Népújság, 1975. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-07 / 56. szám

Bolond vasárnap Az Állami Déryné Színház előadása Het&s György (Tudorki* professzor) és Szántó Margit (Szigor ina i. T gondnoknő és Lina Sokkova Megkezdődött az elsősök beíratása v Kik tekinthetők iskolaérettnek? Katajev Bolond vasárnap című komédiáját már több színház is játszotta az el­múlt évek során. más-más színvonalon és szereposztás­ban, de mindig sikerrel. Most az Állami Déryné Színház mutatja be ezt a vidám szó­rakoztató játékot. A Bolond vasárnap vérbő kbmédia, amelyben a drama­turgia szabályai szerint meg­írt figurák lépnek színpadra: mindenki mindenkit félreért és az író lélegzete akkor sem fogy ki, amikor utoljára ereszkedik le a függöny. Fő­hőse egy Zürcsev nevű jóin­dulatú anyagbeszerző, aki a gyár óvodájának ötven kiló fehér festéket akar szerezni, de ahhoz szükséges lenne Bujkalov aláírása, aki egy méregdrága üdülőben. a .Napsugárban tői ti vasárnap­ját, A szanatórium rendjére egy bizonyos Vera Szigorina 20.05 Hazai esték A vége feíé tartó vetélke­dő műsor színhelye ezúttal Hódmezővásárhely és Zala­egerszeg. A szegedi főisko­lások Hódmezővásárhely szí­neiben, a pécsiek Zalaeger­szeg képviseletében verse­nyeznek. S annál is érdekesebb a küzdelem, mivel a pécsiek­nek három győzelmük, és egy vereségük,. a szegediek- nek egy győzelmük és há­rom vereségük van. A főiskolások hosszú hete­ket, hónapokat töltöttek a bemutatandó városokban. Mint Liszkay Tamás, a mű­sor szerkesztője elmondot­tá — a végleges forgató- könyvet a városok és a főis­kolások elképzelése alapján állították össze. Mindkét vá­ros történelmének bemur tatása összekapcsolódik az i párosodó, s mezőgazdasági hagyományokat őrző telepü­lés életével. Mint helyi jel­legzetességről, szó esik a fa­zekasságról és a nagy hírű vásárhelyi képzőművészeti életről. Zalaegerszeget pedig, mint a gőcsej fővárosát is meg­ismerhetjük. Az egyik adás .színhelye éppen a göcseji fa­lumúzeum lesz. (KS) Hí?ni/iffffí I#®. március J,, péntek doktornő ügyel. Az utóbbi­nak az a rögeszméje, hogy mindenkit a tetőn kell meg­fürdetni és ha szükség úgy kívánja, elektromos kezelés­nek kell alávetni. Egymás után érkeznek a'vendégek, köztük a sportbajnoknő — akinek férjéül adta kJ magát Zürcsev, hogy könnyebben Bujkalovhoz férkőzhessen —, aztán a kislány férje, aki ed­dig nem volt ideges. majd lesz. Itt van Tudorkin pro­fesszor szerelemre sóv ársó felesége, majd a professzor, aki mellesleg mesterlövész hírében áll. Zürcsevnek a győzelemig annyi viszontag­ságban van része, hogy azt egy francia bohózat is meg­irigyelhetné. A komédia vé­gére Katajev pergő párbeszé­dekkel minderakit. feje tete­jére állít, a szereplők sem tudják már, ki kicsoda. Ám ellentétben egy francia bo­hózattal, Itt mindenki jó szándékú, Katajev hősei mun­kaszeretők. Szatírája nem sze­mélyre szóló koncentráció, hanem Szigorína és a doktor­nő mindent szabályos rend­ben látni akaró szigorúsága és pontossága, s éppen ezért áll minden a feje tetejére, A komédia mulatságossága ab­V. . Ebben a pillanatban el­hallgatott a rádió, egyet pislant a villanykörte és sö­tétség borult az .óvóhelyre. — Szabotázs! — ordított Köpetzy. — Tiszt urak! Uraim! — mondta és Rózsi gyufájának fénye mellett, tántorogva megcélozta az óvóhely nehéz vasajtaját. — Nyugalom testvérek! Azon­nal intézkedem — ígérte és ki rohant. Ha valaki akkor azt mond­ja neki, hogy ebben a ház­ban csalt 1945. május elseje tiszteletére gyullad meg új­ra a Villany egy kommunis­ta szerelőbrigéd felajánlása nyomán, Köpetzy egy tár töttényt enged a vakmerő­be. v De persze, ezt senki sem mondta a jelenlevők közül. Nem is gondolta ... Amikor Köpetzy és a nyi­las tisztek kiviharzottak a pincéből, Rózsi meggyújtot­ta a petróleumlámpát. Az Imbolygó fényben halottsá­padt arcok meredtek egy­másra. — Ez egy állat! — mond­ta Eötvös. — Ezt a hangot nem tű­röm! csattant fel Eötvös­né. — Marjjedlí;. a#»);!- — bői a helyzetből fakad, hogy a nézőtéren ülők sokkal töb­bet tudnak a szituáció fo­nákságából, mint azoic, akik játsszák. A néző tehát be­avatottként vehet részt az előadáson, a hullámzó neve­tésnek az a forrása, hogy min­denkinek van a színpadon valami össze téveszteni valója. Az előadás legfőbb értéke a színház Jászai-díjas művész­nőjének, Szántó Margitnak alakítása a gondnoknő sze­repében. Az ő játéka a neve­tést előidéző katalizátor. Sze­repe szerint mindenkivel összeakasztja a „bajszá’-t, s ezek az apró-cseprő konfük- tusok akként oldódnak meg, mennyire tehetséges színész­szel hozta össze a szereposz­tás. Jó alakítás Mártonfy Má­ria doktornője. Hetés György Tudor Tudorkin professzora, Nyerges Ferenc Zürcsevje, Fábián József Bujkalovja, Katona Júlia sportbajnoknő- je. Meg kell dicsérni Balogh Béla Sóvárgovját és Szatmá­ri Olga professzornéját. s fő­képpen Lacina László rende­zőt, aki számos Ötlettel állí­totta talpra Katajev kitűnő komédiáját. (A színház Heves megye több községében is bemutatja a komédiát.) Iáit meg Rózsi. A bejelen­tést döbbent csend fogadta. A tíz esztendőn át tárgy­nak kezelt lány. először nyilvánította véleményét. — Azonnal takarodjon in­nen! Ki van rúgva! Hogy jön ahhoz, egy ócska pa­raszt, hogy így beszéljen egy úrróL Nem akarom többé látni. , Rózsi már maga is meg­ijedt. önkéntelenül szaladt ki a száján a mondat. — Méitóságos asszony... — Maga még itt van? — kiáltotta Eötvösné. — Taka­rodjon! — Megyek. méitóságos asszony... De aztán ne tes­sék hívni, mert nem jö­vök ... — mondta csende­sen és tíz év alatt most for­dult meg vele először, hogy egy ajtót nem csukott be maga után. — Es holnap te fogsz főz­ni, mosogatni, fűteni, takarí­tani? — kérdezte Krisztina. — Az ám — hümmögött Eötvös. — Reggel ez már itt ka­parja az ajtót — mondta könnyedén az asszony és életében először maga ve­tette meg az ágyakat, Krisztina nem felelt. Ö tudta, hogy Rózsi nem jön vissza. Magában azért szúr-' kőit, hogy ne, jäüßc. Le-. Országszerte ezekben a napokban' megkezdődik, il­letve megkezdődött az álta­lános iskolák leendő első osztályosainak beiskoláztatá­sa. A következő tanévben — az előzetes számítások sze­rint — mintegy 160 ezer kisfiú és kislány kezdi meg tanulmányait, két-három- ezerrel