Népújság, 1975. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-27 / 49. szám

Szerda esti külpolitikai kommentárunk: A iószomszédság példája HA NAPJAINKBAN bárhol Európában megkér­dezik: melyik két különböző társadalmi berendezésű államot választ el igazi, jóértelemben vett békehatár, a példák között feltétlenül megemlítik a Magyar Nép- köztársaság és az Osztrák Köztársaság esetét Mond­hatnák úgy is: a szocialista Magyarország és a semle­ges, kapitalista Ausztria között az évek során gyümöl­csöző együttműködés, kölcsönösen előnyös jószom­szédság alakult ki. Ezt példázta dr. Erich Bielka, szövetségi külügy­miniszter négynapos magyarországi látogatása is. Olyan állam képviseletében tárgyalt a magyar poli­tikusokkal, amely hczzánk hasonlóan a békés egymás mellett élés megvalósításáért fáradozik, s az európai kontinens biztonságos jövőjét állította külpolitikai te­vékenysége középpontjába. Egymáshoz tehát rendkí­vül közelálló nézőpont jellemzi a magyar és az oszt­rák államférfiakat, ami a külügyminiszter eszmecse­réiről kiadott közleményben is kifejezésre jut: a külr ügyminiszterek reális lehetőséget látnak arra, hogy rövid időn belül sikeresen befejeződjék az európai biztonsági és együttműködési értekezlet második sza­kasza, s azt követően a legmagasabb szinten sor ke­rüljön a harmadik szakasz megtartására. Azcnos aggodalom csendül ki abból is, hogy a magyar—osztrák tárgyalásokon Európán kívül az enyhülési folyamatot akadályozó két feszültséggóc: Ciprus és a Közel-Kelet is napirendre került Az már a két ország kapcsolatainak hagyomá­nyaihoz tartozik, hogy politikusai minden alkalmat felhasználnak a kölcsönösen figyelmet érdemlő témák megvitatására. Dr. Erich Bielka látogatása a többi között ezt a célt is szolgálta. Kölcsönös elégedettség csendül ki a közleménynek abból a szakaszából, amely a kétoldalú együttműködést méltatja. Okkal, joggal került a közleménybe ez a megfogalmazás: ,a Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság együttmű­ködése zavartalanul fejlődik”, öt év alatt árucsere- forgalmunk mintegy két és félszeresére emelkedett, s a növekedés dinamikusnak mondható — számos fontos kooperációs szerződés jött létre magyar és osztrák cégek között, figyelmet érdemlően fejlődik kulturális értékeink kölcsönös megismerése és idegen- forgalmunk is. A magyar—osztrák párbeszéd újabb fordulója alkalmat adott arra is, hogy fontos egyezmények alá kerüljön oda a két ország államférfiainak kézjegye. A konzuli és, a bűnügyi jogsegélyről kötött szerződés mellett nagy figyelemre méltó az a megállapodás, amely a kiadatásokról intézkedik. JÓSZOMSZÉDSAGI KAPCSOLATAINK újabb fontos állomásaként értékelhetjük az osztrák külügy­miniszter látogatását Hatása majd nemcsak Buda­pest és Bécs, hanem a kölcsönös érdekeken alapuló európai együttműködéshez is bátorító példát nyújt. A tervezettnél jobban fejlődik a KGST országok áruforgalma < < Egy kairói barátom, aki ­nek sokat adok a vélemé­nyére, azt. mondta, hogy íszmailia volt a legszebb a Szuezi-csatorna varosai kö­zül. Utoljára az 1967-i hábo­rú előtt látta, emlékezeté­ben a békebeli íszmailia ke­pét őrizte meg Erre utal a múlt idő használata, s arra, hogy a lerombolt, kiürített város hét éven át tetszha­lottként várta az újjászüle­tést, a feltámadást. Számomra viszont kihalt szellemváros volt íszmailia: a háború, a kegyetlenség, a pusztítás megtestesülése. Láttam az 1967-1 izraeli tá­madás nyomait, a két évvel ezelőtti háború friss sebeit, de csak most először talál­kozhattam a béke Iszmail iá­jával. A halottaiból feltá­madt, újjászületett várossaL A kétszázezer lakosú Isz- mailia újra él. Szj/nte a cso­dával határos módon, ' né­hány hónap alatt teremtette újjá önmagát. S valóban szép* talán a legszebb a csatorna menti varosok kö­zül. Bíznak a békében Amikor legutóbb itt jár­tam, még gránát- és bomba- tölcsérek tátongtak az ut­cák kövezetén. Kidőlt fákat, lámpaoszlopokat kerülget­tünk. Az Iszmailia-csatornán átívelő hidak maradványai dermedten meredtek a sem­mibe. A vasúti sínekre vas­tag rozsdaréteg rakódott, a talpfák közét térdig érő gyom verte fel. S bár itt lé­nyegesen kisebb pusztítást végzett a háború, mint Szu­ezben, mégis ritka az olyan ház. amely, sértetlenül vé­szelte volna át a légitáma­dásokat, a tüzérségi belövá- seket, gépfegyvjersorozato­Az 1971—74-«« eredmé­nyek alapján már most el­mondható, hogy az év végé­ig teljesülnek, vagy túltel- , jesülnek a Magyarország és szocialista partnerei közötti hosszú lejáratú megállapo­dások célki tűzéseL A terve­zettnél is gyorsabban fejlő­dik az áruforgalom, bővül a kooperáció, gyorsul a szako­sodás folyamata. A kétoldalú együttműkö­dés eddigi eredményeiről, az idei feladatokról a KGST- tagországok budapesti ke­reskedelmi tanácsosaitól ér­tesültünk. Mint az elmondottakból — többi között kiderült: Ma­gyarországnak változatlanul a Szovjetunió a legnagyobb kereskedelmi partnere. A két ország közötti árucsere-for­galom az idén 11 százalék­kal nő, s így meghaladja a két és fél milliárd rubel értéket. A szovjet exportban a legfontosabb és legna­gyobb tételek a nyersanya­gok és az energiahordozók. A magyar vállalatok első­sorban közlekedési eszközö­ket és berendezéseket, így 5200 IKARUS-autóbuszt; a Zsiguli-kooperáció keretében különböző részegységeket, továbbá a szovjet gyártmá­nyú autóbuszokhoz, teher­járművekhez 24 ezer Rába- hátsó hidat szállítanak. Az NDK és hazánk közöt­ti kölcsönös áruforgalom ér­téke az idén 10—15 száza­lékkal haladja túl a tava­lyit. A német vállalatok a legtöbbet a közúti jármű­vekből, a különböző mező- gazdasági gépekből szállít­ják, de az utóbbi időben egyre több automatizált tex­tilipari é6 nyomdaipart be­rendezést is exportálnak a magyar rekonstrukciós prog­ramok megvalósításához. Ma­gyarország főleg ugyancsak közúti járműveket, mezőgé­peket, valamint elektrotech­nikai berendezéseket,.. mű­szereket és — a szakosítás keretében — számítógépeket szállít. A legutóbbi megállapodás értelmében az idén Cseh­szlovákia 30 százalékkal na­gyobb forgalmat bonyolít le hazánkkal, mint a hosszú le­járatú megállapodás keret­száma. Elsősorban erőművi berendeléseket, szerszámgé­peket, textilgépeket és más beruházási javakat szállít magyar partnereinek. Emel­lett bővíti a fogyasztási cik­kek exportját is: így 15 ezer Skoda személygépkocsi, sok hűtőgép és híradástechnikai berendezés érkezik hazánk­ba. Hazánk többek között bauxitot, és aluminium fél­készterméket műszereket hátsó hidakat, élelmiszere­ket és más fogyasztási cik­keket exportáL Lengyelország és hazánk között az idén mintegy nyolc százalékkal nő az árucsere­forgalom. Importunkban je­lentősek a koksz-, kőszén-, és kénszállítmányok, de az utóbbi időben a lengyelek szállításaiban megnöveke­dett a gépi berendezések részaránya a személy- és te­hergépkocsik, közszükségleti cikkek mennyisége is. Ha­zánk a gépeken kívül főleg timföldet kőolajterméket ex­portál. Bülgária különböző anyag- mozgató gépek hagyományos szállítója, továbbá szer­számgépeket vasúti kocsi­kat és építőelemeket expor­tál hazánknak. Ugyanekkor a magyar ipartól közúti jár­műveket élelmiszer-feldol­gozó vonalakat, vendéglátó- ipari berendezéseket. A román exporttételek között személy- és teher­gépkocsik, szerszámgépek, élelmiszeripari berendezések, vasúti vagonok. Diesel-moz­donyok szerepelnek az évi 200 millió köbméter gáz mellett Magyarország és Mongólia között a forgalom megtíz­szereződött az első megálla­podás óta, s az idén további 12—13 százalékkal nő. Mon­góliából mosott gyapjú, kas­mír anyag, különböző más állati termék, va.amint bőr­konfekció áru érkezik, míg a magyar ipar új gépeket, berendezéseket exportál és szerel fel a korábban ma­gyar segítséggel épült mon- góliai gyárakba. Az idén az összforgalom értéke Kuba és hazánk kö­zött már mintegy három­szorosa az 1970. évinek. A távoli országból főleg gép­ipari berendezések, alkatré­szek, távközlési berendezé­sek. mérlegek, gyógyszerek és alapanyagok iránt növek­szik az érdeklődés, mig ha­zánk elsősorban cukrot és nikkelt importál Kubából. ÜTO'Síyaborlat — törökök nélkül Ankara NATO-képviselője Brüsszelben közölte, hogy Törökország nem vesz részt a tavaszi Wimtex-hadgya­korlaton. A török nagykö­Giecsko Indiában Grecsko marsall szovjet honvédelmi miniszter India északi részében megtekintet­te az indiai fegyveres erők egyik alegységét és repülő magasabb egységét, majd visszatért Delhibe és folytat­ta tárgyalásait Szvaran Szingh hadügyminiszterrel. A baráti légkörben lezajlott tárgyalásokat közös közle­mény elfogadásával zártak le. Turistaként Iszmaüiában Q'Nwism február 37« »csütörtök kai. A legmegdöbbentőbb azonban az volt, hogy üre­sen, lakatlanul, csukott spa- lettákkal, bedeszkázott ab­lakokkal álltak a házak. Se­hol egy lélek. Most minden más. Simára foltozott aszfaltútól! gurul a gépkocsi. A fasorok gömb­koronái, a parkok szabályos­ra nyírt díszbokrai, az üde­zöld pázsit, a vidám színű virágok nemcsak a vissza­tért életről árulkodnak, ha­nem arról is, hogy az itteni emberek még jobban szere­tik a városukat, mint a kényszerű száműzetés előtt. A fasorok, a kertek zöldje — ez volt íszmailia leg- irigyeltebb büszkesége. i Bármerre indulunk, az ut­cákon keleti elévenséggel lüktet az élet Kinyitottak az üzletek, a boltok. Nagy a forgalom a pékeknél, a henteseknél a zöldség- és gyümölcsárusoknál, s kapós a hal a piacon Különösen sok a dolguk az asztalosok­nak, akik nem győzik javí­tani a megrongálódott ajtó­kat ablakokat bútorokat. Az ékszerésznél esküvői ajándékokat vásárolnak egy szemérmesen piruló meny­asszonynak. Az amúgy is zsúfolt utcákat hirtelen el­árasztják a mindenféle ko­rú iskolások, vége a tanítás­nak, hazafelé iparkodnak. A pályaudvarra fényesre ko­pott síneken gördül be a kairói személyvonat. A hosszú és kimerítő vá­rosnézés után betérünk az egyik kávéházba. Miközben a finom, forró teát kortyol­gatjuk, idős férfi telepedik mellém. Nyugdíjas tanár, m!r»t kiderül. Amikor meg­kérdezem tőle. hogy Itt volt-e a háború idején, visz- szakérdez: — Melyik háborúra gon­dol? Én minden háborút itt éltem át Az 56-ost a 67- eet es a 73-ast is. ■— Mindenki visszajött már? — Igen, nagyon kevés ki­vétellel. — Nem jártam itt a há­borúk előtt, de ügy képze­lem, a mostanihoz hasonló lehetett a város. Ilyen ele­ven és békés. — Pontosan ilyen volt. Leszámítva, hogy a- város peremén, a Timszah-tó part­ján, a Szuezi-csatorna felé eső oldalon akadnák még romos , épületek. És a Sínai- félszigetre vezető hidat sem építettük még újjá. Arra is sor kerül nemsokára. Mert bízunk benne, hogy most már béke lesz. Közijén újabb beszélgető- társ csatlakozik hozzánk, egy gazdálkodó, a Nílus-del- ta egyik falujából tért visz- sza. Nagyon boldog és re­méli, hogy most már sem­mi sem zavarja meg békés életüket és munkájukat Mi­kor búcsúzni próbálunk, vá­ratlanul meghív bennünket, ebédeljünk együtt a család­jával. Udvariasan, időhiány­ra hivatkozva hárítjuk el a kedves meghívást A SzuezUcsatcrnánál S elindulunk a Szuezi-csa­torna felé. A varos szélén egy katonától kérünk útba­igazítást. Magyarázkodás he­lyett beszáll a kocsiba, s el­kísér bennünket a legköze­lebbi pontonhidhoz. Az őrt álló katonák barátságos kéz­fogással üdvözölnek bennün­ket, s azt is megengedik, hoev besétáljunk a hídon a csatorna közepéig. A túlsó part. a Bar Lev-vonal meg­tekintéséhez mar engedély­re lenne szükség. Az a helyzet ugyanis, hogy ezúttal, első ízben tu­ristaként jöttem Iszmailiá- ba, mindenféle engedély nél­kül. Üjév óta megindult a turisták áradat* Ssuezbe, Tszmailiába és Port Szaidba. A Szuezbe utazók némi utánjárással engedélyt kap­hatnak arra is, hogy át­menjenek a Sin ai - félsziget - re. (Valamivel előbb újra megnyitották a külföldiek előtt az Alexandriába és Fajjumba vezető sivatagi utat.) Az engedély nélkül utazgató turisták a saját szemükkel láthatják, hogy a csatorna menti városokban lendületesen folyik az újjá- ( építés. S ami ennél is több: láthatják, hogy a kitelepí­tett lakosság nagy része visszatért eredeti otthonába. Mindezek a legékesebb nyi­latkozatnál is meggyőzőbben bizonyítják, hogy Egyiptom valóban békét akar, annyi háború után tartós békére készük Kérdés, hogy Izrael elfo­gadja -e a béke kihívását. Szadat elnök azzal indokol­ta a csatorna menti városok újjáépítését és a lakosság visszatelepítését, hogy ezen­túl Szuezt, Iszmailiát és Port« Szaidot a hátország részé­nek tekintik. Az aknáktól, hajóroncsoktól megtisztított Szuezi-csatorna újramegnyi- tásáról azonban csak akkor lehet' szó. ha az-izraeli csa­patok újabb területeket ad­nak fel a Sinai-félszigeten; ha a fontos nemzetközi ví­zi út kívül esik az izraeli m összehordó ágyúk lőtávo­lán. Tszmaflia türelmetlenül várja a biztató fordulatot, amikor újra megindul az élet a kikötőben, a hajó­gyárban, a hajójavító só­lyákon. S bizonyára ez a «•eminy hevíti Rmokat a meg­késett visszatérőket is. akik­ké az omz-teütou találko­zunk. akik bútorokkal, ba- tvukkal megrakott teherau­tókon robognak a város fe­lé Bőé? Sándor ▼et közlése szerint a kor­mány nem azért döntött így, mert az Egyesült Álla­mok felfüggesztette a fegy­verszállítást Törökországnak, hanem mert Görögország megtagadta tőle az átrepü- lés jogát az Égéi-tenger fö­lött. „Ez az első alkalom, hogy Törökország nem vesz részt a térségünkben folyó NATO-hadgyakorlaton” — hangoztatta a nagykövet. Haig tábornok, az Európá­ban állomásozó NATO-csa- patók főparancsnoka márci­us 3-án látogatást tesz Tö­rökországban. Szovjet—iráni gazdasági együttműködés MOSZKVA: Moszkvában kedden, veget ért a szovjet—iráni gazda­sági együttműködési állandó bizottság hatodik ülésszaka. A tanácskozáson a többi kö­zött megállapodás született arról, hogy a két ország kö­zötti kereskedelmi forgalmat a következő öt év folyamán az eddigi 1 milliárd dollár­ról 2,5 milliárd dollárra emelik. A tárgyalásokon résztvevő iráni delegációt fogadta Alekszej Koszigin, a Szov­jetunió Min isztertanácsának elnöke. A találkozón meg­vitattak a szovjet—iráni kapcsolatok problémáit, v& lamint az iráni sah 1974-es moszkvai látogatása alkai- • mával létrejött megállapodá­sok teljesítését Husáng Anszan iráni gaz­dasági- és pénzügyminiszter, az iráni küldöttség vezető)«: az Izvesztyija munkatársa nak adott nyilatkozatában- elmondotta, hogy a Srov jetunió segítségével sikerrel folyik az isfahani kohászati kombinát kibővítése; a ter­vek szerint a kombinát tér* melése a jelenlegi évi 60t> ezer tonnáról 8 millió ton­nára fog emelkedne Az országaink közötti együttműködés egyik új for­mája az iráni műszaki szak emberek felkészítése—.foly­tatta nyilatkozatát Anszan — A Szovjetunió segítségé­vel már több mint húsz ok­tatási intézményt létesítet­tünk, amelyekben, .eddig több ezer szakembert. jkéKOtettek.y. fel. V • v -r* képtávirúnkon érkezett Olaszországban szerdán egésznapos sztrájkba léptek a közalkalmazottak. Képünk: Bruno Storti, a keresztényde­mokrata szakszervezeti szövetség, a CISL főtitkára egy ró­mai nagygyűlésen mondott beszédet. A görög kormány amnesztiában részesítette Szpirosz Rlazakisz és George Tzombanaktsz krétai partizánokat, akik a görög háború, azaz huszonhat esztendő Óta Illegalitásban éltek a hegyekben. Képünkön: Blazaklsz nyilatkozatot ol­vas fel az újságíróknak. Mellette társa, Tzombanaktsz itt (Népújság telelői« — MTI—Káé I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents