Népújság, 1975. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-05 / 30. szám

Kongresszustól kongresszusig ! Iskola a megyehatáron öt évvel ezelőtt jártam a hatvani szakmunkásképző intézetben. Ambruzs Sándor igazgatóból akkor bizony áradt a panasz. Végigveze­tett az öreg épületsoron, s arról beszélt, hogy kevés a tanterem, szorongnak a diá­kok, akik szeretnének télen- nyúron sportolni, csak ép­pen nincs hol. A gyerekek a bejárás nehézségeit ecsetel­ték, emlegetve a napi két- íiárom órás utazást, s a leg­alább egy-máikéi órás vá­rakozási időt. Őt év múltán az egykori keserűség ritkán felvillanó emlék, s a direktornak van mivel büszkélkednie: — 1973 augusztusában köl­töztünk ebbe a korszerű, úgyszólván minden igényt kielégítő iskolaépületbe, ahol tíz osztály, hét szertár, tornaterem, tanulószoba, s természetesen jól felszerelt orvosi rendelő biztosítja az oktatás-nevelés majdhogy ideális feltételeit. Teljesült sokak régi óhaja: tavaly má­jusban a fiatalok birtokba vehették a 3000 kötetes könyvtárat, amelyet saját erőből hoztunk létre, évente húszezer forintot költünk arra, hogy megvásároljuk a jobbnál jobb alkotásokat Azért persze a kívánság­listán is szerepel néhány té­tel. — Kollégium, konyha és tanműhely kellene. Az előb­bi kettő előreláthatólag fel­épül az V. ötéves tervben, az utóbbira még sokat vár­hatunk. Érthető is. hiszen nemcsak mi szeretnénk ideális körülményeket te­remteni, hanem mások, má­sutt is. o o o o Nyolcszáznégy fiatal tanul itt nap mint nap harminc­hat szakmát. Csak egy ré­szük helybeli, sokan sző­kébb pátriánk határán túl­ról: Szolnok. Nógrád és Pest megyék községeiből jöttek. Az érdeklődést — többek között — az is magyarázza, hogy az elektrolakatosok zö­mét, s a vasúti járműszere- iőket csak ebben az inté­zetben képzik. Jelentkező­ben nincs hiány, mert az iskola jó híre vonzza a pá­lyát választó nyolcadikoso­kat Az 1973—74-es tanév­ben például 232 helyre 324 pályázót vettek fel. Majd- hogy ugyanez történt egy év múltán, s valószínű így álakul a helyzet szeptem­berre is. Nincs könnyű dolga a húsz tanárnak s a huszon­négy oktatónak sem, hiszen ők irányítják, ellenőrzik a meglehetősen szerteágazó gyakorlati munkát. — Sajnos, az üzemi tan­műhelyek — Hatvanban, a megyében, s azon túl is van jó néhány — felszerelése különböző, s ez bizony erő­teljesen befolyásolja a fel­készítést. A legideálisabbak azok, amelyeket több üzem, vállalat tart fenn, biztosít­va minden gépet, szerszá­mot. Itt zavartalanul készül­hetnék diákjaink leendő hi­vatásukra. A mostohább adottságok azonban próbára teszik mind a tanulókat, mind a nevelőket. Ezen a helyzeten nem lehet máról holnapra változtatni, mert ez pénzkérdés, s nemegyszer milliókat igényel. o o o o Diákok kalauzoltak az épü­letben, s őket kérdeztem mindennapi örömeikről, gondjaikról. Közénk telepe­dett az igazgató is, ez qizon- ban csöppet sem feszélyezte, a fiúkat, 'mert megnyerő nyíltsággal tálalták a ké­nyes témákat, s válaszoltak a nem mindig „hálás” kér­désekre. A divatszakmákkal1 kezd­tük. s eljutottunk a pálya- választást meghatározó té­nyezőkig. Kocsorák László, harmad­éves esztergályos így érvel: — A jó kereset és a könnyű munka vonzza a fia­talokat, ezért húzódoznak — többek között — ettől a szép hivatástól is. Amikor jelentkeztem, még nem so­€iMmsU 1934, február i, sserds kát tudtam róla, voltakép­pen menet közben szeret­tem meg, elsősorban azért, mert alkotó tevékenység, s rajtam áll. szorgalmamon, hozzáértésemen múlik, hogy milyen munkadarabok ke­rülnek ki a kezem alól. Ik- ladon. az Ipari Műszergyár­ban dolgozom, itt gyártják az ország villamos kisgé­peinek nyolcvan százalékát. Elégedett vagyok havi nyolc- százötven forint ösztöndí­jammal is. amelyből két­száz forintot azért kapok, mert nehezen beiskolázható szakmát vállaltam. Veréb István sem csaló­dott: — Apám mellett kedvel­tem meg a kőművességet, s itt az iskolában megtalál­tam a helyem: hármas át­lageredménnyel jöttem, s el­értem a 4,3-at. Kemény, s korántsem tiszta munka a falazás. a malterkeverés, mégis szép, mert az ember látja az eredményt, s min­dig büszke lehet arra, amit csinált. o o o o — Másodévtől különböző munkahelyeken tevékeny­kedtek, s nem mindig a jót látjátok, hiszen olyan mun­kások is akadnak, akik sze­retnek lazsálni, s olykor- olykor megsértik a fegyel­met. Hogyan értékelitek őket? •Mindannyiuk nevében vá­laszol Novák József: — Igen, vannak ilyen brigádok. S az is előfordul, hogy akárcsak valamikor az inasvilágban — küldöncnek használja^ a tanulót, átsza- lajtják a szomszédos ital­boltba. Hallottam arról Is — úgy tudom, Egerben tör­tént —, hogy a festő szak­munkások maszekolni men­tek, persze munkaidőben, s normájukat diáktársaimmal teljesí ttették. Olyan is akad, akit ez a „nagyvonalúság-’ megbabonáz. Szerencsére ez a kivétel. Jóska nem vonalaskodott, erre utal Ambruzs Sándor is: — Ebben az esetben is in­tézkedett az iskola, a gye­rekeket visszavettük a bri­gádtól, s oda kerültek, ahol valóban jót tanulhatnak, s képzettségüket gyarapíthat­ják. Biztató, hogy legtöbb helyen nem a munkakerü- lés a divat Már olyan bri­gád is van, amelyik vissza­várja a fiúkat a átsegíti A magyar fegyveres ellen­állás egyik sajátos vonása volt. hogy a magyarokat Európa szinte minden, a né­metek által leigázott, vagy megszállt országúnak antifa­siszta mozgalmában megta­láljuk. Mi magyarázza ezt? A választ a negyedszáza­dos fasiszta Horthy-rendszer lényegében kell keresni. Az 1919-es Magyar Tanácsköz­társaság megdöntését követő fehérterror, majd a későbbi üldözések elől menekülve, tízezrek kényszerültek emig­rációba. A politikai üldözöt­teken kívül tízezrekre tehető azoknak a száma, akiket a nyomor, a munkanélküliség, a létbizonytalanság kergetett külföldre. Az elüldözött ma­gyarok azonban külföldön sem feledkeztek meg hazá­jukról. bekapcsolódva a ha­ladó mozgalmakba, a hazától távol is hazájukért, népük szabadságáért küzdöttek. Kö­zülük több ezren bekapcso- '"'itnk a harmincas évek vé­tón a spanyol nép szabarlsá- j gáért folyó küzdelembe is. I A második világháború ki- i törésé titán jg többségük tud­őket a pályakezdés megany- nyí nehéaségén. Szóba kerül a pénz is, hi­szen nem mindegy, ki ho­gyan rajtol, s miként halad előre az első években. Bánki Lajos elektrolaka- tos, Iklaóon szeretne dolgoz­ni: — Megszerettem munka­társaimat, s azt mondják: megkapom a 8 forint ötven filléres kezdő órabért. Nem túl sok. de indulásnak elég. Bérfeszültségek azért van­nak: a négy-öt éve végzett kollégák alig kapnak többet annál, ami majd nekünk jut. — Ez bizony igazságta­lanság, mert épp azok ke­rülnek hátrányos helyzetbe, akik hűek első munkahe­lyükhöz. Mégiscsak furcsa, hogy azok járnak jobban, akik felmondanak, s egy­két kör után ismét vissza­térnek, természetesen most már jóval magasabb óra­bérért — fűzd tovább Lajos gondolatmenetét Janik Ist­ván autószerelő. Veréb Pisik már talált helyet: — Szülőfalumban dolgo­zom szeptembertől, egy ma­szek kőművesnél. Természe­tesen a több pénz miatt. Megkeresem a havi 4500 fo­rintot, bár sokkal megeről- tetőbb munkát végzek majd, mint az építőipari vállala­tok munkásai. Mégis szíve­sen vállalom, csakhogy gyor­sabban jussak előre. Nem mindenki ért egyet vele, ő azonban hajthatat­lan. S azzal érvel, hogy a választás mindenkinek egyé- 1 ni joga. Az igazsághoz az Is hoz­zátartozik: egyikük sem mond le a továbbképzésről, s a szakmunkás-bizonyít­ványt csak egy állomásnak tekintik. Erre utal Kocsorák László: — Itt, az intézetben Is működik a szakmunkások szakközépiskolája: ide je­lentkezünk majd, mert az érettségi nélkülözhetetlen ahhoz, hogy lépést tartsunk az idővel, az egyre gyara­podó ismeretekkel. Persze, azért a munkapadhoz hűek maradunk. Fiatalok, a ma szülötted, látják a jelent, s ebből ki­indulva tervezik jövőjüket. Biztató, hogy nemcsak a maguk hasznára, hanem mások javára is... ta, hol a helye. Huzafius és internacionalista kötelezett­ségüknek tartották, hogy ott, ahol vannak, azonnal bekap­csolódjanak a nácik elleni küzdelembe. A legtávolabbi földrészen. Amerikába szakadt magyar­jaink — köztük Bartók Béla, a kiváló zenetudós. Tamás Aladár irodalmár, Vámbéry Rusztem politikus és híres ügyvéd — szervezik az fiszak-Am erika földjén élő magyarok antifasiszta front­ját. E gondolat legfőbb pro­pagálója a kanadai magya­rok haladó lapja, a „Kana­dai Magyar Munkás”, Mexi­kóban pedig a „Szabad Ma­gyarság”. Angliában Károlyi Mihály, a polgári demokra­ta forradalmár köré tömörül­nek legjobbjaink, akinek erőfeszítése nyomán 1944. áp­rilisában — a különböző magyar pártállású és világ­nézetű antifasiszta csoportok egyesülésével — megszüle­tett a Londont Masvar Ta­nács. Károlyi Mihály és a tanács minden rendelkezésé­re álló eszközt — rádiót, új­ságokat, szerteágazó kapcsom Pécsi István Pintér István* FEMETEK* MAGYAR m nomm uumállís *1 TÖRTÉNETÉBŐL __ (Befejező rés».) A maquisok között Csipkerózsika a GyermeksTir'-árban Nagy siiterrel vendégsze­repeit Eperben, a Hámán Kató Űttörőházban az Álla­mi Déryné Színház társulata a Csipkerózsika című mese­játékkal. A Gyermekszínház programjában szerepelt két vasárnapi előadást több mint nyolcszázan nézték vé­gig nagy érdeklődéssel, köz­tük a több mint háromszáz bérletes. Csongrádi Mária Jászai- díjas rendezésében bemuta­tott Csipkerózsilm az egri gyermekszínházi évad ötödik előadása volt. Képünkön: részlet az előadásból. (Fotó: Szántó György) A Heves megyed Levéltár közleményeinek harmadik kötetét vette kezébe ezen a héten az olvasó. A kötet szerzői ez alka­lommal is a megye és ezen belül is Eger egy-egy his- tóriailag érdekes korszaká­val foglalkoznak, eseménye­ket írnak le, a levéltári anyagokat lelkiismeretesen az oknyomozás és a teljes hűségre törekvés szempont­jait figyelembe véve dolgoz­zák fel. A kötet bevezető tanulmá­nyát Kovács Béla írta, a Liber Sancti Joannis-róL Ez az okmánygyűjtemény az egri püspökség és káptalan birtokviszonyairól számol be. minden bizonnyal nagyon sok adatot még a középkor­ból hozva át a XVI. és XVII. századi írásos emlék­be. Érvekkel támaszt ja alá a szerző azt a megállapítását, hogy a Liber 1571. novem­ber 17. előtt keletkezett. Ez a napi dátum talán furcsá­nak tűnik egy ilyen megál­lapítás kapcsán, de hát szá­munkra már ebből az időtá­volságból az még furcsább­nak tűnik, hogy az egri szőlők jelentős része akkor a különböző nevű oltárok­nak a nevén, címén egyházi javadalmakat jelentettek. És egy ilyen viszonylag békés könyv kapcsán felnyílik az egész kor, kontrasztjaival, a hitújítás szinte megállítha­tatlan folyamatával, tekinté­lyével, politikai és gazdasá­gi harcaival. És ezen az sem segített az adott történelmi szakaszban, hogy Verancsics püspök mekkora hatású sze­mélyiség volt, és hogyan tar­tozott ő Becshez. Szecskó Károly először vállalkozik dolgozatában ar­ra, hogy a Heves megyében Archívum 3. működő nemzeti bizottságot az 1945—46-os évek Heves megyei politikai, gazdasági és szerveződ összetevői kö­zött a megfelelő helyre ál­lítsa, jelentőségüket a meg­maradó iratok fényében be­mutassa. Gazdag kutatási anyag került itt vizsgálat és rendszerezés alá. Haszna több irányú azon kívül, hogy a felszabadulási évforduló ünnepi tartalmát is elmélyí­ti. Sugár István megint érde­kes egri témával foglalkozik,, A Magyar Országos Levél­tárban. jutott hozzá ahhoz az összeíráshoz, amely Eger­ről a Neoaqustica Commis­si e számára készült. Bemu­tatja a településrétegződés szerint akkor hét részre osztható várost, ismerteti a jellemző adatokat a hajdúk, a polgárok, a nemesek, a rácok és az új-keresztények egykori városát, Egert. Az akkori lakáskultúra bizony siralmas, az egy szobából álló lakások a nagy kert lá­bában nem ritkák és az összeírásban csak mutató­nak találni négyszobás la­kást, a jómód nyilvánvaló bizonyítékaként. Nemes Lajos, az egri sző­lőm unkások napszámbére a XVIII. század első felében című írásában visszapillant az egri monokultúra kiala­kulására és a vizsgált idő­szak napszámbérét vizsgálva vonja le logikus következte­téseit. Ugyancsak a XVTTI. szá­zadban kutat Lénárt Andor. Leírja az egri parasztok megmozdulásának esemé­nyét és okait, miért és ho­gyan szabadították ki a ki­lenc rabot az egri vár töm- löcéből 1792. január 7-én a> egri szegények. Nincs oko­zat ok nélkül! Ha a sze­génység fenekedni mert, an­nak nagy jogtalanság adta az indítást. A földesúr. a nagy egri építkező Eszterhá- zy püspök a Becs által is megadott jogot vette el az egriektől: a szabad bor-mé­rés jogát. Meg aztán az is nagy serelem volt, hogy az erdőből az olcsó korhadt fát a püspök nem engedte be aa egri piacra, ennek megszer zésétől a szegénység elesett így nyúltak a nyilvánvaló lázadás fegyveréhez. Ellehet képzelni a magisztrátus helyzetét, hiszen a két tűz közé szorulva kellett meg­oldania a csomót. De a nép sem a fertálymestemek, sem a bírónak nem engedelmes­kedett. Akkor ez a megmoz dulás fellobbanás leheteti csupán, de az akták őrzik z kihunyt szenvedélyeket éí az igazság keresését. Kilián István egy 1781 -bő származó egri színlapról ír Lőkös István a filológw szorgalmával nyúl ahhoz < kérdéshez, mikor születet Eger nagy szülötte, Bródj Sándor. Cs. Varga István írt re cenziót E. Nagy Sándor Re menyik-köt étéről. Az értékes kutatási anya­gokat Iványi Sándor Hév« megyei történeti irodalmár c* szóló bibliográfiája egészít tó, A Heves megyei Levéltár közleményeinek harmadil kötete nemcsak a kutatók­nak, a közönségnek is élve zetes és hasznos olvasmány (farkas) latot — felhasználva azon dolgozott, hogy megértesse a külföldön, s főként itthon élő magyarokkal: nincs más választás, csak az elszánt küzdelem a nácik és csatló­saik ellen. Magyarország jö­vője csak akkor biztosított, ha az a Szovjetunió és a de­mokratikus államok barát­ságára, a Duna-medence né­peinek összefogására és az ország demokratikus megúj­hodására épül. Franciaországban különö­sen sok — mintegy 25—30 ezer — magyar élt, köztük tekintélyes számban kommu­nisták. Közülük százak har­coltak már spanyol barikádo­kon és amikor 1940-ben, Franciaországra rontott a hitleri fenevad. háromezer­nél is több magyar fogott fegyvert és ott küzdött az 1., 2., és 3. „Volontaires Etran- gers”, a külföldi önkéntesek menetezredeiben és más ka­tonai egységekben a francia hazafiak oldalán. Franciaország kapituláció­ja után sem tették le a fegy­vert. A Comission de la Main d’Genoré Immigré, röviden MOI irányította a magyar el­lenállók munkáját Is, amely már 1941-ben csatlakozott a Franc Tireurs et Partisans Francaiais, az FTP fegyveres csoportjaihoz. 1943 nyarán létrejött a franciaországi ma­gyar antifasiszta csoportok közös, egyben önálló szerve­zete. a Magyar Függetlensé­gi Mozgalom. Lapja, a Ma­gyar Szemle így írt: „Fran­ciaországi magyar! Egy pilla­natig se felejtsd: neked is segítened kell! Ha támoga­tod a francia nép Hitler-el- lenes felszabadító harcát, saját magad és hazád sza­badsagáért, függetlenségéért Is cselekszel!” A rendelke­zésre álló adatok szerint mintegy ezerre tehető azok­nak a magyaroknak a száma, akik szervezett formában vettek részt a francia nép ellenállási mozgalmában. Ezen túl sokan voltak olya­nok is, akik illegális felada­tokra nem vállalkoztak, de erkölcsileg, anyagilag Is tá­mogatták a mozgalmat. Az MFM 1944 nyarán már 70 csoportot egyesített. Pá­rizsban több mint 20 cso­portot készített fel a szerve­zett fegyveres felkelésre. A magyarok ott voltak minde­nütt — Párizsban és környé­kén, az észak-franciaországi bányavidéken, éppúgy, mint a déli zónában. A párizsi munkások fegyveres felkelé­sében — egyes források sze­rint — 300 magyar vett részt. 119 magyar antifasiszta esett el a francia maquisok olda­lán. Köztük volt a Petit Jean néven ismert Weisz János, Boczor József. Elek Tamás, Békés Imre, akiknek sírján Franciaországban ma is min­dig friss a virág. A Belgiumban élő magya­rok mindjét a háború kezde­tén bekapcsolódtak az ellen­állásba. Illegális magyar csoportok alakultak Brüsszel­ben, Antwerpenben. Illegális magyar nyelvű lapjuk, a Sza­badság jelmondata: „Halál a fasiszta megszállókra!” 1941. szeptemberében a belga par­tizánhadsereg keretében — mintegy 50 főből álló — ön­álló magyar század alakult, legendás hírű parancsnokai a mártírhalált halt Löwen- wirt Miklós, akit — posthU- mus — a Lipót-rend tiszti keresztjével tüntettek ki és Molnár István voltak. Szá­mon robbantás, kézigránáton támadás mellett te legismer tebb akciójuk az 1943. feb ruár 8-án a Saventhem és ; Sterrebeek közötti pályasza kaszon haladó német katona szerelvény felrobbantás; volt. Ennek során 300 fasisz ta lelte halálát, vagy sebe sült meg. A század legtöbi tagja — vezetőihez hasonlóai —■ a fasizmus elleni harc hő sl halottja lett. Rajtuk kívü még mintegy 150 magya vett részt a belga ellenállá küzdelmeiben. Magyarok harcoltak Algír ban te, Dániában, Tlyllao szigetén találkozunk magya antifasisztákkal, de ott te táljuk őket az olasz ellenéi lök között is ★ Magyarországon. — min cikksorozatunk te mutatta az ellenállási mozgalom las san fejlődött és a nácik két szeri beavatkozása is szere pet játszott abban, hogy nen jutott el a fegyveres felkélé sig. A Szovjetunió, a Vörö Hadsereg szerepe ennél fogv hazánkban sokkal nagyobk mint a többi Duna menti or szágban. A szovjet csapató nem csupán a fasiszta meg szállókat űzték ki, hanem magyar fasizmus elnyom szerveit is szét kellett zúz niuk, hogy felszínre hozzá a dolgozó osztályok azo forradalmi energiáit, amelye az ellenállás során nem tud tak teljesen aktivizálódni, i nemzeti ellenállás kibonta kozása, a forradalom bels feltételeinek megérlelőd és egyrészről. másrészről Szovjetunió felszabadító kül detése tette lehetővé az ú; népi demokratikus Magyar opeaák mqgezületá#. é >

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents