Népújság, 1975. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-28 / 50. szám
Offenzív vetőmagok A tanácsi vb-ülésekrő! jelentjük: Tovább javult Hatvan betegellátása — Kitüntetések adományozásáról döntöttek Egerben — Gyöngyös igénye új könyvtár Csütörtökön , délelőtt ülést tartott Hatvan Város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága és az idei közművelődési terv, valamint a tanácsszervek munkájának törvényességi helyzetéről folytatott vita mellett elemezte az egészségügyi osztály tevékenységét. E téma kapcsán ki kell emelnünk, hogy a párt XI. kongresszusának irányelveiből eredően több fontos feladat megoldását tűzte maga elé a tanács szakigazgatási szerve. Az ipartelepek vezetőivel folytatott egyeztetés alapján fejleszteni kívánják az üzemorvosi szolgálatot. Az általános orvosi körzetekben alaposan feljavítják a rendelők szakmai, tárgyi feltételeit. amivel felszámolható a párhuzamos orvosi ellátás, valamint a betegek felesleges küldözgetése. Figyelmet fordít az osztály a nyugdíjasok jobb ellátására is, tekintettel élettani sajátosságaikra. Külön szólunk az egészségügyi osztály azon törekvéséről, amely a szociális célkitűzések érdekében történik. Fejleszteni fogjál« kapcsolatukat a társadalmi és tomegszervezetekkel, hogy minél jobb eredménnyel járjon Hatvanban, továbbá a város környéki községekben a családvédelmi, egészségügyi felvilágosító munka és az alkoholizmus elleni küzdelem. ★ Dr. Varga Jánosnak, 1 az egri városi tanács elnökének vezetésivel csütörtökön rendkívüli ülést tartott Egerben a testület végrehajtó bizottsága. A tanácskozás részt- 1 vevőd két témáról ejtettek szót. Kozmáry Györgynek, a tanács termelésellátás-felügyeleti osztálya vezetőjének előterjesztésében először meghallgatták, maid megvitatták azt a tanácsrendelet-tervezetet, amely a vásárokról és a piacokról intézkedik. Azután dr. Varga János ismertette azokat a javaslatokat, amelyek a díszpolgári cím, a Pro Agria plakett, valamint a Felszabadulási emlékplakett adományozására vonatkoznak. A rendkívüli végrehajtó bizottsági ülés résztvevői az előterjesztéseket elfogadták, majd javasolták, hogy az említett két napirend anyagát bocsássák vitára a mai, pénteki városi tanácsülésen is. ★ Művelődésügyi napirendeket tárgyalt a Gyöngyösi Város) Tanács V. B. tegnapi ülésén Berenyi József tanácselnök irányításával. A városi könyvtárhálózat: munkájáról Fejes János, a művelődésügyi osztály vezetője számolt be. Bár sokat fejlődött a könyvtárhálózat az utóbbi időben Gyöngyösön, ezeket az előrelépéseket mégis az átmenetiség jellemzi. Sem a központi könyvtár, sem ennek kihelyezett fiókjai nem felelnek meg hiánytalanul a követelményeknek. Gyöngyösnek szüksége volna az érvényes normák szerint egy B-típusú közkönyvtárra, aminek megépítésére azonban belátható időn belül nem kerül sor. 'A meglevő feltételek is alkalmasak azonban arra, hogy a párt fel özművelődési határozatát eredményesen szolgálhassák a könyvtár dolgozói. Ezután a mozáüzemi vállalat igazgatója, Pók Lajos tájékoztatta a vb tagjait a városban működő filmszínházak tevékenységéről. A statisztikai adatok egyértelmű fejlődést bizonyítanak mind a filmek látogatottságára, mind a hatékonyságra vonatkozóan. Elhangzott a fejlesztési tervek között, hogy az új művelődési központban művészmozi, a régi művelődési házban mesefilmszínház, míg a déli városrészben klubkönyvtárral együtt egy új mozi kialakítása szerepel, ha ezekben a törekvéseiben a városi tanács támogatja a moziüzemi vállalatot. Túl az üzleten... Egy hónai* megtakarítás A Testvériség gázvezeték magyarországi szakaszának a szovjet határtól Leninvárosig befejezték a csövek fektetését, hegesztését és szigetelését. A szovjet vezetéképítők jelenleg hat helyen a szakaszoló állomások építésén, a gázvezeték gömbcsapjait szerelik. A SZAJUZZAGRANGAZ dolgozói az MSZMP XI. kongresszusa tiszteletére vállalták, hogy a munkát március 31. helyett március 1-re befejezik. Vállalásukat teljesítik és március elején ünnepélyesen átadják a Testvériség gázvezeték magyarországi első szakaszát és ezt követően hozzálátnak a második szakasz építéséhez. (MTI Foto — Balogh P. László.) Üdítő ital 61 millióért Ötéves jubileum — 30 napi nyereséggel NAPJAINKBAN egyre általánosabbá válik a termelőszövetkezetek és az élelmiszeripari vállalatok közötti üzleti kapcsolat. Heves megyében a kölcsönös előnyök alapján álló partneri kapcsolatok kialakításában évek óta élen jár az Eger—Gyöngyös vidéki Pincegazdaság. Jelenleg 126 termelőszövetkezettel van szerződéses kapcsolatuk, melyek közül több öt, sőt, tíz évre szól. Ezek az említett üzemek megyénk határain túl, a szomszédos Bonsod-Abaúj-Zemplén. továbbá Szabolcs-Szatmár, Haj- dú-Bihar és Nógrád megyei gazdaságokra is kiterjednek. A partneri együttműködés érdekessége, hogy nemcsak közvetlenül a termelésre és eladásra vonatkozik, hanem ennél lényegesen többre is. Ahogy arról Váradi János, az Eger—Gyöngyös vidéki Pincegazdaság főmérnöke részletesen beszámolt, a napokban tartott országos an- kéton. Elmondta, hogy a pincegazdaság évek óta komoly erőfeszítéseket tesz a korszerű borgazdálkodás megteremtésére, és a tabasztalato- kat igyekeznek közzétenni, hogy az üzemi szakemberek is minél jobban megismerjék és hasznosítsák. Ebben a tevékenységben elsőrendű szerepe van a folyamatos , szaktanácsadásnak. Miután a pincegazdaság a szövetkezetekben termelt szőlő mintegy 95 százalékát felvásárolja, így fontos feladatuknak tekintik, hogy a partnereket rendszeresen ellássák termelési tanácsokkal. Erre szolgálnak az újszerű Írásos kiadványok, amelyeket rendszeresen eljuttatnak a szövetkezeteknek. Ezekben a füzetekben legutóbb például a kormányprogram áltql ösztönzött, korszerű magas művelésű szőlőtelepítésekről és a nagyüzemi növenyvede- lemröl volt szó. Február közepén pedig a pincegazdaság egerszóláti mintaüzemében 31 szövetkezet 81 szőlész-borásza vett részt azon a bemutatón. ahol a legújabb metszési módokat szemléltették. A PINCEGAZDASÁG szakemberei rendszeresen részt vesznek a termelőszövetkezeti borgazdasági létesítmények tervbírálatán, az új szőlőtelepítéseknél pedig a fajták kiválasztásánál. Ilyen volt például az egri, az ostorosi, az andonaktályai és a visontai borgazdasági beruházás megvalósítása, vagy a verpeléti és ostorosi szőlőtelepítés, melyekben1 a pincegazdaságiak is aktívan közreműködtek. A szaktanácsadást a korszerű eljárásokkal készített fehér és vörös borok értékesítésénél is épp oly fontosnak tartják, mint a termelésnél. Ezt szolgálják a különféle árubemutatók, melyeket részben a termelőknek mutatnak be azzal a céllal, hogy szemléltessék, hogyan is készül az üde, szölőillatot őrző debrői hárslevelű, a leányka, vagy a muskotály. Másrészt pedig a vendéglátóipari szakembereknek, akik eladás előtt az egyes borok tulajdonságait ismertetik. Elmondják és bemutatják, hogy A nehézipar kulcsüzemeinek államosítását követelő nyilatkozatnak több százezer budapesti dolgozó tömegtüntetése adott nyomatékot. Csakhamar a Kisgazdapárt demokratái, élükön Dobi Istvánnal, Szintén nyilatkozatban hangoztatták, hogy egyetértenek a munkáspártokkal és a Nemzeti Paraszt- párttal. Ily formán a Kisgazdapárt reakciós szárnya elszigetelődött, vereséget szenvedett. De a nehéziparért folyó harc ezzel még korántsem fejeződött be. A nagytőkének vissza kellett vonulnia, de miközben az MKP minden erejét a stabilizáció, a forint megteremtésének és megszilárdításának feladatai kötötték le, ismét lélegzethez jutott é^ ellentámadásba ment át. A támadás kerülő úton indult, a cél az államosítás hitelének lerontása volt. E végből sorozatos cikkekben az állami szénbányászatot igyekeztek hamis színben feltüntetni, majd a Kis Üjság több vezércikkben a demokrácia államosítási politikáját rágalmazta. Ennek ellenére a kormány kiküla különböző ételek mellé milyen bor való. melyiket célszerű felszolgálni. Ezzel a fogyasztói ízlést is formálják. A SZAKTANACSADAS- BAN, a jó partneri kapcsolatok kialakításában már eddig is komoly eredményeket ért el az Eger—Gyöngyös vidéki Pincegazdaság. Ezt a továbbiakban szeretnék még gyümölcsözőbbé tenni. Erre szolgálnak azok az újabb törekvések, melyek egyike a tudományos alapokon nyugvó laboratóriumi talaj- és levélvizsgálatok a szövetkezetek részére. Ezzel a tudatos tápanyag-utánpótlást kívánják elősegíteni a közös gazdaságok szőlőültetvényeiben. Ezenkívül az idén újabb nyomtatott füzeteket bocsátanak majd a mezőgazdasági üzemek rendelkezésére, melyekben a szőlőtermelés, a borászat modem eljárásait ismertetik. Mentusz Károly II. Harc a nehéziparért dött a nehézipari üzemekhez vállalatvezetőket. November 21-én Vas Zoltán, az MKP megbízásából kijelenti, hogy „a nehézipari nagyüzemek állami kezelésbe vételét soron kívül meg kell oldani”. November 23-án a minisztertanács rendeletet ad ki a Nehézipari Központ megalakításáról, ezzel a nehézipar a Weiss bárók kezéből az állam irányítása alá került. Ezzel a nehéziparért folyó harcnak ismét új fejezete kezdődik. Ha eddig a nehézipar irányításának átvételéért, most az állami kezelésbe jutott üzemek termelésének emeléséért, a költségek leszorításáért folyik a küzdelem. A nehézségeket súlyosbítja, hogy a jobboldali szociáldemokraták szabotázsát is le kell küzdeni. Sok bajt okoz a deficit is, amely az 1947-es év egyes hónapjaiban egyenesen a stabilizációt veszélyezteti. Mindezeket a nehézségeket az MKP céltudatos gazdasági politikája és a mögéje felsorakozó, a termelés érdekeit szivükön viselő nehézipari dolgozók együttes műnöt esztendővel ezelőtt töltötték meg az első palackot üdítő itallal a Fővárosi Ásvány- és Jégipari Vállalat gyöngyösi üzemében. Az akkoriban évi 5—6 millió forintos termelési értéket produkáló gyáregység mára „felnőtt”: jelenleg 61 millió forintos termelési tervet tűztek maguk elő az üzem dolgozói. S hogy az ígéretüket valóra is váltják, arra garanciát vállalt a két szocialista brigád, amelynek tagjai — összesen kilencvenketten — műszakonként 30 ezer pákája küzdi le. A magyar nehézipar termelésének, gazdálkodásának alakulása 17 hónappal az államosítás után, élő bizonyítékká válik az államosítás ügye mellett. A NIK, egy héttel az MKP 1947. őszi kormányprogramjában kitűzött idő előtt, le- küzdi a deficitet és 1948. április utolsó hetében így fordul a kormányhoz: ,.1946. decemberében szervezetlen, megfelelő vezetés nélkül álló, hónapról hónapra deficitet mutató, hanyatló vállalatokat vett át az állam. 65 000 fizikai dolgozó termelésének értéke alig haladta meg a havi 67 millió forintot. 1948 márciusában ugyanazokat az árakat alapul véve, 71 000 fizikai munkással a termelés értéke elérte a 166 milliót, magasan túlszárnyalta a hároméves terv előirányzatát. Termelésünk túlhaladta az 1938-as szintet és saját szanálási munkatervünkben a vállalatok elé tűzött előirányzatot is...” A NIK vezetői a deficitmentességet bejelentő sajtó- értekezleten azt is elmondják, mi tette ezeket az eredményeket lehetővé: az állalackot töltenek meg a kellemes aromájú üdítő nedűkkel. Az üzem dolgozói most jubileumra készülnek: először adják át ugyanis a itörzsgárdatagokat megillető emlékplaketteket, illetve a jutalmakat, másrészt az eddigieknél sokkal nagyobb összegű nyereséget fizetnek az idén. A legjobbak között 50 ezer fonrint jutalmat osztanak szét, s 30 napi nyereséget fizetnek a „cola-gyár” dolgozóinak. Nem. Nem arról van szá, hogy olyan vetömagvakat kísérleteztek ki a biológusok, amelyek harcászati műveletekre képesek. A vetőmagok továbbra sem üzennek hadat, nem rombolják le a barikádokat és nem foglalják el az ellenséges hadállásokat. A Vetőmag Termeltető és Értékesítő Vállalat Északmagyarországi Központjának sajtótájékoztatóján csupán az hangzott el, hogy a vállalat , 1973-ban 63 millió forintot könyvelhetett el magának exporttevékenysége után. Az összeg az elmúlt évben 95 millió forintra emelkedett, s ez már magában azt bizonyítja, hogy javult a külkereskedelmi tevékenység. Ha még azt is hozzá tesszük, hogy ezt a többletbevételt úgy érték el, hogy az exportra szállított vetőmag mennyisége csupán két vagonnal emelkedett, akkor már közel járunk ahhoz, hogy megleljük az offenzív vetőmagokat. A helyzet külkereskgdclmi szempontból roppant tanulságos. Az elmúlt esztendőben ugyanis nagy mértékben növekedtek a világpiaci árak, többet kellett fizetnünk ugyanazért a behozott árumennyiségért mint akár csak egy esztendővel ezelőtt. De nem. csupán ez jelentett gondot. A hazai áremelkedés messze elmarad a nyugati piacokon tapasztalt arányoktól, s ennek őszintén örülhetünk. Annak viszont már kevésbé, hogy nyugatra szállított áruinkért is kevesebb pénzt kapunk éppen az említett okok miatt. Ezért hangoztatták és íiO ták le a külkereskedelmi szakemberek annyiszor, hogy romlott a külkereskedelmi cserearány. Azaz a mi áruink deffenzívába vonultak. Es ezért örültem meg annyira az offenzív vetőmagoknak. Azért mert bebizonyítottuk, hogy mi is meg tudjuk keresni azokat a termékeket, amelyeket már nem akarnak nélkülözni partnereink, és ezekkel a termékekkel védekezni tudunk a nyugati piac rohama ellen, sőt támadást is lehet kezdeményezni. Csupán két vagonnal több vetőmagot szállítottunk és 32 millióval többet kaptunk érte. Ne szégyelljük, jogosan és okosan cselekedtünk. Támadtak, védekeztünk, offenzívába mentünk. Remélhetőleg a „harcias” vetőmagvak példáját más külkereskedelmi ágazatok, cégek, vállalatok is követni fogják, s olyan szintre érkezünk el, hogy módszerre módszerrel tudunk válaszolni, és nem is rosszul. — szyA — A nép tulajdonában mosítással járó előnyök. A politikai és gazdasági fejlődéssel, az államosítás kiterjesztésével, a dolgozók mind szélesebb rétegei látják, hogy az országot maguknak építik. A profitért való verseny helyébe, a gyárak közti együttműködés lépett: segítik egymást gyártási tapasztalatokkal, nyersanyaggal, megosztják a rendeléseket és mindegyik üzem a maga vonalán fokozottan rendezkedik be típusgyártásra. A legfontosabb azonban a dolgozók lelkesedése, növekvő munkakedve, munkaversenye. A stabilizáció nemcsak a dolgozók életszínvonalát emelte fel: „stabilizálta” a tőkéseket is. Fokozott élességgel vetődött fel a kérdés: Kinek építjük az országot? A Magyar Kommunista Párt III. kongresszusa ezt felelte: „Nem a tőkéseknek, a népnél« építjük az országot!” A kongresszus után kővetkező hónapokat elsősorban a nehézipar állami kezelésbe vétele vette igénybe. A bankok ellenőrzése még csak program maradt. Antos István pénzügyi államtitkár, 1947 májusi nyilatkozata szerint ,,a bankokra vonatkozó ellenőrzési szabályok több, mint egy fél éve készen vannak, de nem valósultak meg”. Az időközben leleplezett ösz- szeesküvés megmutatta, hogy a harc végsőkig kiéleződött líria. február 28« és az ellenség semmilyen eszköztől sem riad visz- sza. Döntő lépésre volt tehát szükség. 1947. május 9-én, a stabilizációt bejelentő gyűlés évfordulóján az MKP képviselője hangoztatta: „A tizedik hónapban levő stabilizáció tapasztalatai azt mutatják, hogy nem lehet meggyorsítani gazdasági életünk talpraállítását, ha tűrjük a nagybankok harácsolását... A hároméves terv a dolgozók életszínvonalának komoly és gyors emelése pa- rancsolóan megköveteli, hogy hitelgazdaságunkban is létrejöjjön végre az elengedhetetlen tervszerűség, amelynek előfeltétele a Nemzeti Bank és a három nagybank államosítása.” A magyar nagytőke érezte, hogy ez a lépés végzetes csapást mér rá, legfontosabb pozícióinak egyikétől fosztja meg — és azonnal megindította a bankok államosítása ellen a politikai harcot. KŐSZEGI FRIGYES Következik: A REAKCIÓ IGAZI ARCA
