Népújság, 1975. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-25 / 71. szám

Űj népi játék? Takarékos hatvaniak Cj népi játék van kibon­takozóban. Ezt a játékot nem • televízióban, nem a rádió­ban találták ki, hanem a ▼aló élet szülte. Elterjeszté- ■ével egyik tömegtájékoztatá­si eszközünk sem foglalko­zik, magától terjed. Saj­nos. A „Ki kit csap be” moz­galom alapszisztémája a kö­vetkező. Például egy terme­lőszövetkezet beküld a vető­mag-felügyelőségre — minő- «'tés céljából — árpa vető­magot. Bent a szakemberek lelkiismeretesen megvizsgál­ják, a beküldött minta al­kalmas-e arra, hogy ezt a vetőmagot használják majd a nagyüzemi gazdaságok. A beküldött minta alapján a szakemberek megállapítják, hogy a vetőmag igenis alkal­mas, mert a követelmények­nek valóban megfelelt a minta. De csak a minta. A mintát ugyanis gondo­san kiválogatott magvakból küldték el, ellenőrzésre, amely ténylegesen megfelelt a szi­gorú előírásoknak, de az igazán elvetésre kerülő tö­Határozat, a lövőért Sok szülő és diák örült annak, hogy Hevesen szak­munkásképző intézet léte­sült. Akkor a harmadik öt­éves terv időszakában sen­kit sem zavart az, hogy aligha nevezhető oktatási intézménynek, hiszen sem főhivatású tanári kara, sem saját épülete nincs. Akkor mindenki az elő­nyöket látta. A diákok nem szakadtak el a családi ott­hontól, helyben készülhet­tek leendő hivatásukra. Azok sem jártak rosszul, akik a környező községek­ből jártak be. Aligha gondoltak arra, hogy ez csak átmeneti meg­oldás, s alapvető célja az, hogy — az ipar erőteljes fejlesztésének időszakában — a szakmunkás-utánpót­lást biztosítsa, hiszen az eg­ri 212. számú Ipari Szak­munkásképző Intézet képte­len volt megbirkózni ezzel a pluszfeladattal. Ezért ala­kult a füzesabonyi és a he­vesi iskola. A vállalt missziót telje­sítették, még akkor is, ha az egykori nehézségek fo­kozódtak. Ehhez társult az Igények jelentős változása. Sok szakmát kellett oktat­ni, előfordult az is, hogy némelyikben egy-két diákot képeztek csak. Ez rendkí­vül megnehezítette a mun­kát. Az is visszahúzó erő volt, hogy a tanulók elméle­ti képzésre Budapestre, Egerbe, Miskolcra, Gyön­gyösre vagy Hatvanba utaz­tak, s ez az ingázás is hoz­zájárult a színvonaleséshez. Hiányoztak a korszerű pe­dagógiai tevékenység alap­vető feltételei. Ezért szüntették meg a hevesi fiókiskola önállósá­gát, amely 1973. szeptember elsejétől az egri szakmun­kásképző kihelyezett rész­lege lett. A diáklétszám tovább csökkent, s az is tény. hogy ez a folyamat nem áll meg. Ezért született, meg — meg­fontolt, a jövővel is szá­moló mérlegelés után — a végleges határozat, amely feloszlatta a mostoha körül­mények közt vegetáló osz­tályokat, s az i első és má­sodéves tanulókat áthe­lyezték a megyeszékhely ki­tűnően felszerelt, nagy múl­tú iskolájába. Nem feled­keztek meg a jogos igé­nyekről. s ezért minimális tén'1 ésért szállást is bizto­sítanak számukra. mente­sítve őket a rendkívül kö­rülményes bejárástól. 'Mégis, többen nivatkoznak arra, hogy' otthon könnyebb volt. Igaz, a heti egyszeri bejárás is áldozat, s két­ségtelen, fáradsággal jár. Mégis megéri, mert a le­endő szakmunkások számá­ra tudásban kamatozik. (pécsi) * 4 meges vetőmag már nem, mivel a fele nem csírázik ki. És itt van a játék rej­tett lényege. A „Ki kit csap be” mozgalom teljes hatása itt bontakozik ki. Ugyanis a becsapó itt csapta be töké­letesen saját magát is. Aki elkezdi a játékot, az mindig arra kalkulál, hogy ő jól jár­jon, valaki másnak a rová- sára. A gondolatmenetből csupán a második láncszem hiányzik; ki az a másik, aki­nek a rovására jól- járt a kezdeményező. Csak eddig kellene to­vább gondolni a „Ki kit csap be” mozgalom lényegét és akkor már rögtön megszület­ne a nagy felfedezés, tudni­illik az, hogy ezzel a játék­kal csak magunkat csapjuk be. Magát csapja be a meós, aki a szalagról leengedi a hibás televíziókészüléket, tudván tudva, hogy van egy icike-picike hibája, de hát azért ráüti a bélyegzőt. Le­het, hogy éppen ő vásárolja meg aztán a készüléket. Ugyanez a módszer érvénye­sül nagyban, amikor a ter­melőszövetkezet beküldi . a valóságnak nem megfelelő mintát minősítésre. Ugyanez a modell érvénye­sül sajnos még jó néhány helyen, olyan helyeken, ahol a tudat még mindig a rég­múltban kalandozva saját maga ellen irányítja a tevé­kenységet. Hiába öltöttek szocialista formát a tulaj­donviszonyok és a termelési viszonyok, a gondolkodás na­gyon sok helyütt még mindig a magántulajdonosi szemlé­letnek alávetett. Mertugyan­Űj üzemmel gazdagodik a Borsod megyei Szerencs. A Diósgyőri Gépgyár átvette a helyi gépjavító vállalat te­lephelyét és önálló üzemévé fejleszti. A anyavállalatnál már készül a szerencsi üzem fejlesztési terve. Eszerint a Mindig könnyen megtalálta a hangot az emberekkel, egy­szerű volt és becsületes, ra­jongásig szerette a gyereke­ket. Ilyen volt 1939-ben, ami­kor belépett a pártba, s ilyen maradt a mai napig, a hábo­rú kegyetlen évei alatt is megőrizve e nagyszerű jel­lemvonásokat. A gyerekek iránti szeretete ma talán még fokozottabban megnyilvánul. Nem azért, mert a saját gyerekei már felnőttek. Most, amikor a sú­lyos ütközetek, s az újjáépí­tés nehéz évei már mögötte vannak, a gyerekek vidám, gondtalan tekintete — újabb bizonyíték arra, hogy helyes életutat választott. Gyakran találkozik szülő­városa diákjaival, s olyankor mesél nekik az elmúlt hábo­rúról, barátairól. De harci ér­demeit soha nem méltatja, sőt, a gyerekek külön kérésé­re, hogy mesélje el, milyen harci tettekért kapta meg a Szovjetunió Hőse aranycsilla­got — röviden válaszol — „a Dunán való átkelésért”. De az igazi hősök azok voltak, akik akkor velem együtt harcoltak.” „ ... Megkezdődött a hábo­rú!” E kegyetlen szavakat azon a napon halottá meg Georgij Besnov, a Mihajlovói terület Potapov nevű kolhozá­nak elnöke, amikor a gyűlé­sen éppen a gazdag termésről beszélt a tagságnak, s arról, hogy megfeszített munka vár a betakarítókra. A betakarí­tás után Besnov azonnal je­lentkezett a frontra. Harcok és ismét harcok. Majd gyorsított Uniói/«» * úgy magántulajdonosi szem­lélet motiválja azt a terme­lőszövetkezeti vezetőt, aki saját közösségének az érde­kében — de a nagy közösség rovására — kezdi el a „Ki kit csap be” mozgalmat. A tudat tehát nagyon is hozzátartozik a termelési vi­szonyokhoz, kihatásai min­dig érvényesülnek a legszi­gorúbb gazdasági törvény- szerűségeken belül. Ezért Is egyik központi kérdése tár­sadalmunknak a közgondol­kodás szocialista átalakítása, illetve továbbfejlesztése. Er­re a problémára még az ed­diginél is jóval nagyobb hangsúlyt kellene fektetni, mert nagy hiba volna azt feltételezni, hogy a társadal­mi-gazdasági viszonyok át­alakulásával párhuzamosan egy csapásra megváltozott a közgondolkodás is! Amint a „Ki kit csap be” mozgalom is bizonyítja, na­gyon sokan vannak még, akik a termelőmunkában, a nap mint napi cselekvésben jól munkálkodnak a szocia­lista társadalom építésén, s közben maguk sem tudnak arról, hogy bizonyos értelem­be véve „ellenfeleink” is. Ha a „Ki kit csap be” mozgalomnak nyilvános zsű­rije lenne, akkor az első helyezették feltétlenül kö­telező gondolkodási időt kel­lene előírni, hogy megfele­lően tanulmányozhassák a csoportérdek és a nagy kö­zösségi érdek közti nagyon is valóságos összefüggése­ket. és a különbségeket is. gyár új telephelyén szi­vattyúkat gyártanak majd. A különféle típüsú szivaty- tyúk gyártásának nagyará­nyú fejlesztését az export lehetőségek javulása teszi szükségessé. Katonapolitikai Főiskolán. És megint félelmetes csaták. A voronyezsi fronton a páncél­elhárító alegységek politikai vezetőjét, Georgij Besnovot a Vörös Csillag Érdemrenddel tüntették ki. Ma is jól emlékszik 1942. augusztus 8-ra. Azon a nap­sütötte reggelen mindenki­nek jókedve volt. Akkorra már igen gazdag tapasztala­tokat gyűjtöttek össze a har­cok során, s a hitleristák az ő szemük előtt vesztették el a „legyőzhetetlenség nimbu­szát”. Azon a felejthetetlen napon az egység 4 ellenséges harckocsit semmisített meg, és 12 németet ejtett fogságba. Ezek volak Besnov első fog­lyai. A kurszki kiszögellésben ta­núsított hősiességért Georgij megkapta a Honvédő Hábo­rú Érdemrend II. fokozatát. Levelében ezt írta családjá­nak: „Sietek tudatni veletek, hogy éleit, jól vagyok. A töb­bit megtudjátok az újságok­ból. Harcostársaimmal már a közelgő győzelemről beszé­lünk. .. Megkaptam a fotót rólatok, köszönöm, drágáim, írjatok gyakrabban, hogy él­tek, mi újság otthon. A 600 rubelt, amit küldtem, fizessé­tek be harckocsik építésére”. Georgij Besnov az elsők között volt, akik szabadságot hoztak Bukarestnek és Belg- rádnak. 1944. november 7-én lépett magyar földre... Ho­gyan történt? Beszéljen erről a szemtanú, Petruhin ezre­des, az „Üt a Balatonhoz” cí­mű könyv szerzője. „A Dunán történő átkelés megtisztelő feladatával Apa A takarékossági felhívás — miként országszerte — élénk visszhangot váltott ki a hat­vaniak körében is. A vállala­tok, szövetkezetek, üzemek, intézmények dolgozói egymás után keresik a lehetőségeket a gazdaságosabb munkára, körültekintő felméréssel, gondos elemzéssel, józan következtetéssel készítik in­tézkedési terveiket, stratégiá­jukat, ami nagy vonalakban máris látszik. Műit a törekvésekből ki­tűnik: a helyi ÁFÉSZ példá­ul mintegy 375 ezer forintos megtakarítást ígér minden­napi feladatainak végzése so­rán —, majd húszezret csu­pán abból, hogy ezután ko­molyabban veszik a kikülde­téseket, az utazásokat. Való­ban csak indokolt esetbei} ül­nek gépkocsira, vonatra, s időznek hosszasabban egy- egy állomáshelyen. A tanács költségvetési üze­mében mintegy 200 ezer fo­rintot akarnak „megspórol­ni” — negyedrészben a gép­kocsik hajtóanyagnormáinak felülvizsgálásával, az eddi­ginél tervszerűbb karbantar­tással — a javítási idők csökkentésével — az éssze­rűbb, célszerűbb fuvarszer­vezéssel. Megszigorították a terme­lőszövetkezetbe lépés felté­teleit a csányi közös gazda­ságban. Ezután csak az lép­het be a csányi Búzakalász Termelőszövetkezetbe tag­nak, aki legalább egy évig már ott dolgozik a nagyüze­mi gazdaságban. Ez a ren­delkezés a kertészeti ágazat dolgozóira vonatkozik, mivel a csányi dinnyések igen ka­pósak az országban, és na­gyon sokan ahogy beléptek tagnak, hamarosan már szedték is a sátorfájukat és a termelőszövetkezeti tagság minden előnyével tarsolyuk­ban keltek útra. Az egyéves „próbaidő nem vonatkozik a szerelőkre és az állattenyész- ; tökre. «.—M — Ez az intézkedés egy­részt kényszerűségből fakad — mondja Juhász Árpád, a termelőszövetkezet főagro- nómusa —, ugyanakkor azonban azt is jelenti,, hogy a közös gazdaság erős, meg­engedheti magának, hogy feltételeket szabjon. Egy esztendő alatt nagyot lép­tin körzetében, a 74. hadosz­tályt bízták meg. A harci fel­derítésre egy megerősített lö­vészzászlóaljat jelöltek ki, amelynek parancsnoka a ta­pasztalt és vakmerőségig bá­tor Besnov százados volt. Igen gondosan készült a fel­adatra, amely nem az első volt számára. Mégis egyre csak azt ismételgette: „Itt semmi sem számít apróság­nak. Az átkelésnél minden fontos: a csónak, a csend, a jó evezők, és az ellenséges part alapos megfigyelése. És persze a katona elszántsága. Ne felejtsétek: „A bátrakon nem fog a golyó. A bátraké a szerencse.” Az átkelés meg­kezdése előtt néhány órával ellenőriztem az előkészülete­ket. A századparancsnokok éjszaka a kijelölt helyre vit­ték a csónakokat és az össze­tákolt tutajokat. A túlsó párt felé igyekeztek a katonák. Amikor Besnov csónakját átlőtték és süllyed­ni kezdett, ő teljes felszerelé­sével a part felé úszott. A partraszállás sikeres volt. A zömök százados meggyőző hangja bátorságot öntött a harcosokba. A lövészárkot megtisztították és elfoglalták. Az ellenség kora reggel in­dította első rohamát. Aztán a másodikat. A nap folyamán összesen négyet! De — vala­mennyit eredménytelenül”. És most itt van előttem az akkori időkből származó, eredeti dokumentum, a pa­rancsnokság köszöneté. „Az I. lövészzászlóalj parancsnoká­nak, Besnov századosnak. Az ön parancsnoksága alatt ál­ló zaaatoalj dicső utat táti Az Ingatlankezelő és Szol­gáltató Vállalat takarékossá­gi mozgalmától majdnem 100 ezer forintot várnak, amely­nek felét a különböző anyag­költségeken kívánják nyerni, örvendetes ugyanekkor, hogy a tanintézetek is követik a sok jó példát. A Hámán Kató Általános Iskola például a villamos energiával kíván a korábbinál jobban gazdál­kodni, a gépkarbantartásnál tervez megtakarítást s bizo­nyos könyvkötő munkák „há­zon belüli” elvégzésével könnyít fenntartásának gond­jain. Viszonylag egyszerű „taktikával” tud így vissza­tartani több mint 20 ezer fo­rintot —, amit aztán hasznos szemléltetőeszközök beszer­zésére fordíthat. Vagyis: anélkül fejlesztheti szertára­it, hogy ezzel a költségvetést külön terhelné. Érdekes egy pillantást vet­ni a kórházra és a rendelő- intézetre is. Különféle pár­huzamos egészségügyi vizsgá­latok minimumra való visz- szaszorításával, továbbá ol­csóbb —, de a célnak tökéle­tesen megfelelő — anyagok igénybevételével egyedül a röntgenfilmek felhasználásá­nál hozzávetőlegesen 100 000 forintos kiadás elkerülésével tünk előre. Az egy dolgozóra jutó átlagos személyi jövede­lem 21 941 forintról 23 415 forintra emelkedett, az egy munkanapra eső bér 95,50- ről 101 forint 60 fillérre nőtt. — Az elmúlt esztendő na­gyon rossz időjárása ellenére nem csupán a termést sike­rült betakarítani, hanem az őszi munkákat is jó ütemben tudtuk elvégezni. Az idei ta­vaszra mindössze negyven \ hektár maradt szántatlanul a határban, ez a terület sem egybefüggő, hanem a lapo­sabb részekből adódik, ahol megülepedett a víz. — A , tavaszi munkákat - Méhen és jó “minőségben vé­geztük el, úgy, hogy minden reményünk megvan ahhoz, hogy az idei év is jól sike­rüljön. Célunk egyébként az, hogy az elmúlt esztendőben kialakult magas átlagtermé­seket stabilizáljuk. Nem tervezünk látványos ered­ményekre. Búzából például az elért 31,5 mázsás hektá­ronkénti átlagot mindössze fél mázsával tervezzük nö­meg a kurszki kiszögelléstől Magyarország déli határáig, útja során városok és falvak ezreit szabadítva fel a né­met fasiszta megszállóktól. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóján kö­szöntőm önt és a zászlóalj személyi állományát, s bízom abban, hogy napról napra fo­kozzák éberségüket, s az elkö­vetkezendő harcokban is nagy energiával, férfias helyt­állással győzik le az emberi­ség ellenségét — a német-fa­siszta megszállókat — azok végső megsemmisítéséig.” Pontosan a Dunán való át­kelésért kapta meg a Szovjet­unó Hőse csillagot. A kitünte­tést a Kremlben adták át... A szülőföldjétől több ezer kilométerre harcoló, békés foglalkozású ember azzal az érzéssel tért vissza szerettei­hez, hogy hazája iránti köte­lességét teljesítette. Igaz, őt sem kerülték el az ellenség golyói. Hadirokkant lett. En­nek ellenére továbbra is részt vett az épitőmunkában. Hoes* számolnak. Emellett például központi sterilizáló megvaló­sítását tervezik az eddigi, osztályonként elaprózott, s meglehetősen költséges mun­ka helyett, további 50 ezer forint megmentése érdeké­ben. Ugyanekkor — egyebek mellett — ugyanennyit vár­nak a kazánházi salak hely­színi értékesítéséből, fele ennyit a készen vásárolt por­törlő ruhák selejtes textíli­ákkal történő helyettesítésé­ből, s kereken 60 ezret (?!) a távbeszélők használatának megszigorításából, hogy mindössze néhányat említ­sünk. Figyelmet érdemlő ez * mozgolódás, még ha itt-ott esetleg jelentéktelenebb ősz- szegekről is van szó. Igazán dicséretes az a buzgalom, amit az egyes munkahelye­ken a forintok megmentésé­ért mutatnak, másrészt pedig amivel vizsgálódnak a szű- kebb környezetben. Egy-egy elképzelés ugyanis megany- nyi ötlet mások számára is, olyan hiányosságok megszün­tetéséhez vezet, amelyekre ta­lán eddig véletlenül sem gon­doltak. vélni. Fontos, hogy reális elképzeléseket tűzzünk ma­gunk elé. Búsából egyébként 6—7 százalékkal többet ve­tettünk a tervezettnél, ez fontos mindenhol, ahol csak egy mód van rá, hiszen a tavalyi ősz jó néhány he­lyen akadályozta a kenyér- gabona vetését. —Egyébként a tavaszi vetésű kalászosok­kal is jól állunk. Már több mint egy hete végeztünk a tavaszi árpa vetésével, s több mint ezerháromszáz hektáron végeztük el a mű­trágyázást. — Jó ütemben folyik a borsó vetése 136 hektárnyi területen, s hogy a csányi kertészet se maradjon lé, az idén több mint 160 hek­tárra nevelünk paprika-, pa­radicsom-, uborka- és diny- nyepalántát. A melegágyak­ba már el is kezdődött a zöldségfélék magvainak ve­tése, és reméljük az idén ko­rábban, jó minőségű zöld­séggel . tudunk a vásárlók kedvében járni a piacon. szú évekig dolgozott a kerü­leti tanács végrehajtó bizott­ságában. Megválasztották • poszelkovói tanács küldötté­nek. Már tizedik éve a Mi­hajlovói Teherszállító Válla­lat igazgatója. Besnov gya­korlottan, nagy alapossággal dolgozik, mint ahogy a régi frontharcoshoz illik. Szabad idejét kedvenc szórakozásá­val, faültetéssel tölti. Egyéb­ként, a Természetvédelmi Társaság Mihajlovói kiren­deltsége — amelynek ő is lel­kes tagja — a legelső a Vol- gográdi területen. Georgij Besnov idén ün­nepli 60. születésnapját. Eléri a nyugdíjkorhatárt, de nem válik meg munkahelyétől. „Dolgozni fogok továbbra is — mondja — mindaddig, amíg lélekben fiatal vagyok”. (APN) MSísmíéSm­£S2«ti££2® X8r im március 28» see­(Szigethy) Új üzem Gy. Gy. Jól haladnak a tavaszi munkák Csányban A kurszki kiszögei léstől Magyarországig

Next

/
Thumbnails
Contents