Népújság, 1975. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-11 / 35. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A .MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXVI. évfolyam, 35. szám ARA: 80 FILLÉR 1975. február 11., kedd Szombaton és vasárnap a XI. kongresszusra való ké­szülődés újabb és jelentős állomásához érkezett: megtar­tották pártértekezletüket a gyöngyösi és a füzesabonyi járás, Gyöngyös város, a megyei tanács és a BM megyei rendőr-főkapitányságának kommunistái. A pártértekezle­tek számot adtak az eltelt négy esztendő munkájáról, egyetértő véleményt alkottak a kongresszusi irányelvek­ről, tízezer kommunista megbízásából megválasztották a pártbizottságokat és 107 küldöttet delegáltak a február 23—23-án sorra kerülő megyei pártértekezletre. Ezekről a párlértekezletekről számolunk be a® alábbiakban olvasóinknak. Cselekvő egyetértésben r Gyöngyié ön, a városi mű­velődési központ nagytermé­ben tartották meg pártérte­kezletüket szombaton a járás kommunistái, akik­nek tanácskozásán megje­lent és felszólalt Csi­bész Józsefivé, a Központi Ellenőrző Bizottság tagja és Virág Károly, a megyei párt- bizottság titkára. Dr. Géczy Józsefnek, az értekezlet leve­hető elnökének megnyitó sza­vai után Pethes > István a járási pártbizottság első tit­kára fűzött szóbeli kiegészí­tést a járási- pártbizottság írásos beszámolójához,'­A beszámolókból és a 19 felszólaló szavaiból egyértel­műen az a következtetés vonható le, hogy a járás pártszervei és szervezetei, kommunistái és pártonkívüli dolgozói eredményesen te­vékenykedtek a párt X. kong­resszusa, a megyei és a járási pártértekezletek határozatai­nak megvalósításában. Ezt erő­sítette meg felszólalásában Vi­rág Károly, a megyei párt- bizottság titkára, aki a me­gyei párt-végrehajtóbizottság véleményét és elismerő sza­vait tolmácsolta a párt-érte­kezletnek. A sikeres munka hatására és eredményeként jelentősen fejlődött a járás politikai, társadalmi, gazda­sági és kulturális élete, meg­teremtődtek a feltételek a XI. kongresszus irányelvei­ben megjelölt feladatok ered­ményes végrehajtására. A járás — néhány rész­területtől eltekintve — telje­sítette, illetve túlteljesítette a népgazdaság IV. ötéves tervének reá háruló időará­nyos feladatait, most, a fel­szabadulás 30. évében — az eredményeket és a gondo­kat mérlegre téve, a járás lakosságának életkörülmé­nyeit látva — szerénytelen­ség nélkül mondhatják: az élet minden területén olyan sikerek vannak mögöttük, amelyekre a járás minden kommunistája és becsületes állampolgára büszke lehet. Az éltéit négy esztendőben nőtt az ipar szerepe és je­lentősége a járásban. A 49 ipari üzemben 10 ezer mun-- kas dolgozik, az ipari ter­melés értéke megduplázódott, az előállított összes terme­lési értéknek — amely meg­közelíti a hétmillíárdot — 76 százalékát az ipar adja. Az ipar ilyen jelentős ütemű fejlődését alapvetően a két kiemelt beruházás, a Gaga­rin Hőerőmű és a Thorez Külfejtéses Bányaüzem biz­tosította, de jelentősen hoz­zájárult a selypi Azbeszt­csőgyár és a cukorgyár mag­koptató üzemének termelésbe lépése, a meglevő üzemek termelési hatékonyságának Sötétedésé m A sági termelés fejlődésének üteme az iparhoz hasonlóan dinamikusan nőtt, kilenc szá­zalékkal több cs nagyobb az előző tervidőszak növekedési ütemétől. A gazdaságok brut­tó termelési értéke például az 1970. évi 697 millióról 1,4 milliárd forintra, a szövet­kezetek biztonsági alapja 74 millióról 130 millióra növe­kedett A kétségtelen fejlődés el­lenére is —• és erről önkriti­kusan esett szó — több zava­ró jelenség lassítja egyes munkaterületeken az előbb- rehaladást. A munkafegye­lemben mutatkozó lazaságok, a munkaidő kihasználatlan­sága, a túlórák számának növekedése, az igazolatlan mulasztások, az adminiszt­ratív létszám túlzott növe­kedése, a balesetek magas száma az iparban, az irá­nyító munka színvonalának alacsony volta egyes terüle­teken, a gépek nem kellő ki­használása. a szakmunkás- képzés fokozásának hiánya a mezőgazdasági üzemekben, és a még nem egy helyen ta­pasztalható pazarlás jelentős kárt okoz a népgazdaságnak és az egyénnek egyaránt. Mindezek elleréne az el­telt négy esztendő eredmé­nyeit tükrözik azok a té­nyek, amelyek életszínvonal- politikánk megvalósulását jellemzik a gyöngyösi járás­ban. A munkások havi brut­tó jövedelme 26,5 százalék­kal növekedett, a szövetke­zeti dolgozók egy főre jutó jövedelme pedig 31 százalék­kal. Szélesedett és további munkaterületekre terjedt ki a 44, illetve a 42 órás mun­kahét, javultak a lakáskö­rülmények, a szociális és kulturális ellátottság. Vár­hatóan mintegy #300 lakással épül több a tervezettnél, 189 óvodai férőhelybővítéssel szemben az ötéves terv vé­gére mintegy 500 valósul meg, kielégítően fejlődött az egészségügyi ellátás, a betét- állomány négy év . alatt 130 millióról 240 millió forint­ra nöjjpkedett. Sorolhatnánk még azokat az eredményeket, amelyek egyértelműen igazolják: fe­gyelmezett. alkotó munka folyt az eltelt négy eszten­dőben a gyöngyösi járásban. A sikerekben osztozik a négy és fél ezer párttag azokkal a pártonkívüliekkel, akik a különböző tömegszervezetek­ben, munkahelyeken fáradoz­tak a X. kongresszus hatá­rozatának megvalósításán. A párt, ideológiája és művelő­déspolitikája kedvezően ha­tott nemcsak a munkásosz­tály, hanem a szövetkezeti parasztság és az értelmiség készségére is. A nők és az ifjúság egyre növekvő akti­vitása a politikai közéletben, az állami élet demokratiz­musának szélesedése, a párt­tagság aktivitása — 80 szá­zalékának van pártmegbíza­tása —, a munkásőrség pél­dás helytállása, a szocialis­ta brigádok —, amelyben a dolgozók több mint 60 szá­zaléka tevékenykedik — mind-mind részese az elért sikereknek. A jelentős feladatok meg­oldásában, az elért sikerek­ben nemcsak a kommunisták száma növekedett, hanem to­vább szilárdult a párt vezető szerepe és tekintélye, amely a járás minden területén ki­fejezésre jut a párt politiká­ja iránti bizalomban, — ezt erősítette meg az irányelvek elfogadásával és kiegészítő javaslataival is a pártérte- lcezlet —, a szocializmus melletti egységes kiállásban. A járási pártértekezlet, amelynek egyik kedves szín­foltja volt az egyenruhás út­törők köszöntése, egységes volt abban is, hogy a jövő­ben is mindent megtesz a párt és a tömegek kapcsola­tának további erősítéséért, a szocialista egység szilárdítá­sáért, a XI. kongresszus ha­tározatainak megvalósftásá- . ért, a szocializmus magasabb szintű építéséért. A járás kommunistái 52 küldöttel képviseltetik majd magukat a megyei pártérte­kezleten. A járási pártérte­kezlet megválasztotta 51 ta­gú pártbizottságát. A párt- bizottság megtartotta első ülését, alvói megválasztotta titkárait és a végrehajtó bi­zottság tagjait. Első titkár­nak ismét Pethes Istvánt, titkárnak újból Oláh Istvánt választották. A végrehajtó bizottsági tagok tisztségét — a két titkáron kívül — az alábbiak látják el: dr. Géczy József, a járási hivatal elnö­ke, Koruhely Jánosné, álta­lános iskolai igazgató, Pető- fibánya, Szabó Imre tsz-el- nök, Detk, Kallós József, a Gagarin Hőerőmű Vállalat igazgatója. Szemerényi Lajos, a Gyöngyös—domoszlói Álla­mi Gazdaság villanyszerelő­je, Morvái László, a Mátra- alji Szénbányák ecsédi üze­mének gazdasági-műszaki tanácsadója, Csombók József, a viszneki tsz géplakatosa, Virág Gáborné, a Selypi Cu­korgyár műszerésze és An­dor Lajos, a Osőszerelőipari Vállalat selypi művezetője. mm « m* Megalapozott fejlődési, növekvő jóiét A X. kongresszus óta vég­zett munkáról adtak számot a múlt hét végén a füzes­abonyi járás kommunistái is. A járási pártértekezleten, amelyen megjelent Baráth Károly, az MSZMP KB al­osztályvezetője és dr. Sípos István, a megyei pártbizott­ság titkára is, Veres István, a járási pártbizottság első titkára terjesztette elő a párt- bizottság beszámolóját, vala­mint szóbeli kiegészítését. A négy év munkáját érté­kelő beszámoló és a szóbeli kiegészítés arról adott képet a küldötteknek, hogy a járás az elmúlt időszakban meg­alapozottan és kiegyensúlyo­zottan fejlődött. A járás ösz- szes termelési értékének 35,8 százaléka származik az ipar­ból. Az ipar az elmúlt négy év folyamán — a gazdaság- politikai irányelveknek meg­felelően — tervszerűen fejlő­dött. A termelés évi növeke­dési üteme 16,5 százalék volt, s ez gyorsabb, mint a megye fejlődési üteme. A beszámo­lási időszakban olyan új üzemek létrehozására került sor, mint a füzesabonyi ÁFOR-telep, a vetőmagter­meltető vállalat káli borsó­hántoló malma és az Egri Ruhaipari Szövetkezet mező- tárkányi üzeme. A foglalkoz­tatottságot és a termelési ér­téket tekintve a legjelentő­sebb üzem a Mátravidéki Fémművek füzesabonyi gyá­ra, amely az elmúlt négy év alatt megduplázta termelé­sét. Az ipari termelési érték növekedése 75 százalékban a tcrjfteleikeqyciég: növekedésé­ből származott, de a terme­lékenység lassabban növeke­dett a tervezettnél. A beszá­moló. rámutatott arra, hogy a gazdálkodás terén bekövet­kezett pozitív változások mellett kedvezőtlen jelensé­gek is tapasztalhatók, mint például az állóeszközök nem kellő kihasználtsága, vagy például az a tényező, hogy a hatékonyság állandó javítása még nem vált a vezetés ál­landó szemléletévé. ■ A járás mezőgazdaságáról szólva a beszámoló megálla­pította, hogy annak terme­lési értéke mind a tervezet­tet, mind a megyei átlagot meghaladó ütemben nőtt. A mezőgazdaság a járás ter­melési értékének 57 százalé­kát adja. A jelentős előre­lépést a korszerű, nagy ter­mőképességű vetőmagvak al­kalmazása, az iparsze­rű termelési rendszerek terjedése, az állatte­nyésztésen belül pedig hét szakosított sertés- és szarvas­marhatelep létesítése ered­ményezte. A növénytermesz­tésen belül a kenyérgabona vetésterülete 12,5 százalék­kal, a takarmánygabona- 'terület ,36,6 százalékkal, míg a kukorica területe 24 száza­lékkal növekedett. A jobb termelési technológia és a korszerű növényvédelem következtében a . kenyérga­bona hektáronkénti hozama 30,5 százalékkal, míg a ku­koricáé 46.6 százalékkal emelkedett 1970-hez képest. A zöldségtermesztésben — á területnövekedés ellenére —, waiammi m Jól vizsgázott az űrállomás Megkezdődött g kutatómunka feldolgozása A képen: Gubarev és Grecsko a földet érés után. (Telefoto — TASZSZ—MTI—KS.) Harmincnapos űrrepülés és a Szaljut 4. űrállomáson végzett 28 napos kutató­munka után vasárnap visz- szatért a Földre a Szojuz 17. szovjet űrhajó fedélze­tén Alekszej Gubarev pa­rancsnokkal és Georgij Grecsko fedélzeti mérnök­kel. Gubarev és Grecsko, a szovjet kozmonauták közül eddig a leghosszabb időt töltötte a világűrben. A Szojuz 17. leszálló be­rendezése a részletes beszá­molók szerint vasárnap ma­gyar idő szerint déli 12 óra után 3 perccel ért földet az előre meghatározott körzet­ben, Celinográdtól 110 kilo­méterre. Gubarev és Grecs­ko ezt megelőzően már a reggeli órákban hozzáfogott a leszállás előkészületeihez. Mindenekelőtt tudományos kutatásaik írásos anyagait, a foto- és filmfelvételeket tartalmazó kazettákat, vala­mint a fedélzeti naplot'^Dft^ ték át az űrlaboratóriumból az űrhajó leszálló egységé­be, majd magyar'idő szerint reggel hét után néhány perccel még egyszer ellen­őrizték az űrhajó herraetizá- .léeát és végrehajtották- a szétkapcsolást. Az űrhajó be­tájolása után bekapcsolták a fékezőhaj tóművet. Ezt kö­vetően az űrhajó orbitáLis egysége és leszállóegysége különvált egymástól, s a leszálló berendezés meg­kezdte az ereszkedést. Kitűnően működött a le­szálló űrhajó felkutatására létrehozott szolgálat is. A rossz látási viszonyok el­lenére Gubarevet és Grecs- kót .gyorsan megtalálták, s a kora délutáni órákban már el is i szállították a le­termesztésében továbbra is gondok vannak, elsősorban azért, mert az öntözőkapaci­tások kihasználtsági foka alacsony, másrészt azért, mert a berendezések elavul­tak. Az elmúlt négy évben az állatállomány növekedése felgyorsult. A szarvasmarha- állomány és a tehénállomány a tervidőszak végére eléri az előirányzottat. A sertésállo­mány már elérte a tervezett szintet. A mezőgazdaságban kedvezően alakult a terme­lékenység és a részesedés is. A beszámoló kiemelten foglalkozott az életszínvonal­politikai kérdésekkel is. A járásban a gazdasági szféra által, foglalkoztatottak száma majd 25 százalékkal nőtt. Kedvező, hogy a létrehozott új munkahelyek kétharmad részét nők töltötték, be. Az ipari dolgozók bérszínvona­la 20 százalékkal, a kohó- és gépipari ágazaton belül pe­dig 30 százalékkal nőtt. A parasztság jövedelme 30 szá­zalékkal emelkedett. A járás­ban a célcsoportos állami, a szövetkezeti és a magánépít­kezések keretében 1108 lakás épült. Tizenegy községben biztosított a központi Vízel­látás. 15 körzetben 21 orvo­si rendelő működik. A beszámoló a továbbiak­ban elemezte az ideológiai, a művelődéspolitikai helyzetet, a párt- és a tömegszerveze­tek munkáját, valamint meg- fogaknaata a követitek® szállás helyétől mintegy öt­száz kilométerre délnyugat­ra fekvő szovjet űrrepülő­térre — Bajkonurra. Itt — a kényelmesen berendezett űrhajósszállóban pihenik ki fáradalmaikat, s várják a tüzetesebb orvosi vizsgálat eredményeit. Megkezdődött a világűr­ben végzett kutatómunka feldolgozása is. Gubarev és Grecsko az elmúlt hónap­ban kiterjedt csillagászati kutatásokat végeztek: a na­pot, a bolygókat és a csilla­gokat vizsgálták FÖldíel- színkutatáseciknak a szakér­tők szerint tudományos és népgazdasági szem pan lóéi egyaránt van .jelentősége. Jól vizsgázott a kísérletsorof zat idején a modernizált szovjet orbitális űrállomás — a Szaljut 4. is. Mindvégig megbízhatóan működtek a kísérlet sikerét biztosító föl­di szolgálatok is. Konsztantyin Feoktyisztov professzor, a neves szovjet űrhajósmérnök a Szojuz 17. leszállása után elhangzott nyilatkozatában kijelentette, hogy az egyhónapos kísérlet „mérnöki szempontból teljes ■sikert hozott”. A Szaljut-űr­állomás automatikus és kézi irányítása kényelmesebbé vált, s ez sokban hozzájá­rult a sikerhez, mert az űr­hajósokat sikerült mentesí­teni a tájolás munkaigényes és hosszadalmas feladata alól. Az autonóm navigáció és a tartós tájolás új esz­közei kitűnően beváltak. Nyikolaj Gurovszkij! szov­jet orvosprofesszor vélemé­nye szerint munkabírás te­kintetében ez a kozmikus kettős minden elődjét fe­lülmúlta. szak legfontosabb teendőit. A beszámoló után vitára került sor, melynek során többek között dr. Sípos Ist­ván ismertette a megyei párt-végrehajtóbizottság ál­lásfoglalását a járási pártbi­zottság, a yb és a hivatali apparátus munkájával kap­csolatban. Elmondotta, hogy a testületek és az apparátus igen sokat tett a járás fej­lődéséért, de utalt azokra a hiányosságokra is, melyeket a jövőben — a'még színvo­nalasabb tevékenység érde­kében — meg kell szüntetni. A vita után a pártértekez­let elfogadta a beszámolót, a szóbeli kiegészítést, az ösz- szefoglalót, majd sor került a 41 tagú pártbizottság, va­lamint a 20 megyei küldött megválasztására. Ezután a járási pártbizottság zárt ülé­sen választotta meg a végre­hajtó bizottság tagjait, a munkabizottságok elnökeit, a fegyelmi bizottság elnökét, tagjait és kinevezte a párt­bizottság osztályvezetőit. A végrehajtó bizottság tagjai: Veres István, a járási párt- bizottság újból megválasztott első titkára, Antal Lajos, a járási póri bizottság ismét megválasztott titkára, dr. Bocsi József, a Füzesabonyi Járási Hivatal elnöke. Nagy Sándor. a Füzesabonyi ÁFÉSZ igazgatósági elnöke, Blahó István, a füzesabonyi nagyközségi pártbizottság Ht­ít niyigioi 0. Z ~>-ff Tízezer kommunista megbízásából A pártértekexletekről jelentjük

Next

/
Thumbnails
Contents