Népújság, 1975. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-05 / 54. szám

Michelangelo Buonarotti 1475—. I Hangverseny - leendő szakmunkásoknak Egy íél évezreddel ézelo-., 1475. március 6-án született Michelangelo. A kultúra és /i művészetek történetében öt­száz év hatalmas idő, amely felőrli és eltűnteti azokat a művészeket, akik saját ko­rukban talán a legünnepel- rebbek sorában kortársaik csodálatát váltották ki, de akik a jövő számára nem tudtak átörökíteni semmi ma­radandó értéket. Michelangelo azoknak a kiváltságos óriásoknak sorá­ban is messze kiemelkedő, akiknek munkássága megáll­ta az idő próbáját, és akiket a késő utódok is messze vi­lágító fdroszként tisztelnek. Michelangelo neve és élet­műve egybeforrott Firenzé­vel és Rómával. Ez a két vá­ros az, amelynek falai kö­zött élete legnagyobb részét leélte, alkotásainak hosszú sorát létrehozta, és ezek a városok őrzik gigantikus mű­veinek többségét is. Firenze volt a szülőhelye, az a város, amelynek atmosz­férája döntő hatással volt Michelangelo kezdeti kibon- lakozására. Firenze a Medi­ci család harminc éves ural­kodása idején Itália legeleve­nebb kulturális, szellemi és művészeti központja. A Me- dici-udvar pezsgő kulturális élete, a tudósok és filozófu­sok vitái, valamint a Medici- kert gazdag szobrászati gyűj­teménye kitűnő iskolának bi­zonyult részére. Á korai firenzei évek leg­kiemelkedőbb művei a Piéta és a Dávid márvány szobra. A Cinquecento küszöbén al­kotta Piéta kiegyensúlyozott harmóniája még nem sugall­ja azt a kirobbanásra készü­lő belső feszültséget, amely az 1504-ben elkészült Dávi­dot jellemzi. A rettenthetet­lenséget és erőt sugárzó óriás ifjú szobra méltán szimboli­zálja a tehetsége biztos tuda­tában a világ meghódítására készülő fiatal Michelangelót. Életében sorsdöntő fordu­lat állt be akkor, amikor 1505-ben a nagy reneszánsz Pápa, II. Gyula Rómába hív­ta. A pápaság székvárosa az ezerötszázas évek elején bon­takozik ki középkori as arcu­latából, és válik a kulturális és művészeti élet középpont­jává, átvéve Firenzétől a mű­vészetben a vezető szerepet. A pápai hatalom megerősö­désének és művészetpártolá- »anak legmonumentálisabb bizonyítéka a Vatikán terü­letén folyó nagy építkezés, amelynek fő feladata a Szent Páter székesegyház újjáépíté­se, valamint a pápa házi ká­polnájának, a Sixtinának és a pápai lakosztálynak művé­szi kiképzése. II. Gyula Michelangelóban látta azt a nagy tehetségű művészt, aki Az Egri Számfanikusok a Megyei 'Művelődési Központ nagytermében Hangversenyt adtak az ipari tanulóknak. Sorrendben ez volt a har­madik koncert 'abbán a so­rozatban, amely az idei is­kolai év egyik kitűnő kez­deményezéseként indult el. Az. Egri Szimfonikusok ez­zel a bérlettel a zenét köze­lebb viszik egy olyan /ré­teghez, amely eddig a zenei nevelés, a művészi . élmé­nyek, az esztétikai fejlődés térképén innem-onnan fehér foltnak látszott. Házi hang­verseny volt ez a csütörtök esti, meghitt miliőben, ben­sőséges hangulattal, csak­nem feszültség nélkül. Eset­leg a szólisták közismert és érthető szereplési láza. pó­diumhőfoka fűtötte fel a termet. A tizenéves fiúk és lányok, a léendő szakmun­kások figyelemmel és teljes odaadással élvezték a muzsi­kát, amely elé Szepesi György, a zeneiskola igaz­gatója adott hasznos elmé­leti bevezetőt. A 250—300 hallgatót befogadó terem pe­dig alkalmas volt ar-a. hogy a megszólaló zene hatása alá vonja és ott is tartsa a kö­zönséget. S h a valaki a hangverseny előtt nekünk azt. ígérte volna, hogy a másfél órás műsort a fiata­lok a felnőttek figyelmével élűt végig, nem hittük vol­na el. Pedig itt ez az eset! Annak ellenére, hogy a mű­sor Haydn, Mozart és Bee­thoven volt A hangversenyt az Egri Szimfonikusok vezették be Haydn Londoni szimfóniá­jának első tételével. A tétel pátoszát a dinamikus elő­adás jól érzékeltette, 8 bár ezt*a művet nem először halljuk az Egri Szimfoniku­soktól, a karmester. Parkos István most is érzelmileg te­lített zenélésre biztatta az együttest, Vincse Teréz Mo­zart d-molt zongoraverse­nyének első tételét játszot­ta. A tél végi influenzájá­val küszködő zongorista igé­nyesen készült fel vállalt feladatára és a kadenciában megmutatta -valódi értékeit: technikailag is egyre éret­Az első Piéta. el, a mintegy negyven éven keresztül folytatott meg­megszakadó alkotói folya­mat eredményeképpen. „Ügy találom, hogy egész ifjúságo­mat ehhez a síremlékhez láncolva vesztegettem efl'V írja keserű szavakkal a mes­ter 1542 körül, amikor a le­csökkent méretében is hatal­mas erejű síremléket végül is a kis San Pletro in Vincoli templomban felállították. A nagy szobrász tragédiája, hogy a plasztika nyelvezetén megálmodott nagy tervei többnyire fragmentumként vagy befejezetlenül marad­tak, mint a firenzei Medici- kápolna nagyszerű síremlé­kéi, ugyanakkor a számára idegen és másodrendű mű­fajként tekintett festészetben oeuvre-je legteljesebbikét hozta létre. A Vatikán Sixtus kápolnájának mennyezetfres­kója és oltárképe nemcsak Michelangelo teremtő fantá­ziájának és alkotó tudásának legmagasabb szintű bizonyíté­ka, hanem a művészettörté­net monumentális festészeté­nek is legnagyobb tette. Michelangelo Sixtina-beli freskói és legtöbb szobra val­lásos témákat ölelnek fel, de túllépve a tematika korhoz kötött jelentését, a művek soha el nem múló értékek hordozói. Alkotójuk művészi igényessége, új megoldásokat mában is kifejezze. A magas- rendű művészet halhatatlan­ságába vetett hitéről vall Vittoria Colonnához, méltó szellemi partneréhez írt szép szonettjében! „Hogy lehet, hölgyein, hogy, mit bárki láthat, * tapasztalhat, hosszabb Ideig étnek a szobrok, miket nyers köbe vésnek, sites tereiknél, akik porta válnak? A£ ok meghódol itt okozatának, * a természet fölött győz a művészet. Tudom, mert szobraim adják az érvet., hogy a miinek haléi s idő nem árthat”. Baskainé Dienes Klára ősz Ferenc: Madonna Doni (részlet) kolosszális elképzeléseit va­lóra váltja, központi feladat­ként az új székesegyház ku­polatermében felállítandó nagyszabású síremlék szere­pelt, amely Michelangelo ter­vei szerint soha nem látott grandiózus formában készült volna el. Azonban a külső akadályok egész sora és az eredeti terv ismételt megvál­toztatása következtében a nagy műből csupán a mellék­alaknak szánt Mózes szobra és néhány más alak készült OHb W>A. aassrshsr _ kereső, új kifejezési lehetősé­geket kutató forrongása az önmagát művészi alkotás­ban megvalósító embea örök példaképe. Michelangelo a térben ki­fejtett formák lehetőségét az építészetben is megtalálta, és ezen a területen is korszak- alkotó műveket hozott létre. A San Pietro hatalmas ku­polája és a Capitolium tér mesteri komopozíciója nem­csak a reneszánsz építészet eredményeit összegezi magas szinten, hanem a következő korszakok építészete számára is kiindulási alapot és példa­képet szolgáltat. Michelangelo belső szük­ségletének érezte, hogy gon­dolatait és eraéeelf kapái , III. Öt a legkisebb baklövés miatt is megpofozták, minden eltört tányért levontak a béréből, és még vasárnap sem enged­ték el a misére, ö viszont — igaz, hogy csak hajnalban —, a méltóságos asszonytól ka­pott selyemruhában pompá­zott a misén és 50 fillért do­bott Szent Antal perselyébe, hálából a nagy szerencséért, ami őt érte. — Megtanítalak én olvasni — mondta Krisztina, amikor tizenhárom esztendős lett. — Minek az nekem, ,kis­asszon yka? , — Legalább tudsz olvasni az imakönyvedből... — Tudok én sok imát fej­ből is, meg az egész lorettói litániát — tiltakozott Rózsi, ám a szeme elárulta, hogy szívesen megtanulná a betűk titkát. Nem kellene legalább a Böskét megkérni, hogy ol­vassa fel neki a Friss Újság­ból az öngyilkosságokat, meg a szerelmes történeteket... Hat hónap rfcúlva Rózsi már segítség nélkül olvasta az újság címlapján a nagy­betűs hírekét, mely közölte, hogy kitört a háború. Ez azonban semmilyen érzést nem váltott ki belőle. Számá­ra a háború — legalábbis egyelőre — semmit sem je­lentett Férfi rokona nem volt, akiért izgulnia kellett volna. Legfeljebb annyi vál­tozást észlelt, hogy Eötvösék látogatói közül sokan tiszti egyenruhában jelentek meg és amikor'a kávét, vagy a konyakot felszolgálta, nem a lóversenypályák, hanem a harcterek esemény-Mről folyt e uh». Régebben ilyen félmonda­tokat hallott: — Csillag egészen biztos megnyeri a derbyt, hacsak... Mostanában: — Hitler föltétlenül meg­nyeri a háborút, hacsak... De Rózsinak sem Csillag­hoz, sem Hitlerhez nem volt köze. Tulajdonképpen- azt sem tudta, hogy melyik a ló és melyik a kancellár. A háború évei alatt a tár­saság tagjai közül sokan ki­maradtak. _ Rózsi egyiknek sem tudta á nevét. A nagy- orrú, a raccsolós, a csipke­dés. .. ilyen neveken raktá­rozta el tudatában Eötvösék úri vendégeit. Egy éjjel ezt is elmesélte a méitóságos- nak, Eötvös nagyot nevetett rajta. Aztán éjszakánként el­mesélte: — A nagyorrú elesett Sztá­lingrádnál. .. Máskor: > — A raccsoló át akart szök­ni az oroszokhoz, de lelőt­ték. .. Alig egy hét múlva: — A csipkelődés sem csíp már beléd többé. Felrobbant alatta egy akna. Az oroszok egy tanknak szánták és egy marha ment rá — mondta és nagyot nevetett a viccén. Ez volt az első eset, hogy Rózsi kérés és unszolás nél­kül vágta pofon a méltóságos urat. Húsz. pengőt kapott ér­te. Mivel az eltelt tíz esztendő alatt egy fillért sem költött, matraca alatt egy kis zsákban már közel ezer pengő rejte­zett. Időnként boldogan szá­molta a pénzt. Ügy tervezte, hogy a háború után vásárol valahol néhány hold zsíros földet, keres hozzá egy jóvá­tebb már, a zene külső és belső szépségeit is kereső egyéniség bontakozik ki benne. Több pódiumszerep­lés nagyobb biztonságot je­lentene számára. Mozart B-dúr fagottverse­nyét Vizselyi Livid szólal­tatta meg. Az idén diplomá­zó fiatal művész hangula­tos előadását nagy taps fo­gadta: az artisztikumot az egész műben, még inkább a kadenciúban színesen, gaz­dagon fogalmazta meg. Beethoven F-dúr Román­cát Radnóti Tibor hegedű- művész játszotta. A férfilíra ebben a tolmácsolásban a koncert melegen fogadott zá­rószáma volt. A hangverseny kapcsán csak biztatni tudjuk a szer­veződet hasonlóan okos és tartalmas elképzelések meg­valósítására. Nemcsak Eger­ben, a megye városaiban kell ' ilyen sorozatokat ter­vezni, hanem a nagyobb falvakban is, ahol a szelle­mi igények növekedésével együtt a zened tájékozódás is erősödik. ( Farkas) 21.35; „«..ez már együttes cselekvés..." Dokumentumfilm. Csepel, a munkásba gy o - Hiányokban oly gazdag ke­rület a színhelye ennek a filmnek. De itt, most a má­val. a jelennel találkozunk. A 30 ezres munkás kollektí­rü legényt, akiből gazdát csi­nál.. • Eötvösné 1944 őszén arra akarta rábeszélni az urát, hogy menjenek ki Nyugatra. — Én nem hagyom itt a házamat, a birtokaimat! Ne­künk semmi bajunk sem le­het. Élelmünk annyi van a kamrában, hogy még Rózsi szobájában is sonkák lóg­nak.— utasította el Eöt­vös. — Bűzlesz is reggelenként a füstölthús szagtól — mond­ta az asszony. — Te pedig Köpetzy őr­nagy úr tabak kölnijétől il­latozol — jegyezte meg a fér­fi, de nem szemrehányóan. — És ha bejönnek az oro­szok? — kérdezte az asszony. — Ide? Kacagnom kell, szí­vem. .. Legfeljebb az ango­lok, de tőlük nincs félniva­lónk — mondta Eötvös és többé nem került szóba a té­ma. Annál is inkább, mert a nyilasok hatalomátvétele után Köpetzy ezredessé-avanzsált és ő lett a kerület teljhatalmú parancsnoka. — Méltóságos asszonyom — mondta —, amíg én élek, ide egyetlen bolsevista sem teszi be-a lábát. Ez Eötvösnét a legteljesebb mértékben megnyugtatta... 1944. karácsonyán Köpetzy ezredes Eötvösöknél ebédelt. Rózsi éppen a levest vitte be, amikor az ezredes azt mond­ta: — Bizalmasan közölnöm kell veled, méltóságos uram. hogy az oroszok — na per­sze, csak pillanatnyilag — körülzárták Budapestet. A német csapatok rugalmas el­szakadó mozdulatokat végez­tek, hogy beengedjék az oro­szokat. Az előreszaladt csapa­tok így elszakadtak az után­pótlásuktól, és így könnyű­szerrel szét lesznek verve. Az új fegyverek pedig már úton vannak... — Es mi lesz, ha nem ér­keznek meg? •— ■ kérdezte Eötvös. Jubileumi parii épül Egerben Hazánk felszabadulásánál 30. évfordulója tisztáiéban jubileumi park épül Eger ben a II. számú Gyakori Általános Iskola előtt. A épület előtti parkosítást a egri városi tanács mélyép: tő üzemének dolgozói nagy részt társadalmi munkává készítik el. A jubileum parkban helyezik majd « Csikel Márta szobrászmű vész Áradás című alkotása A kőszobor egy anyát áb rázol, karján gyermekeivé amint a'víztükör fölé hajol nak. Ugyancsak ebben zöld, virágos parkban ülte tik majd el azokat a fáira is, amelyeket. a megy« KISZ-bizottság küldött« hoztak a Szovjetunióból, Le nin szülővárosából. A II. számú iskola elót jelenleg még a TIGÁZ föld vágó gépei dolgoznak. A v** lalattól kapott tájékoztat szerint a TIGAZ korszerűst ti a fűtést az iskolában, gáz­konvektorokat szerelnek t az épületbe. A gázszereiét munkálatokat, a vezetéke lefektetését azért kezdték ( már most a munkások, hog a későbbiekben ne zavarja az épület előtti parkosítás va eredményeivel, gondja val. A modem,, s egyre mc demebb technikával dóig« zó munkások emberi fejlc déséVel. Miközben felvetődd az a kérdés is. hogy az oi szag legnagyobb ipari üze mében hogyan tudják kommunista vezetők megti remileni a kollektiv szelik met? Hogyan tudják irány tani, informálni a munkás« kát? A film alkotói igyt kezték választ keresni ekéi délekre. S tanúi lehetün annak a folyamatnak i amelyben a nagy el határt •/.ások, tervek születnek i tízezrek munkájúval megvt lúsulnak. Megszólal a filmben gyár vezérigazgatója, « több más politikai és ga: dasógi tisztségviselője, hallhatjuk a munkások v< leményét is, amint életki rülményeikről, közérzetül ről, munkabei vükről, saj. magukról vallanak. — Méltóságos uram! ­pattant fel Köpetzy. — E a hangot tőled sem túrör Most nincs helye a kétkedés nek. A hit a mi legnagyob erőnk.,Egy ilyen mondatért legjobb katonámat is sají kezemmel lőném fejbe. Már bocsáss meg, kérlek, — mondta kissé» halkabba és visszaült a húsleveshez. - Kitűnő ez a leves, méltóság« asszonyom... Még ezen az estén az égés ház levonult az óvóhelyr Az aknák szinte pereenkéi csapkodtak le a környéke és a szovjet repülők olya alacsonyan szálltak, hogy pilótát is lehetett látni, am kor oldalra döntötte a gépé A háztulajdonos Eötvös eg külön , óvóhelyet építtető magának. Majdnem akkor volt az a pincerész, mir amekkora a háromemel ej,« húz többi lakójának jutót Eötvösék pincéjében a meny nyezetet hatalmas gerenda támasztották alá, melyek mérnök szerint akkor seT roppannak össze, ha az -égés húz rádől. — Mi nem bújunk gyáv patkányok módjára a pince be — mondta Eötvös Köpet zyneik. — Ez méltó egy magya emberhez! — mondta az ez redes. így aztán csak karácson másnapján költöztek le külön óvóhelyre, ahová ad dig Rózsi lehordta az össze értéktárgyat és a több hó napra elegendő élelmiszeri;. — Rózsi, maga a lakók pin eéjében alszik moníita Eöt vösné. Aztán, amikor a féri tiltakozott, hozzátette: Csak nem gondolod, hogy eg, cseléddel lakom egy fedi alatt? — De mama, hiszen Rozs majdnem családtag — szól közbe Krisztina. — Kriszti! Ne feledd, hog. bár apád csak egy felkapasz kodott dzsentri, anyai ágre grófi vér csörgedez az ereid ben — utasította rendre a anyja, s ezzel végleg lezárt* a vitát ' íFaJiitatosc, kázetkeei^)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents