetője lett. A kolhozszervezés idején orvtámadó golyójn ölte meg. Másik fia a fas^sztik ellen harcolva esett el. S meghalt Jászon is. Szidónia, a hétköznapi t*5s, de igazi hős, noha csak a io- zan ész és az anyai szív parancsait követi. S ezek mindig a jó iigy mellé állítják. <KS) 1913. március X» vasárnap lyan veszi a dolgát a gammasugarakkal, az atomokkal. Azt mondja ez a félszeg kis teremtés, hogy ennek a szónak, atom. zenéje van. Akkor is, amikor kimondja, akkor is, amikor a tanár felírja a táblára. És azért van zenéje, mert neki, Maliidénak, hite van, altar valamit és tud is valamit: az ember, ennek a világmindenségnek a legkisebb és legmagányosabb része, atomja ugyanúgy fontos a létben, ahogy a csillagok, vagy a múlt és jövendő együttvéve. És ez már szárnyalás é6 ez már költészet, Beatrice közvetlen közelében. De mennyire más költészet és álmodozás ez, mint a kótyagc« lelkű anyáé. Ez a költészet ezért tud ilyen magaslatokat érinteni, mert a rendező belülről alakítja ki, építi fel azt az aszPojtogató ünnepélyesség, kenetesség, választékos, majdnem szent szöveg, ájta- tos pofák mozognak itt, mintha a szereplők a jóakarattól és az örökkévalóságba meredő aszkétizmustól lennének már nem is elégiák, tehát olaszok. Olasz itt minden, ama a történetet illeti, a szereplők nagy része IS. az amerikai alvilág is. a felhőkarcolókban és azok között, mert ez a tehetséges fajta nemcsak nagyon szép lírai dalokat tud szerezni és énekelni, hanem a bűnözési statisztikában is bizonyára az olaszok tartják a világrekordot. Valakit megölni, tisztességesen, kellően megbeszélve és megtervezve, kegyelettel és folytait vihogással, bizonyára csak ők tudnak hitelesen, az életben, a filmen is. Némi előtapasztalatok és értesülések birtokában beültünk hát a nézőtérre és mondtuk magunkban halkan, hogy mások illetlenséget ne sejtsenek: No, lássuk ezt a filmet! És megláttuk. És nem vetett szét az elragadtatás bennünket, hogy ezt mi kemény valutáért megvásároltuk. 'Mert minek, kérem szépen? Ez a Don Vito már a második pofon lekenése után senkit nem érdekel, mert pontosan ki lehet számítani, hogy mikor üt és azt is tudni lehet a mese pár perces csörgedezése után, hogy kit és nagyjából hogyan akarnak megölni. Nos, ettől a filmtől éppen VII. — Mindenki megy és most — mondta Rózsi olyan határozottan és keményen, hogy maga is elcsodálkozott rajta. Ha a hó holnapra elolvad, akkor szomjan hidunk. Minden edényt meg kell tölteni és takarékoskodni kell a vízzel. — Talán ne is mosakodjak? — sipított Csokonai Melanie... — Még az az idő is eljöhet — mondta csendesen Rózsi. — Ide menjenek a térre — szólt a vödrökkel csörtető férfiak után Rózsi. — Ott tiszta a hó... — Hogy parancsolgat' És ezek tűrik! — kárált Melanie. de senki nem válaszolt neki. A vizet a tűzoltóhordókba töltötték. Amikor mind megtelt, Rózsi hangosan mondta: — Ebből a vízből csak főzésre és ivásra lehet venni. Mosdásra hozzon mindenki magának az udvari hóból. Eötvös gyakran megállt a közős pince ajtajában ésüszonyi jellemet, amelyet Joanne Woodward nagyszerűen játszik el. Minden mozdulat és arckifejezés „alázenél” a mondatoknak, a nyers és őszinte szavaknak, ahogyan ez a szép asszony eljátssza a környezete szeny- nyében botorkáló, veszekedő „öreg lányt”. A magányt, az egyedül maradásnak ezeket a pokolbeli kínlódásait kevesen ábrázolták eddig filmen ilyen meggyőzően. És ahhoz drámaírói merészség és színészvezetési készség kell, hogy Matilda — Nell Potts alakítja kitűnően — teljes sikere és megindító gyermeki szövege után betántorog- jon a színre, és ez az ittas asszony tudatának végső erőfeszítésével még kinyögje a betanult szöveget, majd, kéz- legjúntéssel vonuljon el botrányával a fiatalok elől. ez az egysíkúság és az ebben rejlő szellemtelenség vette el a kedvünket. Hogy ugyanis itt nincs ellenérv, még egy apró kis kibúvó lehetőség nincs, itt ölni kell, itt az a megoldás, hogy a másik véglegesen ne tudjon visszaszólni. Mi bíztunk egy ideig, hogy ezt az alaphangot felváltja majd a végső futamban egy színére és emberi formájára váltott szólam, vagy alapállás. Vártuk, hogy ez a két- ballábas Nicola, aki apró énekes egy apró bárban és kívülről tudja az egész büntetőjogot, majd ez megmutatja. hogyan lehet felvilági öltözetet szabni ennek az alvilági szent testvériségnek, ahol a vérszerződés sem biztosíték senkinek és semmi ellen. De nem ez történt. Sőt ráfejeltek, mintha az egész filmet egy nagy-nagy beugratásnak szánták volna. Kettős szerepben láttuk Alighiero Noschesét, aki nem olyan jó színész és nem olyan jó komikus, hogy egy egész filmet elclpelgelhetne, főként ilyen forgatókönyvvel a hátán. Az operatőr Pogá- nyi Gábor — talán miatta vettük meg ezt a filmet? — nem hibás, ő mindent megtett képben, hogy azt adja, amit neki előírtak. De ez így kevés. Igen. még meg kell említeni, hogy Franco Prosperi rendezte ezt a művet és zenét írt hozzá Bruno Canfora. És aztán? Hogy ez paródia? Kit érdekel? Mi szórakozni szerettünk volna! Farkas András gyelte Rózsit. A lány minden percre talált magának valami tennivalót. Eleinte mindent egyedül csinált, de aztán egyre gyakrabban fordult elő. hogy válogatás nélkül odaszólt annak, aki a legközelebb volt hozzá: — Nagyságos úr, kérem, tessék már vágni egy kis fát... A nagyságos urak pedig ellenkezés nélkül tették, amit Rózsi kért. — Csodálatos lány vagy te. Rózsi... — sóhajtozott Eötvös, ha közelébe került. — Engedd meg. hogy éjjel leülhessek az ágyad szélére. Tényleg semmi rosszat nem akarok, csak beszélgetni. — Nekem éjjel a'udnom kell .. . Mit gondol, mi lesz a házzal? — mondta öntudatosan. — Hanem tudja mit. egv kis füstölt hús nagyon elkelne. — Már megetted azt a nagy sonkát? — álmélko- dott Eötvös. — Nagy a.család... — nevetett Rózsi. — Éjjel majd hozok .... — ígért* a férfi. Mintegy Az Oktatási Minisztérium — az illetékes tanácsok ösz- szegezése alapján — meghirdette az idén betölthető pedagógusállásokat. A pályázati lelhivás — amely megjelent a Művelődési Közlöny legutóbbi számában — a hazai oktatási intézményekben együttvéve mintegy 5(i00 álláslehetőséget sorol fel. Ezeket most azok számára hirdették meg, akik már jelenleg is pedagógus munkakörben, vagy másutt állnak munkaviszonyban és pedagógusképesítésűek. Az érvényben levő rendelkezés értelmében pályázat csupán egy állásra nyújtható be. Meg kell jelölni i pályázó munkahelyét, munkakörét, munkabérét, valamint esetleges bér-, vagy egyéb igényeit. Az utasítás hatálya alá tartozó intézményeknél munkaviszonyban álló pályázóknak a munkáltátónál (szolgálati úton), más pályázóknak közvetlenül a pályázati felhívást kibocsátó intézménynél (szervnél), a pályázati felhívás megjelenésétől számított tíz napon belül — ebben az esztendőben legkésőbb március 12-ig — kell kérelmüket benyújtaniuk. A közelmúltban alakult meg Kecskemét székhellyel, hazánk második nemzeti parkja, amely a