Népújság, 1975. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-04 / 53. szám

( Hétfő esti külpolitikai kommentárunk; Nyugat-berlin: urnák és tanulságok A NYUGAT-BERLINI VÁLASZTÁSOK lefolyása és eredménye csendesebb időkben nem tartozik a vi­lágszenzációk közé. Annak, hogy ezúttal ez az ese­mény kétségtelenül a nemzetközi érdeklődés reflektor- fényébe került, két főoka van. Hadd jelentsük ki már bevezetőül, hogy a kettő közül nem a látványosabb — az emberrablás — egyben a fontosabb is. ( A POLGÁRI PARLAMENTARIZMUS sajátos kö­rülményei között, a vezető pártnak a gazdasági nehéz­ségeket, elkerülhetetlenül politikai veszteségszámlá­jára kell írnia, függetlenül attól, tehet-e róla és ha igen, milyen mértékben. Magyarul: valamennyi megfi­gyelő már régen azt jósolta, hogy a gazdsági pangás Nyugat-Berlinben is óhatatlanul megtépázza a hagyo­mányos szociáldemokrata fellegvár bástyáit. Ez be is következett. Az 1971-es 50,4 százalékos impozáns többség — nem végleges adatok szerint — 43 százalékra olvadt, a korábban sokkal gyengébb CDU viszont 43,8 százalékot szerzett. Figyelembe véve a Szabad Demokrata Párt (FDP) 7,2 százalékát, a po­litikai matematika törvényei szerint az eredmény csak olyan értelemben jelent változást, hogy az SDP nem kormányozhat egyedül. A CDU ugyan többséget szer­zett, de távolról sem akkorát, hogy az a kétségtelenül megalakuló SDP—FDP koalícióval szemben kormány­képes lehetne. A jelenlegi arányokhoz feltétlenül hozzájárult a másik tényező, Konrad Lorenz nyugat-berlini CDU elnök nagyonis furcsán időzített elrablása. Ami ezzel kapcsolatban tanulságként megállapítható, messze túl­mutat a nyugat-berlini kereteken. Lorenzet ultrabal jelszavakkal rabolták el és ezzel —- mint a Springer fé­le Welt őszintén be is vallja -— nagy szivességet tet­tek a szélsőjobboldalnak. A MAOISTA-ANARCHISTA ultrabal és a szuper­reakció különös szentszövetségének — gondoljunk, csak Strauss utazásaira — nem a Lorenz-ügy az egyet­len megnyilvánulása... Leszerelési bizottság - tavaszi ülésszak GENF: Pietsch Lajos, az MTI kiküldött tudósítója jelenti: Kedden Genfben megkezdi munkáját a leszerelési bizott­ság tavaszi ülésszaka. A bi­zottság tavalyi nyári üléssza­kán hozott határozatnak meg­felelően a tanácskozáson az eddigi 25 állam mellett elő­ször vesz részt öt további or­szág, az NDK, az NSZK, va­lamint Peru, Irán és Zaire. Az értekezlet most meg- nyiló, tavaszi ülésszakán to­vábbra is az egyik legfonto­sabb kérdés a vegyi fegyve­rek betiltásának problémája. A szocialista országok évek óta törekszenek a vegyi fegyverek valamemyi faj­tájának betiltását, a meglevő kézietek megsemmisítését célzó megállapodásra. 1972. óta a bizottság előtt fekszik a szocialista országok erről szóló konvenciótervézete. A nyugati államok azonban minden eszközzel akadályo­kat gördítenek e tervezet el­fogadása útjába, és ehelyett 1974. tavaszán előterjesztett japán tervezetet részesítik előnyben, amely a vegyi fegyverek szakaszos betiltá­sát helyed kilátásba, de egyáltalán nem tartalmaz semmifajta konkrét utalást a megvalósítás módozataira. A bizottság tovább foly­tatja a föld alatti nukleáris robbantások betiltásának megvitatását. Fontos napirendi pont lett a tavaszi ülésszak munkájá­ban az atomfegyvermentes övezetek létrehozásának meg­vitatása. Új napirendi pontként minden valószínűség szerint a bizottság elé kerül a bé­kés célú atomrobbantasok szabályozásának kérdése. Először szerepel a napiren­di pontok között az ENSZ közgyűlésének legutóbbi ülés­szakán előterjesztett szovjet javaslat, amelynek értelmé­ben megtiltanák, hogy a természeti környezetre és az éghajlatra befolyást gyako­roljanak katonai, vagy egyéb olyan célokból, amelyek ósz- szeegyeztethetetienek a nem­zetközi biztonság szavatolá­sának, az emberek jólétének és egészségének érdekeivel. Az értekezlet munkája iránt széles körű érdeklődés nyilvánul meg. Röviden SZÓFIA: Vasárnap közleményt ad­tak ki Oskar Fischemek, az NDK külügyminiszterének Bulgáriában tett hivatalos baráti látogatásáról. VARSÓ: Edward Gíereknek, a Len­gyel Egyesült Munkáspárt KB első titkárának meghívá­Tanácskoznak a Közős Piac külügyminiszterei BRÜSSZEL: Kis Csaba, az MTI tudósi" tója jelenti: Brüsszelben hétfőn össze­ült a közös piaci tagállamok külügyminisztereinek taná­csa. hogy megtegye az utolsó előkészületeket a kormány­fők: jövő heti munkaértekez­letére, s egyúttal megtár­gyalja azokat a kérdéseket, amelyek Anglia közös piaci tagságával kapcsolatosak. A Wilson-kormány még tavaly nyáron kérte Nagy-Britannia tagsági feltételeinek , felül­vizsgálatát, mivel azok Lon­don szerint eltérnek az ál­talános feltételektől és hát­rányosak Anglia számára. A jelenlegi üiés napirend­jén két, ezzel összefüggő ja­vaslat is szerepel: a tagálla­mok anyagi hozzájárulása a közös kasszához és az úgy­nevezett közös területfejlesz­tési alap felhasználása. Az anyagi hozzájárulás módosí­tásával foglalkozó javaslat lényegében lehetővé teszi, hogy az angolok —, de a Kö­zös Piac nehéz helyzetben le­vő más tagállamai is — a jövőben kevesebb hozzájáru­lást fizessenek a közös költ­ségekhez. A második javas­lat elfogadása anyagi segít-' séget juttatna az angol kor­mánynak a gazdaságilag el­maradott körzetek fejleszté­séhez, de ennek érdekében a londoni kormánynak és a parlamentnek fel kellene ad­nia a szuverén ellenőrzés egyes elemeit. Mindkét kér­dés még számos vita forrása, s így a végleges döntések meghozatala valószínűleg a kormányfői értekezletre ma­rad. A külügyminiszterek két­napos tanácskozásán egyéb kérdések is szerepelnek, így mindenekelőtt a Közös Piac és a földközi-tengeri orszá­gok között folyó gazdasági tárgyalások sorsa. Az EGK gazdasági szerződéseket akar létrehozni valamennyi ilyen országgal, hogy ilyen módon növelhesse befolyását a Föld­közi-tenger térségében. Kedden összeülnék a föld­művelésügyi miniszterek is, hogy a közös piaci agrárpo­litika felülvizsgálatáról ta­nácskozzanak. sára márciusban baráti lá­togatásra Lengyelországba érkezik Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Szocialista Köz­társaság elnöke, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének elnöke. ROMA: Nagy sikerrel folyik az Olasz Kommunista Párt éven­ként sorrakerülő tagkönyv' cseréje és tagfelvételi ak­ciója. Az idén januárban és februárban a part taglétszá­ma 106 ezerrel gyarapodott, eszel 1975-ben az összlét- szám meghaladja az egymil­lió, 545 ezret RANGOON: Három bomba robbant vasárnap Rangoon különbö­ző pontjain, két halálos és 19 sebesült áldozatot köve­telt Az egyik pokolgép né­hány perccel egy tömeggyű­lés befejezése után lépett működésbe, a másik egy közkórház, a harmadik pedig a piac közelében robbant. TEHERAN: Az iráni sah vasárnap es­te bejelentette, az ország po­litikai pártjainak azonnali feloszlatását és az egypárt- rendszer bevezetését „lega­lább kétéves időszakra'’. Az új szervezet az „Iráni Meg­újulás Pártja” nevet kapta. Fulton szelleme még kísért Huszonkilenc évvel ezelőtt, 1946. március 5-én hangzott el az egyesült államokbeli Pultomban Winston Chur­chill hírhedtté vált beszé­de. A beszédet az a Chur­chill mondotta el, aki vitán felül kimagasló egyénisége volt kora tőkés osztályának, s akinek érdemeit is méltat­lan lenne vitatni az antifa­siszta koalíción belül. Am Ugyanennek a Churchillnek a fultoni beszédét tart ják ál­talában a hidegháború kez­detének, vagy pontosabban hadüzenetének. Biz a beszéd átfogó programot adott min­den agresszív, imperialista, szovjet- és szocialistaellenes erő számára. A hidegháború előkészítésének azonban szá­mos jele természetesen már korábban is megvolt, előze- > tesen több hidegháborús lé­pésre is sor került. íme né­hány ilyen „lépés”, a teljes­ség igénye nélkül: — Churchill már 1942-ben „az orosz barbárság” elleni harc kérdésein dolgozott: — Truman, az USA új elnöke, 1945. április 23-án Molotov- val, a Szovjetunió külügy­miniszterével folytatott be­szélgetése során minősíthe­tetlen hangnemben kifogá­solta, hogy a Szovjetunió ál­tal felszabadított kelet-euró­pai országokban a szocia­OMmkM »W. március t, kedd lista erők törnek előre es ki­fejezésre juttatta, hogy en­nek a folyamatnak gátat vet; — az USA 1945 májusá­tól lényegesen csökkentette a Szovjetuniónak szóló köl­csönbérleti szállítmányokat; — a japán városokra ledo­bott atombomba — amely barbár és értelmetlen dolog — sem más, mint a Szovjet­uniónak szánt fenyegetés. E „lépések” után a fultoni beszéd riadó volt a Szov­jetunió és a kommunizmus ellen, ha közvetlenül nem is fegyverekkel vívandó hábo­rúra. Churchill nyíltan és vilá­gosan felvázolt egy hosszú lejáratú politikai tervet, amelyben felszólított a Szovjetunió elleni katonai és politikai felkészülésre, és a szocialista rend elleni ösz- szefogásra közös amerikai— brit világhatalmi szövetséget tervezett. Churchill a háború befe­jezése után alig fél évvel nyíltan bevallja, hogy az egykori antifasiszta szövet­séget immár múltnak te­kinti, a kommunistákat és a fasisztákat egy nevezőre hozza, s a fasizmus leveré­se után most a kommunis­ták elleni harcra hív fel. Az egykori hírügynökségek be­számoltak arról is, hogy Churchill bemutatta beszé­dét Trumannak, sőt tudni vélik azt is, hogy az egész •jko+o kirohanás ötlet* Tru­man agyában született meg, aki Churchill tekintélyével saját elgondolásait akarta megerősíteni. A hideghábo­rúban való közös angol— amerikai részvétel egy pil­lanatra sem rejtette el azt a tényt, hogy a vezető sze­rep a gyakorlatban az ame­rikai imperializmusé. A fultoni „szellem” ter­mészetesen nem volt Chur­chill ellenére, hiszen 1919- ben és 1920-ban ő szerve­zett intervenciót Szovjet- Oroszország ellen, és a 20-as évektől kezdve egyetlen al-' kaimat sem mulasztott. el, hogy a vörös forradalom ve­szélyéről prédikáljon és fel­lépjen a szovjet hatalom­mal szemben. Bár az impe­rializmus „öreg világstraté- gája” 1941-ben arra kény­szerült, hogy lelkesen üdvö­zölje azt a segítséget, amely- lyel a Szovjetunió hozzá­járult Anglia megmentésé­hez, soha nem mondott le a Szovjetunió bekerítését és megsemmisítését célzó ter­véről. Néhány nappal később, március 8-án Richmondban tartott beszédében Churchill egy lépéssel még tovább ment. „(Mi is, a mi brit szi­getünkön és önkormányzat­tal bíró nagy birodalmunk területén szétszóródva a vi­lágban, bebizonyítottuk, hogy a mi fajunk („our race”), ha mélységesen felzaklatják, olyan tulajdonságokkal ren­delkezik, «melyek Tnwnár­demlik a tiszteletet.” Az an­golszász „faj” dicsőségét hirdetni alig néhány hónap­pal a fajvédő hitleri fasiszta rendszer legyőzése után — elgondolkoztató és megdöb­bentő fordulat volt. A hidegháború meghirde­tésétől napjain,kig eltelt kö­zel három évtized egyértel­műen bebizonyította a szo­cializmus fölényét és legyőz­hetetlen erejét a kapitaliz­mussal szemben. Ez az eltelt — történelmi mércével mér­ve viszonylag rövid — idő­szak ahhoz is elegendő volt, hogy rádöbbentse az impe­rialista nagyhatalmak reá­lisan ítélő és gondolkodó politikusait arra, hogy fe­lülvizsgálják hidegháborús, kardcsörtető politikájukat. A világban kialakult erő­viszonyoknak a szocializmus javára történt általános megváltozása eredménye­ként fordulat következett be. A hidegháborús feszültség csökkenése, a különböző tár­sadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élése elvei és gyakorlata felé lé­pett és jelentősen a világ. Ám a kapitalista táboron belül, a realitásokat figye­lembe vevő erők mellett még védelmezik pozícióikat azok a legreakciósabb erők is, amelyek érdekeltek a hi­degháború felújításában, a fultoni beszéd szellemének realizálásában. Joactam Koszorúzás a Károlyi Mihály síremléknél Születésének 100. évfor­dulója alkalmából Károlyi Mihály síremlékénél koszo­rúzás! ünnepség volt hétfőn délelőtt, a Kerepesi temető­ben. A Magyar Szocialista Mun­káspárt központi Bizottsága nevében Péter János, a KB tagja, az országgyűlés alel- nöke és dr» Kornidesz Mi­hály, a KB tudományos, köz­oktatási és kulturális osz­tályának vezetője, a Hazafias Népfront Országos Tanacsa képviseletében dr. Molnár Béla és dr. S. Hegedűs László, a HNF Országos Ta­nácsénak titkárai helyeztek ei koszorút. A megemlékezés és a kegyelet virágait elhe­lyezte a síremléken Károlyi Mihály özvegye és leánya is. (MTI) Pártküldöttség utazott Prágába Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságá­nak meghívására hétfőn Prá­gába utazott Övári Miklós, az MSZMP Központi Bi­zottságának titkára és dr. Berecz János, a KB külügyi osztályának vezetője. A kül­döttséget a Ferihegyi repülő­téren Jakab Sándor, a Köz­ponti Bizottság tagja, a KB osztályvezetője és dr. Szűrös Mátyás, a KB külügyi osz­tályának helyettes vezetője búcsúztatta. (MTI) M. Leszecsko vezetésével szovjet delegáció érkezett Budapestre M. Leszecskonak. a Szov­jetunió minisztertanácsa el­nökhelyettesének, a Magyar —Szovjet Gazdasági és Mű­szaki-Tudományos Együtt­működési Bizottság szovjet tagozata elnökének vezetésé­vel a bizottság XV. üléssza­kára hétfőn delegáció érke­zett Budapestre. Fogadásukra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Hu­szár István, a Mmiszterta nács elnökhelyettese, dr. Horgos Gyula kohó- és gép­ipari miniszter, dr. Hetényi István tervhivatali államtit­kár és dr. Szita János, a nemzetközi gazdasági kap­csolatok titkárságának veze­tője. Ott volt V. J. Pavlov, * Szovjetunió budapesti nagy­követe is. Gyorslista az 1975. március 3-án meg­tartott lottó-jutalomsorsolás- ról, melyen a 7. heti szel­vények vettek részt. 5 764 492 tv 5 770 500 konyhaiéig/ 5 780 169 textil 5 783 647 utalv. 5 786 923 utalv, 5 795 934 utalv 5 798 668 utalv. 5 805 016 utalv. 5 835 157 utalv. 5 843 039 utalv. 5 859 045 ki mit vál. 5 861 506 sztereo rádió » 5 877 494 hűtőgép » 5 880 108 utalv. 5 885 871 utalv. 5 899 601 utalv. 5 913 556 hűtőgép 5 937 448 konyhaíelsz. M. 5 942 230 tv 5 951 892 utalv. 5 969 813 utalv. 5 981 859 ki mit val. 6 027 247 utalv. 6 039 156 utalv. 6 065 263 tetőtől talpig 6 071 215 utalv. 6 094 057 hűtőgép 6 103 275 bú tor-lak bt-: 6 108 614 utalv. 6 129 689 tetőtől talpig 6 132 969 utalv. 6 136 553 utalv. 6 142 978 konyhaíelsz 6 154 622 utalv. 6 171 634 utalv. 6 174 926 táskarádió 6 176 172 konyha félsz. 6188 602 ki mit vál 6 190 070 textil ut. 6 193 969 utalv. 6 196 143 utalv. 6 216 750 utalv. 6 223 805 tetőtől talpig 6 224 992 utalv. 6 233 323 utalv. 6 236 483 utalv, 6 253 734 tetőtől talpig 6 257 613 textil ut. 6 258 001 utalv. 6 274 649 utalv 6 296 085 utalv. 6 297 091 utalv 6 299 056 utalv 6 299 058 utalv. 6 305 410 mosógép 6 305 509 ki mit vál. 6 309 019 hűtőgép 6 311 780 utalv. 6 320 127 utalv. 6 320 244 ki mit vái 6 352 282 utalv. 6 368 409 tv 6 370 299 utalv. 6 381 368 konvhafelsz. ut 6 382 664 textilut. 6 418 540 utalv. 6 426114 tetőtől talpig 6 427 055 vrtafr. 6 439 115 utalv. 6 467 468 utalv, 6 477 759 ki mit val. 6 483 779 utalv. ’ Un 6 488 165 utalv. r 6 496105 tv 44 918 288 utalv. 44 926 083 táskarádió 51 390 136 tv 51 390 137 tv 51 390 138 tv 51 391 201 mosógép 51 392 954 utalv. 51396 525 textil 51 420 389 utalv. 51 421 286 utalv. 51 421 404 hűtőgép 51 432-039 utalv. 51 433 133 utalv. 51 435 337 konyhaíelsz. 51 443 152 tetőtől talpig 51 446 532 utalv. 51 460 771 mosógép 51 469 778 utalv. 51 460 771 mosógép 51 469 778 utalv. 51475 847 ki mit vál. 51 476 551 tetőtől talpig 51 486 656 utalv. 51499 053 utalv. 53 005 819 utalv. 53 012 566 utalv. 53 013 331 utalv. 53 036 406 táskarádió 53 043 256 mortorkerekpár 53 051 464 ki mit vál. 53 051 654 tetőtől talpig 53 063 966 textil 53 077161 utalv.. 53 080 489 utalv. 53 110 253 konyhaiéit-/ 53 124 116 utalv. 53 126 007 utalv. 53 134 689 utalv. 53134 774 utalv. 53 143 241 utalv. 53 158 154 konyhaíelsz. 53 170 532 konyhaíelsz. 53 170 679 utalv. 53 174 548 ki mit vál. 53 177 835 hűtőgép 53 184 771 utalv. 53 190 058 Utah 53 200 151 utalv. 53 202 391 utalv. 53 202 419 bútor lakbér 53 217 583 hűtőgép 53 220 542 tetőtől talpig 53 240 053 utalv. 53 244 371 tv /I nyertes szelvényeket 1975. március 20-ig kell a totó- lotókirendeltségek, az OTP- fiókok, vagy a posta útján n Sportfogadási és Lottó Igaz­gatósághoz (1875 Budapest, V., Münnich Ferenc u. 15.) eljuttatni. A gyorslista közvetlenül a sorsolás után készült, az esetleges hibákért felelősse­get nem vállalunk. mm l \

Next

/
Thumbnails
Contents