Népújság, 1975. március (26. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-21 / 68. szám
VILÁG PROLETÁRJA!, EGYESÜLJETEK! XXVI. évfolyam, 68. szám 1975. március 31. péntek AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA Folytatja munkáját az MSZMP XI. kongresszusa A negyedik napon felszólaltak: Nemes Dezső, Pullai Árpád, dr. Maróthy László és Púja Frigyes Csütörtök reggel 9 órakor az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában folytatta tanácskozását a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusa. A magyar kommunisták legmagasabb fóruma negyedik munkanapját kezdte meg, s — amint azt a kongresszushoz címzett táviratok, üdvözlő levelek gyarapodó sokasága is bizonyítja, — o tanácskozást nemzetközi érdeklődés, a társadalom, az egész ország élénk, figyelő együttérzése kíséri. A teremben elfoglalták helyüket a küldöttek és a meghívottak, bevonult az elnökség, majd a kongresszus soros elnöke, Benke Valéria, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Társadalmi Szemle szerkesztő bizottságának vezetője bejelentette: folytatódik az együttes vita a Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság beszámolója felett. Az első hozzászóló Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az MSZMP Politikai Főiskolájának rektora volt. Pártunkban az SZKP iránti tisztelet és bizalom hagyományos és niegfingaibatatlan Nemes Dezső felszólalása Pártánk jtemzetköai tevékenységéről szólva először árra mutatott rá, hogy a testvérpártok közös erőfeszítéseiben való részvétel egyik erőforrása pártunknak és országunknak — majd beszédét így folytatta; az MSZMP azért tudott eleget tenni nemzetközi feladatainak az utóbbi négyéves időszakban is, mert következetes lenini politikát folytat, ami rendíthetetlen alapja, szerves része pártunk általános politikájának. Az MSZMP irányadónak tekintette az 1969-es moszkvai nyilatkozatot, melynek kidolgozásából más testvérpártokkal együtt a mi pártunk is aktívan kivette a részét, s amelyet az MSZMP X. kongresszusa is magáévá tett. Ügy értékelte, hogy a moszkvai tanácskozás és annak nyilatkozata nagyban elősegíti a kommunista és munkáspártok marxista-leninista egységének és összehangolt cselekvésének fejlesztőét. egyben a népek szabadságáért és a nemzetközi békéért harcoló különböző erők hatékony együttműködését. A beszámoló — hangsúlyozta Nemes Dezső — nagy fontosságú tények alapján állapítja meg, hogy az utóbbi. években is folytatódott a szocialista országok erőteljes fejlődése és az imperializmus térvesztése, a nemzetközi erőviszonyok további éltolódása a haladó erők javára. Ebben a világot átfogó küzdelemben kiemelkedő szerepe van a mind erősebbé váló enyhülési folyamat visszafordíthatatlanná tételéért vívott küzdelemnek E küzdelem egyik fő célja hatékony biztonsági rend szer teremtése, amelyért a diplomácia frontjától a tö megmozgalmakig a legkü lönbözőbb eszközökkel fo lyik a harc. E nagy fontos ságú ügy előharcosai az államközi kapcsolatokban az európai szocialista országok, tömegmozgalmi területei pedig a kommunista A Varsái Szerződés országai kezdeményezték a Biztonsági Értekezlet összehívását — mondotta, majd utalt arra, hogy a nyugati hatalmak képviselőinek fellépését az értekezleten eddig huzavona jellemezte. Ez a huzavona minden kodösítési kísérlet ellenére mind világosabbá teszi a nemzetközi közvélemény előtt, hogy a nyugati hatalmak vezető köreiben az európai biztonság megszilárdításával kapcsolatban nincs meg az egyöntetű akarat. Az enyhülés ellenzői támadják azokat a polgári politikusokat is, akik számolva a realitásokkal, segíteni akarják ezt a nagy ügyet. A nyugati hatalmak a szocialista országok áljai hirdetett békés egymás mellett élés politikájának elfogadását a szocialista országok elleni „fellazítási” taktikával kombinálták, s ma is nagy erők munkálkodnak ' ilyen irányban. Noha a békés egymás mellett élés egyik alapvető követelménye a be nem avatkozás más államok belügyeibe, a nyugati hatalmak reakciós képviselői az „eszmék és emberek” úgynevezett „szabad áramlásának” megtévesztő jelszavával nem kevesebbet követeltek, mint az ellenforradalom exportjának szolgálatában álló „eszmék” és ezek jegyében munkálkodó különféle emberek „szabad áramlását”. S hogy az imperialisták és segítőtársaik mit kívánnák „szabadon áramoltatni”, azt a chilei tragédia előkészítésében kifejtett tevékenységük, a ciprusi válság kiróbbantása, a portugál demokrácia ellen szervezett nemzetközi aknamunka és sok más hasonló tény szemlélteti. Az MSZMP álláspontja az, hogy a mi országunk — a többi szocialista országgal együtt — érdekelt a normális együttműködés fejlesztésében, s ezen belül a kulturális és emberi kapcsolatok bővítésében. Nemcsak kormányzati vonalon, hanem a társadalmi kapcsolatok területén is munkálkodunk ebben az irányban, ■ Igyekszünk elhárítani minden akadályt, amely ennek útját állja. De minden olyan kísérlet, amely a béke nagy ügyét politikai zsarolásra akarja felhasználni és a hírhedt „fellazítási” tevékenységet szolgáló politikai aknák telepítéséhez akar szabad teret biztosítani, veszélyezteti a létrehozandó biztonsági rendszert. Éppen ezért az ilyen zsaroló próbálkozásokat — mint eddig — a jövőben is határozottan elutasítjuk. Az MSZMP vallja és hirdeti, hogy a proletár internacionalizmus következetes érvényesülésében egybefonódik minden szocialista ország nemzeti érdeke, a szocialista országok közösségének általános érdeke, valamint a világ proletariátusának és az antiimperia- lista erők közös nemzetközi frontjának alapvető érdeke. A nemzetközi összefogásról szólva pártunk és népünk köszönettel adózik % Szovjetunió Kommunista Pártjának azért a hatalmas munkáért, amit a szocialista országok együttműködésének erősítésében, valamint a nemzetközi forradalmi munkásmozgalomnak és a népek általános antiimperia- lista küzdelmének segítésében végez. Azt a bekeprogramot, amelyet Brezsnyev elvtárs az SZKP XXIV. kongresszusán előterjesztett, pártunk a sajátjának vallja, mert ez korunk általános békeprog- ranija. A mi pártunkban az SZKP iránti tisztelet és bizalom hagyományos és megingathatatlan. Ha egy munkáspárt vezetésében vagy egy szocialista ország kormányzatában teret nyer az SZKP-tó) és a Szovjetuniótól való eltávolodás politikája, a nyílt vagy burkolt szovjeteden esség, akkor könnyen válik különféle szovjeteden«» erők, imperialista manőverek játékszerévé. Meggyőződésünk, hogy az imperialisták és segítőtársaik politikai csapdáinak hatástalanításához is az SZKP-val való szoros együttműködés a legbiztosabb fegyver. S ez nemcsak pártunk felfogása: a nép széles tömegeinek a tudatába is mélyen behatolt a felismerés, hogy a Szovjetunióval való testvén szövetség döntő garanciája annak, hogy hazánk nem lesz többé senkinek a kiszolgáltatottja, s biztosan halad a maga választotta szocialista úton. A kapitalizmus általános válságának mélyüléséről szólva Nemes elvtárs rámutatott: a fejlett tőkésországok gazdasági konjunktúrája. mint ismeretes, megrekedt és mind súlyosabb zavaroknak adta át a helyét. Ezt ma már azok is kénytelenek elismerni, akik még nem is olyan régen „konzervatív” felfogásnak nyilvánították a tőkés világ- rendszer általános válságára vonatkozó marxista nézeteket. Most viszont olyan felfogással találkozunk — főként ugyanazokban a körökben —. mely szerint a tőkés világ válságának további mélyülése elkerülhetetlenül jobboldali fordulathoz vezet, ami a nemzetközi enyhülési folyamatot is visszaveti. Ilyen veszély valóban fennáll s - csak a demokratikus és szocialista erők együttes harca birkózhat meg vele. Márpedig a baloldali erők sikeres harca nemcsak elméleti, hanem nagyon is gyakorlati lehetőség. Ezt tanúsítja a progresszív erők küzdelmének általános fejlődése, a portugál fasizmus és gyarmatbirodalom bukása, a görög katonai junta letűnése, a béke-világmozgalom jelentős megerősödése és sok más tény. A nemzetközi osztályharc fejlődésének olyan szakaszában vagyunk, amikor a tőkés világban gátlástalanul folyó an ti kommunista propaganda ellenére, a munkásmozgalom különböző irányzatainak együttes, akciói szélesednek és mind erőteljesebbé válnak. A testvérpártok nagy figyelmet fordítanak az anti- monopolista összefogás fejlesztésére, a tőkés oligarchia hatalmának felszámolásáért és a valódi demokratikus nén- hatalomért folyó harcuk erősítésére. A szociáldemokrata nártok és a szoriáldemokrnía szak- szervezetek vezető köreiben növekszik az érdeklődés a szocialista országok kommunista pártjaival és szakszervezeteivel — így az MSZMP- vel és a magyar szakszervezetekkel — való kapcsolatok iránt. (Folytatás a 2. oldalon^ Folytatja tanácskozását az MSZMP XI. kongresszusa. Képünkön: az ülésterem. (MTl-íoto, bzebelledy Géza felvétele — Teleíoto—K»,j
