Népújság, 1975. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-27 / 49. szám

FäULtlHttjHl, sUiuyutica! Egy történelmi korszak tanulságai Szocialista országok tudományos akadémiáinak felszabadulási ülésszaka AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXVI. évfolyam, 49. szám ARA: 80 FILLÉR 1975. február 27., csütörtök A Magyar Tudomány« Akadémia kezdeményezésé­re az európai szocialista or­szágok és a Szovjetunió Tu­dományos Akadémiájának képviselői együttes tudomá­nyos ülésszakon emlékeznek meg a felszabadulási évfor­dulókról, és egyben meg­vonják az azóta eltelt 30 esztendő mérlegét országaik fejlődése, tudományos életé­nek fellendülése szempont­jából. A kétnapos tudományos ülésszak szerdán kezdődött a Magyar Tudományos Aka­démia dísztermében. Az ülésszakot a rendező Magyar Tudományos Aka­démia nevében Erdey-Grúz Tibor nyitotta meg. A bevezető előadást Sza­bó Imre tartotta: — Az elmúlt 30 év jóval többet jelentett számunkra az egyszerű generációváltás­nál — hangsúlyozta beveze­tőül. Ez az időszak olyan sorsforduló jellegű, hogy csak korszakos mércével mérhető. Gyökeresen meg­változott egész társadal­munk jellege, gondolkodá­sunk és mindenekelőtt az egész tudomány, a hozzáva­ló viszonyunkkal együtt. Ma már meglehetősen nehéz visszaidézni azokat az idő­ket, amikor a. tudomány ki­vételesek privilégiuma volt. — A társadalmi élet peri­fériáján vergődő tudomá­nyos életből társadalmi, ál­lami ügy lett, és az állam megteremti a feltételeket a tudományos képzéshez csak­úgy, • mint a kutatómunká­hoz. A tudomány neníosak közvetlen termelőerővé, ha­nem egyben társadalmi té­nyezővé vált, olyan hata­lommá, amely formálja a társadalmat és egyben a közvéleményt. A tudományos ülésszak felszólalásokkal folytatódott és csütörtökön fejezi be munkáját. Or. Érten Bt étien, az Oszt­rák Köztársaság szövetségi külügyminisztere, aki Púja Frigyes külügyminiszter meghívására hivatalos láto­gatást tett Magyarországon, szerdán — feleségével és kí­séretének tagjaival együtt elutazott Budapestről. Az osztrák diplomácia ve­zetőjének és kíséretének búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Púja Frigyes külügyminiszter, Nagy JánoS külügyminisz­ter-helyettes, valamint a Külügyminisztérium több más vezető beosztású mun­katársa. Ott volt dr. Fried­rich Frölichsthal, az Osztrák Köztársaság budapesti nagy­követe. Dr. Erich Bielka — aki magyarországi programjának utolsó napján ellátogatott Szentendrére — elutazása előtt a repülőtéren sajtónyi­latkozatot adott. A sokrétű magyar—oszt­rák kapcsolatok gyümölcsö­ző együttműködéssé alakú- kulásának alapjait két té­nyezőben jelölte meg dr. Erich Bielka. Véleménye szerint az egyik tényező az a kölcsönös felismerés,, hogy a különböző társadalmi rendszerű országok is baráti­kig együtt tudnak működni és ezáltal a gyakorlatban is megvalósíthatják a békés egymás mellett élés elvét. A másik tényezőként azt ne­vezte meg, hogy a két szomszédos országnak olyan hosszú közös történelmi m ''Útja van, amelynek so­rán kialakult kapcsolatokat nem hagyhatjuk figyelmen kívül ma sem. Arra a kérdésre, miként értékeli a Budapesten most befejzodöt külügyminiszteri hivatalos tárgyalásokat, az osztrák diplomácia vezetője így nyilatkozott: „Nagyon kielégítőnek tekinthetem megbeszéléseimet Púja Fri­gyessel”. Az' európai biztonsági érte­kezlettel kapcsolatban kije­lentette: hogy ebben a kér­désben optimisták lehetünk, és azt várhatjuk, hogy a je­lenlegi második szakasz tár­gyalásait a nyárig be lehet, fejezni. Amennyiben megfe­lelő tartalmú eredményeket brznak a folyamatban levő tárgyalások — s ez bízvást metélhető — akkor a teton­A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága és Központi Elle­nőrző Bizottsága 1975. feb­ruár 26-án együttes ülést tartott. Az ülés kegyelettel em­lékezett . meg dr. Háy László elvtársról, a Köz­ponti Bizottság közelmúlt­ban elhunyt tagjáról, a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom kiemel­kedő harcosáról. Az együttes ülés Kádár János elvtársnak, a Köz­ponti Bizottság első titká­rának előterjesztésében megtárgyalta • Központi Bizottság kongresszusi be­számolóját és a kongresz- szusi okmányokat 1. A Központi Bizott­ság és a Központi Ellenőr­ző Bizottság tájékoztatást kapott a kongresszusra való felkészülésről, Országos ankét az iizemesfészségiiggy fej lesz léséről Szerdán az Országos Mun­ka- és Üzemegészségügyi Intézetben az Egészségügyi Minisztérium és a SZOT or­szágos üzemegészségügyi an- kótoit rendezett, amelyen dr. Zsögön Éva, államtitkár és Duschek Lajosné, a SZOT- tilkára tartott előadást. Mint az elmondottakból — egyebek mellett — kitűnt: továbbra is kiemelt feladat a munkásosztály élet- és munkakörülményeinek javí­tása. amelyet az egészségügy területén az üzemegészség­ügyi szolgálat fejlesztésével kívánnak elősegíteni. A kö­vetkező tervidőszak végére biztosítani kívánják az or­szágos normákban előírt megfelelő üzemi orvosi ellá­tottságot, és az üzemi orvo­si rendelők felszerelésének korszerűsítését Ugyanekkor az általános gyógyító-meg­előző intézményeket is úgy fejlesztik, hogy azok ellát­hassák az üzemi egészség- ügyi szolgálattal nem rendel­kező vállalatok, gazdaságok dolgozóit is. A legnagyobb üzemekben közegészségügyi­járványügyi kirendeltséget és munkahiigienés laborató­riumot létesítenek. Több nagyüzemben a szakszervezet közreműködé­sével segítik az üzemegész- ségügyi szolgálat fejleszté­sét. Nagyvállalatainknál egy­re több helyen vezetik be az üzemi, nőgyógyászai szak- rendeléseket. Ülést tartott a TOT elnöksége Szerdán Moharos József elnökhelyettes vezetésével ülést tartott a TOT elnök­sége. Ez alkalommal meg­vitatták a termelőszövetke­zeti részesedési-. szociális, kulturális, fejlesztési és egyéb rendeltetési alapok képzésének és felhasználá­sának több éves tapasztala- . tait. Az adatok art bizonyít­ják, hogy a közös gazdasá­gok többsége ésszerűen vá­lasztotta meg a fogyasztás és a felhalmozás arányát, a munkadijak színvonalában "azonban még jelentős, he­lyenként túlzott mértékű kü­lönbségek mutatkoznak. A munkadíjak differenciálódá­sának mérséklésére kell tö­rekedni a jövőben, ez azon­ban nem zárhatja ki azt a lehetőséget, hogy a kiegé­szítő részesedés továbbra is megfelelően ösztönözzön az eredményesebb munkára. A szociális alapra 421 mil­lió forintot használtak fel, ami a bruttó jövedelem más­fél százaléka örvendetes, hogy a tsz-ek egyre többet utalnak át a kulturális alap­ba. Ez rendjén való, s az is helyes, hogy az alapot a legtöbb helyen már a cél­nak megfelelően használják fel. Hiba azonban, hogy saj­nos, még mindig előfordul, hogy a kulturális kiadásokra félrelett összegekből egyéb kiadásokat fedeznek. A tsz-ek bruttó jövedel­müknek átlagosan 22—23 százalékát használják fej­lesztésre. Ezen. a téren azon­ban még mindig megoldan­dó feladat a fejlesztési cé­lok és az anyagi eszközök összhangjának, megteremtése. A kongresszusi előké­születek a szervezeti sza­bályzat előírásai és a Köz­ponti Bizottság határozatai alapján folynak: január 20-ig eredményesen lezaj­lottak a beszámoló és ve­zetőségválasztó alapszerve­zeti taggyűlések, február 20-ig az üzemi, intézmé­nyi, községi, városi, járási és kerületi pártértekezle­tek. Megfelelő előkészítés után megkezdődtek és március 9-ig befejeződnek a budapesti, a megyei és a megyei jogú pártértekezle­tek. 2. Az együttes ülés nagy­ra értékeli, hogy párttag­ságunk jó légkörben, szé­les körű, alkotó, elvi, poli­tikai vitában kifejezte egyetértését a kongresszu­si irányelvekkel, a szerve­zeti szabályzat módosítá­sával és számos hasznos kiegészítő javaslatot tett. 3. Az együttes ülés örömmel állapította meg, hogy a Központi Bizottság 1974. decemberében közzé­tett kongresszusi irányel­vei, valamint a gazdasági ■ ■ Összkomfortos főiskola Gyöngyösön Mindent egy helyen kapnak mag a gyöngyösi főiskolá­sok: a néhány evés modern épülettömbben az oktatási intézményeken kívül ver­senyzésre alkalmas sport­csarnok, gyakorlópince, pa­lackozó és szőlő kísérleti te­lep is található. A szaktárgyakon túl ideo­lógiai, filozófiai témákat is feldolgoznak a jövő mező- gazdasági szakmérnökei. A fenti képünkön dr. Misóczky Lajos előadására figyelnek a főiskolások. A laboratóriumi munka a mezőgazdaság mindennap­jaihoz hozzátartozik, a kellő gyakorlatot a. főiskolán szer­zik meg a hallgatók (Jobb­ra.) (Foto; Perl MéfteoJ munkára vonatkozó hatá­rozatai és az 1975. évi nép- gazdasági terv és állami költségvetés kedvező fo­gadtatásra talált a dolgozó nép körében. A párt- és társadalmi szervezetek, a kormány, a vállalatok, a szövetkezetek, az intézmé­nyek munkája nyomán, s a lendületes kongresszusi és felszabadulási munka- venseny hatáséira az 1975. évi népgazdasági terv tel­jesítése jól indult. 4. A Központi Bizottság elfogadta és a XI. kong­resszus elé terjeszti «— a Központi Bizottság beszámolóját; — a Központi Bizottság határozati javaslatát; •— a szervezeti szabály­zat módosítására vonatko­zó javaslatokat; — a Magyar Szocialista Munkáspárt prograjruiyi- latkozatának tervezetét. A Központi Bizottság a Magyar Szocialista Mun­káspárt XI. kongresszusá­nak megnyitását március 17-ére tűzte ki. Elutazott Budapestről az osztrák külügyminiszter Közlemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és Központi Ellenőrző Bizottságának 1975. febroár 26-i együttes «léséről A% osztrák külügyminiszter és felesége a repülőtéren (MTI foto — KS) sági értekezlet befejező sza­kaszára a legmagasabb szinten kerülhet sor Helsin­kiben” — 'hangsúlyozta nyi­latkozata végén az osztrák külügyminiszter.

Next

/
Thumbnails
Contents