Népújság, 1975. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-14 / 38. szám
Kiállítani! # I SZÁRMAZHAT-E abbéi valakinek hátránya, ha becsületesen, következetesen védi a népgazdaság, azaz mindáiínyiunk érdekét? Mielőtt egységesen elhang- zana a tagadó válasz, s «lég azt is kétségbe vonnánk, hogy van-e létjogosultsága ilyen kérdésnek, azt kell mondani, hogy sajnos, a kérdés felvetése jogos. Mert napjainkban is előfordul számtalan eset, hogy ferde szemmel néznek azokra, akik a köz érdekében lépnek fél, a nagyközösség érdekeit képviselik tettekkel olyan esetben, amikor az elveket a mindennapok valóságává kell változtatni. Egy állatorvosról hallottam, aki megakadályozta, hogy a termelőszövetkezet beteg állatokat értékesítsen. Igaz, a közös gazdaság így elesett néhány százezer forint jövedelemtől, ami bizony nem csekély összeg, de megmentett több tíz-, de az is lehet, hogy százmillió forintot a népgazdaságnak. Az állatorvost elbocsátotta a .termelőszövetkezet, i Nem, nem azért, mert megakadályozta, hogy mindannyiunk zsebéből kivegyék a több milliós összeget, hanem jelentéktelen ügyért, amit szívósan és kitartóan pumpáltak nagy üggyé és akkor már mindenki elfelejtette. hogy egy ember azért került hátrányos helyzetbe, mert szűk csoportérdek helyett valamennyiünk érdekét védte. Cukorgyári átvevőhélyen történt a másik eset. A térmester, aki a termelőszövetkezetekből beszállított répát vette át, lelkiismeretesen és becsületesen megállapította, hogy a répa, amit behoztak, az csak fele mennyiségben répa, olyan sok a föld benne. A tsz elnöke úgy tartotta helyesnek, hogy ezután a falujából szármaró térmes- temek —, aki a feladatát végezte el, azt teljesítette, amiért a fizetését kapja — nem lehet kenyeret kiadni az üzletből, egyáltalán nem lehet kiszolgálni. Majd ő megmutatja, hogy nem lehet az ő termelőszövetkezetével csak úgy kukorieázni. Hadd bűnhődjön a térmester. Miért? AZÉRT, MERT magyarul mondva nem volt hajlandó csalni. Nem volt hajlandó olyan pénzt kifizetni, ami nem jár. Nem volt hajlandó mindannyiunk zsebéből pénzt kivenni. Erről van szó ugyanis. Erről, és nem kevesebbről. Arról, hogy mérjük fél józan ésszel, minden pénz, minden anyag, amit őrült eleganciával kiszórunk, az a saját zsebünkből hull ki. Honnan lehetne máshonnan kivenni a pénzt, kit lehet mást megkárosítani, mint' magunkat? Csupán idáig kellene el jutni a gondolkodásban. Ezt kellene felmérni akkor, amikor néhány ezer forint előnyért milliókat veszünk él — honnan? az államháztartásból? a más pénzéből? — saját magunk elől. Mivel máshonnan nem lehet. Emeljük az életszínvonalat nagyobb ütemben, teremtsünk elő több elosztható anyagi javat. Ezt hangoztatjuk, és ezt mindenki egyöntetűen és maradéktalanul ltívánja. De amikor arra kerül a sor, hogy ezért tenni is kell valamit, akkor már megáll a tudomány, akkor már csak az elvek maradnak meg, rózsaszín ábrándok úszkálnák a ködös távolban, hogy milyen lenne, ha' TETTEKRE már kevésbé kerül sor, sőt, még az is előfordul, hogy aki komolyan és cselekvőén kívánja értelmezni a népgazdaság — mindannyiunk — érdekét, annak szabálytalanul, alamuszin, sportnyélven szólva, betartanak. Bíró sporttárs! Tessék sípolni és kiállítani valakit! Szigethy András Vasasélet Hevesben ELKESZÜfcT a megyei vasasüzemek — állami vállalatok, illetve az utánpótlás biztosításával foglalkozó szakmunkásképző intézetek — mozgalmi statisztikája, amely a tavalyi adatok ösz- szegezésével fest képet a legnagyobb szakmáról. Mint á jelentésből —• egyebek mellett — kitűnik: már 18 ezernél is többen dolgoznak e területen, de a létszámnak csupán kisebb része lakik munkahelyével azonos városban, községben. Ennek ellenére az állomány csaknem fele tartozik a törzsgárdához, s az elmúlt évben is tovább csökkent az elvándorlás. Megközelítően azonos a nők, a fiatalok aránya — eléggé magas ez a szám — s ezerháromszáznál többen vannak gyermekgondozási szabadságon. A foglalkoztatottak túlnyomó hányada brigádokban tömörül, jobbára a már szocialista címet is elnyert csapatokban. Nyolc együttes vállalati kiváló brigád, 59 pedig aranyjelvényes. Csaknem kilenc és fél százan kiváló dolgozók, a fiatalok pedig 189 más szakmai kitüntetés tulajdonosai. Az éves teljesítményekben sokat jelent a munkaverseny — s ennek kiegészítőjeként az újítómozgalom is, amelyben tavaly például 1236 javaslat született. Jellemző az igyekezetre, hogy az üzemeknél már megvalósított ötletek, elgondolások utókalkulált éves népgazdasági eredménye meghaladta a 25 millió forintot!-..A KÍVÁNT munkához, sikerhez, eredményekhez a vállalatok, gyárak, intézetek természetesen megfelelő feltételekről, körülményekről is gondoskodnak szüntelenül. A következetes munkahelyi korszerűsítések, műszaki fejlesztések mellett, fizetésjavítással, a már említett erkölcsi elismerésekkel, különféle juttatásokkal iparkodnak jobb közérzetet teremteni a vasasoknak. Ez utóbbiakból számottevő a kedvezményes üzemi étkezés biztosításé — amelyben tavaly már hozzávetőlegesen 11,5 ezren vettek részt — és jfÉi«ntbs a műszakok után* ■M5 hasznon eitöWéséhez adott sok tehetőség. Több helyütt irodalmi színpad, színjátszó-csoport, énekkar, fotókör és más szakkör várja az érdeklődőket — jóllehet még szélesíteni lehetne ezt a kört — különböző műsoros rendezvényekre, film- előadásokra, szellemi vetélkedőkre, szervezett múzeumlátogatásokra, kirándulásokra, sportfoglalkozásokra került sor az elmúlt esztendőben is, hogy csak néhányat említsünk. Ha gyermekintézményekben. ugyan még nem is bővelkednek a vasasüzemek, két helyütt azért már van saját bölcsödé, három vállalatnál pedig óvodás napközi segít a kicsinyek műszak alatti elhelyezésében. A bejárási nehézségekkel, lakásgondokkal küzdők ti munkásszálláson találhatnak „második otthonra”, míg az önálló lakásépítést rendszeres vállalati támogatással segítik. Ez utóbbi alkalmával legutóbb 179-en, összesen négymillió forintnál többet kaptak álmaik megvalósításához. SZAMTKNGER a szakszervezet statisztikája is — amiből mi sem idézhettünk mást, mint adatokat. Ügy véljük azonban, hogy talán nem unalmasak ezek, hiszen — ha csak rövid bepillantást engednek is a vasasok életébe — sokat mondanak megyénk legnagyobb szakmájáról. Határozottan segítenek annak jobb megismerésében. Gy. Gy. Rendelőintézet — állatoknak... — Drága doktornő, nézze már meg, mi baja lehet ennek a szegény cicának? Napok óta nem eszik ... — Doktor úr, van-e valami remény a puli gyógyulásához .. ? Es aki most azt hiszi, hogy mindez tréfa, avagy kitalálás, az téved. Ezek s a hasonló kérdések elég gyakran elhangzanak Egerben, a Heves megyei Állategészségügyi Állomáson, s az intézmény gyöngyösi állatkórházában is Ugyanakkor előre kell bocsátani, hogy természetesen nem a cicusok és a kutyások, valamint a kedvtelésből tartott papagájok, teknőcök, mókusok, majmok vizsgálata és gyógyítás a fő feladata, — noha ezeké is — az állategészségügyi állomásnak és két kórházának. — Tevékenységünk kétharmadát a haszonállatok — sertések, szarvasmarhák, baromfiak, juhok — állategészségügyi helyzetének állandó vizsgálata, ezeknek az állatoknak a gyógyítása, gyakori esetben a megoperálása teszi ki — mondja dr. Csépányi Nétusz megyei főállatorvos, az állomás igazgatója, ■ ■ ■ ■ A tapasztalatokat a közelmúltban — megyénk állategészségügyét illetően. — a megyei tanács végrehajtó bizottsága is összegezte. Ebből kitűnik, hogy az állategészségügyi állomáson az igazgató öt megyei szakállatorvossal szervezi, irányítja és ellenőrzi eró a népgazdasá- gilag is igen fontos, nagy szakértelmet igénylő, felelősségteljes munkát. A járásokban, városokban és községekben további 4 járási, három városi főállatorvos, három városi élelmiszerhigiénikus szakáll alorvos és 33 körzeti állatorvos végzi az állategészségügyi és élelmiszerhigiéniai szakigazgatási betegségmegelőző, illetve gyógyító feladatokat. Ezenkívül még a megye állami gazdaságaiban négy, termelőszövetkezeteiben pedig további 17 üzemi állatorvos dolgozik. A szakemberek munkáját kiegészíti a ma már teljességgel nélkülözhetetlen állategészségügyi és élelmiszer- higiéniai laboratórium, amely az állomás központjában, Egerben működik. Kongresszusi versenyben Az Országos Bányagépgyártó Vállalat törzsgyárában — a kongresszusi munkaverseny keretében — elkészült az a három darab F6—HK típusú, korszerűsített fejtő-ra- kodó gép, amellyel az elővájásoknál kiküszöbölhető a nehéz fizikai munka. ________________________j_ ÍMT1 tgta: Danis Barna felvétele — KS.) — A laboratóriumi vizsgálatokat 1970. óta végezzük rendszeresen — mondja dr. Huszti Györgyné állatorvos, a laboratórium vezetője. — Előbb három, majd 1971 óta öt osztályunk végzi a vizsgálatokat. — Mi mindenre derül itt fény? — Hosszú lenne elsorolni, de vizsgálataink fontosságát néhány konkrét példa is jól illusztrálja. Szerológiai osztályunk végzi például a vér vizsgálatát, amelyből a fer- tőzöttségen kívül azt is meg tudjuk állapítani, hogy milyen tápértékű takarmányt kap az állat, s esetleg — bizonyos betegségek, a leromlás elkerülése végett — mit kell gyakrabban ' kapnia a jövőben. Ugyanakkor élelmiszerhigiéniai osztályunk — az állati eredetű élelmiszerek vizsgálatával — fontos közegészségügyi feladatot lát el. Másik dolog megint, amikor valamelyik üzemből, állattenyésztő telepről érkezik a laboratóriumba egy igény: vizsgáljuk meg a beküldött anyagot, vérminta alapján, hogy mi lehet a feltételezett betegségek közül az, amelyik ellen kezelni kell az állatot. Ilyenkor kite- nyésrójük a baktériumokat, s rövid idő után kiderül, hogy az állat milyen betegség hordozója, tgy az üzemben dolgozó kolléga máris megkezdheti a hatásos védekezést ... Amint sorra járjuk az egyes osztályokat, kiderül, hogy bizony — bár minden korszerű — már kinőtték ezeket a helyiségeket. ■ ■ ■ ■ — Ez sajnos nagyon kritikus esetnek látszik — mondja az állomás egri állatkórházában dr. Huszti György, az. állatkórház vezetője, amikor dr. Kőházi István igazgatóhelyettes, főállatorvossal „vizitelünk” a kórtermekben. — Van benne legalább 5 —600 liter víz — mutatja a hatalmas állatmentő-autóval éppen ekkor Sarudról behozott tehenet. — Mi a baja? — A nyolcadik hónapban van, s ellés előtti zavarokkal küzd. Azt hiszem, csak megcsapolom, s aztán császármetszést alkalmazok... ífe ez sem tréfa. Ebben az időszakban valóságos csúcsforgalom van a nagy műtőben: naponta 3—4 császár- metszést hajtanak végre. Bent a „kórtermekben” már ott lábadoznak a megmentett tehenek. — Két állatorvosunk végzi a különböző műtéteket — kapcsolódik a beszélgetésbe újra az igazgató is, aki kézben a telex-szobában nézett szét, hogy nincs-e varrni fontos jelzés, üzenet vacation nét. — Győzik? — Hát bizony,, bőven van munkájuk, de nem is eredménytelen. Kát kórházunkban például a múlt évben mintegy 20 millió forint értékű állatot mentettünk meg a biztos pusztulástól... A kisállatoknak külön műtőjük van, s mindenütt patikai tisztaság. Egy másik „kórteremben” egy sérült patául ló álldogál — megmenekült a véjmérgezéstől: a patája fölül eltávolították a duzzadást. — Csak ne lett volna olyan rugós — mondja dr. Huszti György. A legtöbb gondot mégsem a két állatkórház betegei, hanem a nagyüzemi gazdaságok telepem előforduló — még mindig oly gyakori —, az alapvető állategészségügyi előírásokkal mit sem törődő szemlélet okozza. Dr. Csépányi Nétusz beszédes táblázatot mutat, amelyből kitűnik, hogy a megye 130 állattenyésztő telepéből csupán 32 van körülkerítve, a kerítés hiánya pedig szabad bejárási biztosít a legkülönbözőbb betegségeknek. Másik nagy hiányosság, hogy a szociális épületek, ahol a dolgozók megfelelően tisztálkodhatnának, hogy se be, se ki ne vigyenek semmiféle betegségét — 88 telepen egyáltalán nincsenek. És nincs fertőtlenítőgép sem 116 telepen, amint az ellető-el- különítő, a „szülőszoba” is hiányzik 93 helyen ... — A gazdaságok vezetőinek, szakembereinek jelentős része, sajnos, csak a közvetlen termelést szolgáló beruházásokat tekinti fontosnak. Pedig nem kevés szomorú • példa int arra, hogy az állategészségügyi, higiéniai előírások be nem tartása igen sokba kerül egy-egy gazdaságnak, sőt, az egész országnak ... Egy telkes csapat, nagy- nagy szakmai elhivatottsággal, immár öt éve dolgozik megyénkben is, hogy megváltoztassa ezt a régi, rossz beidegződést... ' , Faludi Sándor Kiemelt ártámogatás a mezőgazdaság korszerűsítéséhez A mezőgazdasági termelés egyes ágazatai Dán a korszerűsítéshez szükséges beruházás meghaladja az üzemek anyagi erejét, ezért a fejlesztéshez Kiemelt ártámogatásban részesülnek. Az ebbe a körbe tartozó gépek jegyzékét a MÉM közgazda- sági' főosztálya most közzétette. Ezek szerint 1975-ben 70 százalékok ártámogatásban. részesülnek a cukorré- pa-kiszedő gépek, az úgynevezett fejezőgépek és egyéb betakarító gépek. Hasonló kedvezménnyel jutnak hozzá az üzemek a zöldségtermesztés speciális berendezéseihez, például pa- lántáró- vető- talaj előkészítő és/ betakarító gépekhez. Sok közülük külföldi gyártmányú. A zöldségtermesztést célokat szolgáló gépek kiemelt ártámogatásának feltétele, hogy a mezőgazdasági üzem a Mjelölt vállalatokkal, ille- tóteS kereskedelmi irodákká] legalább 50 hektáros zödségterületre hároméves termelési szerződést Kössön. További lehetőségként 50 hektáros területre, három éven át a gazdaság saját értékesítésére is vállalhat termelési kötelezettséget, ennek teljesítését az illetékes szak- igazgatási szerveknek igazolnia kell. Hetvenszázalékos támogatásban, részesülnek még a gyümölcstermelés egyes gépei. ötvenhét százalékos, illetve 70 százalékos ártámogatásban részesíthetik a burgonyatermelés több gépét, 57 százalékos ártámogatás vehető igénybe a komlótermelés speciális gépeire. (MTI) MBwUQ 103a. február 14„ péntek Korszerű bányagépek a nehéz fizikai munkái a
