Népújság, 1975. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-07 / 56. szám

A nemzet hálája és elismerése 1947 SZEPTEMBER 14-ÉN ■ Szabad Nép hírt adott ar­ról, hogy a Magyar Kommu­nista Párt Politikai Bizott­sága határozatot fogadott el, amelyben javasolta a kor­mánynak, hogy a tudomány, a művészet és a technika fölvirágoztatásának elősegí­tése érdekében minden év március 15-én Kossuth-díj- jal jutalmazza az alkotó munkában kiemelkedő tel­jesítményt nyújtó dolgozó­kat. Azokban a hetekben a legtöbb újság hasábjait a pártok viszálykodásáról és a politikai kulisszatitkokról hírt adó beszámolók töltöt­ték meg, s a Kossuth-díj lé­tesítéséről szóló információ szinte elveszett az éles harci zajban. Pedig nyugodtan ál­líthatjuk, hogy a magyar közvélemény többségét az ilyen közlések akkor már jobban érdekelték, mint az úgynevezett politikai szen­zációk. Hogy miért? Nem sakkal előtte zajlot­tak le az országgyűlési, vá­lasztások, amelyek során a kommunista párt jelöltjei kapták a legtöbb szavazatot. Akik a kommunista pártra szavaztak, azok az alkotó munkára adták voksaikat és joggal várták az újságok­tól, hogy a közfigyelmet is erre irányítsák, a nép érde­keit szolgáló hároméves terv teljesítését szorgalmaz­zák, az elért eredmények­ről folyamatosain számoljad­nak be. A kommunista párt rö­viddel a választások után nyilvánosságra hozta kor­mányprogramját, amelyből egyértelműen kitűnL, hogy minden erőfeszítését a lét- fontosságú terv teljesítésére összpontosította. A kommu­nista párt tudatában volt annak is, hogy a vele koa­lícióra lépett pártok mögött tömegesen sorakoztak föl azok az erők, amelyek a hároméves terv teljesítését a nemzet egyik legfonto­sabb feladatának tekintik. Ezért a Kossuth-díjak oda­ítélését a kommunisták nem kötötték úgynevezett párt- szempontokhoz: egyetlen mércét állítottak fél, hogy a díjat azok kapják, akik a nemzeti újjáépítés bármelyik területén kimagasló telje­sítményt tudnak felmutatni. Mindez logikusan követke­zett a kommunista párt ko­rábban megfogalmazott alap- elveiből. A kommunisták ugyanis kezdettől fogva úgy befolyásolták a politikai éle­tet és a közszellemet, hogy személyek, csoportok, testü­letek és intézmények érté­kelésében az egész nép ér­dekében végzett munka le­gyen az irányadó. A Kos­suth-díjak létesítése pedig közvetlenül azt a célt szol­gálta, hogy személy szerint is kiemelje és a nemzet megbecsülésével övezze mindazokat, akik munká­jukkal évről évre kiemel­kedő módon járulnak hozzá az országépítő tervekhez, a társadalmi haladáshoz, ha­zánk jó hírének növelésé­hez. Érdemes felidézni az 1947. szeptember 14-én nyil­vánosságra hozott javaslat indokolásának egy részét: „Kormányprogramunknak a takarékosság sarkalatos ré­sze. Az állami kiadások min­den garasát fogunkhoz kell verni... De nem takaré­koskodhatunk a kiemelkedő szellemi és fizikai teljesít­mények erkölcsi , és anyagi elismerésével. Azok a tu­dósok, művészek, írók, mun­kások, gazdák, akik a ma­guk munkaterületén kima­gasló eredményeket értek el,, rászolgáltak a nemzet hálájára és elismerésére. Annak a 25 húszezer, és 50 tízezer forintos díjnak a költségeit, amelyet a legki­válóbbak megjutalmazására szánunk, a céltalan, a kihí­vó és antidemokratikus lu­xuskiadások és pazarlások megszüntetésével bőségesen meg tudjuk szerezni...” A KOMMUNISTA PÄRT javaslatát törvénybe iktatták. Első alkalommal 1948. már­cius 15-én kerültek szétosz­tásra a Kossuth-díjak a nemzeti újjászületés és újjá­építés legjobbjai között. A munka, az alkotás, a tehet­ség megbecsülésének érvé­nyesítését a hároméves terv lényeges alkotó elemeként tartja számon legújabbkori történelmünk. Népi álla­munk azóta szélesebb kör­ben is — intézményesítette ezt az elvet. Azok. akik a maguk munkaterületén ki­magasló eredményeket ér­tek el, az idei márciuson is részesülnek a nemzet magas elismerésében. — k — SZABAD SZOMBATOS ÓVODÁK? — A SZOLGÁLTATÁS SZÜNETEL — A TANÁ­CSOK HATÁSKÖRE Novényvédősser-kuiatás A növekvő növény védőszer-felhasználás nagy feladatokat ró a magyar vegyipar­ra. Az elkövetkező években a vegyszerek 70—80 százalékát hazai termelésből kell fedez­ni. A Veszprémi Nehézvegyipari Kutató Intézetben mintegy 70 milliós beruházással kutatóbázis létesült azzal a céllal, hogy mindazokat az analitiloai, biológiai, hatástani és toxikológiai vizsgálatokat elvégezze, amelyek a növényvédőszer-gyártás területén felme­rülnek. Képünk az intézet biológiai laboratóriumában készült. (MTI foto: Horváth Péter felvétele.) Lesz-e elegendő zöldség-gyümölcs ? Tervek, gondok a SZÖVTERMÉK-nél Csökkentett munkaidő hárommillió dolgozónak Hazánkban a 44 órás mun­kahét bevezetése a IX. párt- kongresszus határozata alap­ián 1968-ban kezdődött. Ezt megelőzően csupán az egész­ségre ártalmas és más sajá­tos munkakörökben és né­hány melegüzemben volt munkaidőkedvezmény, ami körülbelül 200 ezer dolgozót érintett. 1968 után mindenek­előtt a kétmillió ipa­ri és építőipari dolgozó munkaidejét csökkentették, a rövidített munkaidő bevezeté­se a X. pártkongresszus ha­tározatának megfelelően a negyedik ötéves tervidőszak­ban folytatódott. 1972—73- ban a tervező, szervező és beruházó vállalatok, továbbá az államigazgatás és a tár­sadalmi szervezetek összesen 220 000 dolgozója kapta meg a kedvezményt. 1974-ben megkezdődött a munkaidő-csökkentés máso­dik hulláma, vagyis az a sza­kasz, amelyben a rövidített munkaidő fokozatosan vala­mennyi bérből és fizetésből élő dolgozóra kiterjed. 1974. április 1-én a budapesti, jú­nius 1-én pedig valamennyi kereskedelmi dolgozónak, ugyancsak április 1-től a posta, egyes kommunális in­tézmények, oktatási és kul­turális intézmények dolgozói­ak munkaideje csökkent. Az .974-ben bevezetett munka­idő-rövidítés félmillió em­bert érintett, ezenkívül 80 ezer pedagógust, akiknek a kötelező óraszámát csökken­tették. 1975. szeptemberétől már valamennyi érintett pe­dagógusra érvényes lesz a csökkentett óraszám. Ily mó­don 1975. végén a bérből és fizetésből élő ' dolgozóknak mintegy 95 százaléka, több mint 3 millió ember 'végzi majd munkáját csökkentett munkaidőben. 1974. decembe­rében 2 és háromnegyed mil­lió emberre teried ki a ked­vezmény. Az ötödik ötéves terv köz -nére mér val a - mennyi bérből és fizetésből élő számára érvényes lesz a rövidített mu-'kaídő. mi" 1 1976 ben az állami mezőgaz­dasági üzemek és a szállttá i ágazat azon dolgozóira is kiterjesztik a 44 órás munka­hetet, akh- eddig ezt a ked­vezményt nem kapták meg. A kormányzat továbbra is megköveteli a vállalatoktól, hogy a munkaidő-csökken­tést megfelelően készítsék élő, biztosítsák, hogy a lakosság ellátásában a munkaidő-csök­kentés ne idézzen elő zava­rokat, s annak ellenére, hogy a rövidített munkahét a mun­kaidő több mint 8 százalékos mérséklését jelenti, a dolgo­zók keresete nem csökken­het, sőt a párt- és a'kormány életszínvonal-politikájának megfelelően a reálbéreknek emelkedniük kell. A vizsgá­latok során nem tapasztaltak olyan esetet, amikor a mun­kaidő-csökkentés miatt, vala­kinek a bérét csökkentették volna. Nem kevés viszont a panasz amiatt, hogy egyes in­tézmények szolgáltatásait el­fogadhatatlan mértékben kor­látozták a szabad szombatok. Egyes bölcsődékben, óvodák­ban igyekeznek lebeszélni a szülőket arról, hogy szomba­tonként beadják gyermekei­ket, némely kerületben túl­zottan sok szolgáltatóhely tart Nagy István MÁV-jármű- lakatos, úgy vélem, me­gyénk legfiatalabb kongresz- szusi küldöttei közé tartozik a maga 22 évével. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a sző­ke fiatalember könnyű utat tett meg idáig. Ahogyan mondja, rövid idő alatt any- nyi funkciót akasztottak rá, ismerve vállalkozó kedvét, energiáját, hogy most már ideje lesz néhánytól megsza­badulni. Hogy honnan indult el? Egy kis adácsi parasztház­ból, ahol mindmáig szüleivel él. Ebben a faluban járta ki az általános iskolát, innen járt be később a hatvani szakmunkásképző intézetbe, s ha teljesül vágyai netovább­ja, innen szeretne valamikor végleges fedél alá költözni Hatvanban, ahová ezer szál­lal köti szakmai és mozgalmi tevékenysége. — Persze, ha őszinte akar lenni az ember, ki kell mon­dania, hogy testileg-lelkileg nem a megbízatások teszik próbára elsősorban. A moz­galmi élet feladataira, bukta­tóira felkészültem én alapo­san a vontatási főnökség KISZ szervezetében, csúcsve- zetöségében, majd a dolgozó szombatonként zárva. E prob­lémákat központi utasítással nem lehet megoldani. A kor­mányzat a tanácsokat hatal­mazta fel arra, hogy az ilyen jellegű kérdésekben in­tézkedjenek. Az üzemek egy része, kü­lönösen egyes nagyvállalatok örvendetes módon igen ru­galmasan gondoskodtak ar­ról, hogy a dolgozók jól ki­használhassák szabad idejü­ket. Külön-külön sok kezde­ményezés történt, a dolgozók azonban sok helyütt kifogá­solják, hogy a szabad idő jobb kihasználására tett in­tézkedések többnyire helyi jellegűek, s javasolják, hogy a jó kezdeményezések általá­nos elterjesztésének legyen gazdája. Erre alkalmasnak találnák például a szakszer­vezeteket, amelyek egységes koncepció alapján tervsze­rűen segíthetnék elő azt. hogy a dolgozók jól, haszno­san tölthessék el szabad ide­jüket. (MTI) fiatalok tanácsának elnöke­ként — jegyzi meg két ci­garettaszippantás közt. — A nehézségek inkább a munka­helyen tapasztalt kezdeti ér­tetlenség jelentette. Egysze­rűén nem vették figyelembe a mozgalmi feladatokból rám háruló terheket, a szervező titkári funkció révén megil­lető szerény kedvezményt, pedig tudták, hogy szinte minden szabad időmet annak a 240 fiatalnak áldozom, akik alapszervezeteink tagsá­gát alkották. Megbecsülni csali akkor kezdtek a közép­szintű vezetők, amikor egyik elismerést a másik után sze­reztük a főnökség ifjúsági mozgalmának, 1971-ben meg­kaptam a KISZ központi bi­zottságának oklevelét, két év­vel később az aranylcoszorús jelvényt, majdpedig „Kiváló dolgozó” lettem. — Ha jól tudjuk, Nagy Ist­ván nemcsak friss megyebi­zottsági tag, kongresszusi kül­dött, hanem az utóbbi évek­ben a csomópont pártbizott­ságán is megbízatása ve-u, £2 (Tudósítónktól) Ilyenkor, március elején, amikor az üzletek pultjain, a piacon már kevesebb, gyengébb minőségű burgo­nyát, almát, zöldséget kínál­nak, sokakban felvetődik, hogy vajon lesz-e elegendő ezekből az új megjelenésé­ig? Ugyanezt kérdeztük Gecse Jánostól, a Heves megyei Mezőgazdasági Termékérté­kesítő és Beszerző Szövetke­zeti Közös Vállalat árufor­galmi vezetőjétől, aki meg­nyugtatásképpen elmondta, hogy az alapvető cikkekből még a kelleténél több is vár eladásra. A 74-es év azonos időszakában 378 vagon áru­val rendelkeztek összesen, ma csaknem száz vagonnal több van a vállalat raktárai­ban. Burgonyából a tavalyi 211 helyett 277, vöröshagy­mából 52 vagonos készlettel kívánják az igényeket kielé­gíteni, s az utóbbi években hiánycikként számon tartott gyökér és zeller sem okozhat már gondot, biztosíték erre a tárolókban álló 17. illetve hat vagon mennyiség. Az al­ma viszont kevésnek bizo­nyult, de már folynak a tárgyalások a szükséges mintegy 13 vagonos hiány utóbbi funkciójában milyen célkitűzéseket vall leginkább a magáénak? — Fiatal vagyok, elsősor­ban az ifjúsági tör,vény bői eredő feladatok megoldását kívánom szorgalmazni. S e téren van tennivaló! Itt a dieselesítés, szorgalmaznom kell tehát az ilyen irányú fejlődéssel összefüggő okta­tás sikerét, a fiatalok „beis­kolázását". Saját példámon okulva legalább ennyire fon­tosnak érzem, hogy mindent megtegyek közvetlen környe­zetemben a munkatársi vi­szony javítása, a társadalmi aktívák megbecsültetése érde­kében. Harmadiknak pedig a tudatformálást említem, ami összefüggéseiben hat a terme­lésre, s az emberi közérzet jő alakulására. Nagy Istvánt egy téli va­sárnapon láttuk a munkásőr­ség hatvani egységének jár- őrv<ersenyén. Beszélgetésünk során erre is emlékeztettük. Ekkor némi büszkeséggel el­mondta, hogy a vontatási fő­nökség munkásőr raja nyerte pótlására. Nem is ez jelenti a fő gondot a SZÖVTER- MÉK vezetőinek, hanem az, hogy a termékek víztartalma a múlt évi időjárás követ­keztében nagyon magas, ne­hezen viselik el a hosszú tá­rolási időszakot. De mindent elkövetnek azért, hogy az üzletekbe kerülő áruk mi­nősége ne változzék, a vesz­teség ne a fogyasztót terhel­je. A tárolások mellett a téli időszak legfontosabb felada­ta: a jövő évi termékértéke­sítési szerződések megkötése a megye termelőszövetkeze­teivel. A munka nagy részén már túl vannak, hiszen ket­tő kivételével már minden szerződés aláírásra került, s ami különös jelentőséget köl­csönöz a dolognak, hogy a most folyó . zöldségprogram keretében ezeket ötéves terv­ciklusra köttették a 40 tsz- ós 12 ÁFÉSZ-egységgel. A boconádi, hevesi, káli, erdő­telki' szövetkezetek mintegy 250—500 vagonnyi zöldség és gyümölcs leszállítását vállal­ták. így az idén sikerül elő­ször a SZÖVTERMÉK-nek saját működési területéről beszerezni áruinak nagy ré­szét. Jelentősen javul a kínálat a munkaigényes zoldségfé­azt a versenyt, s így jogot szerzett a március 15-i döntő­ben való szereplésre. Hogy aztán otthon mit szólnak ennyiféle elkötelezettséghez? Kongresszusi küldöttünk megnyugtatott: dolgos keze olykor hiányzik ugyan ^ a szülői házban, Adácson, édesanyjáék azonban mindig megértők voltak vele szem­ben, s eltekintenek a szinte mindennapos távoliét felett. Egy dologgal azonban még tartozunk az olvasónak, ami­kor képet rajzolunk Nagy Istvánról, Nem árultuk el, hogy szenvedélyes régiség- gyűjtő. Főleg a bútorok, használati eszközök érdeklik, amelyektől alig férni már az adácsi házban. Egy időben, talán öt évig, öreg érméket, pénzeket is gyűjtött. Később teljesen a néprajzi tárgyakra ízeledett. S nem is öncélúan nem csupán a maga javára. Azt mondja, ha lesz végre megfelelő otthona a hatvani múzeumnak, egész anyagát oda adományozza. Ott annak az igazi helye, ott használ a köznek, amiért annyiféle mó dón munkálkodik ez a fia kommunista. (™. gy.) lékből. Lesz elegendő gyö­kér, káposzta, paradicsom. De paprikából és uborkából Tő­ben sem lesz kielégítő az ellátás. A társvállalatok se­gítségével szeretnék ezt megoldani. A határainkon kívül is ismert Heves kör­nyéki dinnyéből 765 vagon felvásárlásában egyeztek meg a termelőkkel, a feles­leg Budapest és a borsodi iparvidék piacaira kerül majd. Még 10—15 vagon őszi­barack, nagyobb mennyiségű burgonya és alma beszerzé­sét kell a vállalatnak meg­oldania. Primőrökből 48 va­gon, egyéb termékekből pedig mintegy 9 vagon elhe­lyezését kell biztosítani. A korábban már említett három és fél ezer vagon áru tárolása nem kis gondok megoldására készteti a ve­zetőket. A régi módszerek fölött már eljárt az idő, a minőséget is rontja. A szük­ségessé vált beruházások kö­zül még 73-ban befejeződött egy új csarnok építése, most végéhez közelednek a hatal­mas, 1620 négyzetméter alap- területű, gázrendszerű hűtő és a szociális épület munká­latai. Es hogy a sor teljes legyen: 1976-ban kerül tető alá 10. millió forintos költ­séggel a 240 vagonos burgo­nyatároló. Ugyancsak évek óta visz- szatérő gond a szállítóeszkö­zök biztosítása. Talán enyhít majd a bajokon, hogy a Vo­lán mellett a termelőszövet­kezeteket is ösztönzik a fu­varozásra. Folytatódik a bolthálózat bővítése is. Május 1-én adják át a SZÖVTERMÉK új zöld­ség-gyümölcs mintaboltját az egri Dobó téren, és a harma­dik negyedévben a Csebok- szári lakótelepen nyíló má­sik zöldségbolttal 80*-ra emel­kedik az elárusító egységeik száma. Mindemellett a vásárlókat főként az érdekli, hogy mi­képpen alakulnak majd az árak. Tavaly mintegy 1,8 százalékkal emelkedtek, ugyanakkor a felvásárlási árakat 7,8 százaléknál emel­ték. Ennek ösztönző hatása már a szerződéskötések ide­jén jelentkezett. Cziráki Péter kimUsm^ 1975. március 7., péntek t A kongresszusi küldött: Nagy István

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents