Népújság, 1975. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-07 / 32. szám

Olszowski BMdf»n««s*en VILÁG PROLET/* *”01, EGVESÜLJETEKI További sikereink biztosítéka a marxizmus — leniniznius alkotó alkalmazása Lengyel—magyar külügyminiszteri tárgyalások AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXVI. évfolyam, 32. szám 1975. február péntek A Külügyminisztériumban megkezdte tárgyalásait Ste­fan Olszowski lengyel és Púja Frigyes magyar külügymi­niszter. Képünkön: a tárgyalóasztalnál balról a második helyen Olszowski külügyminiszter. (Népújság telefoto — MTI Szóbeliedy G. fclv.) Púja Frigyes külügyminisz­ter meghívására csütörtökön hivatalos baráti látogatásra Magyarországra érkezett Ste­fan Olszowski. a Lengyel Népköztársaság külügymi­nisztere. A miniszterrel együtt Budapestre érkezett felesége, Janina Olszowska. A külügy­miniszter kíséretében van Jerzy Szymanek, a SZEJM külügyi bizottságának tagja és a lengyel külügyminiszté­rium több vezető munkatár­sa. Az idei terv 129—139 mil­liárd forintot szán beruházá­sokra, s egyik legfontosabb cél az állami nagyberuházá­sok gyorsítása. Az év folya­mán összesen 12 nagylétesít­ményt kell átadni, s gyorsíta­ni kell azoknak a beruházá­soknak a munkáit, amelyek­nek befejezési ideje 1976—77. Az MTI munkatársai az alábbiakat jelentik az idén befejeződő beruházások hely­zetéről. széntermelés ÉS SZÁLLÍTÁS GOMBNYOMÁSRA A Mátra lábánál 1964-ben kezdték meg a külszíni bá­nya nyitását, 1967 nyarán je­lent meg az első óriás gép­lánc a visontai szénmezőn, két évvel később hozták fel­színre az első csille szenet, 1973 óta pedig évente már mintegy 6 millió tonna fűtő­anyagot ad e bánya a Gaga­rin Hőerőműnek. Visontán a 10 év alatt az ország legna­gyobb és legkorszerűbb bá­nyaüzemét hozták létre, ahol a termelés és a szállítás szin­te gombnyomásra történik. A folyamatban levő befe­lező feladat a külszíni fejtés további bővítéséhez szüksé­ges gépek üzembe hely.ezése. A széntermelést évi 7 millió tonnára akarják növelni. AZ ORSZÁG LEGJOBB MINŐSÉGŰ BAUX1TJA Már csak a karsztvíz szint­ek süllyesztéséhez szüksé- ■: 300 méter mély aknapár '•szilése és néhány kiegé- . ő létesítmény van hátra a jér megyei rákhegyi bau- bánya teljes üzembe he­lyezéséhez. Összesen 648 mil­lió forintba került az új bau­xitbánya megnyitása, amely 1973 közepe óta rés legesen termel és az idén már leijei A vendégek fogadására a Ferihegyi repülőtéren megje­lent Púja Frigyes és felesége, Marjai József külügyminisz- tériumi államtitkár és a Kül­ügyminisztérium több vezető munkatársa. Jelen volt a fo­gadtatásnál Stefan Jedry- chowski, a Lengyel Népköz- társaság budapesti nagykö­vete és Németi József, a Ma­gyar Népköztársaság varsói nagykövete is. kapacitással dolgozik, vagyis évi 480 ezer tonna bauxitot ad. A bánya bauxitkészlete a becslések szerint 1985-ig biz­tosítja az évi mintegy félmil­lió tonnás termelést. A rák­hegyi egyébként 10 modulusz­nál jobb értékű érccel, vagy­is az ország legjobb minősé­gű bauxitjával látja el az al- másfüzítői timföldgyárat. A PART­KONGRESSZUSIG ELKÉSZÜL A GÁZVEZETÉK A Testvériség földgázveze­ték első, 126,7 kilométeres szakaszának építése befeje­zéséhez közeledik. A szovjet határtól Leninvárosig húzódó vezetékszakaszt magyar vál­lalatok közreműködésével a Szojuzzagrangaz szovjet vál­lalat építi. Januárban befe­jezték a vezetékek szigete­lését és fektetését, azóta az országhatártól a vásárosna- ményi Tisza-szakaszig és a polgári Tisza-szakasztól Ti- szavasváriig már a nyomás­próbákat is elvégezték. Ez már a közvetlen befejezési munkákat jelenti és minden Hazáink felszabadulásának 30. évfordulója alkalmából az MSZMP Heves megyei Bi­zottságának Oktatási Igazga­tósága, a Ho Si Minh Ta­nárképző Főiskola, és a Ker­tészeti Egyetem gyöngyösi főiskolai kara február 6-án Egerben tudományos emlék­ülést tartott. A mintegy kétszáz részt­vevőt — az oktatási igazga­tóság tanárait, a két főiskola tanári karát, a pártiskola hallgatóit, a megye különbö­ző szerveinek képviselőit, a városok és a járások vezető propagandistáit — Bála Al­bert, az oktatási igazgatóság vezetője köszöntötte, majd Vaskó Mihály, az MSZMP Heves megyei Bizottságának első titkára nyitotta meg a tudományos emlékülést. A megyei pártbizottság első titkára többek között a következőket mondotta: — A megyei párt-végre­hajtóbizottság nevében tisz­telettel köszöntőm az emlék­ülést, köszöntőm a részt ve­vő propagandista elvtársa­kat. Örömmel teszek eleget a megtisztelő megbízatásnak, a tudományos emlékülést megnyitom. Megyénk eleié­ben az ilyen, rendezvénynek, önmagában is mindig külö­nös rangja volt, a mainak azonban minden korábbinál nagyobb jelentőséget ad az, hogy az emlékülés része a hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére szer­vezett megyei rendezvény- sorozatnak és egyben a XI. kongresszusra való készülés­nek is. Heves megye dolgozói gazdag prorammai készül­nek felszabadulásunk évfor­dulójának méltó megünnep­lésére. Ez a törekvés jellem­zi megyénk marxista oktató­it és propagandistáit is. Az emlékülés programja átfogó keresztmetszetet ad arról, hogy a marxizmus oktatói, a propagandisták, az oktató­nevelő és a propaganda­munka mellett tudományos kutatómunkájukkal is segí­tik az eszmei-politikai mun­ka hatékonyságának növelé­sét, a megye társadalmi­gazdasági, politikai életének valamennyi fontosabb terü­lete iránt érdeklődést tanú­sítanak. Politikai munkánk gyakorlatában egyre inkább szükségessé és nélkülözhe­tetlenné válik a ma valósá­gának mélyreható, tudomá­nyos igényű és alaposságú elemzése. Ma már a felelős­ségteljes politikai döntések kialakítása során nem hagy­hatjuk figyelmen kívül a társadalomtudomány megál­lapításait. Közismert, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt a (Folytatás a 2. oldalon.) Gromiko-Kissinger találkozó Genfijeit Kölcsönös megállapodásnak megfelelően Gromiko szov­jet és Kissinger amerikai külügyminiszter február 16—17-én Genfben találkozót tart. (TASZSZ) Tizenkét nagyberuházás fejeződik be az idén Jelentés a «non Icák menetéről Tudományos emlékülés Egerben Vaskó Mihály megnyitó beszédét mondja. marxizmust nem dogmák gyűjteményének ■ tekinti, ha­nem élő tudománynak, amely folyamatosan követni tudja a világ változásait, s a korunk által felvetett kérdésekre tu­dományosan helytálló vála­szokat ad. A marxizmus— " leninizmus alkotó ■ alkalma­zása lehet csak további si­kereink biztosítéka a jövő­ben is. A szocializmus épí­tésének nemzetközileg közös törvényei mellett figyelembe kell vennünk és figyelembe is vesszük azokat a sajátos­ságokat, amelyek csak a mi nemzetünkre jellemzők. A marxizmus—leninizmus az egyetlen tudományos tár­sadalomelmélet, amelynek igénye a társadalmi valóság folyamatos elemzése, ezért — ebben az értelemben — semmiképpen nem tekinthe­tő lezárt elméletnek. Éppen ellenkezőleg: arra van szük­ség. hogy a társadalom- tudományok állandó moz­gásban, fejlődésben levőnek tekintsék a mai társadalmi valóságot. A társadalomtu­dományok jelentősége nap­jainkban egyre fokozódik, elméleti és gyakorlati kérdé­sek tömegére kell tudomá­nyos választ adni nap mint nap. Gazdasági fejlődésünk egyre több társadalmi, em­beri problémát vet fel, amelyre mi sehol nem talá­lunk kész sémákat a mar­xizmus elméletében. A tár­sadalom kutatóinak az élet által felvetett sürgető kér­désekre meg kell találniuk a helyes, választ, mégpedig nem az általánosság szintjén, hanem konkrétan itt és most a mai magyar viszonyok kö­zött. Ehhez a párt a feltéte­leket biztosította és biztosít­ja a jövőben is. A továbbiakban a tanács­kozás céljáról szólva mon­dotta a megyei pártbizottság első titkára: — E tanácskozás egyrészt az elmúlt 30 év egy-egy ki­emelkedő társadalmi, politi­kai feladatának vizsgálatá­val foglalkozik, másrészt pe­dig a ma, a jelen aktuális problémáit analizálja. A re­ferátumok témakörei jól de­monstrálják, hogy megyénk kutatói társadalmilag érté­kes, időszerű és élő. problé­mákat elemeznek. A tudo­mányos kutatómunkával fog­lalkozó marxista oktatók és propagandisták jól megér­tették és kell is, hogy ért­sék, hogy a társadalomkuta­tás nem öncélú munka, ha­nem a közösség javát szol- ■ffcüo, leLelosségieljatt elköte­lesett ideológiai, politikai te­vékenység. Ügy véljük, hogy áz ilyen irányú és célzatú tudományos munka' folté ti sz­ilül' hasznos a megye' szelle­mi, politikai életében. Hasz­nos azért, mert segíti-a párt­vezetést a megalapozott dön­tésekben? másrészt pedig, mert lehetővé teszi, hogy a tömegpropaganda keretében megismertessük a párttag­ság fiatalabb részével az el­múlt évek nagy történelmi tetteit. Különösen fontosnak vél­jük, hogy megyénk iíjúsaga is megismerje azokat a nagy politikai tetteket, amelyek nélkül nem értük vonal ei mai eredményeinket. Az ifjú nemzedék hatékony politikai nevelése érdekében egy pil­lanatra sem szabad szem elől . tévesztenünk azt, hogy . a mai ifjúságunknak kevés élményszerű kötődése van a marxista elmélethez, hiszen a nagy társadalmi összeüt­közések időszakát nem él­ték át, ezért nem szerezhet­tek egész életükre kiható él­ményeket, amelyek őket ér­zelmileg tartósan a szocia­lizmus eszméihez kötnék. Arra kell -tehát törekednünk, hogy a megyében folyó tu­dományos '■ kutatópiunka eredményeit a lehető legszé­lesebb körben hasznosítsuk a világnézeti ríevelőmunká- ban. Befejezésül a tudományos kutatómunka fokozásához nyújtott bátorítást a maxis- ta oktatóknak,' a propagan­distáknak a megyei pártbi­zottság első titkára: — Azt kérjük, hogy foko­zott felelősséggel, elkötele­zettséggel, a kutatóra jel­lemző alapossággal, kezde- ményezően és bátran foly­tassák a megkezdett • munkát a jövőben is, segítsék tevé­kenységükkel a megye tár­sadalmi, szellemi életének további felemelkedését. A végrehajtó bizottság és a magam nevében sok sikert kívánok áz ülés munkájá­hoz — fejezte be beszédét a megyei pártbizottság első titkára. Vaskó Mihály' megnyitója után az aiábbi referátumod» hangzottak el: Friedrichne dr. Kovács Irén, a Ho Si ' Minh Tanárképző Főiskola marxista—leninista tanszé­kének vezetője „A baloldali mozgalom Heves megyében a II. világháború idején”, dr. Hagy József, a Ho Si Minh Tanárképző Faiskola főigazgató-helyettese „A nemzeti bizottságok szerepe a demokratikus élét kibonta­koztatásában”. Szecska 'Ká­roly, az oktatási igazgatóság tanára „A mezögazclasag szocialista átszervezésének tapasztalatai ■ az egri jarus- ban”, dr. Oráviczki Imre. a Kertészeti Egyetem gyön­gyösi főiskolai. kara marxista —leninista tanszékének ve­zetője „A kulturális forra­dalom Heves megyében” címmel tartott előadást. Szünet után dr. Szűcs Lászlónak, a Hó Si Minh Tanárképző Főiskola főigaz­gatójának elnökletével foly­tatta munkáját a tudomá­nyos emlékülés. Dr. Habil Rudölf Hub. áz . erfurti pe­dagógiái főiskola, professzo­ra, a marxista—leninista tanszék vezetője „Az NDK létrejöttének nemzetközi je­lentősége”, dr. -Hrabccz Jó­zsef, kandidátus, a Ho Si Minh Tanárképző Főiskola marxista—leninista tanszé­kének' docense „A munkás- osztály helyzete Heves me­gyében, a szocializmus épí­tésének időszakában”, Ho- dászy Miklós, a Kertészeti Egyetem gyöngyösi főiskolai karának igazgatója .,A me­zőgazdaság termelőerőinek fejlődése Heves megyében”, dr. Tajti István, az oktatási igazgatóság tanszékvezetője „Az értelmiség eszmei-poli­tikai arculata Heves megyé­ben”, Horváth Nándor, az SZMT agitációs és propa­gandabizottságának elnöke „Az üzemi demokrácia fej­lődésének tapasztalatai He­ves megye iípari üzemeiben” címmel tartott előadást. A tudományos emlékülés dr. Szűcs László zárszavával ért véget. A tudományos emlékülés résztvevőinek egy csoportja. 0oto: Peti . Marist Szaljul 4. Párából ivóvíz A Szaljut 4. orbitális állo­máson olyan komplex rege­nerációs berendezés műkö­dik, amely szokványos ivó­vízzé változtat minden párát. Több száz kilogrammot tesz ki az a vízmennyiség, ame­lyet az űrhajósok a tartós űr­repülésekre magukkal visz­nek. A Szaljut 4-en végzett kísérlet lehetővé teszi, bqfiy a jövőben erősen lecsökkent­sék ezeket a^ízkészleteke* Az Alekszej Gubarev é: Georgij Grecsko által kipró bált berendezés képes ivóvíz zé filtrálni a szervezet min den kipárolgását, (vagyis sze mélyenként naponta maxima lisan 1 litert). A Szaljut 4 személyzete mosakodásr; iwfiaaálje -ezt a vizet.

Next

/
Thumbnails
Contents