Népújság, 1975. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-29 / 75. szám

■ '...I Gazdaságtalan, ezért nem gyártják A Fémm ű vekben jól döntöttek A part megyei vég­rehajtó BIZOTTSÁGA a közelmúltban tartott ülésén elemezte a Mátravidéki Fémművek gyártmányszerke­zetét, valamint a termelés gazdaságosságának fokozása érdekében tett helyi intézke­déseket. A végrehajtó bizottság ál­tal megtárgyalt és elfogadott jelentésből kiderült többek között, hogy a fémművek­ben eredményesen hajtották végre a gazdaságtalan termé­kek megszüntetését, valamint a gazdaságos gyártmányszer­kezet kialakítását sürgető párt- és kormányhatározato­kat. 1972 óta rendszeresen értékelik a termelés gazdasá­gosságát, s a hazai és a kül­földi igényektől, valamint a termelés költségeitől függő­en döntik el, hogy mit fej­lesszenek, miből mennyit termeljenek, illetve hogy me­lyik terméket nem érdemes tovább gyártani. A szigorú szortírozás első áldozata az abonyi gyár zár- veret . terméke lett. Azért került „szabad listára” — gyártását a Szarvasi Vas- és Fémipari Szövetkezet vette át —, mert egyrészt nem is vágott a vállalat profiljába, másrészt gyártásának gépesí­tésére hem volt lehetőség. Hasonló sorsra jutott a hor­gonyhüvely is. A terméket ezután a Váci Híradástechni­kai Üzem gyártja majd. És hogy nemcsak szüksé­ges volt, de még anyagilag is jó üzleteit jelentett a két ter­mék gyártásának megszünte­tése, azt mindennél jobban bizonyítja, hogy a más te­rületekre átirányított dolgo­zók mintegy hatmillió forint értékben növelték a terme­lést, több mint négymillió forinttal pedig a nyereséget. A SÍROKBAN GYÁRTOTT kerékpárlánc iránt az utóbbi- időben ugrásszerűen nőtt a hazai, s a külföldi — főként a kapitalista piacokon a kereslet. A jelenlegi gépekkel — több mint harminc évesek — ugyanakkor a minőséget sem lehet már javítani, s lé­nyegében nincs lehetőség a termelés fokozására sem. De hát akkor mitévők legyenek? A lehetőségek és az igények mérlegelése után végül is úgy döntöttek a vállalat ve­zetői: mivel'a siroki lánc­nak valóban hírneve van, ezért teljes rekonstrukciót hajtanak végre a láncüzem­ben. A régi masinákat új, korszerű gépekkel cserélik ki, s egyben az eddigi rossz munkakörülményeket is meg­szüntetik. Mivel elégedetlenek a do­bozgyártás jövedelmezőségé­vel is, ezért a következő, öt­éves tervben új technológiai eljárásokkal korszerűsítik a dobozgyártást is a vállalat­nál, és az import ónozott le­mezt hazai gyártmányú alu­mínium lemezzel pótolják majd. Abban is döntött már a vállalat vezetősége, hogy a dobozgyártást egy helyre, Fü­zesabonyba telepítik, s így lényegesen csökkenteni tud­ják a gyártás, a szerelés, a javítás, a szállítás költsé­geit is. ■ A gyár legkeresettebb ter­méke változatlanul az alumí­nium tubus. Szeretik itthon, Keleten, Nyugaton. Ugyan­akkor évről évre fokozódik a termékek árának és minősé­gének versenye a piacokon. Ráadásul megjelentek már a műanyagból készült, és a sterilizál tható, valamint a speciális igényeket is kielé­gítő, tubusok is. A feladat világos: a sirold- ak csak úgy tudnak tovább­ra is az élbolyban maradni, ha javítják termékeik minő­ségét, ha bővítik a választé­kot és ha még pontosabban szállítanak. Terveikből úgy tűnik: ver­senyben maradnak. Korsze­rűsítik a tubusgyártó gépso­rokat, újabb automatizált gé­peket állítanak be, licencet is vásárolnak, s ezzel párhu­zamosan megteremtik a mű­anyag és a sterilizálható tu­busok hazai gyártásának a feltételeit is. TÚLZÁS LENNE AZT ÁL­LÍTANI, hogy a fémművek­ben mindenki egyformán örül az új, a korszerűbb technikának, egy-egy gazda­ságtalan termék kifuttatásá­nak. Az újtól idegenkedők- nek is tudomásul kell ven­niük azonban, hogy az igé­nyek, a követelmények ma rendkívül gyorsan változnál!, és csak jó minőségű, piacké­pes termékekkel lehet ered­ményesen dolgozni, gazdál­kodni. S nem mindegy az sem, hogy milyen és mennyi anyagot, energiát, szerszá­mot igényel a gyártás, kik és hol veszik meg- a termékeket, valamint, hogy a modern gépsorok egy, kettő vagy há­rom műszakban dolgoznak-e. A gazdaságos gyártmány­szerkezet kialakítása nem­csak vállalati, hanem nép- gazdasági és politikai feladat is. A fémművekben időben és jól döntöttek. Ezért érté­kelte pozitívan a párt me­gyei végrehajtó bizottsága is a korszerűbb és gazdaságo­sabb termelést szolgáló válla­lati intézkedéseket. K. J.v------------------------------------í_______ Á tmentik a múlt emlékeit Bormúzeum Egerben Egymillió folyóméter ontosocHO Ssekssúr lí­rái Szekszárdon, a MEZŐGÉP Vállalat egymillió folyómé- Jer öntözőcsövet gyárt egy­részt hazai felhasználásra, másrészt exportra. A hazai igényeket — mintegy hét­százezer folyómétert — már az év -első felében megkap­ja a mezőgazdaság. (MTI Foto — Bajkor Jó­zsef.) Életre kelnek a hagyományok Űj közművelődési mód­szerek kialakítására folytat­nak kísérletet a kijelölt kulturális intézmények, az Országos Közművelődési Ta­nács elnöksége által jóvá­hagyott terv alapján. — El­sősorban az üzemi szocia­lista brigádok művelődését kívánjuk elősegíteni, a munkásművelődés régi, ér­tékes hagyományainak fel­újításával — mondotta Vi­tányi Iván, a Népművelési Intézet Igazgatója. A mun­kásszállásokon olyan műve­lődési formákat alakítunk ki — a folklór, a film- és televízióműsorok segítségé­gével — amelyek bármilyen körülmények között alkal­mazhatók. Az ingázó mun­kások számára művelődési munkahelyen, lakóhelyen lehetőséget teremtünk a a vonaton is. A kistelepü­léseken, peremkerületekben összekapcsoljuk a művelő­dési otthonok és az iskolák tevékenységét. — Kísérleti programunk legfőbb célja: .minél széle­sebb tömegeket bevonni az aktív művelődésbe. Kísér­leti jelleggel a nagyüze­mekben kórust, színjátszó és tánccsoportot szerveznek, tovább fejlesztik a Népmű­velési Intézet által már megszervezett ifjúsági ama­tőr zenei stúdiót, a fiatalok képzőművészeti stúdióját, Sok fiatal szívesen részt venne valamilyen művészeti munkában, azonban egy-egy amatőr művészeti csoport fokozott munkatempóját, kö­töttségeit nem tudja vál­lalni. Most az ő számukra is lehetőséget teremtenek közös éneklésre, táncolásra, játékra, képzőművészeti, iparművészeti, barkácsoló tevékenységre. Megszerve­zik az éneklő klubokat, kö­röket, ahol a népművészet a forradalmi és mozgalmi dajkultürá legjobb hagyo­mányait ápolják — korsze­rű formában. Támogatjuk a két évvel ezelőtt létesített táncházakat, amelyekben az amatőr néptáncegyütteseken kívül részt vesznek a fia­talok nagy tömegei is, nép­zenére népi táncokat tán­colnak — saját szórakozá­sukra. — Kísérletet folytatnak a színpadon kívüli játékkul­túra fejlesztésére is. A régi ifjúsági mozgalmakban min­dig jelentős szerepük volt a közös játékoknak, amelyek­nek formája a társasági já­tékoktól kezdve egészen a mai, már színpadi jellegű dramatikus játékokig ívelt Feltétlenül meg kell szer­vezni a gyermekjátékokat is, esetleg a táncházhoz ha­sonlóan. Kísérleteznek to­vábbá a jogi és egészség- ügyi tanácsadás, a matema­tikai klubok, a természettu­dományi, gyermeknevelési, táplálkozási, szabás-varrás, főzési ismeretek elsajátítá­sának új formáival is. A művelődési otthonokban sze­retnénk rendszeiesítepi a kiállításokat, hangversenye­ket, színházi előadásokat. Ezeket a kísérleteket az Oktatási Minisztérium, a SZOT, a KISZ, a Hazafias Népfront, a művészeti szö­vetségek és a TIT közös együttműködésével' >— köz­ponti támogatással — való­sítják meg. A Népművelési Intézet feladata a kísérle­tek tudományos, módszerta­ni irányítása, koordinálása. Eger neve elválaszthatatlan a szőlő- és borkultúrától. Az Eged-hegyen, valamint a vá­ros határában elterülő dűlők­ben évszázadok óta kiváló minőségű szőlők teremnek, melyekből messze földön is­mert borokat készítenek. A város történelmi borvi­dékének azonban nemcsak múltja, hanem jelene is van. Gondoljunk csak a mai ma­gasművelésű szőlőkre, vagy a legújabb borfeldolgozó és palackozó automatákra, ame­lyek századunk vívmányait jelzik. Ám a múlt szőlő- és borkultúrájának gazdag ha­gyatékát is átmentik a jelen­nek, abba a leendő múzeum­ba, amelyet az árnyékszalai pincevárosban rendeznek be. Hogy miket állítanak ki? — erre kértünk választ Dancz Páltól, az Eger—Gyöngyös vidéki Pincegazdaság igazga­tójától. — Régi tervünk valósul meg ezzel a múzeummal, amely jellegénél fogva egye­di lesz megyénkben. Legfőbb célkitűzésünk, hogy olyan bo­rokból álló mintagyűjteményt állítsunk össze, melyeket az elmúlt harminc esztendőben palackoztunk, mert ezek hűen reprezentálják az egri. vala­mint a mátraalji borvidék terméseit. — Milyen borminták lesz­nek ezek? — Több tízezer palackba töltött különböző évjáratú bikavér, leányka, debrői hárs­levelű, a M'edoc noir, olaszriz- ling és muskotály várja a vá­logatást, illetve a rendezést Az előkészületekben a pince- gazdaság borászati laborató­riumának dolgozói is részt vesznek, akik a közvetlen ér­zékszervi vizsgálatok qiellett műszerekkel is megvizsgálják az egyes borok tulajdonságait. A minták — amelyek közül legrégibb az 1945-ben palac­kozott bikavér — í::-, zamat­anyaguk alapján jól mutatják az egyes évjáratok kedvező, vagy kedvezőtlen időjárásá­nak hatását A vizsgálatok «áris igazolták, éppea a fennmaradt borminták alap­ján, hogy 1947-ben, 1949-ben, 1963-ban, 1965-ben, 1968-ban és 1973-ban miyen jó minő­ségű termést szüreteltek és azokból a szőlőkből milyen kiváló zamatú borok készül­tek. — A borokon kívül mi ke­rül még a múzeumba? — Eger évszázados szőlő­és borkultúrájának fejlődé­sét bemutató szerszámokat, eszközöket, okmányokat és iratokat is kiállítunk. Ezek összegyűjtése ugyancsak fo­lyamatban van, amelyben az egri Dobó István Vármúzeum munkatársai is segtíségünkre vannak. Bemutatásra kerül többek között egy XVII. szá­zadból származó barokk sző­lőprés, valamint régi butéliák, szőlősatuk, bortöltő kannák, díszes faragású hordók, met­szőóllók és kapák. Ezeken kí­vül a Heves megyei Levéltár­ban megtalálható régi, borá­szati iratok másolataiból is jó néhány. A múzeum természe­tes környezetben, az Árpád­házi királyok korában épí­tett pincelabirintusban kap helyet, amely látványos lesz. Előreláthatólag szeptemberre, a szüretre készül el és nyitja meg kapuit a vendégek előtt. — Lesz-e hasonló a belvá­rosban? * — A pincegazdaság Széche­nyi utcai központja mellett, a volt érseki gazdasági "Udvar helyén a megyei tanács és az Országos Műemléki Felügye­lőség segítségével egy repre­zentatív idegenforgalmi ud>- vart alakítanak ki. Ennek egyik érdekessége lesz az alatta elhelyezkedő műem­lékpincében berendezésre ke­rülő bormúzeum, ahol helyei kap majd a múlt gazdag ha­gyatéka mellett a ’jelen kor­szerű szőlő- és borgazdaságát bemutató gyűjtemény is. En­nek tervei már elkészültek és az épületek felújítását is megkezdte az Országos Mű­emléki Felügyelőség, így re­mélhetően hamarosan meg valósul... Mcaiusz Karoly A jövő tanévben is ugyanaz a helyzet várható, mint az el­múlt eáztendőkben: az ipari- tanuló-intézetekben a megye üzemei, vállalatai által beje­lentett létszámigény ezúttal is a lehetőségek többszöröse. A megyei tanács keretszámai a megfelelő arányok kialakítá­sát szolgálják az egyes szak­mákban, s természetesen kor­látokat szabnak a beiskoláz­ható tanulói létszámban. Ez a helyzet az üzemek ol­daláról: előre tudhatják, nem kapnak annyi tanulót, ameny- nyit igényeltek. De mit mu­tat mindez az iskolák szem­pontjából? Milyen szakmákra, mennyien jelentkezek? Ezek­re a kérdésekre kértünk vá­laszt Cseh Istvántól, a me­gyeszékhely szakmunkáskép­ző intézetének igazgatójától. — Csak az egri -szakmun­kásképzőhöz több igényt nyújtottak be, mint amennyi tanulót a megye összes szak­munkásképző iskolája fel­vehet — mondta. — 1456 első osztályost kértek a'vállalatok, s mi 558 tanulót iskolázha­tunk be. Nem mondhatom még azt sem, hogy túlzott, ir­reális ez az igény, hiszen az új, a fejlődő üzemek, az építő­ipari vállalatok mind szak­munkásgondokkal küzdenek. Ebben a helyzetben aztán mi is válogatunk: csak azok a vállalatok kapnak tanulót, ahol biztosították a magas színvonalú képzés feltételeit, vagyis jól felszerelt tanmű- he lyiirt van, 1^, aztan neliány cég máris kiesik az igénylők közül. — Vannak-e még divatos szakmák? — Nálunk mintegy harminc szakmára lehet jelentkezni, s ott ahol sok a jelentkező, ja­vasoljuk, hogy valamilyen ro­konszakmát pályázzon meg a tanuló. Még mindig divatos szakma az autószerelő, a ka­rosszérialakatos, itt két-há- romszoros a túljelentkezés. A lányok körében pedig a női fodrász, női szabó szakma a keresettebb. A tervek szerint nem is akartunk ilyen képzést szervezni, de tekintettel a jelentkezők nagy számára, va­lószínű, indítunk ilyen osz­tályokat. A lányoknál egyéb­ként szembeötlő, hogy igen kevesen jelentkeznek ipari tanulónak, az eddig beérke­zett 545 jelentkezési lap közül csak 75-öt küldtek be lányok. Az érettségizetteket is beszá­mítva, várhatóan legalább százzal többen jelentkeznek majd, mint akiket felvehe­tünk, de a lányok előtt még ott a lehetőség bármilyen szakmánál. Ilyen például a köszörűs szakma: sokan azt hiszik, hogy ez valamilyen lealacsonyító munkakör, pe­dig hát a legtöbb helyen már modern gépeken, szinte fehér köpenyben dolgozhatnak a köszörűsök. — Ez nem a pályaválasztást orientáló tanácsadások, tájé­koztatások hiányosságaiból adódik? — A megye iparitanuló-in- tézetei már decembertől rend­szeresen járják körzeteik is­koláit, s képviseltetik magu­kat a szülői értekezleteken. Mi például dia-képsorokkal illusztrálva mutattunk be né­hány szakmát. Szerveztünk látogatásokat ide az intézetbe nyolcadik osztályos tanulók részére. Vannak üzemek, ahol szin­tén gondosan felkészültek a munkaerő megszerzésére, de a legtöbb helyen még hiány­zik a kezdeményezés. Érde­mes lenne például több „nyi­tott kapuk” napját rendezni, üzemlátogatásokat szervezni; az utóbbi időben mintha ke­vésbé törődnének ezzel a vál­lalatok. — Mely szakmákban nincs még kitöltve a létszám? — Ács-állványozónak lehet még jelentkezni, néhány hely van még a marós, köszörűs, a gumijavító szakmákban, és várjuk még a fiatalokat épí­tőgép-szerelőnek. Másutt már most telt a keret; több olyan területen, ahol eddig hiány­szakmákat tartottunk szá­mon, az idén már túljelent­kezés is tapasztalható. Pél­dául szobafestőnek, mázoló- nak is többen jelentkeztek, mint akiket fel tudunk ven­ni. — Néhány szót az elbírálás módszereiről... — A túljelentkezésnél fel­vételi jellegű beszélgetést tartunk, de előtte paJyaalkal­massági vizsgát kell tennie a tanulónak a tanácsadó inté­zetben. Ha úgy látjuk, érde­mes, megpróbálkozunk másik szakmába való áthelyezéssel is. Egyébként azokat a tanu­lókat feltétlenül előnyben ré­szesítjük a beiskolázásnál, akik első helyre írták jelent­kezési lapjukon az intézetünk nevét. Ez ugyanis a biztosabb, ezektől a fiataloktól várhat­juk, hogy a későbbiekben is megmaradnak a maguk vá­lasztotta pályán. Nagyon ör­vendetes tény. hogy nőtt az érettségivel és a közepesnél jobb tanulmányi eredménnyel jelentkezők száma; válogat­hatunk és magasabb színvo­nalat biztosíthatunk képzés­ben, tanulmányi eredmények­ben egyaránt-. \ — A jelentkezéseket most márciusban összesítettük, s még az elbírálás előtt igyek­szünk majd más szakmát ja­vasolni a jelentkezőknek ott, ahol túl sokan pályáznak. A lányok felvétele látszik a leg­biztosabbnak, nekik a kollé­giumot is garantáljuk. Már is­mert dolog, hogy szeptember­től minden szakmában az úgynevezett emelt szintű kép­zést valósítjuk meg; most azon kísérletezünk, hogyan lehetne jobban megszervezni a végzett szakmunkások to­vábbtanulását. Az a célunk, hogy minél rövidebb idő alatt érettségi bizonyítványhoz jus­sanak a fiatal munkások. (hekeli) 193Ő. március 39„ mtaabsÁ Kezdeményezzenek az üzemek is Lesz-e hiányszakma? ♦ Ili ytaifon a oiuiiiiísmíiveliiEés

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents