Népújság, 1975. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-22 / 69. szám

m«G PROLETÁRJA!, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXVI. évfolyam, 69. szám ARA: 80 FILLER 1975. március 22., szombat Folytatja munkáját az MSZMP XI. kongresszusa Kádár János összefoglalójával befejeződött a vita a Központi Bizottság és a KEB beszámolója fölött A XI. pártkongresszus csü­törtök délutáni ülésén felszó­lalt még Kovács Antal, dr. Tóth János. Makkos Antalné, Horváth István, dr. Pál Lé- nárd, a ciprusi Georgosz Krisztodulidesz, a dán Preben Henriksen, a finn Anna-Liisa Hyvönen, a görög Harilaosz Florakisz, az angol Vidor Eddisford, a norvég Arne Jorgensen és a Német Kom­munista Pártot képviselő Hermann Gautier, s ekkor mondotta el beszédét dr. Sar­lós István, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának főtitkára is. A népfront főtitkára tájé­koztatta a kongresszus kül­dötteit, hogy a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa ja­nuári állásfoglalásában már kifejezte egyetértését a kong­resszusi pártdokumentumok­kal. Annak az elhatározott szándéknak adott hangot, hogy a Hazafias Népfront a XI. kongresszus határozatai­nak megvalósításából min­den erejével kiveszi részét. A továbbiakban dr. Sarlós Ist­ván arról a megnövekedett társadalmi aktivitásról szólt, amit az előző kongresszus ha­tározatainak végrehajtása so­rán és a mostani kongresszus előkészítésében hazánk min­den társadalmi rétegénél ta­pasztalni lehetett. A népfront főtitkára ezután a törvény-előkészítés fokozot­tabb demokratizálásáról szólt. Kiemelte azt a helyes gya­korlatot, hogy a fontosabb törvények tervezetének par­lamenti tárgyalását széles kö­rű népi jellegű vita előzi meg. így növekszik a társadalmi felelősségérzet is az ország ügyeiért, s egyre inkább erő­södhet a végrehajtás és az ellenőrzés menetében a szo­cialista építésnél nélkülözhe­tetlen összeg. — A határozathozatalnál —, folytatta — a döntésnél mindig figyelembe kell ven­ni a végrehajtás lehetőségeit, az ebben részt vevő emberek életkörülményeit, életfeltéte­leit, meg kell hallgatni a végrehajtással kapcsolatosan is az érintett dolgozók, ál­lampolgárok véleményét, csak így lehet elérni, hogy jó szív­vel fogadják a döntést ott, ahol a döntés következmé­nyeiért dolgozni kell. A tör­vényeket, rendeleteket előké­szítő eszmecserék igazolják, hogy a tervezetek elbírálása­kor nem szabad a részvevők körét az úgynevezett laikusok kihagyásával leszűkíteni. Az elmúlt években született kü­lönböző törvények és rendele­tek előzetes vitája során, a munkások, parasztok, értel­miségiek javaslatai igazolták, hogy értik, amit tenni kell és tudnak hasznos javaslatot tenni. Befejezésül hazánk közelgő nagy ünnepéről, április 4-ről, és az erre való előkészületek­ről szólva hangsúlyozta: a népfront aktivistái kötelessé­güknek tartják, hogy szívük meggyőződése szerint tiszte­lettel emlékezzenek meg a Szovjetunióról. Mindig az in­ternacionalizmus, a Szovjet­unióhoz való barátság, a szö­vetségi politika vezette és ve­zeti tetteinket, tevékenysé­günket Pénteken reggel • órakor az Építők Rózsa Ferenc Mű­velődési Házában folytatta munkáját a Magyar Szocia­lista Munkáspárt XI. kong­resszusa. Friss István, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, Állami-díjas akadémikus, a tanácskozás soros elnöke köszöntötte a kül­dötteket és a meghívottakat, majd ünnepélyes szavakkal emlékezett meg a Magyar Ta­nácsköztársaság kikiáltásá­nak évfordulójáról. A in agyar proletáríorradaiomra felfigyelt a világ Friss István ünnepi megemlékezése Kongresszusunk mai, ötö­dik napja március 21-ére, a magyar kommunisták nagy ünnepnapjára esik. Ötvenhat évvel ezelőtt, 1919. március 21-én Ma­gyarországon győzött a szocialista forradalom. A kommunista párt és a szociáldemokrata párt egye­sülésével megszületett a magyar munkásság forra­dalmi egysége, a munkásság pártja a proletariátus kép­viseletében kezébe vette az államhatalmat. Létrejött a proletárdiktatúra. Egy kis nép hangja a vi­lág- népeinek nagy hangver­senyében ritkán hallható. A magyar proletárforradalom hírére mégis felfigyelt a világ. Ez az esemény azt mutatta, hogy a világhábo­rút követő forradalmi hul­lám még nem ült el, a mérhetetlenül sokat szenve­dett és szenvedő tömegek mindinkább követik a mun­kásosztályt. a forradalomtól várják sorsuk jobbra fordu­lását Oroszország, ahol már ko­rábban győzött a forrada­lom, Európa peremén feküdt és a. kontinens gazdaságilag, és kulturálisan legelmara­dottabb országa volt. Most ez a forradalom Európa szí­vébe nyomult előre, egy gazdaságilag és kulturálisan jóval fejlettebb országban győzött. , JfcJem kisebb jelentősége ■»cut a magyar proletárfor- fa.da.lom győzelmének a aemzetkozi munkásmozga­lom számái’a. Mutatta: a magyar munkásosztály az évtizedek óta folytatott osz­tályharcban megérett arra. hogy az elnyomott és ki­zsákmányolt nép vezetője legyen. Példája bizonyította, hogy a munkásosztály egye­dül képes és egyúttal hiva­tott az összes dolgozó tö­megek vezetésére egy ke­véssé fejlett polgári ország­ban is. A kommunisták vezette munkásosztály tudott és csali ő tudott biztató jövőt ígérő utat mutatni a súlyos politikai és gazdasági vál­sággal küzdő társadalom­nak. Történelmi jelentősége volt annak, hogy Magyarorszá­gon a proletárság békés úton vette kezébe a hatalmat. A magyar burzsoázia vezetői ráébredtek arra, hogy a két- ségbeejtő és reménytelen helyzetből polgári hatalom számára nincs kivezető út. Ezért önként lemondtak a hatalomról. Először történt meg, hogy fegyveres felke­lés nélkül, polgárháború és vérontás nélkül győzött a szocialista forradalom. Létrejött a Magyar Ta­nácsköztársaság és megala­kult vezető testületé, a kor­mányzó tanács. Másnap az egyesült párt és a kor­mányzó tanács így fordult az ország népéhez: .JVélícti- lözések. nyomorgás. szenve­dés várakozik ránk ezen az úton, mégis rá merünk lép­ni, mert bízunk a magyar proletárság hősiességében es áldozatkészségében.” Jogsai bíztak benne. De a proletárságon messze túl is, örömmel és reménykedve üdvözölte a munkáshatal­mat a dolgozó nép nagy többsége és jóformán az egész magyar haladó értel­miség. Az írok, művészek színe-java mind ott volt a forradalom táborában. Az Oroszországi Kommu­nista Pártot VIII. kongresz- szusán érte a hír a Magyar Tanácsköztársaság megala­kulásáról. Március 22-én, a kongresszus szikratávirat­ban lelkes jókívánságait küldte. Lenin külön is üdvözöl­te a Tanácsköztársasá­got. De alig is akadt olyan ország Európában, ahonnan munkáspártok és munkásszervezetek ne tolmácsolták volna test­véri jókívánságaikat a magyar munkásságnak. Nem volt viszont olyan polgári ország Európában, amelynek burzsoáziája ne kísérte volna rettegéssel ve­gyes gyűlölettel a magyar- országi eseményeket. Mivel Közép-Európában a magyar proletárdiktatúra elszigetelt maradt, a nemzetközi impe­rializmus megfojtotta. Véres ellenforradalom következett. Az urak hónapokra meg voltak fosztva hatalmuktól és ezt nem bocsátották meg a szegényeknek. Ezrével kí­nozták halálra, akasztották, lőtték agyon, fojtottál! víz­be a kommunistákat és kommunistagyanúsaikat. So­kan ezek közül büszkén ki­áltotta*. pd4 bohérajilmak: meghalunk, ele <9Z esz­me győzni fog!” Munkások j ' n nrezsnyew visszaérkezett Moszkvába Pénteken Budapestről visszaérkezett Moszkvába Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, aki az MSZMP XI. kongresszusán részt vevő szovjet pártkül­döttséget vezette. Brezsnyevvel együtt érkezett visz- sza Konsztantyin Ruszakov, az SZKP KB tagja és Andrej Alekszandrov az SZKP Központi Ellenőrző Bi­zottságának tagja. Moszkva Kijevi pályaudvarán Leonyid Brezsnyev fogadására megjelentek: Andrej Grecsko, Viktor Gri- sin, Andrej Gromiko, Alekszej Koszigin, Kirill Mazu­rov, Arvid Pelse, Nyikolaj Podgomij, Dmitrij Pol- janszkij, Alekszandr Selepin. Mihail Szuszlov, az SZKP Politikai Bizottságának tagjai, Pjotr Gyemi- csev, Mihail Szolomencev. a PB póttagjai, Vaszűij Dol­gih, Ivan Kapitanov, a KB titkárai, továbbá a kormány több tagja és más hivatalos személyiségek. A megjelentek között ott volt Tóth József, a Ma­gyar Népköztársaság ideiglenes moszkvai ügyvivője is. és szegényparasztok tízezre­it vetették börtönbe, hurcol­ták intemálótáborba. Tízez­rek kényszerültek emigrá­cióba. A terror, a kíméletlen elnyomás és kizsákmányolás évtizedei következtek. Az or­szág urai Európa legreák- ciósabb hatalmaihoz láncol­ták Magyarországot. majd kiszolgáltatták a náci Né­metországnak és magyar fiúk százezreit vágóhídra küldték Hitler őrült világ­uralmi terveinek megvaló­sítására. Huszonöt éven át a magyar munkásság 1 eg jobb jai, ezrek és ez- idk, kegyetlen körülmé­nyek között vállalták az üldöztetést, a megkín- zatást és ha kellett, a halált, de nem hagyták abba a harcot a munkás­ság felszabadításáért, a magyar nép független­ségéért és szabadságáért. Huszonöt év után a szovjet hadsereg .győzelmei, amelyek szétzúzták Hitler világhódí­tásra indult' hadait, hazánk felszabadítását’ is meghoz­ták A munkásosztály pedig ismét megteremtette egysé­ges pártját és meghódította a hatalmat. Igazuk lett azoknak, akik 1919-ben és utána is azt hirdették, hogy bár az első magyar proletárdiktatúra el­bukott, diadalmasan fel fog támadni Kongresszusunk elégedet­ten tekintheti át a felsza­badult nép 30 év alatt el­ért eredményeit. Indokolt ezért, hogy március 21-én, büszkén és hálával emlé­kezzen azokra, akik hazánk­ban először vitték diadalra a proletárdiktatúra ügyét és azokra is, akik az elnyomás nehéz évtizedeiben ezt az ügyet szolgálták. Munkánkban, küzdelme­inkben az ő folytatóik va­gyunk. sikereink az ő di­cséretüket is hirdetik —fe­jezte be megemlékezéséi Friss István akadémikus. Ezt követően folytatódott a vita a Központi Bizottság beszámolója és a Központi Ellenőrző Bizottság jelentése felett. Az ötödik munkanap első felszólalója Keserű Já­nosáé könnyűipari miniszter volt telt el, s most a miniszter beszámolt a könnyűipari re­konstrukció eredményeiről. — Az eredmények közé so­roljuk — mondotta, —hogy a termelést a tervezett­nek megfelelően, dina­mikusan növeltük, a la­kosságot több, szebb ru­hával, cipővel, bútorral, papír- és nyomdaipari termékkel láttuk el, az exportot majdnem meg­kétszereztük. korszerűsí­tettük a gyártmányokat és a géppark jelentős ré­szét kicseréltük. A lakosságot több, szebb ruhával, cipővel, bútorral láttuk el Keserű Jánosné felszólalása Bevezetőjében Kádár Já­nosnak, a X. kongresszuson elmondott zárszavából idézte a következőket: „A magyar textiliparnak komoly jövője van, Nagyarányú rekonstruk­ciót tervezünk és az meg is fog valósulni. A magyar tex­tilipar népgdzda: águnk erős. egészséges, a jövőben gyorsan fejlődő ágazata lesz; és szükséges, hogy ennek meg­felelő legyen az ott dolgozók helyzete is”. Azóta négy év Javult a vállalatok gazdál­kodása. versenyképesebb, gazdaságosabb a gyártmány­struktúra. Javultak a köny- nyűipari dolgozók munkakö­rülményei, növekedett kere­setük. De vannak gyenge pontjaink, vannak tartaléka­ink, és nem kevés a teen­dőnk a meglevő eszközök jobb hasznosításában, az ötö­dik ötéves terv feladatainak jó megjelölésében. Miközben megállapítjuk, hogy jobb lett az ellátás, az áruválaszték, iparunk és ke­reskedelmünk gyorsabban reagál az újra, a korszerű­re, az életkörülmények válto­zására, tudjuk; hogy nem minden vásárló elégedett ter­mékeinkkel, mert nem, vagy csak’ hosszabb utánjárással kapja meg a számára meg­felelő árucikket. Mindinkább felismert tény, hogy az iparnak és a keres­kedelemnek nem külön-kü- lön, hanem együttesen kell tevékenykednie azért, hogy a lakosság minden rétege pénz­tárcája és igénye szerint megtalálja a keresett áru­cikket, hogy az export mind hatékonyabb legyen. A továbbiakban arról be­szélt, hogy a rekonstrukció során igen sok régi gépet cse­réltek ki korszerűre. A gé­pek cseréjénél azonban sak­kal bonyolultabb feladat — (Folytatás a 2. oldalon.) /

Next

/
Thumbnails
Contents