Népújság, 1975. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-05 / 54. szám

A brit tagság A MENETREND AGASBOGAS és a döntés a ho­mályba vész — körülbelül ez a benyomása a megfi­gyelőknek a Nyugat-európai Közös Piac most záruló külügyminiszteri konferenciájáról. Igaz, ezúttal a na­pirend talán az egész szervezet legbonyolultabb prob­lémája volt: a brit tagság felülvizsgálása. Az ügy története közismert. A konzervatív kor­mány országlása utolsó időszakában minden viharos tiltakozás ellenére kimondta Brüsszelnek, a közös piaci főhadiszállásának a boldogító igent és a frigy megszületett. Csakhogy — és' erre most nagyon is időszerű emlékeztetnünk — Harold Wilson munkás­pártja nem utolsósorban azzal a jelszóval nyerte meg a legutóbbi választásokat, hogy ezt a tagságot leg­alábbis alaposan felül kell vizsgálni. MINDEN EGYES közvélemény-kutatás azt tanú­sítja, hogy az angolok óriási tömegei úgy látják: a tagság jelenlegi formájában, nagyobb veszélyeket je­lent számukra, mint lehetőségeket. Ez abból fakad, hogy a legutóbbi időkig az angol gazdaságra rányom­ták bélyegüket a birodalmi struktúra maradványai, az úgynevezett nemzetfcözösség keretek. Edward Heath Tory-kabinetje voltaképpen a Párizs által dik­tált feltételeket fogadta el. Ezek lényege a brit gaz­dasági kapcsolatok „európaizálása”, méghozzá szinte átmenet nélkül, minden logikusan várható megráz­kódtatás ellenére. Az akkori döntés sokkal inkább po­litikai, mint gazdasági természetű volt. A konzervátív vezetés külpolitikai elszigeteltségbe manőverezte Ang­liát, ilyen értelemben szüksége lehetett a látványos csatlakozásra. 1 Wilson viszont — bár belpolitikailag és gazdasá­gilag súlyos örökséget vett át a toryktól — sokkal jobb pozíciókból tárgyalhat a Közös Piac néhány nap múlva Dublinban sóira kerülő kormányfői konferen­ciáján, mint Heath tehette volna. Égnek elsősorban az az oka, hogy a jelenlegi vezetés helyreállította a Szov­jetunióval a szívélyes kapcsolatokat. Ez pedig nem­csak politikailag, de még gazdaságilag is nagyobb mozgásszabadságot jelent a Downing street 10 szá­mára, mint a múltban. A PROGNÓZIS TEHÁT: Wilson úgy igyekszik majd előkészíteni a tavaszi népszavazást, hogy Ang­lia a Közös Piac tagja maradjon, de — új helyzetének megfelelően — az eddiginél kevésbé megalázó fel­tételekkel. Kedd esti külpolitikai kommentárunk: közlemény Megnyílt Algírban az OPEC-csúcsI Az olajexportőr országok szervezetének, az OPEC csúcsértekezlete Algírban. Ké­pünk a konferencia színhelyén, a Nemzetek Palotájában készült. (Népújság telefoto — AF—MTI—KS.) Kedden, a kora délutáni órákban megnyílt Algírban a kőolajexportáló országok szervezetének (OPEC) csúcs­találkozója. A találkozón nyolc államfő vesz részt. Líbia, Szaúd-Arábda, Indo­nézia, Irak és Nigéria ala­csonyabb szinten képvisel­teti magát. Jelen vannak 13 tagállam külügy-, pénzügy- és olajipari miniszterei, va­lamint számos szakértő Is. A találkozón, amely az OPEC megalakítása, i960 óta az első csúcsértekezlet, ün­nepélyes nyilatkozatot fo­gadnak el és közös akció- programot dolgoznak ki. Mindkét dokumentum első­sorban az OPEC-országok- nak a kapitalista világhoz való viszonyával foglalko­zik majd. A dokumentumok­ban másrészt lefektetik a szervezeten belüli együtt­működés elveit és intézke­déseket hoznak az olajjal A csúcsértekezletet a ven­nem rendelkező fejlődő or- ’ déglátó ország elnöke, Hua- szágcxk megsegítésére. :ri Bumedien nyitotta meg. Moszkvában kedden köz­leményt adtak ki a francia nemzetgyűlés külügyi bizott­sága küldöttségének szovjet- unióbeli látogatásáról. A tárgyalásokon a két parlamenti küldöttség öröm­mel állapította meg, hogy a. Ramboullet-i találkozó újabb ösztönzést adott a szovjet— francia* együttműködésnek- Kijelentették, igyekeznek előmozdítani annak a meg­állapodásnak u megvalósítá­sát. hogy a két ország kap­csolatai szilárd alapon fej­lődjenek tovább, és ez a fej­lődés a lehető leghatéko­nyabb legyen. A genfi értekezlettel kap­csolatban leszögezték, hogy a második szakaszban lénye­ges haladást értek el, s ez lehetővé teszi az európai biztonsági értekezlet mielőb­bi befejezését, a harmadik szakasz megtartását és a zá­róokmányok magassziwtű aláírását. A kétoldalú együttműkö­dés további szilárdításával kapcsolatban leszögezték, hogy a minden téreti kedve­zően és eredményesen fejlő­dő együttműködés megtétel a két nép alapvető érdekei­nek, az európai és a nemzet­közi enyhülést szolgálja­Helmut Schmidt a nyugatnémet-szovjet kapcsolatokról Helmut Schmidt szövetsé­gi kancellár a nyugatnémet —szovjet kapcsolatokról es az általános európai hely­zetről adott nyilatkozatot a Lityeratumaja Gazeta című moszkvai hetilapnak. Min­denekelőtt megelégedését fe­jezte ki a kétoldalú kapcso­latok alakulása felett, s kü­lön kiemelte az 1970. au­gusztus 12-én Moszkvában aláírt szerződés jelentőségét. Mint mondotta, ez a szerző­dés, akárcsak a Nyugat- Berlinnel kapcsolatos négy­oldalú megállapodás, olyan lépés, amely nélkül a Moszkvából, Washingtonból és más fővárosokból kiindu­ló enyhülési polittka korlá­tokba. ütköznék és bizonyos kockázatnak volna kitéve. Schmidt kancellár a nyu­gatnémet—szovjet gazdasági kapcsolatokról is elégedetten szólt nyilatkozatában. El­mondotta, hogy 1971-ben a két ország közötti árucsere volumene három év alatt majdnem háromszorosára növekedett. Ez az NSZK szempontjából rendkívül nagy növekedés. A kancel­lár ezzel kapcsolatban meg­jegyezte : nem bizonyos, hogy az elkövetkező tíz esz­tendőben sikerül elérni a tízszeres növekedést, de csaknem bizonyos, hogy a legközelebbi tíz évben jog­gal számíthatunk további növekedésre, amj’ jelenfősen emeli majd külkereskedel­münk fejlődésének átlag- szintjét. Helmut Schmidt kijelen­tette: szeretnénk a Szovjet­uniótól 'mind több energia- hordozót. kőolajat, földgázt, esetleg villanyáramot is kap­ni. A két fél nagy bej-uhá- í MWS. március 5. szerű» zásra készül — erőmű épí­tését tervezzük a Szovjet­unióban, amely nekünk szál­lítana áramot. Szeretnénk ezenkívül olyan nyersanya­got is kapni a Szovjetunió­tól, amelynek elsődleges fel­dolgozása energiaigényes. Érdekeltek vagyunk továbbá abban, hogy a Szovjetunió gépeket és berenó -zéseket vásároljon tőlünk, sót eset­leg egész gyárakat, egész erőműveket, hogy fedezni tudjuk nyersanyagimportün- kat. Az NSZK szövetségi kancellárja végezetül az eu­rópai gazdasági közösség és a KGST közötti szorosabb együttműködést sürgette. Felújította munkáját a genfi leszerelési bizottság érintő egyes kérdésekben, például több fontos kétoldalú megállapodás jött létre a Szovjetunió és az Egyesült Államok között. A leszerelési bizottság most megnyílt ülés­szaka előtt álló fontos kér­dések közül Roscsin kiemelte a természeti környezet és az éghajlat katonái vagy más jellegű — a nemzetközi biz­tonság, az emberek jóléte és egészsége biztosításával ösz- sze nem egyeztethető — be­folyásolásának megtiltását, továbbá valamennyi atom­fegyverkísérlet betiltásának és a vegyi fegyverek betiltá­sának kérdését. Felszólalt az első ülésen még az Egyesült Államok, az NDK, az NSZK és Mexikó képviselője. Kedden Genfben felújította munkáját a leszerelési bizott­ság. öt új tag — az NDK az NSZK, Irán, Peru és Zai­re — felvételével a bizottság munkájában részt vevő tagál­lamok száma 30-ra emelke­dett. , Alekszej Roscsin, a bizott­ság társelnöke, a Szovjetunió képviselője a megnyitó ülé­sen felszólalva megjegyezte, hogy a bizottság létszámának kibővítése nagy politikai je­lentőségű esemény:'’ a világ sok államának rendületlen érdeklődését tanúsítja a le­szerelés problémái iránt; azt a törekvésüket jelzi, hogy ak­tívan hozzá akarnak járulni e problémák kedvező megoldá­sához, A bizottság új ülésszaka olyan körülmények között nyílik meg, amikor az eltérő politikai és társadalmi rend­szerű államok békés együtt­működésében és az enyhülés folyamatában már mutatkoz­nak az első eredmények. Is­meretes, hogy sikerült hala­dást elérni a fegyverkezési korlátozást és a leszerelést Kurt Waldheim, az BNS?5 főtitkára üzenetet intézett a leszerelési • konferenciához. Hangsúlyozta a résztvevők­nek a nemzetközi béke fenn­tartásában játszott különle­ges -felelősségét. Az eddig el­ért eredményeket méltatva a főtitkár kifejezte reményét, hogy a leszerelési értekezlet a lehető leghamarabb egyetér­tésre jut a természeti környe­zet és az éghajlat károsításá­nak tilalmát előíró konven­ció-tervezet szövegéről. Ugyancsak üzenetben üd­vözölte a konferenciát Gerald Ford amerikai elnök, hang­súlyozva, hogy „Az Egyesült Államok mindén tőle telhe­tőt megtesz megállapodások előmozdítására, ahol és ami­kor az lehetséges”. Sorompó a halálnak AZ 1970-BEN érvénybelé­pett; megállapodások értel­mében a közeli jövőben is­mét összeülnek az érdekelt hatalmak, hogy áttekintsék az atomsorompó-szerződés hatályba lépése óta eltelt fél évtizedet és megvizsgál-' jak a továbblépés lehetősé­geit. Hét évvel ezelőtt, 1968 ta­vaszán a genfi leszerelési ér­tekezlet 378. plenáris ülésén befejezték az atomsorompó- javaslatok megtárgyalását és a vitaanyagot az ÉNSZ-köz- gyülése elé terjesztették. Ez az aktus akkoriban kiemel­kedő eseménye volt annak a folyamatnak, amely a máso­dik világháborút követően az atomfegyver elterjedését és ezen keresztül a nukleáris háború veszélyének csökken­tését írta elő. Egyúttal az atomleszerelés problémájá­nak új oldaláról való meg­közelítését te jelentette. Korábban az a tom leszere­lési tárgyalások arra irá­nyultak, hogy a nukleáris fegyverekkel rendelkező ha­talmak megsemmisítsék kész­leteiket, vagy legalábbis hozzákezdjenek a csökkenté­sükhöz. Most az érintettek az elért állapot fenntartása mel­lett arra vállaltak kötele­zettséget, hogy nem adják to­vább atomeszközeiket és atomtitkaikat, az atomfegy­verrel nem rendelkező álla­mok 'pedig lemondanak ar­ról, hogy va lamikor te szerkezetek birtokába jussa­nak. Így korlátozódnék -a nukleáris fegyverekkel ren­delkező országok köre; már­pedig minél kevesebben van­nak, annál könnyebb a le­szerelési tárgyalások folyta­tása. A SZERZŐDÉS megvaló­sítása azonban egy sör aka­dály elhárítása után vált csak lehetővé. Mindenekelőtt az ellenőrzés problémája mi­att — számottevő nehézsé­get okoztak azok a nézetek, amelyek az atomsorompó- szerződéstől a nukleáris ener­gia békés célú felhasználá­sának elterjedését féltették. Végül te mindkettőre sike­rült megnyugtató 'megoldást találni: szovjet javaslatra az ellenőrzéssel az ENSZ bécsi Atomenergia-ügynökségét bízták meg, ugyanakkor az illetékesek megnyugtatóan szavatolták, hogy minden or­szágnak lehetősége lesz a békés célokat szolgáló atom- tudoanány művelésére. Mindezeken túlmenően azonban még egy kérdés ve­tődött fel: milyen védelem­ben részesülne bármelyik nem nukleáris hatalom, ha atomfegyverekkel rendelke­ző ország fenyegetné. Ennek nyomán született meg az a szovjet—amerikai—angol ga­ranciatervezet, amely a Biztonsági Tanács útján biz­tosítékot ígért minden nem nukleáris országnak az atom- v-esséüyel «embwn. Ilyen előzmények után az ENSZ-közgyülés XXII. ülés­szaka 1968. június I2-én jó­váhagyta az atamsorompó- szerződést, majd néhány hét­tel később a három vezető nukleáris hatalom — a Szovjetunió, az Egyesült Ál­lamok és Nagy-Britannia — aláírta. Végül a ratifikáció­kat követően 1970. március 5-én életbe lépett a szerző­dés. Az okmányokat napja­inkig' 101 állaim írta alá. 80 ratifikálta, vagy csatlakozott hozzá, viszont olyan jelentős hatalmak, mint a Kínai Nép- köztársaság, Franciaország, Japán, India, Pakisztán, Izra­el, Egyiptom és Algéria stb. még nem szerepelnek az alá­írók, között. Mindez nyilván­valóan hatással lehet a jövő­beni kilátásokra. A MEGÁLLAPODÁSOK alapján-: a közeli jövőben is­mét összeül majd az érde­kelt államok konferenciája, hogy megvizsgálja a szerző­dés megvalósulásának körül­ményeit. illetve keresse a továbbjutás lehetőségeit. Mindenesetre egy probléma már ma is körvonalazható: a tárgyalásokon nyilvánvalóan felvetődik majd a szerződést már ratifikált, vagy csak aláírt államok közötti meg­különböztetés szükségessége. Az utóbbiak ugyanis nem te­kinthetők teljes jogi tár­gyalófeleknek, de ez nem ki­sebbíti felelősségüket az egész emberiség iránt. 1‘oínay László Üzenet a televízióban Végső stádiumban a Lorenz-ügy Több mint 30 órás repülő­út után kedden délután visz- szaérkezett a majna-frank- furti repülőtérre a Lufthansa Boeing—707-es gépe, amely Peter Lorenz, a nyugat-ber­lini CDU elnöke elrablóinak követelésére hétfőn a dél-je­meni Adenbe szállított öt anarchistát, majd1 onnan kedden Addisz Abeba érin­tésével indult vissza az NSZK-ba. fedélzetén az anar­chisták „kísérőjével”, Hein­rich Albertz volt nyugat-ber­lini polgármesterrel. Albertz Majna-Frakfurtba érkezve közölte: az öt szaba- donbocsátott anarchistától, akik az NSZK kormányának kérésére kaptak tartózkodási engedélyt Dél-Jemenben, üzenetet hozott Lorenz el­rablói számára. Az üzenetet a nyugat-berlini rádióban fogják beolvasni. E célból IVtajna-Frankfurtból egy amerikai katonai repülőgépen nyomban továbbutazott Nyu- gat-Berlinbe. NYUGAT-BERUN: Heinrich Albertz, volt nyu­gat-berlini polgármester, hat óra után felolvasta a nyugat- berlini televízióban azt a levelet, amelyet / az öt ter­rorista kedden Adenben át­adott neki. Magát a levelet 1« teljes egészében bemutatta a televízió. A levélben az öt terrorista aláírásával megerősítette, hogy elhagyta a Lufthansa- gép fedélzetét, s a Jemeni Népi Demokratikus Köztár­saság külügyminiszter-helyet­tese biztosította őket, hogy menedékjogot biztosítanak az országban számukra, ott korlátlanul, szabadon mozog-, hatnak. Mindez eleget tesz az emberrablók feltételének, s, lehetővé teszi, hogy Peter Lorenzet Nyugat-Berlinben szabadon bocsássák. A nyugat-berlini rendőr­ség egyidejűleg az emberrab­lókhoz fordult, s kérte Peter Lorenz azonnali szabadon- bocsátását. Illetve a szaba- donbocsátás -körülményeinek jelzését. További bizonysá­gul azt kérte. írják, vagy üzenjék meg, hol vásárolták a Peter Lorenz házának elő­szobájában függő tametsze-. tét. Bonnban vihar előtti csend-' röl beszélnek és úgy vélik, hogy a Lorenz-ügy végleges lezárása után elkeseredett erővel robbannak ki az ellen­tétek a CDU—CSU, illetve a SPD—FDP között. Kormányátalakítás Etiópiáim Az etióp fővárosban ked­den bejelentették, hogy át­alakították a kormányt és hét minisztérium élére új minisztert neveztek ki. Mi­chael Imru, az eddigi tájé­koztatásügyi miniszter ezen­túl az ideiglenes katonai kormánysötanács hak politikai tanácsadója. A tájékozta tásügyi minisztéri­um élére még nem neveztek ki új vezetőt. Imru ebben az évben több arab ' orszá­got látogatott meg, hó*-.“ rr»omagyar.áz3a a katonai »»jaetek gakté&syatt. /

Next

/
Thumbnails
Contents