Népújság, 1975. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-05 / 54. szám

A kongresszusi irányelvek tükrében A bővítés nemcsak mennyiségi gyarapodás Többet s korszerűbben — modernebb gépekkel — ter­mel a magyar népgazdaság, mint nyolc vagy négy esz­tendeje, a párt IX., X. kong­resszusa idején. Bővültek a szocializmus anyagi-műszaki alapjai: múlt és jelen idő­ben egyaránt érvényes igaz­ság, tényként szögezik le a XI. kongresszus irányelvei. A teljes szövőgépállományon belül az automaták aránya 31 százalék volt 1970-ben, ma eléri a 45-öt; alkotóelem az anyagi-műszaki alapok gyarapodásában. Ám nem­csak mennyiségi változás je­lölője. Az automata csök­kenti a dolgozó fizikai igény- bevételét, nagyobb finomsá­gú fonalak előállítását teszi lehetővé, javítja a jó minő­ség technikai feltétjeiéit... SZÜKSÉGSZERŰ ÚT Hazánk kapitalista fejlő­dése egyenlőtlenül ment végbe, a szegényes örökség elkerülhetetlenné tette a szocializmus anyagi-műszaki alapjainak kiépí tését, a szo­cialista iparosítást. E folya­mat sodró erejét érzékelteti, hogy száz aktív keresőből 1950-,ben 35, 1975-ben 70 te­vékenykedett az állami szek­torban. Más példával élve ma egy cementgyár — a dunai, a beremendi — ne­gyedév alatt termel annyi cementet, mint 1938-ban az egész ország. Szükségszerű út ez, rajta haladva lehet elérni — egyebek mellett — a fejlett mezőgazdaság meg­teremtését, a különböző ipar­ágak korszerű eszközökkel való ellátását, s mindezekkel az életszínvonal folyamatos növelését. Mert az új tech­nikák, technológiák megho­nosításának yégső célja ez utóbbi. Ha tehát jobban akarunk élni, gyarapítani kell a'szo­cializmus anyagi-műszaki alapjait. Korántsem mellékes azonban, mi módon történik ez. BESZÉDES SZÁMSOR Egyszerű eset a tartós bő­vülés illusztrálásához a traktoroké* öt esztendeje egy traktoregységre 45 hek­tár szántóterület jutott, ma e mutató nem éri el a negy­venkettőt. (Traktoronként 1938-ban 888 hektár volt az átlag!) Több a traktor tehát, véli az olvasó, Kevesebb, mint 1970-ben! Csakhogy jóyal nagyobb teljesítmé­nyű gépek lelhetők ma a mezőgazdaságban. Mert a néhány tucat lóerős masi­nákkal aligha érhetnék el, hogy — mint napjainkban — több százezer hektáron iparszerűen, zárt rendszer­ben termesszék a kukoricát. Ez csupán egy a kínálkozó példák közül, hiszen ahhoz, hogy .négy év alatt 300 ezer tonnával növekedett a nitro­gén műtrágya termelése, me­gint csak ezerféle apró elem­mel kellett bővíteni az anya­gi-műszaki alapokat. Fentiekhez hasonló beszé­des számsort minden terü­letről összeállíthatnánk, iga­zolásául annak, hogy a szo­cializmus anyagi-műszaki pillérei erősek, s gyarapodá­suk folyamatos, teherbíró ké­pességük növekszik. Ennek köszönhetően — amint azt a XI. kongresszus irányel­veiben olvashatjuk — „kö­zelebb jutottunk a kitűzött célhoz, hogy a gazdaságilag közepesen fejlett országok sorából a fejlettek közé emelkedjünk”. SORRENDBEN AZ ELSŐ Napjainkban már nem ele­gendő az anyagi-műszaki alapok, mennyiségi bővítése. A korábbiaknál jóval' na­gyobb szerephez jut, a te­endők sorrendjének élére kerül a hatékonysíig, a tar­talékok feltárása és hasz­nosítása, tehát az egész gaz­dálkodás minőségének a ja­vítása. 1970 és 1974 között a gépipar évehte átlagosan hatmi lliárd forintnál többet költött beruházásokra. Két­ségtelen eredmény. Ám fon­tosabb ennél, miként kama­toznak a befdítetett eszkö<- <zök? Egy vagy három mű­szakban dolgoznak-e a nagy termelékenységű gépek, be­rendezések, milyen technoló­giákat telepítettek az új gyárakba, kihasználják-e, s mire a kapacitásokat stb. Különböző tények egy­aránt arra figyelmeztetriek, hogy m%teremtett s folya­matosan bővülő anyagi-mű­szaki alapjaink ellenéire a termelékenység a kívánatos­nál lassabban növekszik, vontatott a gazdaságos ter­mékszerkezet kialakítása; le­hetőségeink nagyobbak ered­ményeinknél. 9 A KÖVETELMÉNYEK LÁNCSZEMEI Tekintélyes erők fölhal­mozódását mutatja, hogy 1970 és 1973 között a gépek, berendezések nettó értéle alapján számított állománya 24 milliárd forinttal nőtt az iparban. Ennek egy része a kívánatos irányban gazda­gította a szocializmus anya­gi-műszaki alapjait, egy bi­zonyos hányada azonban ki­dobott pénznek tűnik, nem hozza meg a remélt kamato­kat. Ez vezet ahhoz a felis­meréshez, hogy a követel­mények láncszemekként kap­csolódnak; nem elég csak egynek-egynek eleget tenni, valamennyinek meg kell fe­lelni. Keveset ér a korszerű gyár, ha nine? megfelelő alapanyag a termeléshez, ve­szendőbe megy a termelés egy része, ha nem kerül ele­gendő szállítóeszköz, nem épülnek tároló- és hűtő­terek ... Leegyszerűsítés? Az. Am hajiunk alva, hogy az anyagi-műszaki alapok bő­vülését is. leegyszerűsítve szemléljük. Hiszen kétségte­lenül kemény munka nyo­mán csökkent a vasútnál nyolc év alatt a gőzvontatás aránya 65-ről 15 százalékra. Megállhatunk itt? Mert mit ér az alapok e részének kor­szerűsítése, ha alacsony szín­vonalú a szállításszervezés, hosszú a kocsifordulók ide­je, a vagonok egy része üre­sen fut, késnek a szerelvé­nyek? CÉLOK ÉS ESZKÖZÖK ÖSSZHANGJA Ahhoz, hogy a társadalmi termelés hatékonyságát az eddiginél erőteljesebben nö­velhessük, elengedhetetlen az anyagi-műszaki alapok jobb hasznosítása s a bőví­tés célszerűbbé tétele. Cé­lok és eszközök zavartala­nabb összhangját kell meg­teremteni tehát a tervezés­től a fejlesztések lebonyo­lításán át egészen a terme­lésig és értékesítésig. Ami megköveteli a termelési szer­kezet átgondolt korszerűsí­tését, a műszaki-tudományos haladás eredményeinek gyors alkalmazását — új techni­kák és technológiák beveze­tését egyaránt —, a belső és külső erőforrások értőbb fel- használását. Amit a szocializmus anya­gi-műszaki alapjainak bőví­tésében elértünk, az nem kevés. Jogot ad a büszke­ségre. De kötelezettséget is szül arra, hogy ezeket az alapokat országosan, s da­rabkáit a vállalatoknál, a szövetkezeteknél, a népgaz­daság minden területén úgy hasznosítsuk, ahogy az a megteremtőktől, a gazdák­tól elvárható. Mészáros Ottó \ m ■f' SX; í "•••••• f k :£:: * ; •:>. . r r W : SÍ Mint már hírt adtunk róla, leiépült és felavatták Leninvárosban az új olefin­művet. A Tiszai Vegyi Kombinát új gyara, /amely szovjet—magyar kooperációban épült, 250 ezer tonna etilént gyárt évente. Felvétetünk a látványnak is lenyűgöző új üzepiet mutatta be. (Foto: Ercrzi K. Gyula.) 26 nap a könnyűiparban Jó az elmúlt év termelőmunkájának a mérlege A Könnyűipari Miniszté­riumban elkészült a múlt, esztendő termelőmunkájának mérlege. Az adatok szerint a_ minisztérium felügyelete ala tartozó iparvállalatoknál 1974-ben a nyereség összessé­gében 12 százalékkal haladta meg az előző évit. A vállala­toknak az 1974-re tervezett nyereséghez viszonyított eredménynövekedése körül­belül 3 százalék. A vállalatok mindezek nyomán 1974-ben 7,3 mil­liárd forint nyereséget ér­tek el, ami 100 forint árbevé­telre számítva ‘ 11,2 forint nyereségnek felel meg. A 84 iparvállalat közül egy sem lett veszteséges. A nyereségből képződött fejlesztési alap az 1974. évi eredmények után eléri az 1,8 milliárd forintot, ami az amortizációból képződő fej­lesztési alapokat is figyelem­be véve 2,9 milliárd forintot tesz ki. A felosztható nyereség vál­lalati átlaga 26 napi munka­bérnek felel meg, valamivel magasabb az előző évinél. Az iparvállalatok átlagán bélül különösen jók az eredmé­nyek a pamut-, a len-ken­der-, a gyapjú- és a rövid­áruiparban. Ez utóbbiakban az előző évhez viszonyítva számottevően nőtt a nyere­ség. Vannak olyan ágazatai a könnyűiparnak, ahol 1973- hoz képest stagnál, vagy egyenesen csökkent a nyere­ség színvonala. A tervezettnél kedvezőtlenebbül alakultak a vállalati eredmények például a kötszövő-, a ruha- és a bőriparban, pedig a ruhaipar például eléggé jelentős növe­kedést tervezett. Mint az előbbiekből is ki­tűnik a már említett 26 na­pos ipari átlagon belül meg­lehetősen nagyok a különb­ségek. Természetesen most már nem is 26 napi bérnek megfelelő a kiosztható átlag, mert a részesedési alap nagy ■ részét már évközben felhasz­nálták szociális kiadásokra, béremelésre, jutalmazásra, anyagi ösztönzésre. A könnyűipari vállalatok­nál a közeli napokban meg­kezdik a nyereségrészesedés kifizetését. (MTI) Megerősödtek... Bátori bátor lépések A szójáték, ami a bátoriak — és természetesen a hoz­zájuk tartozó bocsiak és he­vesaranyosiak — bátorságát illeti korántsem öncélú: az 1972-es egyesüléssel kezdőd­tek ezek a bizonyos bátor lépések, s tovább folytatód­tak egy korszerű, hegyvidé­ki mezőgazdasági nagyüzem kialakítása érdekében az az­óta eltelt három év alatt is. A sajátosságoknak megfelelően — Való igaz, hogy nem kis feladat előtt állottunk, amikor 1972 januárjában el­indultunk a közös úton — mondja Molnár János, a termelőszövetkezet elnöke. — Meglehetősen gyenge, el­maradott, korszerűtlen ter­melési eszközökkel rendel­kező kis szövetkezet volt az előző években az egerbocsi, a hevesaranyosi és a bátori termelőszövetkezet, amikor még külön-külön önállóan gazdálkodott. — Mi volt az első, legfon­tosabb lépés az egyesülés után? — Felmérni a sajátos le­hetőségeinket, s azokhoz igazítani a távlati terveket, elképzeléseket. Ez nemcsak azért vált szükségessé, mert megnőtt a határunk, hanem elsősorban azért, hogy — megfelelő termelési ágválto­zással — új, a hegyvidéki vi­szonyokhoz igazodó termelé­si. szerkezetet alakítsunk ki. Közelebbről ez azt jelenti, hogy fokozatosan megkezd­tük a szántóművelésre al­kalmatlan, nem gépesíthető meredek lejtők gyepesítését, illetve erdősítését, s a le­csökkent szántóterületen pe­dig egyszerűsítettük a vetés- szerkezetet. Vagyis csak olyan növényeket vetettünk és vetünk, amelyek a ml viszonyaink között is gazda­ságosan termeszthetők és szükségesek a másik fő ága­zatunk, az állattenyésztés takarmányalapjának megte­remtéséhez. Ugyanakkor a kevés számú növény ter­mesztése lehetőséget nyújt a nagyobb táblák kialakításá­ra is, amely mind a vetés,' a növényvédelem, mind a betalMritás elvégzését egy­szerűbbé és főként gazdasá­gosabbá teszi. Ezek az alapelvek azóta részben meg is valósultak, hiszen csupán i 974-ben to­vábbi 191 hektárral csök­kent a meredek lejtőkön a szántóterület, s összesen a három év alatt 519 hektáron végeztek talajvédelmi gye­pesítést. Ebben az évben pe­dig további 170 hektáron kezdik meg ezt a fontos, a jövőt megalapozó munkát. JNövekvő hozamok és jövedelmek A kezdeti tervek helyes­ségét az elmúlt években el­ért, fokozatosan javuló gaz­dálkodási eredmények," a .nö­vekvő termésátlagok egyéni és közös jövedelmek pozitív bi­változása egyértelműen zonyitja. A több mint négyezer hek­táron gazdálkodó Bükk vidé­ket termelőszövetkezet még 1974-ben is eléggé jelentős nagyságú, mintegy másfél­ezer hektárnyi szántóterüle­ten termesztett búzát, árpát és kukoricát. Ez a terület — hosszú távon — majdnem a felére fog csökkenni a még meglevő és gyepesítendő me­redek lejtők kivonásával. Ennek ellenére, hogy még mindig jelentős a gyenge termőképességű, nehezen gé­pesíthető szántók aránya, •' óriási fejlődést értek el a növénytermesztésben: búzá­ból például az 1972. évi 14 mázsás hektáronkénti átlag­gal szemben tavaly 26,5 má­zsás átlagot takarítottak be a rendkívüli időjárás köze­pette. — A lehetőségeink ennél még többet kínálnak — mondja F el földi Ernő el­nökhelyettes — hiszen pél­dául a Csehilápában 52 má­zsás, a Rákos dűlőben 38,6 mázsás, a Bala-völgyben pe­dig a többszöri esőzés és vi­har ellenére is 35,1 mázísás hektáronkénti átlagot értünk el. Ezek már a síkvidék leg­jobb átlagaival is felveszik a versenyt, s mindez á gon­dos talajmunkának, a szak­szerű növényvédelemnek és a megfelelő talajerő-vissza­pótlásnak a következménye... Barta Antalné főkönyvelő is fontos, tanulságos és ki­fejező számokat említ: — Közös vagyo-itunk essk 1973-ról 74-re több mint öt­millió forinttal növekedett, s termelési értékünk is két­millió forintos növekedést mutat 1972-höz viszonyítva. Ami pedig a jövedelmeket illeti: 1971-ben 17 800 forint volt a jogelőd szövetkezeter inkben az egy dolgozó tagra jutó éves jövedelem átlaga, a múlt évben pedig ez a szám már meghaladta a 23 ezer forintot. Es azt hiszem nem dicsekvésként hat, ha mindehhez azt is hozzáte­szem, hogy 1974. évi ered­ményeink alapján eljutot­tunk odáig, hogy szövetke­zetünk történetében először már biztonsági tartalékra is jutott — mégpedig majd­nem .egymillió forint. .. Korszerűsödő állalieriyészlés és géppark A Bükk vidéke Termelő- szövetkezet vezetősége nem­csak a földeken, a határban „rajzolt” ú.i térképet máris, hanem jelentős mértékben megkezdődött az állatte­nyésztési ágazat bővítése, szakosítása, valamint a gép­park felújítása, bővítése is. — Terveink megvalósítá­sában a felsőbb állami szer­veink, valamint a területi szövetségünk is komoly se­gítséget nyújtott és nyújt jelenleg is — mondják a szövetkezet vezetői. — Ugyanis a régi, elavult gép­műhelyünk helyett ma már készen áll az új, a mai és holnapi igényeket is kielégí­tő gépműhely. Csupán a szociális létesítmények — öltözők, mosdók — nem ké­szültek még el, de már dol- “ssatk a megvalósításukon. A saját erőn és a hitelen kívül — mint gyenge termő­helyi adottságú szövetkezet — kaptunk hozzá 1973—74- ben kétmillió nyolcszázezer forint állami támogatást... Új, nagyobb teljesítmé­nyű erdő- és munkagépeket is vásároltak, amelyeknek értéke csupán 1974-ben meg­közelítette a másfél millió forintot. Ugyanakkor elha­tározták, hogy 1975-ben meg­kezdik a kivitelezését egy új, korszerű szarvasmarha­telepnek is, amelyhez ugyan­csak kaptak több mint két­millió forint állami támo­gatást. — Tervünk az, hogy át­térjünk a hústípusú tehenek tartására, mert ennek az alapfeltételei szinte máris adottak a három éve tartó legelőtelepítések alapján. Bs nemcsak a szarvasmarhának, de a juhásza inak is szép perspektívája van szövetke­zetünkben, éppen ezért a meglevő, közel kétezres anyaállományt ugyancsak bővíteni kívánjuk ... Mindez — ami már meg­valósult, s ami megvalósu­lóban van — azt igazolja: helyes úton indult el három évvel ezelőtt. az egykori há­rom kis hegyvidéki szövet­kezet tagsága. Az sem vé­letlen, amit az egyik bátori szövetkezeti gazda mondott: — Ilyen csendes, közbe­kiabálásoktól mentes köz­gyűlés még nem volt nálunk soha, mint most, az 1974-es esztendő zárszámadási köz­gyűlése ... Faludi Sándor 1925. március 5* writo

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents