Népújság, 1975. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-22 / 69. szám

A* MSZMP XI. kongresszusáról jelentjük {[Folytatás áss 2. oidalrőlj mondotta — a magasabb technológiai követelmények­kel összhangban ólló szak­embergárda biztosítása, a kellő szakismeret megszerzé­se. Egyértelműen tapasztal­juk, hogy a gyakorlott mun­káskezeken, a hozzáértő sta­bil munkásokon nagy mér­tékben múlik áruink minősé­ge. Végezetül a minisztérium feladatairól beszélt A többi között kijelentette: elsődlegesnek tartjuk, a párt határozataiban ki­fejezésre Jutó társadal­mi érdekek érvényesíté­sét De tudjuk azt is, hogy ez csak akkor érhető el, ha összhang van a társadal­mi, a csoport- és az egyéni érdekek között. Ezért minisz­tériumi irányító munkánk központi kérdésének tartjuk e hármas érdekviszony össz­hangjának minél jobb megte­remtését. Végezetül biztosí­tott! a kongresszust arról, hog - a könnyűipar csaknem félmillió munkása és vezető­je mindent elkövet a XI. kongresszus határozatainak valóra váltásáért. Keserű Jánosaiét követő­en Szóló János, a Magyar- Hajó- és Darugyár pártbi­zottságának titkára szólott a beszámolóhoz. Kifejtette, hog:- a vállalatok eleget tet­tek a fontos' államközi szer­ződésekből fakadó kötele­zettségeiknek. Ugyanakkor a Központi Bizottság 1972. novemberi határozata, majd az azt követő további nagy jelentőségű határozatok alapvetően megjavították a nagyüzemek helyzetét En­nek során a Magyar Hajó- és Darugyárban is kedve­zőbbé vált a hangulat, a munkások közérzete jó, a a kongresszusi munkaverseny eredményeként előzetes ár­bevételi tervüket 250 mil­lió forinttal túlteljesítették, £ zalai Gyula, a Fejér me­gyei" Állami Építőipari Vál­lalat kőművese kongresszu­si felszólalásában a munka­fegyelem megjavításának kérdésével foglalkozott, majd arról beszélt hogy a na­gyabb tudás, a magasabb végzettség nem jelentheti mindenki számára azt, hogy rögtön íróasztalt it kapjon ahhoz. Ezután annak fen­te óságát hangsúlyozta, hogy a munkásvezetőknék is egy­szerűen, mindenkor példa­mutatóan kell élniük. Dr, Benedikt Ottó akadé­mikus, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia Számítás­technikai Kutatóintézetének tudományos tanácsadója örömmel nyugtázta, hogy a kongresszusi irányelvekhez tett javaslatát a határozat tervezet tudományra vonat­kozó része tartalmazza. Egyetértett azzal is, amit a határozattervezet a gazda­sági építőmunkával foglal­kozó fejezete tartalmaz, vagyis, hogy -az eddigiek­nél nagyobb erőfeszítéseket kell tenni a tudományos­technikai forradalom gyor­sabb ütemű kibontakozásá­ért. A továbbiakban Bene­dikt Ottó az üzemi demok­rácia fejlesztésével .foglal­kozott. Mint mondotta: sok dolgozó mindmáig nem élt eléggé a lehetőséggel, hogy a legkülönbözőbb fórumo­kon elmondja a vezetőknek bíráló véleményét és bát­ran bizonyítsa igazát. Akad­nak, akik megtorlástól tar­tanak. Ez az elgondolás azért érvényesülhet, mert a dolgozók nem látják eléggé, hogy az erre hivatott szer­vek megvédik őket. A ha­mis nézet leküzdése érdeké­ben. a pártszervezetek az eddiginél nagyobb mérték­ben lépjenek fel a retorzió­nak még a lehetősége ellen is. Csirík Imre, a füzesgyar­mati Vörös Csillag Terme­lőszövetkezet elnöke el­mondta, hogy a gazdasá­gukban dolgozó emberek többsége, különösen a fia­talabb korosztály munkás­gondolkodású. A szövetkeze­tük további fejlődését egy­re inkább ez határozza meg, s nem a jelenlegi tulajdon­formából adódó hatások. — Amikor gazdaságunk egyik kollektívája megvitat­ta a párt programnyilatko­zat tervezetét —- mondotta Csirik Imre — és a mun­kás—paraszt szövetség jö­vője került szóba a tagság így foglalt állást: a felsza­badulást a munkások, az uradalmi cselédek, a ré­szesaratók együtt várták és egyszerre töltött el bennün­ket a szabadság örömmá­mora. Ügy lesz helyes, ha a kommunizmus felé is együtt megyünk, s az halad az élen, aki a vezetésben jár­tasabb. Ez a megfogalmazás azt is kifejezi, hogy a ter­melőszövetkezeti dolgozók nem akarják konzerválni paraszti életmódjukat. Gergely István, az MSZMP Szolnok megyei Bizottságá­nak első titkára hangsúlyoz­ta, hogy a kommunisták kongresszust előkészítő sok ezer tanácskozása és a XI. pártkongresszus hangvétele is hűen igazolja: a X. kongresszus jó határozatokat hozott és az is tény, hogy szükség volt az időközben született központi bizottsági döntésekre. A továbbiakban gazdasági életünk néhány új jelenségével, majd azzal foglalkozott Gergely István, hogy a holnap feladatait csak megfelelően felkészült, rátermett emberekkel lehet megoldani. Itt rámutatott: a vezetők döntő többsége megfelel a velük szemben támasztott követelményeknek. Joggal élvezik a környezetük és a társadalom megbecsülését. Ugyanakkor szükséges a vezetőgárda rendszeres fel- frissítése, újakkal, fiatalok­kal Dr. Kurucz Imre, az ötö­dik kerületi pártbizottság első titkára felszólalásában emlékeztetett arra, hogy az elmúlt 18 esztendő sikerei­nek egyik legfőbb záloga az MSZMP két frontos harca volt, s éz marad a jövőben szerkezet kialakításával kap­csolatos problémákról be­szélt, majd kifejtetté, hogy az elmúlt időszakban be­következett világpiaci válto­zások mindinkább sürgetik e területen a megfelelő eredmények 'elérését. Hang­súlyozta, hogy mindenek­előtt az exporttermékek összetételének, termékszer­kezetének változása sürgető feladat. Ennek elfogadható időn belül végbe kell men­nie, s nagyon fontos, hogy a vállalat és a minisztéri­um vezetése között megfe­lelő legyen az összhang. tóttá a pártfegyelem, a párt­tagság cselekvési egységének szilárdítását. Többen erélye­sebb fellépést sürgettek azok­kal szemben, akik megsértik a Szervezeti Szabályzat elő­írásait, a pártélet normáit. Sok helyütt javasolták, hogy a vezetőségek bővítsék, rend­szeresen értékeljék, kérjék számon a pártmegbízatások teljesítését, ismerjék el a jól végzett munkát, vonják fele­lősségre a mulasztókat. Dojcsák János, a Diósgyő­ri Gépgyár vezérigazgatója egyebek közt arról beszélt. Heves megyei küldöttek a felszólalásokat hallgatják. (Képújság telefoto MTI—KS.) te. A bürokrácia eüeni harc­ban és a szocialista fejlesz­tésben szerzett tapasztala­tokról szólva utalt arra, hogy az ötödik kerület 25 ezres párttagságából, több mint tizenegyezer dolgozik mi­nisztériumiban, főhatóságnál, valamelyik országos szerv központjában, különböző rendű és rangú hivatalban, intézményben. Kétségtelen tehát — mondotta —, hogy a mi kerületünk párttagsá­gának példamutatása az ügyintézésben hatással lehet másokra is. A hatalmat a nép adja, s a hatalom gya­korlása a nép szolgálata. Ezt tudnia kell annak, akinek hatalma van, a vezető párt minden tagjának, az állam­hatalom, az igazgatás, az irányítás minden emberé­nek. Kovács Sándor, a Nagy­kőrösi Konzervgyár igazga­tója a gazdaságos termék­A hazai és a világsajtó a kongresszuson Belpolitikai életünk nagy seménye, a párt XI. kong­resszusa a sajtó, rádió, tele­vízió útján szinte teljes nyil­vánosságot biztosított min­den érdeklődő számára. Min­den televíziónéző, rádióhall­gató és újságolvasó ember meggyőződhet arról a fele­lősségteljes, rendkívül köz­vetlen, ugyanakkor kritikai szellemtől áthatott légkörről, amely ezt a nagyszabású ta­nácskozást jellemzi. A kongresszuson folyó vi­ták, az ott elhangzott nagy jelentőségű beszédek, felszó­lalások és vélemények na­gyon jól szervezett, gondos és szorgalmas munka eredmé­nyeként kerültek az ország közvéleménye elé. A televí­zió, a rádió kihelyezett szer­kesztőségei a helyszínről to­vábbítják anyagaikat, hogy ily módon minden érdeklődő részese lehessen a kongresz- szus tanácskozásainak. A na­tSfMwüsiw MIS. március 22« szombat J pi sajtó munkatársai is a helyszínen készítik tudósítá­saikat és itt dolgozik a Ma­gyar Távirati Iroda, amely a kongresszus egész anyagát a lapok rendelkezésére bo­csátja. Pártunk XI. kongresszusá­nak nagy jelentősége, vala­mint az a tény, hogy a kong­resszus tanácskozásain Brezs- nyev elvtárs is részt vett, a világsajtó figyelmét Magyar- országra irányította. A kong­resszusra 139 sajtó-, rádió- és tévé-tudósítót akkreditáltak. Mindenekelőtt a Szovjetunió­ból és a szocialista országok­ból. Külön tudósítóval képvi­selteti magát a Pravda, jelen vannak a TASZSZ szovjet hírügynökségnek, a testvéri szocialista országok pártlap­jainak, távirati irodáinak, rá­dió- és tévé-állomásainak képviselői. A helyszíni tudó­sítók között vannak a L’Hu- manité és az Unita, továbbá olyan jelentős világlapok, mint a Washington Post, New York Times, a he Mon­de, a Frankfurter Allgemeine Zeitung, vagy a japán Asahi Skámbum, valamin* « hírügynökségek az AP. a UPI,\ a Reuter munkatársai. A kongresszusunkon otti dolgoznak a szovjet televíziói különtudósítói, akik nemcsak5 a tanácskozás eseményeiről5 készítettek anyagot, hanem a* küldötteket, társadalmi éle-} tünk kiválóságait is megszó-í laltatták. A külföldi tudósi-} tók munkáját sajtóközpont} segíti, részint írásos anya-} gokkal, s minden este szóvivő} foglalja össze számukra a} nap eseményeit. } Ä kongresszus külföldi} vendégei zavartalanul kísér-} hetik figyelemmel a tanács-} kozást, hiszen szinkron- és} külön tolmácsok hada áll el célból rendelkezésre. < A szervezettség, a magasí fokú technikai felkészülés, a} televízió, a rádió és a sajtó} jóvoltából kitágultak az Épi-l tők Rózsa Ferenc Művelődési} Háza Kongresszusi termének} falai és az elkövetkezendő} évek feladatait tárgyaló ta-í nácskozás felelősségteljes} munkájának szinte közvetlens résztvevőjévé válik minden-< ki, aki érdeklődik belpolitikai< életünk e nagy eseménye} iránt í f— W Beszélt Kovács Sándor a vállalati önállóság kérdésé­ről is, szóvátéve, hogy né­hány évvel ezelőtt olyan szemlélet alakult iá, amely ezt az önállóságot már szin­te függetlenséggé torzította. Az 1972. novemberi határo­zat óta változás tapasztal­ható e téren, de néhány he­lyen még most is hiányzik a közös munka, a döntések előkészítésében. A vállalatok rászorulnak a rendszeres el­lenőrzésre, szükségük van arra is, hogy a valóságos népgazdasági érdek érvénye­sítését megköveteljék tőlük. A pártkongresszus külföl­di vendégei közül a délelőtt folyamán Bruno Küster, a a Nyugat-berlini Szocialista Egységpárt vezetősége iro­dájának tagja, a vezetőség titkára, Ermengildo Gaspe­ront, a San Marinó-i Kom­munista Párt elnöke, Juan Gomez, a Spanyol Kommu­nist Párt végrehajtó bizott­ságának tagja, Franz Dübi, a Svájci Munkáspárt Politi­kai Bizottságának tagja, Per Israelsson, a Svéd Baloldali Párt — kommunisták — Köz­ponti Bizottságának tagja és I. Bilen, a Török Kommu­nista Párt Központi Bizott­ságának főtitkára fejtette ki véleményét pártja, és a nem­zetközi munkásmozgalom kü­lönböző kérdéseivel kapcso­latban. Ebédszünet után Mórocz Lajos vezérőrnagy elnökle­tével folytatta tanácskozását a kongresszus. Mórocz Lajos elmondta, hogy újabb üdvöz­letek érkeztek: az iráni Tű­déit Párttól, a guadeloupei Kommunista Párttól, a mar- tiniquei Kommunista Párttól és a pakisztáni Szocialista Párttól, Bejelentette: pén­teken délelőtt átutazott Bu­dapesten Urho Kekkemen, a Finn Köztársaság elnöké, és baráti üdvözletét, jókívánsá­gait küldte a kongresszusnak, a kongresszus útján a ma­gyar népnek. A jókívánsá­gokért Mórocz Lajos, a kongresszus nevében mondott köszönetét, majd szót adott dr. Varga Péternek, az. MSZMP Somogy megyei Bi­zottsága első titkárának. ■ A szónok a kongresszust megelőző termékeny, politi­kai vita megyei tanúságairól beszélt, összefoglalóan meg­állapította, hogy a vitában a párttagság szükségesnek tar­hogy gyáruk egyike a kor­mány által megkülönbözte­tett gonddal kezelt ötven nagyvállalatnak. A gyár kol­lektívája eredményesen dol­gozik a negyedik ötéves terv megvalósításán. A termelési többlet teljes egészében a munka termelékenységének növekedéséből származik. Az export részaránya 32 száza­lékról 44 százalékra emelke­dik. Gazdaságosabbá vált a termelés szerkezete, a nyere­ség éves átlagban 10,3 száza­lékkal, a munkások jövedel­me hat százalékkal növeke­dik. Ezután Mórocz Lajos be­jelentette, hogy 143-an je­lentkeztek felszólalásra, s eddig 53 küldött kapott szót. Az elnökség nevében indít­ványozta, hogy még négy je­lentkező szólaljon fel, majd zárják le a vitát. Javasolta: akik nem kaptak 6zót, véle­ményüket írásban juttassák el a kongresszus titkárságá­hoz, amely továbbítja a meg­választandó Központi Bizott­sághoz. A kongresszus kül­döttei az elnökség javaslatát egyhangúlag elfogadták. A következő felszólaló Tóth Imre, az Építésügyi és Vá­rosfejlesztési Minisztérium pártbizottságának titkára volt. Örömmel szólt arról, hogy az MSZMP Központi Bizottsága kongresszusi be­számolójában a lakásépítési tervek megvalósulását és a lakásépítési technológia for­radalmi változásait szocialis­ta hazánk sikerei sorában értékelte. A magyar-szovjet együtt­működés eredményeként lét­rejött házgyárak országm hálózata, nemcsak megterem­tette a tömeges lakásépítés technikai feltételeit, de bízta,i alapul szolgál majd a szocia­lista építés távlati céljai kö­zött szereplő másfélt» kétmil­lió lakás felépítéséhez is. A gondok között említetté, hogy a tervezettnél nagyobb mértékben növekedtek a« utóbbi időben a lakásépítési. * költségek. Elmondta, a mi­nisztérium pártszervezet® alapvető politikai feladatá­nak tekinti minden eszköz­zel segíteni, hogy a lakásépí­tési költségek a jövőben a tervezett szinten alakuljanak és következetesen érvénye­süljön az ésszerű takarékos­ság, a lakások minőségének javulásával párhuzamosan. Dr, Rózsa Imre, sebész ad­junktus arról beszélt, hogy a . X. kongresszus óta új egész­ségügyi . törvény született, sör került az egészségügyi dolgozók általános bérrende­zésére, munkaidejük csökken­tésére, bőrűit a körzeti orvo­si, gondozói hálózat, javult a felnőtt- és gyermek-szakellá­tás. Az üzemorvosi hálózatban dolgozók fizetését nemrég ez«’ forinttal emelték. Változat­lanul kevés azonban a fő- foglalkozás ú üzemorvos nem kielégítő a szakrendelé­sek száma és időtartama. Czidor András, a MÁV zá­honyi állomásának átrakó­körzeti főnöke részletesen is­mertette a záhonyi vasút- . körzet gyors ütemű fejlődé­sének tényeit, azok politikát és gazdasági jelentőségét Míg az 1948. évi áruszállítási teljesítményük a 200 ezer tonnát sem érte el, addig 1974-ben már több mint Ki millió tonnát raktak át és szállítottak el. Ez a magyas vasút teljes áruszállítási te­vékenységének 12 százalékát teszi ki. Meleg szavakkal méltatta azt a bensőséges ba­rátságot, kölcsönösen segítő kapcsolatot, amely az évek során a magyaré« a szovjet vasutasok között kialakulté« mindinkább erősödik. Jávorszky József, a Ganz- MÁVAG hegesztője elmond­ta: a munkások nagy több­ségében megvan a szándék a vezetésben váló részvételre. A dolgozók igényt tartanak ar­ra, hogy folyamatosan tájé­koztassák őket a vállalat és a szűkebb munkahely hely­zetéről, feltárják a leglénye­gesebb összefüggéseket, s hogy felszólalásaikra, javas­lataikra a vezetők érdemben, reagáljanak. Mégis az üzemi demokrácia jelenlegi fejlett­ségi színvonala jelentősen el­marad a társadalom általá­nos fejlettségi szintjétől. A vezetők és a dolgozók közvetlen tanácskozásai — például a termelési tanács­kozások — jó alkalmat nyúj­tanak a végzett munka érté­kelésére, a közös feladatok megbeszélésére. Ám a dolgo­zók joggal kifogásolják, hogy ezeken a tanácskozásokon nem mindig arról van szó, ami őket leginkább foglal­koztatja. A vezetők gyakorta csak a munkáskollektíva kö­telességeit hangoztatják és kérik számon, a magukét vi­szont megkerülik. Szünet után Kállai Gyulá­nak, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagjának, a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsa elnökének elnökletével folytatta munkáját a tanács­kozás: a korábban megvá­lasztott szerkesztő bizottsá­gok elnökei terjesztették a kongresszus elé jelentésüket. Szerkesztő bizottságok jelentései Győri Imre. az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára, a szerkesztő bizottság elnöke lépett a mikrofonhoz: Tisztelt kongresszus! — Engedjék meg, hogy je­lentést tegyek a kongresszusi határozat-tervezet és a Szer­vezeti Szabályzat véglegesíté­sére kiküldött szerkesztő bi­zottság munkájáról. A bizottság abban látta fel­adatát, hogy hasznosítsa a kongresszuson elhangzott, a kongresszusnak eljuttatott, írásban benyújtott, valamint a pártértekezleteken tett ja­vaslatokat. Munkánkat megkönnyítette, hogy a felszólalásokban, il­letve a benyújtott észrevéte­lekben séma tervezet szöve­gével, sem annak szellemével lényeges ponton szembenál­ló vélemény nem volt. Ez az­zal is magyarázható, hogy /Folytatás * i

Next

/
Thumbnails
Contents