Népújság, 1975. március (26. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-19 / 66. szám
Az MSZMP XI. kongresszusáról jelentjük munkásokban. Akkor is, armf (Folytatás a 2. oldalról.) «igának a XI. kongresszushoz küldött üdvözlő levelét Gáspár Sándor a kongresz- í s/.us nevében megköszönte Leonyid Brezsnyev íelszóla- I “lását, elvtársi, baráti szavait, a Szovjetunió Kommunista 1 Pártja Központi Bizottságának a kongresszushoz intézett. jókívánságait, í — Kérjük — mondotta —, hogy tolmácsolja a Szovjetí Tiszteit huugi eani! Pártunk kongresszusára készülve a kommunisták különböző szintű tanácskozásain újra meg újra előtérbe ikerültek a gazdasági építőmunkával kapcsolatos feladatok. így volt ez a Heves megyei kommunisták tanácskozásain is. £ feladatokat. a szocialista építés magasabb | szinten történő folytatása állítja elénk olyan körülmé- ' nyék között, amikor a nemzetközi gazdasági helyzetből sszármazó negatív hatásokkal is számolnunk kell. 1 A gazdasági építösnuiifea sikeres megoldásának fontos tényezője az üzemi demok- ■ méla szélesítése, tartalmasabbá tétele, és ezzel együtt; —- ha úgy tetszik, ezen be- 101 —- , a vezetés színvonalának növelése. Erről szeretnék szólni. Tudatában vagyok annak, hogy pártunk kongresszusán erről- a kérdésről szólni nagyon nagy megtiszteltetés és felelősségteljes megbízatás. Természetesen nem függetleníthetem magam attól a gazdasági egységtől sem, amelynek vezétője vagyok, s ahol több mint 800 nő dolgozik. Az előttünk levő programnyilatkozat az említett kérdéscsoporttal kapcsolatban a tennivalókat a következő mondatban fejezi ki: „A szocialista társadalom fejlesztésének els&rendü követelménye a szocialista demokrácia mind teljesebb kibontakoztatása.” Ez a mondat igen nagy horderejű tudati és társadalmi következményeket foglal magába. Végzetes félreértés volna, ha valaki ezt csak a szervezeti keretek kialakítására korlátozná és a megvalósítást az intézményesítéssel azonosítaná. Tudjuk, hogy a legkitűnőbb számítógép sem ér semmit a megfelelő program nélkül, mint ahogy az intézményi keretek sem érnek semmit valóságos tartalom nélkül. A. vezetés rendkívül bonyolult folyamat. E bonyolult folyamatban a szocialista vezető akkor tudja fel- > adatait végrehajtani, ha be- - osztottjai, vagy még inkább munkatársai segítenek neki. A munkatársak viszont csak akkor* segítenek, ha a vezetés célkitűzéseit magukévá teszik. A mai viszonyok között képtelenség úgy tekinteni egy mintegy 1000 főt foglalkoztató vállalatot, mint például az ;Egri Dohánygyárat, hogy az száz fejből és 000 kézből tevődik össze. A korszerű vállalat képe ma a következő: unió Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a kommunizmust építő szovjet népnek a magyar kommunisták és népünk forró, elvtársi, baráti üdvözletét. Kívánjuk, hogy érjenek el további kimagasló sikereket az SZKP XXIV. kongresszusán elfogadott nagyszerű program megvalósításában. Nagy | József, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának első titkára egyebeik közt közös célra egyesült és a eél érdekében szervezetten tevékenykedő emberek egysége, ahol a vezető munkájával, magatartásával és mindennapi tevékenységével ösztönzi és felszínen tartja az emberek alkotóképességének érvényesítését, s ennek alapján hozza meg a legcélravezetőbb döntéseket, A vezetés tekintélye tehát ma már nem lehet beosztáson alapuló tekintély. A hatalom, amelyet a vezető kap « párt- és állami vezetés közvetítésével, a szocializmust építő magyar néptől, előleg, amelyet megtartani és véglegesíteni csak akkor tud, ha erre a véglegesítésre a pecsétet saját beosztottai, munkatársai teszik rá. E témakörrel kapcsolatban a programnyilatkozat a következőket is tartalmazza. »A szocialista demokrácia továbbfejlesztésének szerves része h munkahelyi demokrácia erősítése. Ez lehetővé teszi a dolgozók fokozottabb részvételét a vezetésben, segíti a munka alkotó jellegének kibontakoztatását, színvonalának emelését Fejlettségünk mai szintjén szocialista építőmunkánknak ez a kulcskérdése. Ebben rejlik az olyan korszerű vállalati rendszer sikere, mint például a DH, közismert nevén a Dolgozz Hibátlanul munkarendszer, amit vállalatunknál egy kissé önkényesen, de úgy érzem jogosan, Dolgozz Hatékonyabban munkarendszernek nevezünk. A DH munkarendszer terjedése népgazdaságunkban nem egyéb, mint a vállalatok egyik lehetséges válasza az új követelményekre. Ennek a munkarendszernek a felfedezése, a hazai viszonyaink közötti alkalmazása, növekvő népszerűsége alulról, a vállalatoktól indult ki Ma már néhány vállalatnál meggyökeresedett — sajnos csak néhánynál — s éppen az a jellemzője, hogy azok a vezetők, akik ennek a munkarendszemek bevezetését kezdeményezik, meglepően gyorsan kapnak igen kedvező választ a munkásoktól. Ez annak a következménye, hogy ez a munkarendszer a arról szólt, hogy Baranya megye 430 ezer lakosa közül 60 ezer délszláv és német nemzetiségű. Pártbizottságunk, amikor megvizsgálta a nemzetiségiek helyzetét, megállapította, hogy a magyarok és a nemzetiségiek között barátság mélyül, az egyenjogúság teljes. Ezután Donnán László, Heves megyei küldött kapott szót vállalati célkitűzések részletes ismeretén, a beosztottak és a vezetők céljainak azonosságán alapszik. A DH munkarendszer bevezetése már maga is azzal kezdődik, hogy mintegy beavatja a munkásokat és alkalmazottakat a vállalat tervedbe és érdekeltté teszi őket e tervek maradéktalan végrehajtásában. Semmi szükség arra, hogy filozófiai fejtegetésekbe bocsátkozzunk, de végezzük el mégis a próbáját annak, amit a programnyilatkozat a vezetők és beosztottak közötti viszonynak nevez. Kétségtelenül fennáll a beosztott objektív függősége a vezetőtől. De ha ez a függőség egyszerűen megszűnne, bekövetkezne a szervezetlenség. Másfelől viszont az ia kétségtelen, hogy az ember teljesítőképessége a függetlenség érzésével együtt növekszik. De mikor párosul az objektív függőség a függetlenség szubjektív érzésével? Akkor, amikor a beosztott magáévá teszi a vezetés célját és önként vett alá magát a vezetés irányításának, bízva abban, hogy ez az irányítás az 6 saját céljainak is az eléréséhez segíti hozzá. Vagyis ismeri tevékenységét, annak kihatását és kialakul benne az egyéni, a csoport- és a népgazdasági érdek összhangjának biztosítására irányuló törekvés. Ez az állapot mindenképpen magában foglalja az aktivitást, a cselekvőképességet Éppen ezért ennek az állapotnak a kimunkálása nem kizárólag a vezetés dolga. A munkásoknak, *e különösen a kommunistáknak maguknak is nagy felelősségük van a szocialista viszony kialakításában. Igényelniük kell ért, valóbfci részt kell venniük a döntések előkészítésében, elő kell segíteniük a döntések meg-' alapozottságát, s ehhez minden segítséget meg kiéli adniuk a vezetés számára. Enél- kül nem képzelhető el sém a DH munkarendszer, sem más korszerű vállalati munkarendszer. Egészséges munkahelyi közösségekben ezek az igények mindig is ott szunnyadtak a kor fizikai szükségletek kielégítésére vívott harc jórészt felemésztette minden energiájukat. Ezeknek az igényeknek a teljesítése végleges formában most került napirendre, mint továbbhaladásunk egyik legfontosabb előfeltétele. Saját tapasztalatunk alapján állíthatom, hogy a dolgozók Igénylik, hogy szakképzettségüket és ismereteiket megfelelően használják fel és fejlesszek tovább. Érzékenyen figyelnek saját munkájukra, előrehaladási lehetőségükre, törekszenek egyéniségük érvényesítésére, llgénylik a felelősséget és várják az elismerést. Igénylik a munka ellenőrzésének elfogadható formáit és a következetes fegyelmet, mint a kialakult értékrendszer biztosítékait. Ehhez azonban természetesen az kellett, hogy a vállalat politikai, tömegszervezeti és gazdasági vezetése biztosítsa az ilyen igények kielégítését Elsőrendű követelmény, hogy a dolgozók lehetőséget kapjanak önálló munkaköri célok kidolgozására és megvalósítására, de arról is gondoskodni kell, hogy megbízható dolgozók álljanak rendelkezésre, amelyek révén a dolgozók rövid idő alatt meggyőződhetnek céljaik eredményes megvalósításáról. Vállalatunk több más vállalattal együtt azért választotta a DH munkarendszert, mert es a munkarendszer ns előzőekben vázolt követelményrendszert a megfelelő technológia, gazdasági és szervezési intézkedésekkel együtt egységes egésszé ötvözi. Ezért soroljuk a DH munkarendszer alapelemei közé a hatékonyság és á” minőség mellett, az üzemi demokráciát is. Tudjuk, hogy a munkásosztály vezető szerepének erősítése a dolgozók tulajdonosi érzésének és felelősségének szempontjából meghatározó jelentősége van az A kormány elnöke hangsúlyozta: munkánkban alapvető segítséget nyújtottak a Központi Bizottság ülései, amelyek időről időre értékelték és elemezték a X. kongresszus határozatai végrehajtásának menetét. Ütftaemi demokrácia fejlesztésének. Több éves tapasztalatunk szerint ezt csak egy folyamatban lehet elérni. E folyamat jelentős része a munkások képzésével és továbbképzésével való törődés, amely a szocialista vezető számára az üzemi demokrácia maradéktalan megvalósíthatóságát biztosítja. Az elmúlt években,mi például azt tettük, hogy tervszerű munkával biztosítottuk a továbbtanulás, illetve a szakmunkásvizsga letételének és más szakmai jellegű képzésnek és továbbképzésnek a lehetőségét. Így értük el, hogy az elmúlt öt év alatt a szakképzettek száma vállalatunknál 25 százalékról 50 százalékra növekedett. Külön szeretném kiemelni azt, hogy az említett időszakban mintegy 200 dolgozó nő szerzett vállalatunknál szak- képesítést. Ebben nagy szerepet játszott 38, zömmel nőkből álló szocialista brigád is. A lehetőségek megteremtésén túl az adott vállalat politikai, tömegszervezeti és gazdasági vezetésének az is feladata, hogy agitáljon a lehetőségek kihasználása mellett. Ezek mellett természetesen olyan értelemben felmerül a munkások felelőssége is, hogy éljenek e lehetőségekkel saját jól felfogott érdekük, mindnyájunk jövője szempontjából. Az említett folyamat másik nagyon fontos része a vezetők képzése. A vezető- képzésnek különböző formája lehetséges, én itt elsősorban a vállalaton belüli vezetőképzés szükségességéről szólok. A felső vezetésnek meg kell szerveznie és vezetni kell a középvezetők képzését, hogy azután a középvezetők elvégezhessék az alsó szintű vezetők, művezetők, csoportvezetők képzését, majd a brigádvezetőkét és a brigádvezetők a szocialista brigádokét, és egyszersmind tanulókörré is kovácsolják azokat. Ez az általános önképzéslánc a szocialista munka új szakaszának egy nagyon fontos ismertetőjele kell hogy legyen. Ez az országos méretű tanulás egyik mutatást adtak ahhoz, hogy mire kell még nagyobb figyelmet fordítanunk, mit kell kiigazítanunk. így a Központi Bizottság és a kormány 1971 augusztusában tartott együttes tanácskozása úgy ítélte meg, hogy 1970— fontos előfeltétele a párt munkahelyi demokráciára vonatkozó programja végrehajtásának, az üzemi demokrácia teljes kibontakoztatásának, a dolgozók igényei felkeltéséinek és a vezetőknek erre az igényre adott válaszának. A kérdés nem holmi maximalista kívánságként vetődik fel. Mindannyiunk politikai felelősségéről van szó, mert ezen a ponton a szocialista demokrácia és a munkahelyi demokrácia előfeltételeként jelentkező általános információszerzés kilép a gazdálkodás határai közül és általános társadalmi hatóerővé válik. A társadalom egészéről, * szocializmus jövőjéről is szó van. Ennek indoklását leg- világosabban ' a programnyi - latkozat fogalmazza meg, amikor azt mondja: „A szocialista tudat és életmód közösségekben alakul ki és fejlődik. Ezek körében meghatározó szerepük van a munkában létrejövő közösségi kapcsolatoknak, amelyek legbiztatóbb formája a szocialista brígádmozgalom. El kell érni, hogy a szocialista módon dolgozni, tanulni és élni szemlélet általános társadalmi norma legyen.” Ügy gondolom, ez napjaink egyik forradalmi feladata és továbbfejlődésünk záloga. Kedves elvtársak! A pártkongresszus dokumentumait, a szóbeli kiegészítést és a határozati javaslatokat a magam részéről elfogadom, kommunistáink és egész kollektívánk nevében ígéretet teszek* azok megvalósítására. Köszönöm figyelmüket. Ebédszünet következett, majd dr. Pál Lénárd Kossuth- díjas akadémikusnak, a Központi Fizikai Kutatóintézet igazgatójának elnökletével folytatódott a tanácskozás. Dr. Pál Lénáécf "Bejelentette, hogy a kongresszushoz számos testvérpárt és szervezet intézett üdvözleteit. Ezután Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke szólalt fel. 1971-ben a termelőágazatok fejlődése összességében megfelel a tervezettnek, az életszínvonal az előirányzott mértékben emelkedik; viszont megállapította, hogy népgazdaságunk egyensúlyát, zavaró tényezők léptek fel a beruházási tevékenységben és elsősorban ennek hatására a külkereskedelmi forgalom alakulásában. A tanulságokat és a szükséges tennivalókat az 1971 októberében tartott országos gazdasági aktíva is megvitatta. A tanácskozás nyomatékosan rámutatott, hogy bár a gazdaság irányításában fontos szerepet játszanak a szabályozók, megengedhetetlen, hogy központi irányító szervek a szabályozóktól várjanak mindent, tétlenkedjenek, amikor intézkedniük kellene. Az országos .gazdasági aktíva és az utána hozott minisztertanácsi határozatok hiányosságaink kijavítása mellett azt a célt szolgálták, hogy egyseges szemlélet alakuljon ki és egységes \ cselekvés valósuljon meg a gazdasági élet egész területén. A hiányosságok, a feltárt (Folytatás a 4. oldalon.) Mmm Q Heves niegye küldöttei a* MSZMP XI. kongresszusán.' <ÍMXl foto — Vigovszki Ferenc fejv. - Teleíoto-KS.) Domán László Heves megyei küldött felszólalása Az egész társadalom javára biztosítanunk kell az egyéni, a csoport- és társadalmi érdekek összhangját Fock Jenő beszéde márna« 13* áttettU
