Népújság, 1975. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-05 / 30. szám

tedd esti kOlpentiksi k@mmenfáruiilt; Hz oroszlán árnyéka PÁRIZSBAN VÉGET ÉRT s francia—-nyugat­német csúcstalálkozó. Az évenként kétszer megrende­zésre kerülő csúcs immár hagyományos a két fontos nyugat-európai ország kapcsolataiban. Eredetileg, még Adenauer idejn, tehát nem sokkal a második világ­háború után, azzal a meggondolással vezették be, hogy „Európának már túlságosan sok tragédiát okozott a megértés hiánya a franciák és a németek között” Nézeteltérések persze ma is vannak, de —* a fel- ismerhetetlenségig megváltozott körülményeknek megfelelően — egészen más természetűek. Szinte min­den tanácskozáson vitát okozott eddig az agrárkérdés. Az alapító római szerződés meglehetősen nagy elő­nyöket biztosított Párizs számára és az egymást köve­tő francia kormányok igyekeznek konzerválni est az előnyt A LEGAKTUÁLISABB nézeteltérés a két fél kö­zött egy harmadikra, Angliára vonatkozik. A tárgya­lóasztalra kétségtelenül ráterült a brit oroszlán ár­nyéka. Anglia ugyanis közismerten fenntartja azt a szándékát hogy esetleg kilép a Közös Piacból, ha nem változtatják meg tagságának feltételeit Helmut Schmidt nem titkolta, hogy párizsi meg­beszélésein felajánlotta a közvetítést az Elysée-palota és Downing street 10, a brit miniszterelnöki "reziden­cia között Neki az a véleménye, hogy a francia „me­revségből” engedni kell, meg kell könnyíteni az ango­loknak a bentmaradást Párizsnak viszont nemcsak gazdasági, hanem po­litikai aggályai is vannak. Bár a jelenlegi politika nem egyszerűen a De Gaulle-féle vonal folytatása, az örökség egy része élőnek tűnik. Például az a meg­győződés, hogy — mint erre a Humanité emlékeztet —, Anglia, ha hagyják, könnyen lehet az amerikaiak trójai falova a Közös Piacban. A kiszivárgott hírek szerint voltak bizonyos vi­ták a Közel-Kelettel, az inflációval és általában a gazdasági gondokkal kapcsolatban is. A megfigyelők első benyomása az, hogy éppen a gazdasági helyzet súlyossága könnyítette meg a Londonnal kapcsolatos kompromisszumot. Egy látványos brit kilépés ugyan­is tovább sötétítené az amúgysem túlságosan derűs nyugat-európai égboltot. A KOMPROMISSZUM LÉNYEGE: a szervezet j. szabályai megmaradnak, de „kivételes esetekben”, ' szó lehet úgynevezett „korrekciókról”,, Világgazdaság1 ABC .a Bank* kamatláb A modem tőkés ter­“ inelés nem lehet meg hitel nélkül. A hite­lek jó részét bankok és más pénzintézetek nyújtják megfelelő kamat mellett. A bankok és más hitelt nyúj­tó pénzintézetek követelé­seiket a központi jegybank­nál számolhatják le, ami azt jelenti, hogy adósaik váltóit, vagy egyéb kötelez­vényeit a központi jegy­banknak adják át, amely azt bizonyos kamat levoná­sa után nekik kifizeti. A kamat, amit ilyen ese­tekben leszámítanak, nagy közgazdasági jelentőségű, mert végeredményben a gazdasági tevékenységhez szükséges hiteleket, hitelek mennyiségét lehet vele sza­bályozni, ami viszont « konjunktúrára gyakorol hatást bizonyos határok kö­zött. A bankkamatláb csökkentése, olcsó hitele­ket, több forgalomba ho­zott pénzt eredményez, ami fokozza a vállalkozói ked­vet, minthogy a profit na­gyobb részét engedi át az ipari vállalkozásnak és vi­szonylag kisebb része ma­rad a bankok kezén.' A konjunktúra, a gazdasági élet úgynevezett túlfűtött­sége, az inflációs nyomás fokozódása esetén a köz­ponti jegybank a kamatlá­bat felemeli, vagyis „meg­drágítja” a pénzt, ily mó­don fékezi a hitelek iránti keresletet, csökkenti a vál­lalkozói kedvet és a forga- galomba kerülő pénz meny- nyiségét. A bankkamatláb megál­lapítása egy-egy ország központi jegybankjának a dolga. Ezek a bankok ter­mészetesen tekintetbe ve­szik a bankkamatláb vál­tozásának várható hatását a nemzetközi pénzmozgá­sokra is, és számolnak a pénzmozgás nyomán elő­álló, exportot vagy impor­tot ösztönző hatásokkal. Ny. 3. Veget ért a francia-nyugatnémet csúcs A francia elnök búcsúzik vendéglátójától, (Népújság telefoto — AP—MTI—KS.) Dobsa János, az MTI tu­dósítója jelenti: A francia—nyugatnémet csúcstalálkozón csak egyet­len konkrét megállapodás jött létre: Schmidt kancellár helyeselte Giscard d’ Estaing elnöknek azt a szándékát, hogy március közepére osz- szehívja Párizsba a nemzet­közi energetikai értekezlet előkészítését szolgáló tanács­kozást Nem sikerült azon­ban közös álláspontot kiala­kítani sem az angol problé­Etióp rehabilitáció Az etiópáai ideiglenes ka­tonai kormányzó tanács be­jelentette, hogy teljes mér­tékben rehabilitálja azokat a személyeket akik a mo­narchist» rendszer fennállá­sa idején törvényellenes cse­lekedeteket követték el, és a börtönbüntetés elkerülése végett elrejtőztek a hatósá­gok elől. A tanács felszólí­totta ezeket a személyeket, hogy haladéktalanul térje­nek vissza a normális élet be és az egész néppel együtt vegyenek részt az új Etiópia építésében. A TASZSZ, nyugati hír­ügynökségek Addisz Abebá- ból keltezett jelentései alap­ján beszámol arról, hogy Aszmara közvetlen közelé­ben folytatódnak az összetű­zések a kormánycsapatok és a szeparatista alakulatok kö­zött Az összetűzéseknek ■—, amelyekben a légierő és tü­zérség is részt vesz — tucat­nyi halálos és sebesült áldo­zata van. mában, sem pedig a &ftzn* piaci agrárkérdésben. Giscard d’ Estaing elnök a tanácskozás befejezte után adott televíziós nyilatkoza­tában kiemelte: a két ország között nincsenek megoldás­ra váró kétoldalú problé­mák, „egyetlen felhő sincs a francia—nyugatnémet kap­csolatok egén. Az elnök nyilatkozatát azonban az agrárkérdésben megcáfolta sajat minisztere. Bonnet földművelésügyi mi­niszter ugyanis —, miután a két nap alatt összesen nyolc órát tárgyalt Brillel nyugat­német kollégájával —- kije­lentette, hogy még több fon ­tos pontban nem tudtak megegyezésre jutni, de re­méli, hogy a későbbiek so­rán sikerül majd kompro- rn íjzutoos megoldást talál­Az Anglia által ' támasz­tott követelések ügyében sem sikerült végleges és kö­zös álláspontot kialakítani. Mindkét küldöttség szóvivő, kijelentették; hogy ami a» energiaproblémát illeti, az elnök és a kancellár meg nem vizsgálta meg Kissinger legutóbbi javaslatát. Megvizsgálták a kétnapos, tanácskozáson az európai biztonsági értekezlet kérdés, sét, a közel-keleti helyzetet és a közös piaci—arab dialó­gus ügyét is, de a szóvivők semmiféle részletet nem vol­tak hajlandók közölni e té­mákkal kapcsolatban. Schmidt kancellár és kí­sérete kedden délután visz- szarepült Bonnba. Fártkaocsolatoks államközi «gyüttmöfcSda® Magyarország és Lengyel­ország kapcsolataiban, együttműködésének fejlődé­sében meghatározó jelentő­ségű, hogy a Magyar Szocia­lista Munkáspárt és a Len­gyel Egyesült Munkáspárt között teljes a nézetazonos­ság az alapvető ideológiai és politikai kérdésekben. A két párt illetékes képviselői rendszeresen találkoznak, és Tájékoztatják egymást orszá­guk belső fejlődéséről, kon­zultálnak a külpolitikát, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalmat, valamint a kétoldalú kapcsolatokat érintő fontosabb kérdések­ről A. pártközi magas szintű kapcsolatok fejlődésének az utóbbi években jelentős ál­lomásai voltak: Edward Gie- rék és Pjotr Jaroszewicz ba­ráti látogatása 1971 májusá­ban Budapesten; az MSZMP Kádár János vezette küldött­ségének részvétele a LEMP VI. kongresszusán: Henryk Jablonski hivatalos látogatá­sa 1972 novemberében Ma­gyarországon, Kádár János és Fock Jenő baráti látoga­tása 1973 márciusában Var­sóban; Fock Jenő baráti lá­togatása a lengyel főváros­ban 1973 augusztusában; Ká­dár János és Fock Jenő a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének leg­utóbbi ülése alkalmából ta­lálkozott a lengyel vezetők­kel Varsóban; Pjotr Jarosze­wicz 1974 augusztusában ba­ráti látogatást tett Budapes­ten; Losonczi Pál 1974 októ­berében hivatalos látogatást tett Lengyelországban. A magyar és a lengyel par­lament, a tanácsok és a kü­lönböző társadalmi szerveze­OJül február á. saeriáa Eredményesen fejlődnek a magyar-lengyel kapcsolatok tek közötti kapcsolatok szé­les körűek. Az államközi kapcsolatok jelentős ténye­zője a két külügyminiszté­rium együttműködése. Kül­ügyminiszteri találkozó legutóbb 1973 szeptemberé­ben volt Varsóban. A többi tárca kapcsolatai is igen élénkek, az utóbbi időben is sok miniszteri szintű dele- gációcserére került sor. Kiterjedt és bensőséges Kapcsolatok alakultak ki a testvérmegyék, testvérváro­sok együttműködésében: Győr-Sopron és Wroclaw, So­mogy és Olsztyn, Fejér és Opole megye, illetve Buda­pest—Varsó, Debrecen—Lub­lin, Miskolc—Katowice, Sze­ged—Lódz, Székesfehérvár— Opole, Szolnok—Szczeczin, Kiskőrös—Tarnów város kö­zött. Gazdasági kapcsolataink évről évre bővülnek. Gazda­sági együttműködésünk ered­ményei nem maradnak el a Lengyelország és a KGST többi tagországa közötti kap­csolatok szintjétől A ma­gyar—lengyel gazdasági együttműködés fejlesztése érdekében több jelentős tárgyalás történt 1974- ben is; januárban a két or­szág műszaki fejlesztési bi­zottságának elnökei, már­ciusban a tervhivatali elnö­kök találkoztak, májusban a magyar—lengyel gazdasági együttműködési állandó bi­zottság ülésezett, augusztus­ban a miniszterelnökök, no­vemberben az állandó bizott­ság elnökei találkoztak. Kedvezőek i— a szakembe­rek értékelése szerint — a Sét ország termelési kapcso­latainak jövőbeni kilátásai is. Árucsereforgalmunk év­ről évre dinamikusan fejlő­dik, a forgalom növekedési üteme az utóbbi esztendők­ben évi 10—15 százalékos volt. 1974 végére magyar fi­zetési aktívum alakult ki Tervszerűen folynak a ma­gyar aktívum törlesztésére előirányzott lengyel szállítá­sok előkészítő munkái. A közelmúltban szerződést kötöttünk öt tengert hajó importjáról Rövidesen sor kerül egy cukorgyár és egy farostlemezgyár magyaror­szági felépítéséről szóló szer­ződés megkötésére is. Eredmény várható azoktól a tárgyalásoktól is, amelyet lengyel részről további komp­lett objektumok — meta- nolg"ár, kénsavgyár — szál­lítását irányozzák elő. Tár­gyalunk egy Lengyelország­ban közös beruházással épí­tendő pamutfonodáról is. Kormányközi megállapodást kötöttünk gumiipari termé­kek gyártásszakosítására, és szerződés-kiegészítést írtunk , alá a Polski Fiat 126 P kis­kocsi gyártásában már ko­rábban megkötött kooperá­ciós együttműködés bővítésé­re. A központi tervező szervek a két ország 1976—1980. évi tervegyeztetésében eredmé­nyes munkát végeztek. A kölcsönös szállítások értékét az 1975-re várható teljesítés­hez képest 1980-ra maga­sabbra irányozzák elő. Ez összhangban van a kormány­fői tárgyalásokon kitűzött feladatokkal. A tervkoordi­náció sikeres lezárására rö­vid időn belül sor kerülhet, a tervhivatali elnökök 1975 első negyedévében esedékes találkozóján. Kultúra, tudomány Országaink kulturális és tudomáqyo* kapcsolatai — a kulturális munkaterv előírá­sa szerint — megfelelően fejlődnek. A magyar és a lengyel Tudományos Akadé­mia 1972—75-re együttmű­ködési és közös kutatási meg­állapodást kötött Felsőokta­tási intézményeink közvetlen kapcsolatai kielégítőek. 1974 januárjában Jan Kaczmarek lengyel tudományos, felsőok­tatási és műszaki miniszter tárgyalásokat folytatott Bu­dapesten, hogy 1980-ig terje­dő megállapodást írjunk alá a felsőoktatási együttműkö­désről A hírközlő szervek aktív együttműködésében mindkét részről törekszenek a sajtó, a rádió és a televí­zió kapcsolatának minőségi fejlesztésére. Rendszeres az újságírók és a forgatócsopor­tok cseréje. A kulturális, tudományos együttműködési vegyes bi­zottság foglalkozik a kultu­rális kapcsolatok fejlesztésé­vel Eddigi három ülésszaka kedvezően értékelhető. A megállapodás szerint központi kulturális ünnep­ségként 1974. szeptemberé­ben Budapesten lengyel kul­turális napokat rendeztek, s erre az eseménysorozatra miniszterhelyettesi szintű lengyel delegáció érkezett. A programban kiállításokat és filmhetet tartottak a magyar közönségnek, a Teatr Polski együttese pedig élvonalbeli színészekkel három színdara­bot mutatott be. Ennek az ese­ménysorozatnak a viszonzá­saként magyar kulturális na­pokat rendeznek 1975. már­ciusában Varsóban. A magyar és a lengyel fő­városban eredményesen mű­ködnek a partner országok kulturális intézetei. (MI# A Szovjetunió és az arab kelet Újsághír: Gromiko szovjet külügyminiszter Szíriában és Egyiptomban arab ve­zetőkkel tárgyal Az utóbbi több munt ötvan év során a Szovjetunió egy­értelműen támogatta az arab népeket az imperializmus el­len vívott harcukban, a sza­badságért és nemzeti függet­lenségért folytatott küzde­lemben, hogy megerősítsék szuverenitásukat megte­remtsék gazdasági független­ségüket és társadalmi előre­haladásukat Ezt a támoga­tást sohasem taktikai meg­gondolások diktálták, hanem a szovjet állam osztály­szemléletéből fakad. Leonyid Brezsnyev állapította meg röviddel ezelőtt egy szíriai kormánydelegáció tisztele­tére adott fogadáson: „Lenin útmutatásainak megfelelően a Szovjetunió, csakúgy mint eddig, ezután is következete­sen támogatni fogja a népek felszabadító harcát... Poli­tikánk mindág arra irányul hogy megingathatatlanul7 el­lenezzük az agressziót és tá­mogassuk az arab népek tör­vényes jogait”, A két világháború között A nyugati gyarmatosító hatalmak a két világháború közötti időszakban mindent megtettek, hogy akadályoz­zák és lehetetlenné tegyék a kapcsolatok kialakulását és fejlődését a Szovjetunió és az arab világ között. Ezért a Szovjetunió formális diplo­máciai viszonyt csak két arab állammal: Jemennel és Szaúd-Arábiával tudott lét­rehozná. Kereskedelmi kap­csolatai alakultak ki azon­ban Egyiptommal, Szíriával Palesztinával Irakkal, Al­gériával, Tunéziával és Ma­rokkóval A második világháború után Az arab államok küzdel­me a politikai és gazdasági függetlenségért, a nemzeti szuverenitásért a második világháború után új szakasz­ba lépett. Mindebben a Szovjetunió és a kialakuló iäociaüsU világ xaesszeme­nőén támogatta az arab né» pékét, üdvözölte állami füg­getlenségük elnyerését Jelenleg a Szovjetunió majdnem valamennyi arab állammal diplomáciai vi­szonyban áll Ez erősíti azok nemzetközi pozícióit, csök­kenti függőségüket az impe­rialista országoktól, és hoz­zásegíti őket ahhoz, hogy erősítsék viszonyukat a szo­cialista közösséggel Létfontosságú támogatás Különösen alapvetőve vaJt> a Szovjetunió szerepe az arab világ megsegítéseben az arab—izraeli fegyveres konf­liktusok idején, amikor több aram állam léte és jövője forgott kockán. Közismret, hogy 1956-ban, a szuezi ka­land idején a Szovjetunió szilárd kiállása hiúsította meg az Egyiptom ellen an­gol—francia—izraeli táma­dás legsúlyosabb következ­ményeit. Hasonló volt a helyzet 1967-ben, amikor Iz­rael víllámháborút viselt arab szomszédai : Egyiptom, Szíria és Jordánia ellen. És ezek az országok az 1973-as háborúban is a jelentős szovjet politikai, gazdasági és katonai támogatásnak kö­szönhetik elért eredményei­ket Eddig egyébként szovjet részről 410 ipari, energetikai, közlekedési, mezőgazdasági és egyéb objektum elkészíté­sét vállalták az arab orszá­gok számára. Több mint fé­le már el is készült Elvi alapon A szovjet—arab együtt­működés ereje és életrevaló­sága nemcsak abban nyilvá­nul meg, hogy segíti az arab keletet az imperializmus és a reakció elleni harcában, politikai és gazdasági füg­getlenségének megszilárdí­tása érdekében. Ez az együtt­működés tartós kapcsolato­kat tételez fel, amelyek a teljes egyenlőség és a köl­csönös előnyök alapján fej­lődnek. Ez a barátság meg­felel a Szovjetunió és aas arab országok népei érdekei­nek és nemzeti törakvéssÉ* nek egyaránt 4

Next

/
Thumbnails
Contents