Népújság, 1975. március (26. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-19 / 66. szám
Az MSZMP XI. kongresszusáról jelentjük (folytatás a 4. oldalról) •ráfaantéseket a «socialists integráció klbontakosU- Uranalt meggy őrsi táláért, mert m tont« feltétele annak, hogy tovább szélesíthessük és még inkább mélyíthessük mind a sokoldalú, mind pedig a kétoldalú együttműködést, annak terv- szerűségét és hatékonyságát Felszólalásában végül a kormány nemzetközi tevékenységéről szólott: — Meggyőződésem, hogy a Ki. kongresszus határozatai és pártunk programja új lendületet adnak majd az állami munka tökéletesítéséhez is, amellyel hozzájárulhatunk a Magyar Népköztársaság további sikereihez, a fejlett szocialista társadalom felépítéshez ■— mondotta befejezésül a kormány elnöke. A. Minásztertanáea elnökének beszéde után Dien es Béla, ser. Egyesült Izzó vezérigazgatója emelkedett szólásra. Dienes Béla, az Egyesült Izzó vezérigazgatója felszólalásában elmondotta, hogy a X. kongresszus Idején az Egyesült Izaaó helyzete kedvezőtlen volt — A gazdálkodásunk korábbi gyakorlatában meglevő néhány fogyatékosság, valamint gazdaságirányítási rendszerünk kezdetben nem segítette eléggé a dinamiku- , san fejlődő vállalatokat Azóta lényeges előrelépés történt; többek között tenné-, szeles folyamattá vált a termékek műszaki színvonalának rendszeres emelése saját erőből, a szocialista országokkal való együttműködéssel és a tőkésországokból vásárolt licencekkel. Méhes Lajos a nők egyenjogúságáért végzett munka tapasztalatait ismertette a kohó- és gép-, valamint a vülamaaenergia-iparban. A felszabadulás óta ezekben az iparágakban is történelmi jelentőségű változások mentek végbe a nők helyzetében. Példaként említette, hogy 1948-ban a vasmunkás szövetségbe tömörült 170 ezer dolgozó közt 17 ezer nő volt, most a csaknem 800 ezer tagot számláló vasasszakszervezetnek több mint 200 ezer nő tagja van. Az Egyesült lazó 30 ezer dolgozójából 17 ezer, a VIDEOTON-nál 15 ezerből tízezer, a Győri Vagon- és Gépgyár munkásai közül 40 százalék nő. A műszeripar 47, a híradástechnikai ipar 56,7 százalékba« foglalkoztat nőket. A nők azonban nemcsak a gazdasági építőmunkában váltak nélkülözhetetlen és egyenrangú munkatársakká, hanem a közösségért folytatott társadalmi-politikai tevékenységben is. Szakszervezetünkben például a tisztségviselők 35 százaléka nő. Társadalmunk munkaalkalmat, társadalmi-politikai egyenjogúságot, szociálpolitikai kedvezményeket adott a nőknek, tőlük pedig szorgalmas, lelkiismeretes munkát kapott és a szocializmus eszméje iránti hűségét, a szocializmus új harcosainak egész seregét. A felszólaló összehasonlítást tett a gépiparban a férfiak és a nők keresete közt. s megállapitóttá: o férfiak és a nők bére között még meglevő különbség fő oka, hogy a két nemhez tartozó dolgozók szakmai összetétele különböző, s munkakörülményeik különböző nehézségi fokúnk. A bányászok, kohászok, öntők, kovácsok nehezebb munkakörülményeit és magasabb bérét a nők is elismerik. Az is világos, hogy az ilyen munkában nőket általában nem is szabad alkalmazni- Az egyéb okokkal azonban már nem ez a helyzet. Délután felszólalt Bisáta Béla, a párt Központi Bizottságának titkára. Szövetségei politikánk sikerét jelzi* hogy szüntelenül erősödik a nemzeti egység Biszku Béla Leszóde — Párttagságunk és az egész társadalom fokozott politikai aktivitásával valósultak meg a X. kongresz- szus határozatai — hangsúlyozta bevezetőjében Biszku Béla, ,®ajd így--folytatta: párttagságunk, egetsr, dolgozó népünk nagy jelentőséget feilajdoaűtott annak, hogy Központi Bizottságunk á 1 lefoglalásaival, irányító és ellenőrző munkájával az egész beszámolási időszakban biztosította a két évti- aed gyakorlata által igazolt politikai irányvonal valóra váltását. Poétikánk végrehajtásának feltételei állandóan változnak. A szocializmus építésében elért eredmények, a fejlődés új meg új követelményeket támasztanak. Ezeket folyamatosan elemezni kell, gyakorlati tevékenységünket hozzájuk kell Igazítanunk. Ezt tettük a két kongresszus közötti időszakban is, például 1972 novemberében, amikor a Központi Bizottság megvizsgálta a X. kongresszus határozatainak végrehajtását A Központi Bizottság mindig tudatában volt annak, hogy a fő irányvonal érvényesítése csakis a politika elemeinek szüntelen fejlesztésével, a növekvő követelményekhez való állandó hozzáigazításával, a tömegek tapasztalatainak figyelembevételével lehetséges. Belpolitikai helyzetünket szövetségi politikánk következetes megvalosul&sa, népünk erkölcsi-politikai egységének szüntelen erősödése Jellemezte. Szövetségi politikánk magában foglalja a munkásosztály társadalmi szerepének fejlesztését, a munkás—paraszt szövetség állandó erősítését, a munkásosztály és a többi dolgozó réteg társadalmi összefogásét, a szocialista nemzeti egységet. A szövetségi politika a munkásosztály tudományos elméletének, a marxizmus— leninlzmusnak az alapján fejlődik. Tudatában vagyunk annak, hogy a szocializmus felépítésére irányuló népi összefogás elsődlegesen politikai szövetség és nem jelenti, hogy a munkásosztály világnézetét hazánk minden állampolgára elfogadja. De azt is tudjuk, hogy a szocialista céljaink valóra váltósáért folytatott közös munka mind közelebb hozza egpmasbeB hazunk dojgOKÓit. A politikai együttműködés az eszméink melletti érvelő kiállást, politikai szövetségeseink türelmes vitában való meggyőzését kívánja. Ennek során politikai szövetségeseink; világnézetileg, eszmeileg is közelednek a marxizmus—leni- nizmushoz. A Központi Bizottság az utóbbi években nagy figyelmet fordított a nagyvállalatok helyzetére, a nagyüzemi munkások élet- és munka- ■ körülményeire. Különösen jelentős, hogy 1974 márciusában irányelveket fogadott el a munkásosztály társadalmi vezető szerepének fejlesztésére, helyzetének további javítására —, mondotta Biszku Béla, majd rámutatott: a munkásosztály vezető szerepe a párt számára nem átmeneti jelszó és nem rövid távlatú politika. A munkásosztály vezető szerepe a felszabadulás óta - érvényesül hazánkban és mindaddig érvényesülni fog, amíg társadalmunkban osztályok lesznek, tehát a fejlett szocialista társadalom időszakában is. A munkásosztály társadalmi szerepének fejlesztését, vezető szerepének erősítését elsősorban azzal szolgáljuk, ha következetesen végrehajtjuk a párt politikáját. Ennek a politikának egyik alapvető törekvése, hogy a munkásosztály szüntelenül fejlődjön, erősödjön, gyarapodjon. A szocializmus építésének, népünk boldogulásának meghatározó feltétele az állami nagyüzemek fejlesztése, a szocialista iparfejlesztés politikájának következetes végrehajtása, úgy, ahogy adottságainknak a legjobban megfelel. A munkásosztályt az állami nagyipar szüli és teremti újra, arculatát a nagyipar formálja. Ezért az állami nagyüzemek fejlesztése nem csupán gazdasági kérdés, hanem pártpolitikánknak is fontos része. Amikor azt tapasztaljuk, hogy, különböző okok miatt nem volt megfelelő fontos nagyüzemek helyzete, akadozott a nagyüzemi munkásság fejlődése, ezt elsőrangú politikai problémának kellett tekintenünk. A Központi Bizottság és a kormány számos nagyüzemünk fejlesztését napirendre tűzte, mint például a Ganz-MÁ- VAG-ét, a Csepel Autóét, a Magyar Hajó- és Darugyárét és másét Pártunk előmozdítja, hogy • gürtetet» ma állami m » életszínvonalának, kultúrájának emelését, hogy ezzel is szolgáljuk a munkásosztály és a parasztság közeledését. Mindennek szükséges velejárója, hogy fejlődjenek a falu szocialista viszonyai, erősödjön a termelőszövetkezetek szocialista jellege. Társadalmi fejlődésünk egyik jellemző vonása az osztálykülönbségek fokozatos csökkenése, a munkásosztály és a parasztság folyamatos közeledése egymáshoz. E folyamat alapja a nagyüzemi termelés elterjedése a mezőgazdaságban, s ennek következtében a munka jellegében, a dolgozók képzettségi színvonalában, az elosztás módjában, az életszínvonalban tapasztalható számottevő közeledés, a szocialista tudat erősödése. A fejlett szocialista társadalom perspektívájában ez meghatározó jelentőségű folyamat. Társadalmunkban fontos helyet foglal el az értelmiség, mely részint származása alapján, részint a munkásosztály és a nép ügyével a szocializmussal való azonosulás révén ma már népi értelmiség. Legjobbjai mindig a haladás, a nép ügyének szolgálatát tekintették legszentebb kötelességüknek. A tudományostechnikai fejlődés következtében növekszik az értelmiség szerepe, mind szorosabbá válnak kapcsolatai a munkás- osztállyal és a parasztsággal. A munkások tevékenységében is egyre jelentékenyebb helyet foglal el a nagy felkészültséget igénylő szellemi munka. A legjobb munkásoknak a vezetésbe történő fokozottabb bevonása elősegíti a munkásosztály és az értelmiség közeledését, szorosabbra fűzi a munkások és az irányító posztokon dolgozó szakemberek kapcsolatát. Társadalmunkban folytatódik a szellemi és a fizikai munka közötti lényeges különbségek csökkenése, Mindent egybevetve: szövetségi politikánk sikerét jelzi, hogy szüntelenül erősödik a népünk minden haladó és alkotó erejét — párttagokat és pártonkívülieket, a különböző nemzedékeket, ateistákat és hívőket -— szocialista céljaink megvalósítására tömörítő társadalmi összefogás, a nemzeti egység. ' A szocialista demokrácia fejlettségének fokmérője mindenekelőtt az, mennyire érvényesülnek a társadalom alapvető érdekei, hogyan erősödnek szocialista intézményei, milyen mértékben növekszik a tömegeknek a társadalom ügyeire és fejlődésére kifejtett hatása — mondta a továbbiakban. Nyugodtan elmondhatjuk, hogy az utóbbi négy és fél év alatt mindezekben jelentősen előrehaladtunk. gazdasági élet különféle irányító posztjaira több, közvetlenül a termelésből jövő fizikai dolgozó kerüljön. Szükséges, hogy a vezetői utánpótlásról azoknak a dolgozóknak á köréből is gon-/ doskodjunk, akik kijárták a nagyüzemek nevelőiskoláját, akiknek a közös munka és a közös életmód alapján közvetlen termelőd élményük van és járatosak a közügyekben Tapasztaljuk, hogy magukkal hozzák a különféle irányító testületekbe a nagyüzemi munkások legjobb tulajdonságait: a fegyelmet, az állhatatosságot, a szervezettséget, a szolidaritást, a közösségi gondolkodást és magatartást — hangsúlyozta a Központi Bizottság titkára, majd a továbbiakban a munkás— paraszt szövetség jelentőségéről szólott Kiemelte: amint a Központi Bizottság beszámolója, a párt programnyilatkozata is hangsúlyozza: népünk a fejlett szocialista társadalom felépítésén dolgozik. Ezt is szem előtt tartva, támogatnunk kell a mezőgazdaság további korszerűsítését, a parasztság Fel kellett és a jövőben is fel kell lépni az olyan nézetek ellen, amelyek szerint, a szocialista demokrácia fejlesztése csupán akarat kérdése, határozatolt dolga. Ezek az elképzelések nem veszik figyelembe, hogy kellő feltételek, mint például az információ, a vállalati belső elszámolási rendszer tökéletesítése nélkül csak formális megoldások születhetnek. Akadtak olyan elképzelések is, hogy a szocialista demokrácia csakis az önállóságot, a helyi kezdeményezést jelenti, és kizár mindenfajta alá- és fölérendeltséget. Fel kellett és a továbbiakban is fel kell lépnünk azok ellen, akik a demokrácia fejlődésétől féltik a munkáshatalmat, a szocializmus vivmányait. A szocialista demokrácia fejlesztése érinti a párt- és társadalmi szervek éleitét, az állami, a tanácsi szervek munkáját, az ipari, mezőgazdasági vállalatok tevékenységét. A szocialista demokrácia különböző oldalai egységes rendszert alkotnak, s azt is látni kell, hogy a pártdemok- rácia fejlettsége döntő módon meghatározza a szocialista demokrácia általános érvényesülését A két kongresszus között eltelt években, pártunk kezdeményezésére, sok fontos intézkedés született az állami élet, a tanácsi munka demokratizmusának fejlesztésére. Most további lényeges feladataink vannak, amelyeket a kongresszus útmutatásával el kell végeznünk. A legelső, hogy az állami szervek irányító munkájában fokozottabban gondoskodjunk a demokratikus centralizmus elvének érvényesüléséről. Szocialista viszonyok között a demokratikus centralizmus értelme abban van, hogy intézményesen garantálja a dolgozók, véleményének mindenkori figyelembevételét, hasznosítását. egyszersmind a társadalmi érdekeknek megfelelő döntések meghozatalát A munkahelyi demokrácia fejlesztésének körében számunkra különösen fontos az üzemi demokrácia. A munkásnak leginkább az üzemi, a műhely- és a brigádkollektívában nyílik lehetősége, hogy tapasztalatait elmondhassa, véleményét meghallgassák és figyelembe vegyék. Az üzemi demokrácia formáinak. minél hatékonyabb működtetése az egész vállalat ügye. De megkülönböztetett feladatai vannak a párt- szervezeteknek, a szakszervezeteknek és a KISZ-nek, mind a megfelelő politikai légkör megteremtésében, mind a gyakorlati munkában. A legfontosabb feladat: a meglevő fórumok jobb kihasználása. Kulcskérdés, hogy minden szinten közvetlenebbé váljon a vezetők és a választók, illetve a beosztottak kapcsolata, érdemibbé együttműködésük. Ma nem lehetünk elégedettek a helyzettel- A Központi Bizottság ösztönzésére a Szakszervezetek Országos Tanácsa, az ipán szakszervezetek, az illetékes állami szervek több kijelöli nagyüzemben az üzemi de mokrácia fórumaként létre - hozták a munkásgyűlések, illetve a bizalmigyülések rendszerét Az elképzelések szerint e fórumok a pártszervezetek irányításával meghatározott véleményezési és döntési hatáskört kapnának. Ez kiterjedne például a terv véleményezésére, a szociális és kulturális alapok felhasználására, brigádcimek odaítélésére, s közvetlenebb lehető séget nyújtana a dolgozóknak a vezetés ügyeibe való beleszólásra. Több nagyüzemben, igy a Csepel Vas- és Fémművekben, a Dunai Vasműben es másutt évek óta eredményesen dolgoznak e módszerekkel. A tapasztalatokat a párt . egy későbbi időpontban át fogja tekinteni, de megjegyzem, eddig is kedvezőek az eredmények. A demokratizmus teljesebo kibontakoztatása semmiképpen sem csorbíthatja a vezetők egyszemélyi felelősségét. Pontosan kell körülhatárolni a különböző szervek feladatait. Ez lehetővé teszi a gazdasági vezetésnek, valamint a dolgozók fórumainak hatékony, jól összehangolt működését. Az üzemi, illetve a szövet; kezeti demokrácia alapvető céljai, problémái, fejlesztésének fó feladatai azonosak, A szövetkezetek gazdálkodása ban erősödik a vállalati jelleg, általánossá vált a több telephellyel, több üzemegységgel működő szövetkezet- Ezért a szövetkezeteknek is keresniük kell azokat a formákat, amelyek az új viszonyok között a szövetkezeti demokráciát új tartalomma i töltik meg — mondotta Biszku Béla, majd részletesebben szólt a munka anyagi és erkölcsi megbecsüléséről. — Társadalmunkban a végzett munka meghatározó jelentőségű. Nem mondhatjuk azonban el teljes egyértelműséggel, hogy enne.! arányában jut mindenkinek az anyagi javakból és kapják meg a dolgozók az erkölcsi megbecsülést. Látnunk kell, hogy nálunk még nem kevesen, mindenesetre az objektíve még indokolhatónál jóval többen, nem a társadalomnak nyújtott munkával arányosan, hanem azt meghaladó mértékben részesednek a társadalmi javakból. Nem szorult vissza, sőt helyenként megerősödött az ügyeskedés, a könnyű pénzszerzésre való törekvés, nemegyszer a törvényesség határát surló mesterkedés. E jelenségeket nem tekinthetjük elhanyagolhatóknak. Bonyolult, összetett problémáról van szó, és a megoldás Is csak sokirányú inézkedés- sei, kezdeményezéssel képzelhető el. A jövedelmeket úgy kell szabályoznunk, hogy ne halmozódjanak fel indokolatlan nagyságban. Mivel ennek objektív okai i* vannak, ezek megváltoztatásával kell gátat vetni a jelenségek újratermelődésének. Fokozatosan szűkíteni kell, majd el kell zárni azokat a forrásokat, amelyekből ezek a nem szocialista tendenciák táplálkoznak. Ezzel egyidejűleg növelni kell a munka társadalmi megbecsülését. Már az iskolákban sokkal nagyobb becsületet kell szereznünk a termelőmunka minden formájának. Véleményünk szerint a jó szakmunkás ugyanolyan értékes ember, mint az egyetemet végzett szellemi dolgozó. A termelőtevékenységet mi teljes emberi életet biztosító, az életnek igazi ér(Folytatás a 6. oldalon.) Erdei Lászlóné, lock Jenő miniszterelnök, Németh Károly, az MSZMP KB titkára, Losonczi Fái, az Elnöki Tanács elnöke, Brutyó János, az MSZMP KEB elnöke, Apró Antal, az MSZMP PB tagja a kongresszus elnökségé ben, (MXMoto — Saebellédy Géza fele. — íyú MpnnLvnfí ßk tóSöb msacám tíá. garattá
