Népújság, 1975. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-11 / 35. szám

I % % Hétfő esti IcOIpeUfikaí kommentárunk: A manilai tűzszünet A reakció egy nyelvei ért: az erőszakét A HÍRÜGYNÖKSÉGEK JELENTESE szerint Fer­dinand Marcos, a Fiilöp Szigeti Köztársaság elnöke tűz­szünetet rendelt el a déli muzulmán szeparatisták el­leni harcban. A hír esetleg azt jelentheti, hogy a Távol- Kelet egyik fontos országában esetleg, legalábbis ideig­lenesen, véget ér a sokéves és egyre véresebb háború. A Fülöp-Szigetek volt az első ázsiai ország, amely­re az Egyesült Államok a századforduló táján, a spa­nyol világbirodalom összeomlása után, kiterjesztette a befolyását 1946. július 4-én Washington látványosan megadta a függetlenséget és úgy döntött, hogy ott te­remti meg „az amerikai típusú demokrácia ázsiai min­ta-államát.” A SZISZTÉMA MINDEN vonatkozásban amerikai mintára épült fel. Az elnök szerepe és megválasztási módja is. Az utóbbi időben éppen ezzel kapcsolatban érte a legtöbb bírálat Manilát Marcos ugyanis 1972 szeptemberében éppen a saját hatalma meghosszabbí­tására vezette be a rendkívüli állapotot és azóta sze­mélyi uralom alapján, elnöki dekrétumokkal kormá­nyozza a hétezer szigetből álló köztársaságot A hivatalos indoklás a „kommunista veszély” volt ugyan, a valóságos ok azonban az, hogy a gazdaság (a több mini egymilliárd dolláros amerikai beruházás el­lenére) a csőd szélére került Még az alapvető élelmi­szer, a rizs importját sem tudták finanszírozni és ez a robbanásig hevítette a szocális feszültséget Marcos azóta kétségtelenül eredményeket mondhat magáénak, bel- és külpolitikai vonatkozásban egyaránt AZ ELNÖK DRÁKÓI szigorral letörte a korrup­ciót Megvalósította a részleges földreformot, a Mala- canang-palotában fogadta az évtizedek óta illegalitás­ba kényszeritett kommunista párt képviselőit Külpo­litikájában pedig — elsősorban a vietnami fejlemé­nyek hatására — érezhetően eltávolodott az egyértel­mű amerikai vonaltól. Romulo külügyminiszter, aki a múlt év végén Budapesten is járt, kijelentette, hogy „a diplomáciai kapcsolatok felvétele a Szovjetunióval megfelel az ország érdekeinek”. Limában — a központ né­hány utcájának kivételévei — kinyitottak az üzletek. A közlekedésrendészet és a többi rendőrségi erő ismét megkezdte munkáját. Az el­látás zavartalan. A város stratégiailag fontos pontjait, valamint a szerkesztőségeket, a rádió és televízióépülete­ket katonai egységek őrzik. Az első becslések »érint a reakciós erők zavargásai 1,2 milliárd sol (500 millió forint) kárt okoztak. Mintegy 120 üzletet kiraboltak, sokat felgyújtottak. Az utóbbi napok súlyos eseményei a perui forradalom jelenlegi folyamatának ta­lán legfontosabb tanulságát adják, jelentette ki Jorge del Prado, a Perui Kommu­nista Párt főtitkára a hét végén a pórt lapjában, az Tanácskozás Brüsszelben KGST—EGK Hétfőn Brüsszelben össze­ült a közös piaci tagállamok külügyminisztereinek tanácsa. A kétnapos értekezlet köz­pontjában az angol anyagi hozzájárulás csökkentésének kérdése áll, a miniszterek ezen kívül számos más kér­dést is megvitatnak, így az EGK álláspontját az általá­nos kereskedelmi és tarifa­megállapodás (GATT) e hé­ten kezdődő tárgyalásain, a Közös Piac és Irán jövendő kapcsolatainak kérdését és más problémákat. A tanács elé jelentést terjesztenek az EGK bizottsága küldöttségé­nek múlt heti moszkvai tár­gyalásairól, amelyet a KGST titkársága képviselőivel foly­tattak. Légi járat Ciprus és Görögország között Makariosz interjú görög lapnak Kurt Waldheim Rómában A Kathlmeruti című görög kormánypárti lap vasárnapi számában közölte Makariosz ciprusi elnök nyilatkozatát, amelyben az érsek síkraszállt a ciprusi válság megoldását célzó szovjet javaslat, az ENSZ égisze alatt tartandó nemzetközi értekezlet össze­hívása mellett. Az elnök an­nak a nézetének adott han­got, hogy egy „ötös értekez­let”, Görögország, Törökor­szág, Nagy-Britannia, vala­mint a ciprusi görög és török közösség részvételével, nem hozna jó eredményeket. Makariosz kijelentette? kí­vánatos lenne, ha a Biztonsá­gi Tanács az ENSZ tagálla­maiból bizottságot jelölne ki azzal a feladattal, hegy el­lenőrizze Ciprusról hozott határozatainak végrehajtását. A ciprusi elnök végezetül rendkívül pesszimistán nyi­latkozott a két ciprusi közös­ség képviselői között folyó ■tárgyalások kilátásairól. Bülent Ecevit. volt török miniszterelnök Istambulban annak a nézetének adott han­got, hogy Törökországnak — tekintettel az amerikai kato­nai segély beszüntetésére — felül kell vizsgálnia a NATO- ban vállalt kötelezettségeit. Hétfő délután a magyar kereskedelmi kamara tag­vállalatainak vezetőiből ala­kult piackutató delegáció utazott Libanonba s onnan folytatja az útját az Arab­öböl országaiba. A küldött­séget Faludi Lóránd; a Ma­gyar Kereskedelmi Kamara Q.kmLm IMA február U. kedd Ecevít, aki az emúlt év júliu­sában a ciprusi inváziót el­rendelte, azt hangoztatta, hogy Törökország hamarosan megtalálja azt a forrást, ahon­nan képes lesz pótolni az Egyesült Államoktól eddig kapott katonai felszerelése­ket. Egyébként hat hónap óta először ismét megindult a légiközlekedés Görögország és Ciprus között. A ciprusi kormány ebből az alkalom­ból hivatalosan megnyitotta a szigetország déli részén, Larnaca közveti«» közelé­ben fekvő új kormány-repü­lőteret. A ciprusi tőrök és a cipru­si görög közösség képviselői­nek tárgyalásain mindeddig nem született semmi ered­mény a nicosiai nemzetközi repülőtér újra megnyitásá­ról. Az Athén—Larnaca kö­zötti járat hétfőtől naponta közlekedik. Athénban hétfőn előzetes tárgyalások kezdődtek a gö­rögországi amerikai katonai jelenlét jövőjének kérdései­ről. Noha az elmúlt hónapok­ban nagymértékben nőtt az amerikai ellenes hangulat, washingtoni hivatalos körök ügyvezető igazgatója vezeti. A kórházi berendezések, ok­tatási felszerelések, továbbá elektromos berendezések szállításában érdekelt kül­kereskedelmi és Iparvállala­tokat, valamint különböző tervező irodákat képviselő küldöttek utazásának célja új üzleti kapcsolatok feltá­rása, harmadik országbeli együttműködés lehetőségei-' vek vizsgálata és a magyar í tervező kapacitás megismer- j tetése az Illető országok! szakembecsráL ' továbbra is optimisták re­mélve, hogy ki tudnak egyez­ni Karamanlisz kormányával. Harminc évvel ezelőtt, 1945. február 11-én irta alá Sztálin, Roosevelt és Churchill a jaltai érte­kezleten elfogadott meg­állapodást. AM járt már a Krím-fiél­szigejen, látta a mélykék eget, szívta a tengerillatú levegőt, tanúsíthatja: esz­ményi hely ahhoz, hogy fe­lelj emberek valamely vil­la teraszán a békésről tár­gyaljanak. Az első nemzetközi jelen­tőségű találkozó harminc esztendővel ezelőtt zajlott le az élet szépségét sugárzó félsziget legnevezetesebb he­lyén: a „három nagy” — Sztálin, Roosevelt és Chur­chill — tanácskozott egy hé­ten át a jaltai Livadia-kas- télybsn. Végéhez közeledett a m ásodik világháború és a három hatalom, a Szovjet­unió, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia vezetői­nek az volt a feladatuk, hogy összehangolják a har­cok győzelmes befejezésé­hez szükséges katonai ak­ciókat és körvonalazzák a háború utáni világ szilárd békéje megteremtésének részletes programját. Jalta neve bevonult « történelembe. A kérdés most már az, hogy csak a történelem lap­jaira és a tankönyvekre tar- tozik-e ami ott történt, vagy van mai, időszerű tanulsága is. Természetesen nem sza­bad történelmietlen párhu­zamokat. vonni, nagyot for­dult azóta az idő kereke, kétszer valóban nem léphe­tünk be ugyanabba a folyó­ba. De Jalta tanulságai má­ig Is érvényesek. Azok a megállapodások, amelyek a hadműveletek összehangolását, a megszál­landó Németország közás igazgatását, vagy éppen a Japán elleni szovjet hadba- lépé6 részleteit illeti, immár uálátan « áijkfTÚdttí Unidad-ben. Ez volt az el­lenforradalmi erők legsúlyo­sabb kísérlete, amellyel az Allendét megdöntő chilei puccsot akarták megismétel­ni. A Perui Kommunista Párt főtitkára levonta a tanulsá­gokat: Peruban, akárcsak a világ más részein, a reakció egy nyelvet ért: az erősza­két. A CIA Peruban, akár­csak Bolíviában és Chilében, megfogható valóság, az ame­rikai imperializmus fő esz­köze. Zulfikar Ali Bhuttő pakisz­táni miniszterelnök Hajat Mo­hammad Khan Sherpaonak, a nyugat-pakisztáni Sand tartományon belüli miniszte­rének, a központi kormány volt tagjának meggyilkolásá­ról értesülve elhalasztotta ro­mániai és NSZK-bell látoga­tását és New Yorkból vasár­nap egyenesen hazautazott. Islamabadba érkezve nyom­ban megkezdte tárgyalásait a kabinet tagjaival és a belügy­minisztérium tisztségviselői­vel a peshawari egyetemen szombaton elkövetett gyilkos merénylet nyomán kialakult helyzetről. Közben hírek érkeztek ar­ról, hogy a gyilkossággal kap­csolatban nagyarányú letar­tóztatások folynak az ország­ban. A letartóztatottak zöme az ellenzéki avami párt tagjai. Köztük van a párt elnöke, Khan Abdul Vali Khan is, aki egyúttal a pakisztáni par­lamenti ellenzék vezetője. A pakisztáni kormánypárt hívei vasárnap újabb utcai felvonulásokat tartottak Ra- walpindiben, tiltakozva a tar­tományi belügyminiszter meggyilkolása miatt és el­ítélve a terrorizmust. A pokolgépes merénylet ál­dozatául esett miniszter va­sárnapi temetésén több ezer gyászoló vett részt. nett munkákra tartozik, de az ott hozott, távlatokat kör­vonalazó határozatok hatá­sa igen nagy volt, és soha sem. voltak annyira idősze­rűek a jaltai egyezmények, általában az antifasiszta koalíció együttműködésének politikai tanulságai, mint ma. A jaltai találkozó az anti­fasiszta koalícióé együttmű­ködésnek egyik demonstrá­ciója Volt, a szovjet külpo­litikában kezdettől hangoz­tatott araiak az elvnek első történelmi bizonysága, hogy kölcsönös jóakarat esetén lehetséges a különböző tár­sadalmi rendszerű országok együttműködése. Igaz, a kö­zös ellenség, a fasizmus el­len fogtak össze. De vajon ma nem fenyeget-e közös nagy veszély — az atomhá­ború? Akkor a világégés győzelmes befejezéséért kel­lett, ma ennek megelőzésé­ért kell összefogni. Az anti­fasiszta koalíció volt az együttműködés első nagy példája, a mostani szovjet- amerikai csúcstalálkozók pe­dig azt bizonyítják, hogy az erőse« változott nemzetközi körülmények nem változtat­ták meg az egész emberiség érdekét szolgáló összefogás­nak lehetőségét és szüksé­gességét A három hatalom krími találkozóján megállapodáso­kat kötöttek valami ellen — ez volt a fasiszta Németor­szág — és valamiért —, ez már a béke időszakára vo­natkozott. Mondjuk meg mindjárt, hogy az utóbbi volt a nehezebb, mert ez a jövendő Európájának, és m*s földrészeknek politikai fejlődését illette, ebben már elkerülhetetlenül kiütköztek a különböző társadalmi rendszerekből adódó nézet- «tténések te. Jfe «odáHso^ Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára hétfőn az olasz fő­városba érkezett hivatalos lá­togatásra. A főtitkár nem sokkal meg­érkezése után megbeszélése­ket folytatott Aldo Mono mi­niszterelnökkel és Rumor külügyminiszterrel. Waldheim az olasz diplomá­cia vezetőjével folytatott esz­mecserén vázolta azt a törek­vését, hogy az ENSZ-kÖzgyű- lés határozatai — hatékonysá­guk és későbbi betartásuk ér­dekében — lehetőleg tükröz­zék az összes országcsoport­A merénylet nyomán a pa­kisztáni kormány betiltotta a nemzeti avami pártot és el­kobozta vagyonát. A párt törvényen kívül he­lyézéséről hétfőn Islamabad- ban kiadott közlemény meg­állapította: a kormány meg­győződött róla, hogy a nem­zeti avami párt tevékenysé­gével ártott Pakisztán szuve­renitásnak és területi sért­hetetlenségének. Abdul Kajjum Khan, a pakisztáni központi kormány belügyminisztere hétfőn Pes- hawarban, a Sherpao meg­gyilkolása elleni tiltakozásul tartott nagygyűlésen egyebek között kijelentette: a nemze­ti avami párt nyíltan hirdet­te az erőszak alkalmazását. Ügynökei terrorcselekménye­ket, politikai gyilkosságokat terveztek ártatlan emberek ellen. A központi kormány teljes mértékben felkészült arra, hogy megvédi állampol­gárai életét. A nemzeti avami pártot annak idején Jahja Khan volt pakisztáni elnök is betiltotta. 1971. decemberében Zulfikar Ali Bhutto hatálytalanította a párt törvényen kívül helye­zéséről szóló rendelkezést. Bhutto akkoriban azzal ér­velt, lehetőséget kíván adni a nemzeti avami pártnak ar­ra, hogy demokratikus alapon tevékenykedjék. zunk tehát, ha ma — ami­kor nem szorít az akkori mértékben együttműködésre a közös élethalálharc —még nehezebben, s nem egy-két hónap alatt jönnek létre lé­nyegbe vágó megállapodá­sok. Ma is arról van szó, hogy nemcsak valami ellen kell közös biztonságot te­remteni, hanem valamiért is kell dolgozni A világ tár­sadalmi, gazdasági és kultu­rális fejlődéséért létrehozni a különböző társadalmi rendszerű államok együtt­működésének tartás rend­szerét. Jaltában a három hatalom vezetői megegyeztek abban, hogy a békés viszonyok kö­zött Is fenntartják és erősí­tik együttműködésüket. Mi lett e szándékból? A Szovjetunió mindent megtett Jalta szellemének és betűjének megőrzéséért. Nem rajta múlt, hogy né­hány év után már a hideg­háború szele söpört végig Európán és a világ más ré­szein. De a történelem vé­gül is Jaltát Igazolta. Sok mindennek meg kel­lett változnia ehhez, át kel­lett esni az ötvenesteiatva- nas évek hidegháborús idő­szakán, A fasiszta Német­ország megsemmisítésével ugyanis elmúlt a nyugati polgári államok feje fölül a veszély s így uralkodóvá lett politikájukban a szov- jetellenesség, a kommunis- taellenesség. S ekkor- olyan imperializmussal találtuk szembe magunkat, amelynek fő ereje az Egyesült Álla­mok volt, amely vissza sze­relte volna szorítani, ismét elszigetelni a tekintélyében, nemzetközi hatásában meg­erősödött. Szovjetuniót, el­fojtani a fiatal népi demok­ratikus államok sarjadó, új hoz tartozó tagország vélemé­nyét Olaszország, mint a Biztonsági Tanács jelenlegi elnöke, támogatja az ENSZ- főtitkárát e törekvésében. Konkrét nemzetközi prob­lémákról is véleményt cse­réltek a felék, így szó esett a közel-keleti helyzetről, Cip­rusról; az indokínai és az af­rikai problémákról. A közel- keleti helyzet kapcsán han­goztatták: a genfi értekezlet tűnik az egyetlen olyan nem­zetközi fórumnak, amely ké­pes megakadályozni egy újabb fegyveres konfliktus kirobba­nását. Ciprussal kapcsolatban az olasz külügyminiszter han­got adott annak az aggodal­mának, hogy a konfliktus megoldásának elhúzódása ve­szélyt teremt az egész földkö­zi-tengeri térség számára. Kissinger tizedik útja Henry Kissinger amerikai külügyminiszter vasárnap éj­jel az Andrews légitámasz­pontról elindult — sorrend­ben tizedik — közel-keleti tárgyalókörútjára. A búcsúz­tatásnál jelen volt Ford el­nök, Rockefeller alelnök és a kormány számos tagja is Az amerikai diplomácia ve­zetője öt nap alatt kétszer keresi fel Izraelt, ezen kí­vül Egyiptomban, Szíriában, Jordániában és Szaúd-Ará- biában is tárgyal. Washingtoni megfigyelők szerint a Kissinger-út újabb amerikai próbálkozást jéteni az úgynevezett lépésről lé­pésre történő rendezés érde­kében. A szakaszos megoldás és más részintézkedések lé­nyegében Tel-Avivot támo­gatják abban a törekvésé­ben, hogy minél jobban el-. húzza a válság megoldásának folyamatát. Kissinger a hol­land riporternek adott nyi­latkozatában azt is hangsú­lyozta, hogy soha sem tekin­tette a Közel-Kelettel foglal-, kozó genfi értekezletet a szakaszos rendezés igaz al­ternatívájának. TEL AVIV: Henry Kissinger amerikai külügyminiszter hétfón dél­után megérkezett a tel aviv-i Ben Gurion nemzetközi re­pülőtérre. két évtized fejlődése, a Szovjetunió hallatlan ará­nyú megerősödése, az új szocialista államok megszi­lárdulása kellett ahhoz, hogy a nyugati hatalmak belás­sák: nem lehet visszafordí­tani azt, ami a második vi laghá borúban és utána tör­tént. A jaltai találkozó idején is, azután is, máig is tá­madták és támadják bizo­nyos nyugati politikai körök: a három nagy találkozóján született megállapodásokat Főképpen Rooseveltet bírál­ják, amiért „túl engedé­keny” volt a Szovjetunióval szemben, „túl nagy befo­lyást engedett neki” Európá­ban. Megdöbbentően hason­lítanak ezekhez a támadá­sokhoz azok a vádak azok a kifejezések, melyekkel * hetvenes évek enyhülési fo­lyamatát illetik a mai meg­állapodások ellenfelei és el­lenségei. Az Egyesült Álla­mokban „lágyszívűnek” ne­vezik a mai elnököt, a nyu­gatnémet jobboldaliak „nai­vitással” a kínai vezetők „gyávasággal” vádolják a Nyugatot, amiért egyezmé­nyeket köt a Szovjetunióval. De mind a második világ­háború, mind az ezt követó három évtized bebizonyítot­ta, hogy a szovjetellenessóg, a kommunistaelieniesség ve. szedelmes ingoványosba vi­szi a világot. Sem a béke sem a nemzetközi együtt­működés nem egyeztethető össze ezzel. A különböző társadalmi rendszerű álla­mok békés egymás mellett élése történelmi szükséges­ség: csak így maradhat fenn az emberiség, csak így jár­hatja a haladás útját. Ez a jaltai, találkozó máig érvé­nyes tanulsága. Magyar piackutatók Közel-Keleten Jalta tanulsága Betiltották az avami pártot Merénylet Pakisztánban Tnáir

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents