Népújság, 1975. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-25 / 71. szám

Hétfő esti külpolitikai kommentárunk: Az olasz kommunisták útja A RÓMAI OLIMPIAI SPORCSARNOKBAN vasár­nap este ért véget az Olasz Kommunista Párt XIV. kong­resszusa, amely megerősítette az OKP eddigi politikai irányvonalát. Az olasz kommunisták küldöttei az egyhetes kong­resszuson, elemezve természetesen a nemzetközi helyze­tet is, figyelmüket elsődlegesen országuk belpolitikai kér­déseire összpontosították. A kapitalista országokban, köz­tük Olaszországban — mint az SZKP képviselője, Andrej Kirilenko is rámutatott felszólalásában — az osztályharc viszonyai bonyolulttá váltak, ezért tökéletesíteni kell a társadalom demokratikus átalakítására, a szocializmus megvalósítására irányuló harc stratégiáját és taktikáját Ebben a vonatkozásban az OKP XIV. kongresszusa ko­moly munkát végzett A központi bizottság beszámolójá­ban Enrico Berlinguer kifejtette, hogy a mélyreható, ha­ladó jellegű reformok megvalósítását az ország gazdasá­gi problémáinak a nép érdekeinek megfelelő megoldá­sát az olasz társadalom széles népi összefogásával lehet biztosítani. Ezt az összefogást célozza a „történelmi 'kompromisszum” néven meghirdetett program. A KONGRESSZUSON Giorgio Amendola a politikai bizottság tagja rámutatott hogy az olasz válság része, függvénye a nemzetközi és nyugat-európai válságnak. Ezért a megoldás módjait is ennek összefüggéseiben kell keresni. Amendola hívta fel a figyelmet arra, hogy a( szocialista társadalom távlatainak megjelölése mellett ki kell dolgozni a szocializmushoz vezető út konkrét lépé­seit, a sajátos körülményekhez alkalmazkodó reális meg­oldásokat. Ez a fejlett tőkés országokban korántsem könnyű és egyszerű. Az olasz kommunisták tudatában vannak annak, hogy állandó veszélyként fennáll a jobb­oldali, fasiszta fordulat lehetősége is, ha a középrétegek más kiút híján ezeknek a törekvéseknek a sodrába kerül­nek, éppen ennek megakadályozása teszi szükségessé a teljes népi egység, a történelmi kompromisszum mielőbbi megvalósítását. AZ OLASZ KOMMUNISTÁK a széles népi megvalósítását hosszú távú stratégiának tekintik, s ez ma­gában foglalja az OKP-nak a kormányban leendő rész­vételét, felelősségvállalását is. Éppen e meggondolásból az OKP már most, ellenzéki erőként is kormányzati igé­nyű, átfogó és építő jellegű politikát folytat a dolgozók érdekeinek képviseletében. Brezsnyev - Chirac megbeszélés Befejeződtek a szovjet—francia Leonyid Brezsnyev, az. SZKP KB főtitkára hétfőn fogadta Jacques Chirac fran­cia miniszterelnököt, aki hi­vatalos látogatáson tartózko­dott a Szovjetunióban. Chirac átadta Leonyid Brezsnyevnek Valery Gis- card d’Estamg elnök üzene­tét — jelentették be Moszk­vában. A tárgyszerű, konstruktiv légkörű megbeszélés során a felele megállapították, hogy széles körű lehetőségei van­nak a szovjet—francia kap­csolatok további elmélyítésé­nek és bővítésének az 1974. decemberi Ramömuippst-i csúcstalálkozón megszületett elvi megállapodások alapján, Leonyid Brezsnyev és Jacques tárgyalások Chirac megvitattak néhány jelentős nemzetközi problé­mát is. Hétfőn Moszkvában véget értek az Alekszej Koszigin, Andrej Gromiko és Jacques Chirac közötti szovjet—fran­cia tárgyalások. Moszkvában közölték, hogy a felek a barátság, egyetértés és tárgyszerű együttműködés légkörében — amely jellem­ző a szovjet—francia kapcso­latokra — megvitatták a két­oldalú kapcsolatok jelenlegi állapotát és további fejlesz­tésük távlatait. Konstruktiv légkörben eszmecseréi foly­tattak a kölcsönös érdeklő­désre számot tartó nemzetkö­zi problémák széles köréről. Kifejezték a tárgyalásaik eredményei vei való elége­dettségüket és azt a meggyő­ződésüket, hogy ezek a tár­gyalások hatékonyan elmé­lyítik a szovjet—francia kap­csolatokat abban az irányban, amelyet Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára és Va­lery Giscard d’Estaing fran­cia elnök 1974. decemberében megtartott Rambouillet-i ta­lálkozója jelölt meg. A felek megállapodtak ab­ban, hogy szovjet—francia közös közleményt hoznak nyilvánosságra, továbbá köz­zéteszik megállapodásaikat. j Kissinier-kudarc : a Közel-Keleten Ford amerikai1 elnök és Henry Kissinger felülvizsgál­ja az Egyesült Államok kö­zel-keleti politikáját — je­lentették ki hétfőn az ameri­kai kongresszus demokrata- és köztársaságpárti vezetői a Fehér Házban tartott másfél­órás tanácskozás után. A kongresszus vezetőit Ford elnök kérette a Fehér Házba, hogy meghallgassák Henry Kissinger beszámolóját balul sikerült közel-keleti közvetí­téséről . A két párt kongresszusi ve­zetői egyetértettek abban, hogy a Fehér Házban tartott tanácskozás Kissinger kudar­ca miatt „nyomasztó és ki­ábrándító” volt. de hangoz­tatták, a külügyminiszter be­számolójából nem vontak le olyan következtetést, hogy a Közel-Keleten küszöbön állna az ellenségeskedések kiúj olá­sa. Mike Mansfield szenátor, * demokrata többség vezetője kijelentette, véleménye sze­rint „a következő szakasz Genf lesz és Genf az előző­nél nehezebbnek ígérkezik”. Hugh Scott, a köztársaságpár­ti kisebbség vezetője szinté« annak a véleményének adott hangot, hogy a közel-kéléti tárgyalásokat várhatóan a genfi értekezlet elé utalják. Ö is kijelentette, hogy Genf „jóval nehezebb lesz, a részt­vevő személyiségek miatt”. Vizsgálat a „Portugál Felszabadító Hadsereg" ellen Egyiptom Az afrikai kontinens észak­keleti részén fekszik 990 869 km2 területű, 34.6 millió lako­sú ország. A terület 96,5 szá­zaléka homok és kősivatag, a Nílus-völgy ben alakúit ki mezőgazdasági kultúra. A la­kosság 97 százaléka arab, 2 százaléka görög, 1 százaléka egyéb népcsoporthoz tartozik. A népesség 92 százaléka mo­hamedán. 1 milliónál több ember a kopt egyház hívének vallja magát. Az egyiptomi óbtrodalom az emberi civilizáció bölcsője veit, amelyet a perzsa, göa-ög és római hódítások nagymér­tékben átalakítottak. Egyip­tom új arculata az íu. VII. században a mohamedán se­resek hadjárata után alakú Jt ki. A 969-ben alapított Kairó 1000 éve az arab világ szelle­mi központja. 1517—1914 között Egyiptom török megszállás alá került 1839-től a brit birodalom be­folyása fokozatosan érvénye­sült. 1882-től brit katonai el­lenőrzés valósult meg az or­szágban. 1914-től brit protek­torátus, 1922-től formálisan függetlenné vált. Izrael ál­lam megszületése (1948) utá­ni első arab—izraeli háború után a Gázai-övezet egyipto­mi igazgatás alá került. 1952. július 23-án megdöntötték a királyságot, 1953. június 18- án kikiáltották a köztársasá­got. 1956. július 26-án álla­mosították a Szuezi-csator- nát. 1956. október 29. Izrael brit és francia támogatással megindított szuezi agresszió­ja a Szovjetunió határozott fellépésére meghiúsult. 1958. február 1.— 1961. «zeptember 28. között Egyip­tom és Szíria unióra lépett Egyesült Arab Köztársaság néven. 1967. június 5—10. kö­zötti „6 napos háborúban” a Sinai-féleziget izraeli meg­szállás alá került. 1971. szep­tember 1. létrejött Egyiptom, Líbia és Szíria föderációja az Arab Köztársaságok Szövetsé­ge- . , Az 1973. október 20-án kez­dődött 4. arab—izraeli hábo­rúban Egyiptom a Sinai-fél- sziget nyugati felének egy ré­szét visszaszerezte. Egyiptom agrár-ipari or­szág, az 1 főre jutó nemzeti OäMm » máreior 25, k*dd FÖLDKÖZI-TENGER Síueai- jizüAti fitat mk i iSío.i«mJ ^ Abu ' I ái T ^»HCubr# £I-Mmy< £\- Port $afi el-Sheik S2AUP ARÁBIA gua«. h-Xkkrt*. %*ns£tr-tó é KőoH Á FORfIt 'A Vasérc # ViHamownargia © Gépgyirtto ! A NW** w oijtt B Ttetilipw Vasút 01 Papíripar mm Izraeli S Mr** ‘»3 alatt Romvdroe jövedelem 200 dollár. Az 1952-es forradalom óta jelen­tős iparfejlesztési programot valósítottak meg a vegy-, a gépipar és a fémkohászat te­rületén. A nagyarányú álla­mosítások ellenére a magán- szektor adja ma is a termelés 40 százalékát. A mezőgazda­ság a munkaképes lakosság több mint felét foglalkoztatja, az ország területének 3,5 szá­zalékán folytatott termelés az export 70 százalékát adja. Az elmúlt 23 évben végrehajtott 3 földreform ellenére a pa­rasztság háromnegyede föld­nélküli. A földterület harma­da a nagybirtokosok kezében van. Egyiptom a hosszú szálú gyapot termelésében első, da­tolya termelésben harmadik a világon. Az állattenyésztés nem számottevő. A külföldi segítséggel vég­rehajtott fejlesztési tervek hatására a textilipar mellett a gép-, az acélipar, a hajó-, a repülőgép-, rádió és televízió­gyártás lendült fel. A Szov­jetunió 6 milliárd rubeles köl­csönével olyan hatalmas be- Tuházásofe valósultak meg, mint az asszuáni gát, vízi erő­mű és öntöző rendszer (újabb 8000 km2 vált öntozhetővé), az alexandriai hajógyár, a he- luáni vasmű, alumínium­kombinát és foszfátbánya- Az így felépült létesítményekben állítják elő az Egyiptomban termelt villamos energia fe­lét, a nyersvas 70, a feldolgo­zott kőolaj 35 és a vegyipari termékek 20 százalékát. Az arab—izraeli háború kö­vetkezményei súlyos teher­ként nehezednek az országra. (A megszállt Sinai-félszigeten található az ország legjelen­tősebb energiaforrása, a kő­olaj.) Az 1967 óta használaton kívül levő 173 km-es Szuezi- csatoma 1,4 milliárd egyipto­mi font veszteséget okozott az egyiptomi gazdaságnak. A csatorna újbóli üzembe he­lyezése 120 millió egyiptomi font beruházásával valósult meg, a tervek szerint ez év közepére megnyílhat. Az elő­zetes számítások szerint 75 hajó haladhat át rajta, 2,7 millió tonna űrtartalommal. Egyiptom problémáinak megoldásához segélyekkel és kölcsönökkel az arab orszá­gok is hozzájárulnak. Kuwait 1400 millió, Szaúd-Arábia 300 millió, illetve Irán „az isz­lám szolidaritás jegyében” 850 millió dollárral segít. Az ország előtt álló célok között az élelmiszer-ellátás biztosítása, a mezőgazdasági termelés növelése új termőte­rületeken, a vlUamosenergia- termelés fokozása és az ide­genforgalom fejlesztése sze­repel. — TERRA <r­A portugál közvélemény rendkívüli érdeklődéssel ki­séri. azt a vizsgálatot, amely­nek legújabb eredményeként illegális fasiszta összeeskü­vő hálózatot lepleztek le. A szervezet központja Spa­nyolországban található és a. portugál demokratikus kormányzat megdöntésére szervezkedő fasiszták kü­lönféle kereskedelmi cége­ket választottak fedőstser- vükként akciójuk kifejtésé­hez. Eurico Carvocho. az ezre­des, a portói katonai kör­zet parancsnoka Correia Jesuino őrnagy portugál tá­jékoztatásügyi miniszter je­lenlétében vasárnap este az újságíróik és a tv-néaaők előtt elmondta, hogy a fa­siszta szervezet a „Portugál Felszabadító Hadsereg” (ELP) elnevezést viseli és célja a demokratikus rend­szer megdöntése. Az ELP fegyveres csoportok szerve­zésével politikai gyilkossá­gokat és terrorakciókat ké­szült elkövetni. (Mindenek­előtt a kormányban helyet foglaló kommunista és más baloldali politikusokat akar­tak likvidálni. Fegyverraktárt hoztak létre „külföldön” — mondta Carvacho ezredes és ebben Scorpion típusú gép­pisztolyokat és különféle í'obbanószerkézeteket tarta­nak. A portói katonai körzet parancsnoka közölte, hogy a külföldre menekült portugál fasiszták szorosan együtt­működtek a portugál had­sereg' néhány fasiszta tiszt­jével, különösen azokkal, akik Angolában és Mozam- bik ban harcoltak a gyar­mati hadseregben. (Megfi­gyelők megjegyzik, hogy minden bizonnyal a fasisz­ta portugál légió emberei­ről van szó: ezek tavaly szeptember 28-án aktív sze­repet játszottak az ellenfor­radalmi összeesküvésben.) A „felszabadító hadsereg” felvett soraiba külföldi im­perialista zsoldosokat is. Az ezredes ..Morgan’'. ..Jaoquim” és ..Castro” fe­dőnevükön > említette' azt a három fasisztát, aki a spa­nyolországi Salamancában pem is olyan régen tanács­kozott egymással és ekkor szóba került a legutóbbi portugáliai ellenforradalmi államcsínykísérlet is. (A fa­siszta vezérek salamancai megbeszéléséről fényképfel­vétel is készült.) Az ELP február 17-re Madridba ren­delte a Portugáliában te­vékenykedő fasiszta csopor­tok megbízottait és itt ter­vet dolgoztok ki m ejted.■ forradalmi katonai akciókra: a puccsot eredetileg február 21 és 27 között akarták vég­rehajtani. AZ ELP bizonyos fenntartással viseltetett Spi- noláékkal szemben és nem kötelezte el magát teljesen a puccskísérletben. Minden­esetre, tény, hogy az akciót részletesen kidolgozták, s tervükben szerepelt a Lisz- szabon melletti Sacavemi tüzérségi ezred megtámadá­sa is: úgy, ahogyan az már­cius 11-én a valóságban megtörtént. A „Portugál Felszabadító Hadsereg” fegyveres akciói­nak leplezésére és előkészí­tésére diverzáns politikai munkát is folytatott: a szo­ciális konfliktusok kiélezé­sével általános politikai és társadalmi feszültséget akart előidézni az országban, sztrájkokat szervezett a tan­intézetekben, bojkottálta a kormány határozatainak vég­rehajtását, szabotálta a gaz­dasági életét, kihasználta a politikai pártok ellentéteit és újabbakkal igyekezett egymásnak ugrasztani őket, összetűzéseket provokált tüntetéseken és gyűléseken, igyekezett egymás ellen for­dítani a tüntetőket és a rendőrséget, rémhírek ter­jesztésével próbálta meg le­járatni a Fegyveres Erők Mozgalmának vezetőit és a kormány minisztereit. Az ELP azt Is tervezte, hogy Goncalves miniszter­elnök egyik tv-beszéde alatt képet kever az adásba a fatimai nagy miséről és fel­hívja a közvélemény fi­gyelmét a „kommunizmus veszélyére”. Córreia Jesunió őmag3r tájókov.tatásügyi miniszteré« . Rjti Montez őrnagy, a , ta- koztatásügyi minisztériumit főosztályvezetője hétfőn dél­előtt lisszaboni sajtóérte­kezletén elmondta, hogy a népi tömegek ébersége, áz állami és a katonai szervek .munkája, valamint a márci­us 11-1 összeesküvéskor letartóztatottak kihallgatása révén bukkantak az ELP nyomára. Montez elmondta, hegy nem várnak hivatalos reá-, gálást a spanyol kormány­tól az ügyben, hiszen lile gális szervezetről lévén szó ..'Madrid sem. tudhatott ró­la”,. mindenesetre az ügy­ben kapcsolatba lépnek Spa­nyolország lisszaboni nagy­követével. A „Portugál Fel­szabadító Hadsereg” ügyében folytatódik a nyomozás, en­nek elősegítéséért pedig szá­mos részletet természetesen nem hozhatnak még nyil­vánosságra — fűzte hozzá az őrnagy. A spanyol kormány tiszt­ségviselők hétfőn tagadták, hogy bármiféle titkos kato­nai szervezet működne Spa­nyolország területén. Folytatódik a saigoni csapatok visszavonulása A Dél-vietnami Nemzeti Feiszabadítani Front által fel- •/.abaditott területekről tömegesen vonulnak vissza a Sai­gont rezsim katonai alakulatai Képünkön: visszavonuló «• mánycsapatok a dél-vietnami Tuy Hoa közelében. (Népújság tolefoto — AP-Mll—jfcjy

Next

/
Thumbnails
Contents