Népújság, 1975. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-08 / 33. szám
Á Központi Statisztikai Hivatal jelentése az 1974. évi terv teljesítéséről, a népgazdaság fejlődéséről (folytatás az 1. oldalról.) jpan szövetkezetek és az építőipari közös váliaLkozá- gek együtt — 6,3 százalékkal növelték termelésüket. A Visszautasított építési igények és a befejezetlen építkezések száma emelkedett. A kivitelező építőiparban az összes foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma 362 100 fő volt, 0,6 százalékkal több, mint 1973-ban. Az építőipari moníliások száma lényegében nem változott, így a termelésnövekedés teljes egészében az egy építőipari munkásra, jutó termelés 6,5 százalékos emelkedéséből adódott. Nőtt az építőipar állóeszköz-állománya és gépellátottsága, tovább terjedt a korszerű paneles és könnyű- szerkezetes építésmódok alkalmazása. Üzembe helyezték a budapesti IV. számú Házgyárat. A rendelkezésre álló eszközöket azonban egyes vállalatoknál nem megfelelően használtak fel, a kivitelezési idő több esetben meghaladta a tervezettet. 1974-ben 88 000 lakás épült, a tervezettnél 2600-zal több. A kivitelező építőipar 49 200 lakást épített, az előirányzatnál 1400-zal kevesebbet. A házilagos szervezetek, a magánépítőipar és a lakosság saját kivitelezésében 38 800 lakás készült el, ami 4000-rel meghaladta a tervet. MEZŐGAZDASÁG, ERDŐGAZDÁLKODÁS. VÍZGAZDÁLKODÁS A mezőgazdasági termékek termelése — az előirányzott 2—2,5 százalékkal szemben _ 3,7 százalékkal nőtt. A növénytermelésben a terv a kiemelkedő 1973-hoz képest kismértékű visszaeséssel számolt. Ténylegesen a növény- termelés — a kedvezőtlen időjárás ellenére — azonos volt az előző évivel. A vetés- terület szerkezetében nem történt jelentős változás. 3,2 millió hektáron, a vetés- terület 67,0 százalékán, 1974- ben is gabonát — búzát, rozsot, rizst, árpát, zabot és kukoricát — termeltek. A búza vetésterülete 1,3 millió hektár, a kukoricáé 1,5 millió hektár volt. A cukorrépa vetésterülete az 1973. évi 92 000 hektárról 98 000 hektárra nőtt, kisebb mértékben a tervben számítottnál. A burgonya vetésterülete 108 000 hektár volt, 2000 hektárral nagyobb az előző évinél. A gabona-, főleg a búzatermés — a magasabb termésátlagokból adódóan — tovább emelkedett. Zöldségből 1,9 millió tonna termett, valamivel több, mint 1973- ban, a gyümölcstermés 1,5 millió tonna volt, annyi, mint az előző évben. A kedvezőtlen időjárás az őszi érésű növényeknél károkat okozott. A mezőgazdasági dolgozók helytállása és a társadalmi összefogás csökkentette a veszteségeket. A szőlőtermés mennyisége kisebb, minősége rosszabb volt az 1973. évinél. A cukorrépa mennyisége növekedett, cukortartalma azonban kevesebb volt az előző évinél. NÉHÁNY FŐBB MEZŐGAZDASÁGI TERMÉK TERMESMENNYISÉGE ÉS TERMÉSÁTLAGA Termésmennyiség Termésátalg millió tonna qfhektár 1973 Búza 4,5 Kukorica 5,9 Cukorrépa 2,8 Burgonya 1,2 Szőlő 1,0 A főbb nővények termés - mennyisége kielégíti a hazai szükségleteket, egyesekből, pl. búzából exportra is jutott. A cukorrépatermésből a belföldi cukorszükséglet nem elégíthető ki teljesen. Az állattenyésztés termelése a tervezettnél nagyobb mértékben, 8 százalékkal nőtt. A «ertésállomány az év végén 8,3 millió darab volt, A FONTOSABB ALLAT A termeié 1973 Tejtermelés, millió liter 1898 Tojástermelés, millió darab 3 285 Vágóállat-termelés 1000 t 1 549 A mezőgazdaságban a munka termelékenysége a termelésnél nagyobb ütemben emelkedett. Az aktív tsz-ta- gok száma egy év alatt 3 százalékkal csökkent, a tsz-al- kalmazottak száma lényegében nem változott. Az állami gazdaságokban a foglalkoztatottak száma 1,6 százalékkal kevesebb volt, mint 1973-ban. A traktorállomány nagyobb teljesítményű gépek üzembe állításával korszerűsödött, az év végén a kapacitás 3,4 miliő lóerő volt, 1,5 százalékkal több az egy évvel azelőttinél. Emelkedett és összetételében javult a szállítóeszközök állománya is. Az év folyamán a mezőgazdasági üzemek számos munkagépet vásároltak, többek között 1 800 irató-cséplógépet ugyanany- nyi kukoricabetakarító gépet 540 cukorrépa-betakarítc gépet, 9 173 pótkocsit. A mezőgazdasági munkák gépesítésének feltételei kedvezőbbek voltak, mint 1973- ban. A gépek egy részének jobb kihasználását azonbar akadályozta a rendkívül csa1974 1973 1974 5,0 34,8 37,5 6,2 40,5 42,5 16 297.9 362:3 1,4 109,4 126,9 0,7 46,8 31,6 3,5 százalékkal tö1 előző év véginél. Folytatódott a szarvasmarha-tenyésztési program végrehajtása, a tej- és húsirányú szakosodás. A szarvasmarha-állomány az év végén 2,0 millió darab, a tehénállomány 797 ezer darab volt. Az egy évvel korábbihoz képest a szarvasmarha-állomány 4,5 százalékkal, a tehénállomány 1,4 százalékkal nőtt. TERMÉKEK TERMELÉSE mennyisége Az 1974. év az 1974 1973. év százalékában 2 030 107 3 400 104 1 783 115 padékos őszi időjárás. A műtrágya-felhasználás 12 százalékkal nőtt és így egy hektár szántó-, kert-, szőlő-, gyümölcsös területre — hatóanyagban — 245 kg műtrágya jutott. Tovább terjedtek a magasabb technológiájú, hatékony, iparszerű termelési rendszerek. Nőtt az erdőgazdálkodás termelése is. Az év folyamán 25 000 hektár területet erdősítettek. Az erdőterület 1'536 000 hektár volt, az ország területének 17 százaléka, 1974-ben 3,7 millió köbméter fát termeltek ki, csaknem azonos mennyiséget, mint az előző évben. A közüzemű vízművek mintegy 620 millió köbméter vizet termeltek, a növekedés az előző évhez képest 6 százalék. A növekedést a vízművek kapacitásbővülése, új vízművek üzembe helyezése tette lehetővé. Az öntözött terület az előző évivel lényegében azonos, 308 ezer hektár volt. Folytatódott az árvízvédelmi vonalak korszerűsítése és a vízszennyeződés megakadályozása. közlekedési vállalatokra. A szállítási igényeket a csúcs- időszakban különleges intézkedések révén, többek között más vállalatok, intézmények járműveinek igénybevételével elégítették ki. A szállításban tovább nőtt a közúti közlekedés és a cső- vezetékes szállítás aránya. A szállított áruk súlya 7 százalékkal több volt, mint az előző évben, vasúton 6 százalékkal, tehergépkocsikon 8 százalékkal szállítottak több árut. A távolsági személy- szállításban 3 százalékkal több utast szállítottak, ezen belül a vasúton utazók száma 2 százalékkal kevesebb, az autóbuszon utazóké 7 százalékkal, a repülőgépen utazóké 27 százalékkal több volt, mint 1973-ban. A vasúti közlekedésben a Szajol—Lökösháza közötti 113 km hosszú vonalat villamosították. Ezzel a villamosított vonalak hossza 1123 km-rel nőtt, ami az összhálózat 14 százaléka. A vasút terven felül új Diesel-mozdonyokat és teherkocsikat szerzett be. A villamos és Diesel-vontatás aránya az 1973. évi 83 százalékról 86 százalékra emelkedett. Folytatódott a pálya és állomásbiztosítás korszerűsítése. Az autóbuszhálózatba újabb helységeket kapcsoltak be és így a településekre csaknem 99 százalékba lehet autóbusz- szal utazni. Az év folyamán mintegy 1000 új, korszerű autóbuszt állítottak forgalomba, az előző évinél és a tervezettnél is többet. Nőtt és korszerűsödött az ország tehergépkocsi-állománya. A személy- gépkocsik száma 82 000 darabbal emelkedett és az év végén elérte a 491 000 darabot. Ebből 462 000 a lakosság tulajdonában volt. Folytatódott az M—1, M—3 és M—7 autópályák építése. Befejeződött a 4. számú főútvonal Szolnokon átvezető szakaszának korszerűsítése. Elkészült a 11. számú út budapesti bevezető szakaszának egy része. Átadták a dráva- szabolcsi és az algyői közúti hidat, Budapesten az Ocsai úti közúti felüljárót és a Deák téri gyalogos aluljárót. A tervezett ütemben folytatódott Budapesten a metró észak—déli vonalának építése. A hírközlés fejlesztésére Jászberény térségében üzembe helyezték a második 250 kw-os rövidhullámú rádióadót. Javult a televízió I., illetve II. műsorának vételi lehetősége a nagykanizsai, illetve a tokaji tv-adóállomás üzembe helyezésével. A nemzetközi távbeszélőhálózat fejlesztésére valamennyi szomszédos országgal nagy kapacitású kábeles ösz- szeköttetés épült ki. A távbeszélő-főközpontok bővítése elmaradt a tervezettől. A bekapcsolt telefonállomások száma 23 000-rel nőtt. A táv- hívásos rendszerbe bekapcsolt települések száma 90- ről 123-ra emelkedett, így az összes főállomás 24 százaléka tud közvetlen helyközi telefonösszeköttetést létesíteni. BERUHÁZÁS A terv 1974-re a szocialista szektorban 117—118,5 milliárd forint beruházást irányzott elő. A tényleges teljesítés 120 milliárd forint volt. A növekedés 1973-hoz képest folyó árakon 11 százalék, összehasonlítható árakon 9 százalék. Állami beruházásokra 53,7 milliárd forintot fordítottak, folyó árakon 9, illetve 12 százalékkal többet, mint az előző évben. Az állami beruházásokon belül a nagyberuházások teljesítése a tervezettnél és az 1973. évinél kisebb, 15,4 milliárd forint volt. Az állami beruházások többi részére, a célcsoportos és egyéb állami beruházásokra 38,3 milliárd forintot fordítottak, valamivel kevesebbet, mint az előirányzat, de jóval többet az előző évinél. A vállalati beruházások tervét túlteljesítették. A beruházások 36 százaléka, 43,5 milliárd forint, az előző évinél 3 milliárd forinttal nagyobb összeg az ipar fejlesztését szólhatta. Az építőiparban felhasznált összeg 2,5 milliárd forint volt, ugyanannyi, mint az előző évben. A mezőgazdasági beruházások összege 20 milliárd forintról 22 miliiárdra nőtt. Legnagyobb mér'.ékben a kereskedelmi, közlekedési és kommunális beruházások összege emelkedett. 45 milliárd forintról 52 miliiárdra. Az üzembe helyezett beruházások értéke nagyobb volt az előző évinél. Ugyanakkor nőtt a befejezetlen beruházások állománya, az év végén meghaladta a 100 milliárd forintot. A gépberuházások jóval nagyobb mértékben nőttek, mint az építési beruházások. KÜLKERESKEDELEM A külkereskedelmi forgalmon belül, összehasonlítható árszinten, a kivitel 4 százalékkal, a behozatal a tervet meghaladóan, 18 százalékkal emelkedett. A kivitelen belül — ugyancsak összehasonlítható árakon — a gépiek, a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek exportja jelentősebben, a fogyasztási cikkeké mérsékeltebben emelkedett. A gépkivitel növekedése elsősorban komplett gyárberendezésekből, autóbuszokból és műszerekből adódott. Ezek túlnyomó részét a szocialista országokba szállítottuk. A mezőgazdasági és élelmiszer- ipari termékék kivitelét elsősorban a szocialista országokba, a fogyasztási cikkek kivitelét a nem szocialista országokba növeltük. Az anyagok és félkésztermékek exportja kisebb volt. mint 1973-ban. A behozatalon bélül a legnagyobb mértékben a gépek importja nőtt, főleg a szocialista országokból. Elsősorban a közlekedési eszközökből, mint pl. tehergépkocsikból, vasúti teherkocsikból, továbbá műszerekből és híradástechnikai termékekből növeltük az importot. Az anyagbehozatalon belül különösen a vegyipari alapanyagok és félkésztermekek, valamint a vaskohászati termékek importja haladta meg az előző évit. A fogyasztási cikkek behozatala szintén jelentős volt, ezek importját elsősorban a szocialista országokból növeltük. Nagy mennyiségben importáltunk fehérjetakarmányokat, cukrot, kávét, kakaót stb. A külkereskedelmi forgalom értékének 62 százalékát a szocialista országokkal, 30 százalékát a Szovjetunióval bonyolítottuk le. A fejlett tőkés országok külkereskedelmi forgalmunkból 31 százalékkal, a fejlődő országok 7 százalékkal részesedtek. Az összes külkereskedelmi forgalom egyenlege 1974-ben passzív volt. A passzívum a dollárelszámolású forgalomból adódott, ami jórészt a számunkra kedvezőtlen tőkés világpiaci árváltozásokkal függött össze. A rubelelszámolású forgalomban az előző évinél kisebb aktívum keletkezett. FOGLALKOZTATOTTSÁG — JÖVEDELMEK — FOGYASZTÁS 1975. január 1-én az aktív keresők száma 5 100 000 fő volt, 0,5 százalékkal több, mint egy évvel korábban. 1974-ben a kereskedelemben, a szállítás-hírközlésben és egyes szolgáltató ágazatokban csökkent a kötelező heti munkaidő, ami csaknem 500 000 főt érintett, így 2,8 millió fő dolgozik csökkentett munkaidőben. A munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére, a tervezett 3,7 százalékkal szemben 5,5 százalékkal emelkedett. 1974-ben központi bérrendezésre, illetve béremelésre került sor a nem ipari és építőipari vállalatoknál dolgozó ipari és építőipari munkásoknál, az állami iparban és építőiparban dolgozó kisegítő alkalmazottaknál, a kutatóintézetek, a színház és színház jellegű intézmények dolgozóinál és az államigazgatás egyes köeyponti fölemelés 474 000 főt érintett, mértéke 5—25 százalék, ősz- szege egy évre számítva 1,2 milliárd forint volt. A lakosság egy főre jutó össze; reáljövedelme 6.6 százalékkal volt magasabb az előző évinél. A lakosság jövedelmét a reálbérek mellett a foglalkoztatottság emelkedne. kismértékben, a társadalmi juttatások jelentősen n" 'dtík. A pénzben! társadalmi juttatások összege 16 százalékkal emelkedett. Közülük legszámottevőbben a népesedéspolitikai határozatokból adódó kifizetések nőttek. A családi pótlék havi ösz- szege két gyermek esetén június 1-től gyermekenként ICO forinttal, a gyermekgondozási segély havi összege január 1-től az első gyermek után 150 forinttal, a második gyermek után 250 forinttal, a harmadik gyermek után 350 forinttal emelkedett. Az anyasági segély és babakelengye-juttatás ösz- szegét egységesen 2500 forintra emelték. Családi pótlékra 5,2 milliárd, gyermekgondozási segélyre 2,4 milliárd forintot fordítottak. — Az előző évinél jóval nagyobb összeget fizettek ki nyugdíjakra is. Az év végén a nyugdíjasok száma 1748 ezer volt, 65 ezer fővel több, mint egy évvel korábban. Szeptembertől a tüzelőanyagok áremelése miatt az alkalmazásban állók és a nyugdíjasok egységesen havi 50 forint bér-, illetve nyugdíjkiegészítést kaptak. A lakosság összes fogyasztása az előző évhez képest 6,9 százalékkal, egy lakosra számítva 6,4 százalékkal emelkedett. A kiskereskedelmi forgalom összehasonlítható árakon 9,2 százalékkal nőtt, az előirányzott 6,5 százalékkal szemben. Az élelmiszerek és élvezeti cikkek eladása — ugyancsak összehasonlítható árakon — 7,0 százalékkal, a ruházati cikkeké 8,3 százalékkal, a vegyes iparcikkeké 12,5 százalékkal emelkedett. Különösen nagy volt a növekedés a tartós fogyasztási cikkekből és így a lakosság ellátottsága tovább javult. A takarékbetét-állomány 8,8 milliárd forinttal, 14,2 százalékkal nőtt és az év végén 70,8 milliárd forint volt. A növekedés meghaladta az 1973. évit. ÁRALAKULÁS 1973-hoz képest az ipar termelői árszínvonala 3,3 százalékkal emelkedett. A belföldön értékesített ipari termékek árai átlagosan 1,2 százalékkal voltak magasabbak az előző évinél. Az exportált termékek ára, a tőkés világpiaci áremelkedések miatt számottevően meghaladta az 1973. évit. A mezőgazdasági üzemek termékeiket lényegében az előző évivel azonos árakon értékesítették, kivéve a bort. amelynél a termelői áremelkedés 13,8 százalék volt. Az építőipari és a beruházási árszínvonal 2 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit. A kiskereskedelmi árak — Jelentős költségvetési támogatások mellett — átlagosan 2,1 százalékkal emelkedtek. A boltok az élelmiszereket lényegében az előző évi árakon, az élvezeti cikkeket — a kávé és az év végi boráremelések miatt — 3,7 százalékkal drágábban, az idény- cikkeket éves átlagban az 1973. évinél 1,4 százalékkal alacsonyabb árakon árusították. A piacokon az élőbaromfi, a hízott sertés, a tojás és a burgonya ára csökkent, a zöldségeké 5,1 százalékkal, a gyümölcsöké 7,3 százalékkal emelkedett. A ruházati cikkek átlagos árszínvonala 2,0 százalékkal, a vegyes iparcikkeké 3,3 százalékkal haladta meg az 1973. évit. Ez utóbbiakon belül a tüzelőanyagok, a kőolajszármazékok, az ékszerek és bizsuk ára emelkedett jelentősebben, de meghaladta az átlagot pl. a bútorok és a festétek áremelkedése is. A fogyasztói árszínvonal — a k it*kereskedeinu és • piaci árak, valamint a szolgáltatások árai együtt — a tervezett kereteken belül, 1.9 százalékkal emelkedtek. NEPMOZGALOM. EGÉSZSÉGÜGYI ÉS KULTURÁLIS ELLÁTÁÜ Az ország népessége It 5- január 1-éii 10 510 000 fó vo l. Az élveszületásek szám . ■ - sősorban a népesedéspolitikai intézkedésekkel összefügg- J- ben. jelentősen nőtt. E jel.. > dett k szülőképes korba Iám nők száma is. 1974-ben 186 275 gyermek született, 30 031-gyel több, mint 1973-ban; az ezer lakosra jutó élveszületések száma az előző évi 15,0-. 31 17,8-ra emelkedett. Ilyen magas élveszületési arány 18 éve nem volt. Legnagyobb mértékben a második szülöttek száma nőtt, jelentősen emelkedett a harmadik szülöttek száma is. A gyermekgondozási segélyt a kereső szülő nők több mint 3/z, része veszi igénybe. Az év végén 229 000 nő volt gyermekgondozási segélyen, 34 000-rel több, mint egy évvel korábban. Az év folyamán 2 500 bölcsődei férőhely létesült és ezzel a férőhelyek száma megközelítette az 50 000-et. 1974-ben 125 125-en haltak meg, ezer lakosra számítva 12-en. A csecsemőhalandóság, az ezer élveszülöttre jutó egy éven aluli halálozás 34 volt. A természetes szaporodás — az élveszületések és a halálozások különbsége — ezei lakosra számítva az 1973. évi 3,2-ről 5,8-re emelkedett. Az állami költségvetésből az egészségügyi ellátásra csaknem 10 milliárd forintot, ezen belül fekvőbtegellátásra 5.2 milliárd forintot fordítottak. A kórházi ágyak száma 86 600-ról 87 500-ra, az orvosok száma 25 600-ról 26 300-ra emelkedett. 1974. decemberében influenzajárvány kezdődött, amelynek leküzdése nagy feladat elé állította az egészségügyi szervezetet. 1974-ben a táppénzes állományban levők aránya 7 százalékkal meghaladta az előző évit. Az állami pénzeszközök fel- használásával, valamint a társadalmi összefogás eredményeként bővült az óvodai hálózat: 100 óvodás korú gyermek közül 1973-ban 66 gyermek járt óvodába, 1974- ben pedig 72. A 6—13 éves tankötelesek lényegében valamennyien tanulnak. A 14—• 16 évesek 40 százaléka szakmunkástanuló. A 14—17 évesek 35 százaléka a középiskolai oktatásban vesz részt. Arányuk az előző tanévhez képest némileg emelkedett. A felsőfokú oktatási intézmények nappali tagozatain 63 100 diák tanul, 1 600 fővel több, mint egy évvel korábban. A tudományos kutatás ráfordításai meghaladták a 12 milliárd forintot. A közművelődési intézmények működésére a költség- vetés csaknem 3 milliárd forintot folyósított. Az intézményeket főként a munkáslakta körzetekben fejlesztették. A kiadott könyvek száma 7 300, példányszámuk 68,8 millió volt, 4,8 millióval több, mint 1973-ban. A mozik, színházak, hangversenyek látogatottsága nőtt. Az év végén ezer lakosra 218 televízió-előfizető jutott, 7-ei több mint az előző évben. IDEGENFORGALOM 1974-ben 8,3 millió külföldi utazott hazánkba, 15 százalékkal több, mint 1973-ban és 3.3 millió magyar állampolgár utazott külföldre, az előző évinél 55 százalékkal több. Az idegenforgalom a szocialista és a nemszocialista országokkal egyaránt nőtt. A hazánkba utazó turisták 80 százaléka a szocialista országokból érkezett és a kiutazó magyar állampolgárok 92 százaléka a szocialista országokba látogatott. Központi Statisztikai Hivatal HmsmsGk UU. február immfaat szállítás—hírközlés A népgazdaság gyors ütemű fejlődése, az élénk külkereskedelmi tevékenység, a xanzitíorgalom növekedése valamint az őszi csúcsforgalom lebonyolítása, amit nehezített a kedvezőtlen időjárás* na^y feladatokat rótt a
