Népújság, 1975. március (26. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-19 / 66. szám
Az MSZMP XI. kongresszusáról jelentjük .. í" I mim» II 111 ■ um «II III m ■ ■■■ — —"i. '■ '"■■■■ L eonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára és EdwaWI Gierek, a LEMP KB első titkára a kongresszus szünetében. Középütt Erich Honecker, az NSZEP KB első titkára, (MTI Foto — Vigovszki Ferenc felvétele — KSJ (folytatás a 3. oldalról.) feszültségek megszüntetésében értünk is el nem lebecsülendő eredményeket. Ami azonban az egységes szemléletet illeti, a javulás csak átmenetinek mutatkozott. Ennek következtében a gazdasági életben bekövetkezett kedvező változások tartósságáról ma sem lehetünk meggyőződve. Újra és újra azt tapasztaljuk, hogy több beruházást kezdenek el, mint amennyit határidőre, az anyagi eszközök hiánya vagy a kivitelező kapacitás elégtelensége miatt be lehet fejezni. A termelői árak változtatásának már a hírére is az üzemek jó előre készleteket gyűjtenek. Ez történt a múlt év végén is, és ezzel sok területen zavart okoznak a termelés folyamatosságában. És sorolhatnék még jó néhány, mindenki által ismert negatív jelenséget, amelyet el lehetne kerülni, ha a minisztériumok vezetői össz- kormányzati fejjel gondolkodnának és ebben a szel- , lemben irányítanák, ellenőriznék vállalataikat. A kormány munkájában alapvetően két hiba van. Az egyik elcsépelt frázisnak hangzik, de sajnos ma is igaz: tapasztalható bizonyos tárcasovinizmus, és ennek következménye az igen fontos kérdésekben nem mindig igazolható kompromisz- szum. A másik hiba, hogy — ha a kormány minden tagja jól végezné is a munkáját — a Minisztertanács mint egységes vezető testület nem áll feladata magaslatán. Ezen mindenekelőtt azt értem, hogy általában jó határozatokat hozunk, végrehajtásuk azonban késedelmes. Legfőbb oka ennek, hogy bár a kormány tagjai is tisztában vannak a vezetés lenini __ meghatározásával, amely' szerint a vezető tevékenységének jelentős részét az ellenőrzés teszi ki, a Minisztertanácsnak, mint testületnek munkája e téren nem volt kielégítő. Holott az ellenőrzés a határozat fontos része, úgy is mondhatnám, hogy a végrehajtás biztosítéka és sohasem a bizalmatlanság jele. A kormány tagjai közé természetesen magamat is beleértem. Megjegyzéseim a kormány testületi felelősségéről szólnak, az általam felvetett hiányosságok tehát rám ugyanúgy vonatkoznak, mint a kormány bármely tagjára. Tárcaszemlélet — beosztásomból adódóan — ugyan nincs bennem, de ez 1975. március 19- szerda nem enyhíti felelősségemet, hogy 8 év alatt, amióta miniszterelnök vagyok, nem tudtunk jelentős előrehaladást elérni abban, hogy mindenkit elsősorban a népgazdasági összérdekekért érzett felelősség hasson át. A Központi Bizottság 1972 novemberi ülése összefüggéseiben, teljes mélységében elemezte a helyzetet és mindenekelőtt politikai szempontból vizsgálta a feladatokat. A Központi Bizottság határozatában feltárt fogyatékosságok rámutattak a kormányzati munka gyengeségeire, tevékenysége következetlenségeire. Ezután a kormány — bár véleményem szerint tevékenységében az említett hiányosságok továbbra is fennmaradtak — igyekezett erőfeszítéseit a határozatok hiánytalan végrehajtására összpontosítani. A munka jobb összehangolása és a tervszerűség erősítése érdekében létrehoztuk az Állami Tervbizottságot. A közművelődés fejlesztésén belül előtérbe helyeztük a szakmai műveltség színvonalának emelését, a munkások továbbképzési rendszerét és a vezetőképzést. Konkrét lépéseket tettünk a jövedelemelosztásban tapasztalt aránytalanságok csökkentésére, illetve fokozatos megszüntetésére. A munkások bérének növekedése mind az előirányzathoz, mind az ipari eredményekhez képest elmaradt és ezért kiigazításra szorult. A kormány fontos feladatának tekintette a nők helyzetének megjavításáról szóló párthatározatok végrehajtásának elősegítését. Értékelte a gyermekgondozási segély, a gyermekintézmény-fejlesztés és egészében véve a demográfiai helyzet alakulását, a lakásépítés helyzetét. A tények, a számszerű eredmények azt bizonyítják — úgy vélem, nem szerénytelenség, ha ezt megállapítom —, hogy mindezeknek a kérdéseknek a vizsgálatát megfelelő intézkedések követték, amelyek mind a párt elvi útmutatásának, mind a lakosság jogos várakozásainak megfeleltek. Űj fejezetet nyitunk a magyar energiatermelés történetében, amikor 1980-ban üzembe helyezzük a Paksi Atomerőmű első 440 megawattos gépegységét. Atomerőmű-kapacitásunkat 1990- ig ennek mintegy tízszeresére kívánjuk emelni. Az erőműépítés és -fejlesztés mellett továbbra is fontos szerepe van energiagazdálkodásunkban az importált energiának. 1974-ben például 750 (megawatt villamosener- gia-teljesítményt vettünk igénybe a Szovjetuniótól. 1978 őszén az érdekelt országok részvételével üzembe helyezzük a KGST egyesített energetikai rendszerének 750 kilovoltos vezetékét, Vinyica—Albertirsa között. Ezen a vezetéken újabb 600 megawatt villamos energia áll majd rendelkezésünkre. A földgáztermelés az 1970. évi 3,5 milliárd köbméterrel szemben ez évben megközelíti a. 6 milliárd köhmétert. A közeli hetekben üzembe helyezendő Testvériség gázvezetéken ebben az évben már 600 millió köbméter szovjet földgáz is érkezik hazánkba. A hazai gáztermelés a következő évtizedben is kb. évi 6 milliárd köbmétert fog kitenni. Javítja energiaellátá-. sunkat a KGST-országok közös erőfeszítésével épülő orenburgi gázvezeték, amelyen — az ötödik ötéves terv végén — a Szovjetunióból évente csaknem 4 milliárd köbméter földgázt importálhatunk. Mindemellett arra van szükség, hogy a hazai energiahordozók, közöttük a szén fokozottabb felhasználására is ráirányítsuk a figyelmet. A hazai széntermelés növelése az igényeket figyelembe véve mindenképpen indokolt és lehetséges. Meglevő bányáink egy része fejleszthető, s a még szabad szénvagyonra új bányák telepíthetők. A szénbányászatnak van jövője, feladatunknak tartjuk tehát, hogy a bányászok munkáját ezután is kellő figyelem-, ben részesítsük. Az új bányák megnyitása és néhány meglevő bánya rekonstrukciója lehetővé teszi további nagy teljesítőképességű széntüzeléses erőművek létesítését. Döntés van már arról, hogy Bükkábrány térségében új külszíni fejtése« bányát nyitunk és 2000 megawattos erőművet létesítünk. Ennek előkészítése, tervezése megkezdődött. Űj mélyművelés es bányák telepítésére alkalmas szénmezők is vannak az északdunántúli szénmedlencében. A becslések szerint több mint 200 millió torma kitermelhető szénvagyon húzódik meg a területen a föld alatt. 1500—2000 megawattos gyűjtőerőmű létesítését tervezzük erre a szénvagyonra. Intézkedéseket tettünk egyes zavaró társadalmi feszültségek megszüntetésére. Ide sorolhatók a magas jövedelmek fokozott megadóztatása, a telek- és üdülőtulajdon korlátozása, a tisztességtelen haszonról, a gazdasági bírságról intézkedő jogszabályok, a büntetőeljárásban a vagyoni hátránynyal járó büntetések széles körű alkalmazásáról, valamint a fokozott önellenőrzésről szóló intézkedések. Határozatot hoztunk továbbá a munkáslakás-építés fokozottabb segítésére, bérügyi és más szociális kedvezmények bevezetésére, valamint az alacsony nyugdíjak emelésére. A gazdasági szerkezet folyamatos átalakítására törekedve, döntést hoztunk a központi fejlesztési programok jobb műszaki-gazdasági előkészítéséről, a gazdaságirányítás szabályozó rendszerének továbbfejlesztéséről is. Vizsgáltuk a vállalati termékszerkezet gazdaságosságát javító lehetőségeket. Ezután a kormányzati munka fejlesztésének további feladatairól szólott, majd rátért az érdekviszonyok problémáira: Pártunk felismerte,. elemezte és meghatározta az egyéni, a csoport- és a nép- gazdasági érdekek egymáshoz való viszonyát, világosan megjelölte az ezzel kapcsolatos konkrét teendőket. E három érdek létezésével és egyidejű hatásával továbbra is számolnunk kell. ezért arra törekszünk, hogy közöttük megfelelő összhangot tartsunk fenn. Ez nem egyszerű feladat. Voltak és számolnunk kell vele, hogy a jövőben is lesznek olyan esetek, amikor a helyi, a csoportérdekek ütköznek az össztársadalmi érdekekkel.. Uyen esetekben nem elegendő hangoztatni . a társadalmi érdekek elsődlegességét, hanem cselekedni kell érvényesítéséért. Az állami szerveknek mindig kötelességük megvizsgálni, hogy az adott esetben miért ütköztek össze az érdekek és a kiváltó okokat kell megszüntetni, A párt- és a társadalmi szerveknek minden szinten olyan légkört kell kialakítaniuk, amelyben helyileg is eredményesen érvényesíteni lehet a népgazdasági, az össztársadalmi érdekeket. Azok ellen, akik a törvényes rendelkezéseket — csoportérdekekre hivatkozva — tudatosan megsértik, természetesen továbbra is a törvények szigorával kell eljárni. Nem kevésbé szigorúan kell fellépni persze azok ellen, akik a konkrét ügyek kellő elemzése nélkül, az össztársadalmi érdekekre hivatkozva elnyomják az egész társadalom érdekét jól szolgáló helyi, üzemi, vállalati, szövetkezeti kezdeményezéseket. Az egész társadalom javára biztosítanunk kell az egyéni, a csoport- és a társadalmi érdek összhangját. A továbbiakban a IV. ötéves terv eddigi teljesítésének eredményeit ismertette, és kifejezte azt a meggyőződését, hogy a kijelölt célokat sikerrel megvalósítjuk, majd részletesen, elemezte energiagazdálkodásunk helyzetét: A tőkésvilágban tapasztalható energiaválság, az energiahordozók emelkedő világpiaci ára nálunk is a figyelem középpontjába állította egész energiagazdálkodásunkat A magyar energetikai rendszer ez év végén 4460 megawatt villamos energia előállítására lesz képes. A jövő évben befejeződik Százhalombattán a Dunamenti Hőerőmű bővítése. 1978-ban elkészül Lenin városban a Tiszai Hőerőmű 860 megawattos fejlesztése. Mind a két erőművet szénhidrogénre terveztük. Figyelembe kell venni, hogy a földgáz és az olaj túl drága és túl értékes nyersanyag ahhoz, hogy azt erőműveinkben eltüzeljük. Az a véleményem, hogy a folyamatban levő erőműépítés befejezése után a következő két évtizedben egyetlen erő- jnűvet sem szabad olaj- vagy gáztüzelésre alapozni. Az atomerőművek létesítése és a Gabcsikovo-Nagymarosi Vízi Erőmű felépítése mellett kizárólag szénnel fűtött hőerőművet szabad tervezni és építeni. Ha e gazdasági megfontolásoknak következetesen érvényt szerzünk, még akkor is állandóan növekedni fog olaj- és gázfelhasználásunk. De relatív értelemben csökkenthetjük behozatalunkat, ha növeljük a nyersolajból lepárolt, úgynevezett fehéráruk — benzinfélék, fűtőolaj, gázolaj stb. — mennyiségét. Népgazdaságunk helyzetéről szólva kijelentette: — Figyelembe véve a kapitalista világban végbemenő válságjelenségeket, aligha becsülhetjük túl annak jelentőségét, hogy országunk a legdinamikusabban és tervszerűen fejlődő országcsoportnak, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa közösségének tagja. Eredményeink és Jövő fejlődésünk egyaránt elválaszthatatlan a KGST- tagországokkal, mindenekelőtt a Szovjetunióval kialakított gazdasági együttműködéstől. Hangsúlyozta a továbbiakban, hogy a szocialista integráció létfontosságú népgazdaságunknak, majd elmondotta: — Az utóbbi hónapokban nálunk beszédtéma, ellenségeink pedig felhánytorgat- ják, hogy már ebben az évben közös megegyezéssel kölcsönösen megváltoztattuk azoknak a termékeknek árait, amelyek túlzottan elszakadtak a világpiaci ártól. Érdekünk fűződik hozzá, hogy kereskedelmünk reális árakon folyjék. Így tudjuk biztosítani az egymás közötti kereskedelemben a kölcsönösen előnyös, kedvező feltételeket, és a helyes orientációt a termelők és a felhasználók számára, azt, hogy a szocialista országok egymás közötti kereskedelmi forgalma dinamikusan tovább növekedjék. Az árak reálisabb megállapítása országunkban is ösztönöz az energiahordozók és a nyersanyagok fokozottabb feltárására, az energia- és anyagtakarékosságra, a termelési szerkezet adottságainknak jobban megfelelő, gyorsabb átalakítására. Az árak házisa a világpiaci ár. A világpiaci árakat azonban mindig meg kell tisztítani azoktól a konjunkturális, spekulatív elemektől, amelyek a tőkés világpiaci árak alakulásában jelentői szerepet játszanak. így jártunk el most is, amikor a kölcsönös érdekek figyelem- bevételével 1975-re — mind az exportban, mind az tóportban — árkorrekciókat határoztunk el. Röviden megemlítek még egy jelentős változást, amelyet a KGST Végrehajtó Bizottságában döntöttünk el: a következő években m árakat nem öt évre elő-, re, hanem évenként, a megelőző öt év világpia-, ci átlagárai alapján határozzuk meg. Ennek az árrendszernek kezdeti nehézségeit a Szovjetunió segítségével, az általa adott tízéves áruhitellel hidaljuk át. Ez az idő elegendő ahhoz, hogy a világgazdaságban végbemenő változások nyomán gazdasági szerkezetünkben is ^végrehajtsuk a szükséges strukturális változtatásokat. Az új árrendszer a középtávú tervezés munkáját némileg megnehezíti ugyan, de a problémát nem szabad eltúlozni. Arra azonban fel kell készülnünk, hogy tervező- és irányító munkánk — sokkal inkább, mint eddig — képes legyen számításba venni és érvényesíteni a változó körülményekből adódó követelményeket. Vonatkozik ez minden gazdasági egységre, a minisztériumokra, tervező szerveinkre, külkereskedelmi tevékenységünkre és végső soron a Miniszter- tanácsra is. Ami a jövőt illeti, elhatározott szándékunk, hogy magunk is (Folytatás gz 5. oldaiomj A Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusáról, a Magyar Televízió egyenes adást közvetített. A budapesti utcákon az érdeklődök a kirakatokban elhelyezett készülékeken nézhették a közvetítést. (MTI Foto — Hadas János felv. — KS.) A TASZSZ kedden közölte az alábbi törvényerejű rendeletet: A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének törvényerejű rendelete a Magyar-Szovjet Baráti Társaságnak a Népek Barátsága Érdemrenddel való kitüntetéséről A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió népei barátságának és együttműködésének szilárdításában és fejlesztésében szerzett nagy érdemeiért a Népek Barátsága Érdemrenddel tüntetjük ki a MAGYAR—SZOVJET BARÁTI TÁRSASÁGOT. N. PODGORNIJ, M. GEORGADZE, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke Elnökségének titkára Moszkva, Kreml, 1975. március 18. .