több, mint az ' el­múlt tanévben. A főváros­ban. több mint 22 (XX) júj el­sőst várnak. Az érvényben lévő ren­delkezések értelmében az általános iskola első osztá­lyába azokat a gyermekeket Ítéli fölvenni, akiit hatodik életévüket a felvétel évének szeptember első napjáig be­töltik. Behatásukat a már­cius 1—15-e közötti időszak­ban a tanácsok által meg­határozott napokon tártját. A tanköteles korba lépő kis­fiúkat és 1 kislányokat a la­kás szerint körzetileg ille- , tókes általános iskolába kell bejelenteni, illetve beíratni. A szeptemberben első osz­tályba lépő gyermekeknek - kötelező orvosi vizsgálaton kell részt venniük. A szak­emberek hangsúlyozzák, hogy az orvosi vizsgálat célja an­nak megállapítása: iskola­érett-e a kisgyermek? Isko­laérettnek azok a gyerekek nyilváníthatók, akik testileg, szellemileg egyaránt elérték a fejlődésben azt a szintet, hogy az iskolába járással, a tanulással kapcsolatos terhe­lést egészségük károsodása nélkül elbírják. Orvosi szempontból az is- kolaérettség meghatározásá­nál nagyon jelentős tényező a gyermek egészségi álla­pota, az, hogy idegrendsze­re, látása, hallása rendben van-e; érzékszerveinek ál­lapota megfelel-e az iskolai követelményeknek. A testi fejlettség szintjét illetően a testmagasság, a súly és a mellkastérfogat a mérvadó. Ajánlatos, hogy az a gyer­mek, aki az őszi születési dátum miatt, vagy akár a testi, idegrendszeri fejlődés elmaradottsága következté­ién még nem teljesén isko­laérett, inkább várjon egy évet, amíg pótolni tudja az elmaradást. Ez bizonyára a tanulmányi előmenetelben is tükröződik majd. A nagyobb mértékben gyengén látó. vagy nagyot­halló gyermekeket úgyne­vezett kisegítő iskolába, a szellemi fogyatékosakat pe­dig gyógypedagógiai iskola­térdelt az ágya elé és foly­tatta az imát: — Istenem, add. hogy vé­ge legyen ennek a szörnyű­ségnek, én megígérem, hogy addig dolgozni fogok Rózsi helyett is, csak engedd, hogy éljek. Szeretni akarok, azt akarom, hogy gyerekeim le­gyenek... Ne haragudj, hogy ilyennel fordulok hoz­zád, d« te úgyis belelátsz a gondolataimba és tudod, hogy amióta Júlia elmesélte bűnös szerelmét vőlegényé­vel, éjjelente felriadok és mindig bocsánatodat kell kérnem vétkes álmaimért... Add, hogy ne haljak meg anélkül, hogy megismerjem ezt a furcsa, félelmetes, tit­kos ... Miatyánk ... ki vagy a mennyekben... — Feküdj le. Kriszti —si­mogatta meg a magában mo­tyogó lány fejét .Eötvös. — Egyszer el kell múlnia en­nek is. Nem is fogsz rá em­lékezni ... Az Eötvös család lefe­küdt, de egyikük sem aludt reggelig. Rózsi leült a közös óvó­hely egyik sarkában, két ho­mokzsákra. — Mi az, maga nem a méltóékkal aJszlk? — mond­ta gúnyosan Csokonai Me­lanie. A kiszikkadt vén-kis­asszony a második emeleten lakott és zongoraleckét adott Családfáját Csokonai Vitéz Mihályra vezette visz- sza és Eötvösöket azért gyű­lölte, mert Eötvösné egy al­kalommal lei jelentette, hogy Melanie ősei tót parasztok voltak és magyarosított ne­vet használ. Melanie viszont városszerte híresztelte, hogy Eötvös húsz évvel ezelőtt még Östreicher volt és nem iß