Duna—Tisza- közében néhány, csaknem természetes állapotban levő tájrészletet helyez fokozott állami, társadalmi védelem alá. A Kiskunsági Nemzeti Parkban védelmet élveznek az ősgyepes puszták, a homokbucka-vonulatok, a homoki erdőtípusok, a Tisza menti galériaerdő, valamint a kihalóban levő kisparaszti életforma jellegzetes színhelye a tanya. A Kiskunsági Nemzeti Park 6 nagyobb tömböt és 6 kisebb védett területet foglal magába. Területe 30 ezer hektár, ebből Pest megyére 5 ezer, Bács-Kiskun megyére 25 ezer hektár jut. A 11 ezer hektárnyi, Bugac melletti pusztán mutatják be a Duna—Tisza-közén kialakult sajátos állattartási módot és pásztoréletet. A tavaly felépült pásztormúzeumban a szilaj állattartás és a rideg- pásztorkodás 150 tárgyi emlékével ismerkedhetnek meg a látogatók. A 11 ezer hektáros kiskunsági puszta Kun- szentmiklós határában levő része sok eredeti pásztorléte— Nagy huncut maga — nevetett, Rózsi és mintha egy falubéli legény lett volna, oldalba taszította amél- tóságos urat, aki úgy dőlt el, mint egy zsák... — Te angyal! — mondta a földön és boldogan elrohant ... Rózsi úgy érezte: megváltozott. Valami történt vele. De mi? ö változott meg, vagy a körülötte levő világ? Sorra vette a ház lakóit, mindegyiket megpróbálta körülírni, megérteni, jellemezni. Aztán azt is megfogalmazta magának, hogy életében először: boldog. De mitől boldog? Attól, hogy ennyi emberről gondoskodhat. Nem félt többé az emberektől. Még Melaniera sem tudott haragudni, inkább sajnálta. Egyszer például elhatározta, hogy Kocsis Erzsit, aki napszámra csak feküdt a vackán, bevonja a munkába. — örülök, hogy nyugodtan dögölhetek, amíg meg nem döglök — utasította el a lány eleinte. Naphosszat imádkozott és magában megfogadta, ha élve megússza, többé nem enged férfit magához ... Rózsi egyik reggel felment az udvarra, hogy a mosakodáshoz egy kis havat kotorjon magának. Jólesett szívni a friss levegőt. Megállt a fal mellett, megtervezte a napját. F.kkor már minden gond rászakadt. Senki nem tett nélküle semmit. A férfiak is csak akkor jaozri.nl tak **A pályázatot a munkáltató március 18-ig köteles a felhívást kibocsátó intézményhez (szervhez) a pályázó személyi irataival és minősítésével együtt továbbítani. A pályázati felhívást közzétevő intézmények (szervek) az elbírálásról a pályázót, annak munkáltatóját és a művelődésügyi osztályt hat napon belül köteles értesíteni. A pályázó az állás elfoglalásáról március 30-ig köteles a pályázati felhívást közzétevő intézményt (szervet) és munkáltatóját értesíteni. A pályázati felhívást kibocsátó intézmény a már praktizáló pedagógusok nyilatkozata után azok munkáltatóit — az áthelyezés miatt — úgynevezett átiratban keresi meg. A más pályán dolgozók esetében az áthelyezést a munkáltatóktól írásban kell kérni. Július 10-től a tanácsi oktatási-nevelési intézmények még betöltetlenül maradt és a későbbiekben megüresedő állásait a megyei művelődés- ügyi osztályok (a fővárosi művelődésügyi főosztály) folyamatosan nyilvántartják, 6 a másutt munkaviszonyban álló pedagógusképesítósű érdeklődőknek felvilágo6Ísítményt őriz. Legnagyobb érdekessége a közeli állami gazdaság nonius-ménese és racka juhnyája. Szabadszállás határában 4 ezer hektár területen szikes tavak rendszerét találjuk meg, amely a ritka vízi- és gázlómadarak rezervátuma. Az Orgovány környéki nádasok és zsombékos rétek ma is őrzik a honfoglaláskori természeti környezet kézért, fáért, ha Rózsi utasította őket. Egyszerre felfigyelt. Simóék, akik földszinti lakásukban vészelték át az ostromot, veszekedtek. — Valamit tenni kell. Egy falat ennivalónk sincs. Nem pusztulhatunk éhen. — Csak nem gondolod, hogy lemegyek koldulni. Bejártam az egész környéket Sehol nem találtam egy döglött lovat az csak mese, hogy tele a város lódögökkel ... Rózsi kopogás nélkül nyitott be az ajtón. Simóék a konyhában beszélgettek. A szoba ajtaja nyitva volt, így Rózsi látta, amint egy férfi gyors mozdulattal beugrik a rekamié ágyneműtartójába. — Mit akar itt? — ordított rá Simó. — Segítem ... — Ki kérte rá? — Ezzel semmire sem megyünk, nagyságos úr — mondta Rózsi. — Mit nagyságos urazengeni. Nagyon jól tudjál, hogy a bányászok nem nagyságos urak. Egy nyomorék pedig különben sem az. — Tudom én, csak hát így szoktam ... — Majd erről is le kell szoknia — mondta megeny- hülten Simó. — Ne kezd már megint — intette le a felesége és Simó el is hallgatott. — Mindenesetre köszönöm — mondta a férfi és gyengéden kituszkolta az ajtón. Rózsi még hallotta az asszony ijedt hangját: — Mit gondolsz, megLáthetoségeiről. A most közzétett állások között változatlanul igen sok az óvónői és a tanítói munkahely. Ugyancsak keresettek továbbra is az általános Iskolai reálszakos tanárak, és országszerte megnövekedett az igény a kollégiumi nevelők iránt, ezért a pályázatok számos ilyen állást is tartalmaznak. Együttvéve is jellemző, hogy a vidéki oktatási intézmények jóval több állást hirdettek meg, mint a nagyobb települések — bár ebben az esztendőben csupán a fővárosban 1300 új pedagógusállás várja az érdeklődőket. Az idén végző pedagógus- jelöltek számára április 25- én teszik közzé a betölthető állásokat. Az előrejelzések szerint várható, hogy most is több munkahely várja a friss diplomásokat, mint amennyien végeznek: mintegy hatezer állás közül választhatnak. Számukra még egyszer — június 10-én is — hirdetnek majd állásokat, s mindkét alkalommal abban a felsőoktatási intézményben ismerhetik meg az állások közelebbi részleteit, amelynek hallgatói. (MTI) pét. Fülöpháza közelében 1509 hektárnyi területen a futóhomok formagazdagságában gyönyörködhetnek a látogatók. A Laki-telepek melletti Tőserdő a Tisza ártéri galériaerdejének ősi maradványa, amely eredeti állapotában őrzi az erdei növénytársulásokat. —TERRA— Délben Rózsi egy lábas lencsefőzeléket vitt fel Sá- móéknak. A főzelék tetejére három szelet füstölt húst rakott. Csak hosszas kopogtatás után engedték be. — Nem kell semmi — mondta Simó, de hangja már nem volt olyan határozott. — Ha maga igazi szegény ember és nem nagyságos úr, akkor tudnia kell a mondást: ha adnak fogadd eL, ha ütnek szaladj el... — Csakhogy én akarok ütni már egyszer — mondta Simó. — Béla! — intette az asz- szony. — Tőlem ne tessék félni nagys ... Simoné asszony — mosolygott Rózsi. — Apám, meg a bátyáim is mindig így beszéltek. Simoné éhesen nézett a lábosra. Amikor meglátta a három szelet húst, elvörösödött. Rózsi persze, észrevette. —Ne tessék félni ... En- tőlem nem tudnak meg semmit ... Mától kezdve a vendégük kosziolását is vállalom ... — Nincs nekünk vendégünk — morogta Simó — Hagyd, Béla, meglátta ... Kinyílt a szoba ajtaja. — Nézd csak, a Köves úr ... Pedig már elsirattuk — örült Rózsi. — Nem bírom tovább — mondta Köves. — Én kimegyek. Nektek is jobb lesz. .. (Folytatjuk-) A keresztapa másik arca Olasz—francia film A Kiskunsági Nemzeti Park
