Népújság, 1975. március (26. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-22 / 69. szám
m«G PROLETÁRJA!, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXVI. évfolyam, 69. szám ARA: 80 FILLER 1975. március 22., szombat Folytatja munkáját az MSZMP XI. kongresszusa Kádár János összefoglalójával befejeződött a vita a Központi Bizottság és a KEB beszámolója fölött A XI. pártkongresszus csütörtök délutáni ülésén felszólalt még Kovács Antal, dr. Tóth János. Makkos Antalné, Horváth István, dr. Pál Lé- nárd, a ciprusi Georgosz Krisztodulidesz, a dán Preben Henriksen, a finn Anna-Liisa Hyvönen, a görög Harilaosz Florakisz, az angol Vidor Eddisford, a norvég Arne Jorgensen és a Német Kommunista Pártot képviselő Hermann Gautier, s ekkor mondotta el beszédét dr. Sarlós István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára is. A népfront főtitkára tájékoztatta a kongresszus küldötteit, hogy a Hazafias Népfront Országos Tanácsa januári állásfoglalásában már kifejezte egyetértését a kongresszusi pártdokumentumokkal. Annak az elhatározott szándéknak adott hangot, hogy a Hazafias Népfront a XI. kongresszus határozatainak megvalósításából minden erejével kiveszi részét. A továbbiakban dr. Sarlós István arról a megnövekedett társadalmi aktivitásról szólt, amit az előző kongresszus határozatainak végrehajtása során és a mostani kongresszus előkészítésében hazánk minden társadalmi rétegénél tapasztalni lehetett. A népfront főtitkára ezután a törvény-előkészítés fokozottabb demokratizálásáról szólt. Kiemelte azt a helyes gyakorlatot, hogy a fontosabb törvények tervezetének parlamenti tárgyalását széles körű népi jellegű vita előzi meg. így növekszik a társadalmi felelősségérzet is az ország ügyeiért, s egyre inkább erősödhet a végrehajtás és az ellenőrzés menetében a szocialista építésnél nélkülözhetetlen összeg. — A határozathozatalnál —, folytatta — a döntésnél mindig figyelembe kell venni a végrehajtás lehetőségeit, az ebben részt vevő emberek életkörülményeit, életfeltételeit, meg kell hallgatni a végrehajtással kapcsolatosan is az érintett dolgozók, állampolgárok véleményét, csak így lehet elérni, hogy jó szívvel fogadják a döntést ott, ahol a döntés következményeiért dolgozni kell. A törvényeket, rendeleteket előkészítő eszmecserék igazolják, hogy a tervezetek elbírálásakor nem szabad a részvevők körét az úgynevezett laikusok kihagyásával leszűkíteni. Az elmúlt években született különböző törvények és rendeletek előzetes vitája során, a munkások, parasztok, értelmiségiek javaslatai igazolták, hogy értik, amit tenni kell és tudnak hasznos javaslatot tenni. Befejezésül hazánk közelgő nagy ünnepéről, április 4-ről, és az erre való előkészületekről szólva hangsúlyozta: a népfront aktivistái kötelességüknek tartják, hogy szívük meggyőződése szerint tisztelettel emlékezzenek meg a Szovjetunióról. Mindig az internacionalizmus, a Szovjetunióhoz való barátság, a szövetségi politika vezette és vezeti tetteinket, tevékenységünket Pénteken reggel • órakor az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában folytatta munkáját a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusa. Friss István, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, Állami-díjas akadémikus, a tanácskozás soros elnöke köszöntötte a küldötteket és a meghívottakat, majd ünnepélyes szavakkal emlékezett meg a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának évfordulójáról. A in agyar proletáríorradaiomra felfigyelt a világ Friss István ünnepi megemlékezése Kongresszusunk mai, ötödik napja március 21-ére, a magyar kommunisták nagy ünnepnapjára esik. Ötvenhat évvel ezelőtt, 1919. március 21-én Magyarországon győzött a szocialista forradalom. A kommunista párt és a szociáldemokrata párt egyesülésével megszületett a magyar munkásság forradalmi egysége, a munkásság pártja a proletariátus képviseletében kezébe vette az államhatalmat. Létrejött a proletárdiktatúra. Egy kis nép hangja a világ- népeinek nagy hangversenyében ritkán hallható. A magyar proletárforradalom hírére mégis felfigyelt a világ. Ez az esemény azt mutatta, hogy a világháborút követő forradalmi hullám még nem ült el, a mérhetetlenül sokat szenvedett és szenvedő tömegek mindinkább követik a munkásosztályt. a forradalomtól várják sorsuk jobbra fordulását Oroszország, ahol már korábban győzött a forradalom, Európa peremén feküdt és a. kontinens gazdaságilag, és kulturálisan legelmaradottabb országa volt. Most ez a forradalom Európa szívébe nyomult előre, egy gazdaságilag és kulturálisan jóval fejlettebb országban győzött. , JfcJem kisebb jelentősége ■»cut a magyar proletárfor- fa.da.lom győzelmének a aemzetkozi munkásmozgalom számái’a. Mutatta: a magyar munkásosztály az évtizedek óta folytatott osztályharcban megérett arra. hogy az elnyomott és kizsákmányolt nép vezetője legyen. Példája bizonyította, hogy a munkásosztály egyedül képes és egyúttal hivatott az összes dolgozó tömegek vezetésére egy kevéssé fejlett polgári országban is. A kommunisták vezette munkásosztály tudott és csali ő tudott biztató jövőt ígérő utat mutatni a súlyos politikai és gazdasági válsággal küzdő társadalomnak. Történelmi jelentősége volt annak, hogy Magyarországon a proletárság békés úton vette kezébe a hatalmat. A magyar burzsoázia vezetői ráébredtek arra, hogy a két- ségbeejtő és reménytelen helyzetből polgári hatalom számára nincs kivezető út. Ezért önként lemondtak a hatalomról. Először történt meg, hogy fegyveres felkelés nélkül, polgárháború és vérontás nélkül győzött a szocialista forradalom. Létrejött a Magyar Tanácsköztársaság és megalakult vezető testületé, a kormányzó tanács. Másnap az egyesült párt és a kormányzó tanács így fordult az ország népéhez: .JVélícti- lözések. nyomorgás. szenvedés várakozik ránk ezen az úton, mégis rá merünk lépni, mert bízunk a magyar proletárság hősiességében es áldozatkészségében.” Jogsai bíztak benne. De a proletárságon messze túl is, örömmel és reménykedve üdvözölte a munkáshatalmat a dolgozó nép nagy többsége és jóformán az egész magyar haladó értelmiség. Az írok, művészek színe-java mind ott volt a forradalom táborában. Az Oroszországi Kommunista Pártot VIII. kongresz- szusán érte a hír a Magyar Tanácsköztársaság megalakulásáról. Március 22-én, a kongresszus szikratáviratban lelkes jókívánságait küldte. Lenin külön is üdvözölte a Tanácsköztársaságot. De alig is akadt olyan ország Európában, ahonnan munkáspártok és munkásszervezetek ne tolmácsolták volna testvéri jókívánságaikat a magyar munkásságnak. Nem volt viszont olyan polgári ország Európában, amelynek burzsoáziája ne kísérte volna rettegéssel vegyes gyűlölettel a magyar- országi eseményeket. Mivel Közép-Európában a magyar proletárdiktatúra elszigetelt maradt, a nemzetközi imperializmus megfojtotta. Véres ellenforradalom következett. Az urak hónapokra meg voltak fosztva hatalmuktól és ezt nem bocsátották meg a szegényeknek. Ezrével kínozták halálra, akasztották, lőtték agyon, fojtottál! vízbe a kommunistákat és kommunistagyanúsaikat. Sokan ezek közül büszkén kiáltotta*. pd4 bohérajilmak: meghalunk, ele <9Z eszme győzni fog!” Munkások j ' n nrezsnyew visszaérkezett Moszkvába Pénteken Budapestről visszaérkezett Moszkvába Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, aki az MSZMP XI. kongresszusán részt vevő szovjet pártküldöttséget vezette. Brezsnyevvel együtt érkezett visz- sza Konsztantyin Ruszakov, az SZKP KB tagja és Andrej Alekszandrov az SZKP Központi Ellenőrző Bizottságának tagja. Moszkva Kijevi pályaudvarán Leonyid Brezsnyev fogadására megjelentek: Andrej Grecsko, Viktor Gri- sin, Andrej Gromiko, Alekszej Koszigin, Kirill Mazurov, Arvid Pelse, Nyikolaj Podgomij, Dmitrij Pol- janszkij, Alekszandr Selepin. Mihail Szuszlov, az SZKP Politikai Bizottságának tagjai, Pjotr Gyemi- csev, Mihail Szolomencev. a PB póttagjai, Vaszűij Dolgih, Ivan Kapitanov, a KB titkárai, továbbá a kormány több tagja és más hivatalos személyiségek. A megjelentek között ott volt Tóth József, a Magyar Népköztársaság ideiglenes moszkvai ügyvivője is. és szegényparasztok tízezreit vetették börtönbe, hurcolták intemálótáborba. Tízezrek kényszerültek emigrációba. A terror, a kíméletlen elnyomás és kizsákmányolás évtizedei következtek. Az ország urai Európa legreák- ciósabb hatalmaihoz láncolták Magyarországot. majd kiszolgáltatták a náci Németországnak és magyar fiúk százezreit vágóhídra küldték Hitler őrült világuralmi terveinek megvalósítására. Huszonöt éven át a magyar munkásság 1 eg jobb jai, ezrek és ez- idk, kegyetlen körülmények között vállalták az üldöztetést, a megkín- zatást és ha kellett, a halált, de nem hagyták abba a harcot a munkásság felszabadításáért, a magyar nép függetlenségéért és szabadságáért. Huszonöt év után a szovjet hadsereg .győzelmei, amelyek szétzúzták Hitler világhódításra indult' hadait, hazánk felszabadítását’ is meghozták A munkásosztály pedig ismét megteremtette egységes pártját és meghódította a hatalmat. Igazuk lett azoknak, akik 1919-ben és utána is azt hirdették, hogy bár az első magyar proletárdiktatúra elbukott, diadalmasan fel fog támadni Kongresszusunk elégedetten tekintheti át a felszabadult nép 30 év alatt elért eredményeit. Indokolt ezért, hogy március 21-én, büszkén és hálával emlékezzen azokra, akik hazánkban először vitték diadalra a proletárdiktatúra ügyét és azokra is, akik az elnyomás nehéz évtizedeiben ezt az ügyet szolgálták. Munkánkban, küzdelmeinkben az ő folytatóik vagyunk. sikereink az ő dicséretüket is hirdetik —fejezte be megemlékezéséi Friss István akadémikus. Ezt követően folytatódott a vita a Központi Bizottság beszámolója és a Központi Ellenőrző Bizottság jelentése felett. Az ötödik munkanap első felszólalója Keserű Jánosáé könnyűipari miniszter volt telt el, s most a miniszter beszámolt a könnyűipari rekonstrukció eredményeiről. — Az eredmények közé soroljuk — mondotta, —hogy a termelést a tervezettnek megfelelően, dinamikusan növeltük, a lakosságot több, szebb ruhával, cipővel, bútorral, papír- és nyomdaipari termékkel láttuk el, az exportot majdnem megkétszereztük. korszerűsítettük a gyártmányokat és a géppark jelentős részét kicseréltük. A lakosságot több, szebb ruhával, cipővel, bútorral láttuk el Keserű Jánosné felszólalása Bevezetőjében Kádár Jánosnak, a X. kongresszuson elmondott zárszavából idézte a következőket: „A magyar textiliparnak komoly jövője van, Nagyarányú rekonstrukciót tervezünk és az meg is fog valósulni. A magyar textilipar népgdzda: águnk erős. egészséges, a jövőben gyorsan fejlődő ágazata lesz; és szükséges, hogy ennek megfelelő legyen az ott dolgozók helyzete is”. Azóta négy év Javult a vállalatok gazdálkodása. versenyképesebb, gazdaságosabb a gyártmánystruktúra. Javultak a köny- nyűipari dolgozók munkakörülményei, növekedett keresetük. De vannak gyenge pontjaink, vannak tartalékaink, és nem kevés a teendőnk a meglevő eszközök jobb hasznosításában, az ötödik ötéves terv feladatainak jó megjelölésében. Miközben megállapítjuk, hogy jobb lett az ellátás, az áruválaszték, iparunk és kereskedelmünk gyorsabban reagál az újra, a korszerűre, az életkörülmények változására, tudjuk; hogy nem minden vásárló elégedett termékeinkkel, mert nem, vagy csak’ hosszabb utánjárással kapja meg a számára megfelelő árucikket. Mindinkább felismert tény, hogy az iparnak és a kereskedelemnek nem külön-kü- lön, hanem együttesen kell tevékenykednie azért, hogy a lakosság minden rétege pénztárcája és igénye szerint megtalálja a keresett árucikket, hogy az export mind hatékonyabb legyen. A továbbiakban arról beszélt, hogy a rekonstrukció során igen sok régi gépet cseréltek ki korszerűre. A gépek cseréjénél azonban sakkal bonyolultabb feladat — (Folytatás a 2. oldalon.) /