bjutos..,- hogy: öótefies&leny. ba irányítják. Az iskolás­kor előtti vizsgálatoknál elég nagy arányban találnak be­szédhibás gyermeket. Aján­latos. hogy ilyen esetben a szülők haladéktalanul Vi­gyék a gyermeket szakorvos­hoz. mert később a beszéd­hiba megszüntetése lénye­gesen nehezebb. Az eddigi gyakorlat szerint esztendő­ről esztendőre számos isko- lásjelöltnél állapítottak meg kancsalságot, fénytörési hi­bát. Ilyen esetben is mi­előbb szemorvoshoz kell for­dulni. A kötelező orvosi-pe­dagógiai vizsgálatokat egyéb­ként május közepéig tartják meg, a döntés ellen május végéig lehet fellebbezni. Budapesten és egyes vidé­ki városokban — ahol ehhez a feltételek biztosítottak — kísérleti jelleggel az orvosi vizsgálatokat kiegészítik lé­lektani-pedagógiai vizsgáló­dással is* hogy megállapít­sák: a gyermek képes-e megfelelni az iskolában reá Az Állami Ifjúsági Bizott­ság titkársága — egyetértés­ben a Minisztertanács Taná­csi Hivatalával — közzétette irányelveit a fővárosi, illet­ve a megyei tanácsok vb- titkárságának ifjúságpoliti­kai feladataira. A teendők közé sorolták egyebek között az ifjúsági törvény, valamint a végre­hajtására kiadott jogszabá­lyok területi érvényesítésé­nek szervezését és ellenőrzé­sét, a főváros, illetve a me­gyék területén a tanácsi fel­adatkörbe tartozó ifjúságpo­litikai munka összehangolá­sét, ellenőrzését, s az ezzel kapcsolatos igazgatási, ható­sági teendők ellátásúit. A megyei 'tanács vb tit­kárságának ifjúságpolitikai leendőit a titkársághoz tar­tozó megyei, tanácsi, ifjúsá­gi titkár láitja el. Az állami ifjúsági bizottság az ifjúsági titkár munkakörének meg­állapításához ajánlást dolgo­zott ki. summázva az új tisztséghez tartozó legfonto­sabb feladatokat. A titkár teendője1 egyebek között a megyei diákszociális bizott­ság működésének segítése, a fizikai1 dolgozók gyermekei továbbtanulásának támoga­tása. Nem is vállalta Krisztina oktatását. — Eljöttem tőlük — mondta Rózsi, és mert gyű­lölte a hazugságot, azonnal hozátette: — Kirúgtak! —Hallgasson ide, keveeem — szólalt meg dr. Fábry Elememé, a kerületi tiszti­orvos felesége. — Az én cse­lédemnek karácsony előtt megengedtem, hpgy meglá­togassa a szüleit Pilisosa- bán. Azóta szegény már az oroszok fogságában sínylő­dik. Ha akarja, elszegődhet hozzám... —j Miért magához? — lé­pett be a petróleumlámpa fénykörébe Tárkányiné, az ügyvéd felesége. — Az én uram valahol a fronton har­col, amíg a magáé itthon dekkol. Perceken belül Rózsi majdnem mindenkitől ' ka­pott ajánlatot. Az alkudo- zók ordítva csépelték egy­mást. Botár úr, a pincér száz pengő foglalót akart adni Rózsinak, mivel ő már tudta, sejtette, hogy ez már csak értéktelen papír. — Az úri közönség múlat vihogott hangosan Kocsis Erzsi, a segédházfelügyelő lánya, akiről mindenki tud­ta. hogy nyilvántartott nő­személy. — Az ilyen perszónákat pedig ki kell söprűzni a tisztességes emberek közül — sipította özvegy Köhlma- yer Emilné, egy néhai pos­tatiszt neje. — Mert nekem munka volt az, ami magának öröm, ha netán még emlékszik rá — nevetett Kocsis Erzsi, az­tán Rózsihoz fordult. — Ha .égj- .csepp eszed «aa, a váró követelményeknek. Az kát a gyermekeket, alt szellemileg ugyan épek, < fejlődésükben időlegesen 1 maradtak — az érintett szí lók egyetértésevei — kiset tanulólétszámú. 12—15 sz mely«, úgynevezett körre ciós osztályokba helyezi Itt az első osztályos tante vi anyagot a lehetséges le: kedvezőbb feltételek közö tanítják. Alúk nem járhattak óv« dába, azoknak a gyermekei nek is megkönnyítik, bizt« sítják az átmenetet az á talános iskola első osztály; ba: számukra úgy nevese általános iskolára eiőkészí foglalkozásokat szervezne A foglalkozásokat április tő] a tanévzárásig óvodái ban, vagy általános iskolái ban tartják. Azok a szülő akiknek gyermeke nem j; óvodába, a beíráskor táj« koztatást kaphatnak airre hol és mikor indul ilyen je legű foglalkozás. (MTI) Számos feladat van a fi; tatok pályakezdésevei. es ládalapításával és szociál helyzetük javításával kai csolatban is: figyelemm­kíséri a pályakezdő fia talc beilleszkedését, a helyi t: nácsoknak a fiatal házasc lakáshoz juttatását segí intézkedéseit, az ifjúsági 1. kisszövetkezetek működést s megkülönböztetett fi gyeimet fordít a gyermel gondozási szabadságról és katonai szolgálatból vissz; térő fiatalok érdekeit vét paragrafusok betartására, munkásszállásokon élő, és bejáró fiatalok helyzetént javítására. A munkaköri 1< írásban helyet kaptak az á lampolgári neveléssel és fiatalok társadalmi műnk: javai kapcsolatos feladató az ifjúsági parlamenté szervezését érintő teendő is. Az ifjúsági titkár segí a tanács művelődésügyi fe adatokat ellátó szaki gazgatí si szervét az ifjúsági és ú törőházák. táborok, klubo működtetésében és ellenői zésében, részt vesz az ifjí sági klubok szakmai-móc szertani irányításában, az ii jóság művelődési, turisztika és sportolási lehetöségeine bővítésében. szegődsz sehová. Ne fél. nem halunk mi éhen, ami hadsereg van. Márpedig a mindig van. Ha nem ezel hát azok — mutatott a pes oldal felé. Rózsi derűsen hallgatta perpatvart. Aztán mike megunta, elkiáltotta magát — Hallgassanak meg en gém is! A veszekedők elnémulták — Nem megyek sem agyi kükhöz, sem másikukhoz Nem kell nekem a pénzük Ha adnak enni, leszek én a egész ház cselédje. Ügyi egy család vagyunk mi itt Amíg a pincében bújunk egy kályhát kell fűteni, eg: óvóhelyet kell takarítani é ahogy elnézem, ez alig na gyobb pince, mint a méltó súgosék szalonja. Először Weivocla Elek. i nyugdíjas villamosú aiauz ér tette meg az ötletet. — Ragyogó! Kollektiver tartunk egy cselédlányt Be osztjuk, hogy melyik napor ki kosztolja, ő pedig éhnél- fejében ellátja a ház, illetve a pince körüli teendőket. Máris nekiállt és egy nagy papírra táblázatot rajzol: beosztotta Rózsi étkezteté set. Húsz család lakott < házban. így senki sem tar tóttá nagy tehernek. hogy minden huszadik napon ad­jon valamit enni Rózsinak Különösen azok voltak elé gedettek, akik későbbre ju­tottak. Mindenki úgy vélte hogy az ostrom nem tart­hat tovább, mint egy hét Addigra úgyis megjönnek £ felmentő csapatok — mond­ták, de ebben senki nen: hitt komolyan. Irányelvek az ifjúságért

Next

/
Thumbnails
Contents