Népújság, 1975. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-25 / 47. szám

Szakkönyvek a polcokon Még mem távoztam Urea jegyzetfüzettel a hevesi nagyközségi-járást könyvtár­ból. Az ambiciózus, a tervek­ben bővelkedő Igazgató, Lö­vet Gyula, úgyszólván min­őén alkalomra tartogatott valamilyen meglepetést. Élvről évre jobbnál jobb Ötletek sorát valósította meg, alapozva természetesen mun­katársai meglátásaira, s a korántsem szűkmarkú tanács megértésére, segítségére. Egyre otthonosabbá vált ez • bibliotéka. Alig fél éve an­nak, hogy elkészült a tenisz­pálya, s az udvar egyéb ér­dekességekkel is vonzotta a fiatalokat. Nem hiányzik a térsakk, a plnpongasztal. s a áaórakoani vágyók betérhet­nek az ízléses pinceklubba, nhol alkalmanként előadáso­kat hallgathatnak meg, vitá­kon vehetnek részt. Ügyesen tevékenykednek a fotósok, az amatőrfilmesek. Megannyi változatos szol­gáltatás egy célért, a szó ne­mes értelmében vett olvasó- í ober zásért. A direktor elé­gedett lehet, mert «gyre több az érdeklődő. — Sokat jelent a létszám­növekedés is, hiszen aki egyszer betért, aki jól érezte jnagát, az máskor is jön, s másokat is hív. Tavaly közel kétszázan Iratkoztak be. s azóta, rendszeresen járnak is hozzánk. Ezt sokkal fonto­sabbnak* tartom a néha csa­lóka, csak a felszínt tükröző statisztikai mutatóknál. Mi­nél többet, időznek nálunk, annál köaelébb kerülnek a könyvekhez — érvel meg­győzően Lőve! Gyula, aki mindig arra törekedett, hogy a legjobban hasznosítsa az anyagi lehetőségeket, s meg­fontoltan költse el az évi 100 ezer forintos könyvbeszerzé- si keretot. Műszakiak és agronómusok Kezdődött — már évekkel korábban — az igények sok­oldalú felmérésével, a jövőre is számító tervezéssel. Kalkuláltak a nagyközség iparosodásaira, erre az egyre inkább erőteljessé váló fo­lyamatra. Jó lapra tettek, mert a Hevesre telepedett műszaki értelmiségiek, ha­marosan kopogtatlak, s kel­lemesen csalódtak, mert gaz­dag anyagban válogathattak, hiszen felkészültek fogadá­sukra. Nem feledkeztek meg a Rákóczi Termelőszövetke­zet szakvezetőiről, a felsőfo­kú tanulmányokkal foglalko­zó agronómusolíról sem. Török LAszlőná könyvtáros a kínálatról beszél, jelezve egyben a fejlődés állomásait is: i — Közel négyszáz mező­gazdasági, is majdnem hét­száz műszaki tematikájú mű .sorakozik a polcokon. Egyi­kük sem elavult, túlhaladott, szemléletű alkotás, ml ugyan­is figyelemmel kísérjük. * meg is vásároljuk a legújabb kiadványokat, mert az embe­rek ezeket keresik, sürgetik. Ha valami hiányzik, rögvest megrendeljük. Valóban, a polcokon gaz­dag a választék, amelyet egészségesen kiegészít a kézi könyvtári és a folyóirati anyag. Lehet itt böngészget­ni, hiszen — hogy csali « legfontosabbakat említsük — nem hiányzik a Növényvé­delmi enciklopédia, a Mag- kártevők és betegségek ha­tározója, a Műszaki lexikon, a Magyar-francia műszaki szótár. A* információs központ felé A kölcsönzés lényeges, de korántsem a legfontosabb tevékenység. Egyre többen jönnek tájékoztatást, széles körű információkat remélve, S ez a jelenség korántsem csak városi specialitás. Erről tanúskodnak a hevesi tapasz­talatok ís. — Sokan tanulnak a nagy­községben. Ez bizony felnőtt fejjel nem kis dolog, hiszen a mindennapi, a családi gon­dok lekötik az embereket, s legtöbbször csak az esti, vagy éppen az éjszakába nyúló órákban ülhetnek könyveik mellé. Arra nem nagyon ma­rad idejük, hogy szakdolgo­zatukhoz irodalmat gyűjtse­nek, épp ezért nálunk jelent­keznek bibliográfiáért. Ha mezőgazdasági szakemberek kémek ötleteket, akkor a budapesti Károlyi Mihály Mezőgazdasági Könyvtárhoz fordulnak, s ha a válasz meg­érkezik, azokat az ajánlott műveket is megszerezzük könyvtárközi kölcsönzéssel, amelyek nálunk nincsenek meg. Legutóbb a fóliater­mesztés témájához gyűjtöt­tünk anyagot. Alapfokon mi i« szívesen nyújtunk tájékoz­tatást, nemcsak a hevesiek­nek, hanem azok számára is, akik a járás valamelyik köz­ségéből érkeznek. Első lépések ezek ahhoz, hogy a könyvtár korszerű információs központtá for­málódjék, ahol tanulni, mű­velődni vágyó olvasók adnak «gvmáwnak találkozót. Ma még nem sokan, jönnek, hi­szen az újszerű szolgáltatá­sok friss keletűek, s nem mindenki ismeri a lehetősé­geket. A munkatársak azon­ban felkészültek a növekvő forgalomra Is. Erre alapozva gyarapítják, fejlesztik » bib­liotékát. Egyre több pedagógus. A nagyközségbe«» közei hetven tanító, általános és középiskolai tanár törődik az Ifjúság oktatásával, nevelésé­vel. Zömükben él a tovább­képzés, az ismeretbővítés vá­gya, a lépést akarnak tarta­ni szaktárgyaik, s a pedagó­gia tudományának legújabb eredményeivel. Jó néhányan levelező tagozaton tanulnak valamelyik felsőfokú tanító­képzőiben. vagy főiskolán. Olyanok is akadnak, akik egy-egy órájukat szeretnék színesíteni, tartalmasabbá formálni, s ezért keresik a folyóiratokat és szakkönyve­ket. Mindannyiukra gondoltak, hiszen — szerzők szerinti csoportosításban — ezer kö­tetes pedagógiai részleg vár­ja őket, ahol majd minden fontos művet megtalálnak. — Részükre is Összeállí­tunk Irodalomjegyzéket, s ha részletesebb. átteklntőbb anyagot, sőt cikkbibliográfiát is igényelnek, akkor az Egri Megyei Könyvtárhoz fordu­lunk, ahol kitűnő, csak ezzel a témával foglalkozó szak­emberek teljesítik a kérést — idézi a megnyugtató ta­pasztalatokat Török Lástsló- né. A jegyzetfüzet most. sem maradt üres. Megtelt a nem látványos, ám mégis sokat mondó adalékok sorával, amelyek mindegyike átgon­dolt, a jövőre is számító műhelymunkáról tanúsko­dik. .. Pécsi István Napközi otthon - időseknek | H 'mreé*/! *>* ' * 'Lf * £ ’•«ti Az egri városi tanács egészségügyi osztályának öre­gek otthonában 30 idötasz- szony tölti napjait. A Szé­chenyi úti intézmény 2 ét« nyújt otthont az egyedül élő nyugdíjasoknak. Rádió, lemezjátszó, tetem*- zió és egymás társaságában a napok is könnyebben pe­regnek. Felső képünkön He­rényije József né, a napközi otthon vezetője és Nagy Im- réné kézimunkdzáa kökben,' Jobbra: Egy kis böngészés a legfrissebb folyóiratok kö­zött. (Foto: Pmkás Antkot * I - I ■Ó: ' ■ ' Tanácskozás a „Dolgozz hibátlanul munkarendszer tapasztalatairól A nehézipari ágazatban mintegy 50 vállalat vesz részt a „Dolgozz hibátlanul” munkarendszerben, de a gazdálkodó egységek legna­gyobb része még csak az új módszer előkészítésénél, a megfelelő feltételek megte­remtésénél tart. Több nagy ipartelep, egyebek között a Biogal Gyógyszergyár, a Borsodi Vegyi Kombinát, a AZ ANYA- ÉS euecsemő- védelem helyzetéről, felada­tairól tárgyalt egyik Ülésén Kál nagyközség tanácsának végrehajtó bizottsága. Erről a témáról írandó, hallgat­tam végig a vitát, hogy vé­gül is három védőnő. név szerint Prezcnszki Miklós- né, Lukendics GyuUíné és Veres Már, ; hétköznapjai­ról írjak. S arról, mennyire sokfelé ágazó probléma a népesedéspolitikai határozat végrehajtása. Összefügg az anyavédelemtől a kereske­delmi ellátásig, a lakáshely­zettől a cigányok helyzeté­nek javításáig s a tudatfor­málásig mindennel, A három védőnő közül egy tíz éve dolgozik itt, ket­tő az első öt esztendőnél tart. Tele vannak fiatalos lelkesedéssel, s a megváltás szándékával. Sajnos, e szán­dék néha rnörev falakba üt­közik, de ha végig gondol­juk csak az elmúlt 10 esz­tendőt... Hogy van a munkának eredménye, hadd bizonyít­sam egyetlen adattal. Kál községben 1974-ben a 144 csecsemő közül csak egyet­len egy halt meg, egy 1200 grammos világra jött kora­szülött. A védőnő a ' népesedéspo­litikái határozat végrehajtá­sának első vonalban álló ka­tonája. Szép is ez, nehéz is. Szép, mert naponta talál­kozik az édesanyákkal, hét­ről hétre figyelemmel kí­sérheti a csecsemők fejlődé­sét. Nehéz, mert naponta ta­lálkozik a régi szokásoknak az édesanyákra gyakorolt befolyásával és hétről hétre látja, milyen ára van an­Q.kwmm 1035. fcfessár ?&„ kedd Egy napirend: az anyavédelem nali. ha nem gondozzák he­lyesen, a gyereket. Ebben a községben nagy gond a ko­raszülések igen magas ará­nya. A csecsemők 27 száza­léka korábban jön a világ­ra, vagy 9 hónapra, de egyes rétegeknél a nagymérvű do­hányzás, néha az italozás és a helytelen táplálkozás mi­att. koraszülött súllyal. És ezzel már el is értünk a legnagyobb problémához,' a cigánykérdéshez, amely ezen a téren egyszerűen megke­rülhetetlen. AMI JÓ: a kompolti vé­dőnő sorolja, hogy ott már régen kinőtt egy új telep a vályogviskók sorából, kor­szerűen berendezett lakások­ban élnek a fiatal cigány­házaspárok. Átlagosan két- három gyereket vállalnak és ezeket nagyon gondosan ne­velik. Rendszerint mind a két szülő dolgozni jár a kö­zeit ipartelepekre, s az anyák több mint 90 százalé­ka Igénybe veszi a három­éves gyermekgondozási se­gélyt. A káli védőnő mondja: a 2500 forintos szülési segélye­ket maradéktalanul a gyer­mekre költik még azoknál a cigánycsaládoknál is, ahol csak egy kereső van, eset­leg az sem dolgozza végiga hónap minden , munkanap­ját. Nem ritkaság már t 'a gyermekkocsi és a gyermek­ágy. A tanácsadásra beho­zott cigánygyerekek között egyre kevesebb a gondozat­lan, az anyatej hiányában sorvadó csecsemő. Tisztáb­bak a gyerekek, ma már szégyen fürösztetlenül be­hozni. AMI ROSSZ: a koraszü­löttek igen magas százaléka a cigánytelepieknél lát nap- wiláj»*. Kostául tájáálko?. nők az anyák, cigarettáznak, esetenként isznak, noha en­nek káros voltáról mér na­gyon sok szó esett. A kis súllyal született gyermekek gondozása kétszeresen ne­héz, némelyik család körül­ményei között lehetetlen, előfordul hát. hogy állami gondozásba vételt kell java­solná. De mindennek ellenére óriási az a fejlődés, amit az elmúlt 10 év. s még ezen belül az elmúlt két év ho­zott. Jól fogalmazta meg a vb egyik tagja, ha a magyar- édesanyák fejlődését száz­nak vesszük, akkor a ci­gány édesanyák gondolko­dásmódjának fejlődése sok­szorosa ennek. Igaz, mesz- szebbről indultak, de rövi- debb idő alatt jutottak to­vább. Nem az elégig, csak helyes útra találtak. Túlzás lenne persze azt állítani, hogy csak a cigány- telepiekkel van gond. Akad más családoknál is. A ta­gadhatatlanul növekvő jólét­tel nem jár mindig együtt az igények megfelelő növe­kedése. Egy példa rá: a fia­talok még a szülőkkel lak­nak együtt, de már szép, modem házban. Van helyük bőven.. Megjön a kisbaba, és természetesen jelentkezik a látogatók népes tábora. A kismama a gyerekkel együtt patyolatcsipkében, a belső szobában. Aztán létéi ik az idő, amikor illik felkeresni a kismamát, s az, a gyer­mekkel együtt, leköltözik a konyhába. Minek fűtenék a nagy házat, ha már nem akad csodálója a patyolat­csipke ágynak és az új bú­tornak. Olyan is akadt már, hogy nem látták szívesen a V9&ŐP&. Jöüoßüsen m «UK Érdekes, hogy amikor a fia­talok kikerülnek a szülői házból, önálló lakáshoz jut­nak, már nem mondják azt, hpgy elég egy gyerek. A há­ború végére felnőtté érő korosztályban még erős az elv, hogy ne legyen csak egy. de annak aztán min­dent adjunk meg. A most felnövő korosztály mintha gyorsabban barátkozna a két-három gyerek fogalmá­val és ebben bizonyosan benne van a jóval nagyobb létbiztonság s a rengeteg se­gítség. Az anya- és csecsemővé- delem fejlődésével, a kor­szerűbbé váló tanácsadás­sal, szükségszerűen együtt kellett hogy fejlődjék a munkát segítő körülmény is. Ezt ismerte fel helyesen az elmúlt két évben a leéli ta­nács. Korszerűbb az egész­ségház. a felszerelésé, a ta­nács értékeli a védőnők fe­lelősségteljes munkáját, még szolgálati' motorkerékpár is kerül a Nagyútra kijáró vé­dőnőnek. EGYETLEN napirend volt: a védőnők beszámoltatása az anya- és csecsemővéde­lemről. S kiderült, a napi­rend mögött egy falu ko­moly, nagy gondjai, társa­dalmi problémái húzódnak meg, az egészségügyi szol­gáltatástól a cigánykérdésig, előtérben a védőnővel, mint a népesedéspolitikai határo­zatot szolgáló munkással. Mennyi minden belefér hét­köznapi tevékenységükbe. Az anyák iskolája, a nővédelmi tanácsadás, , a családtervezés kívánaté® formája, a lakás- kultúra. S az eredmény: egy- egy - tanácsadáson festők ecsetjére méltóan szép, egészséges csecsemők. A jö­vő nemzedéke. Akik mar magasabbról indulnak és re­méljük, nálunk jóval to­vább jutnak. Deák ISéae* Taurus és a Fővárosi Táv­fűtő (Művek azonban ma:' több éves kedvező tapaszta­lattal rendelkezik. Az eddi­gi munkák áttekintésére hét­főn a Nehézipari Minisztéri­umban tartottak országos ér­tekezletet a DH-munkarend- szerben részt vevő vállala­tok gazdasági, párt- és tö­megszervezeti vezetői, aki­ket dr. Juhász Adám mi­niszterhelyettes tájékozta­tott az eddigi tapasztalatok­ról és a legközelebbi fel­adatokról. Hangsúlyozta, hogy a mi­nisztérium nagyon fontos­nak tartja e munkarendszer széles körű elterjesztését. A munkarendszer ágazati eredményei már lemérhetek a selejt csökkenésében, a minőség javulásában, a fluk­tuáció mérséklődésében. Hangsúlyozta azonban, hogy az új munkarendszerben nem szabad sablonos meg­oldásokat követni, minden vállalatnak a maga szerve­zésére, sajátos feladataira kell alapoznia ezt a mód­szert. A minisztérium Intéz­kedéseinek megfelelően az Ipargazdasági és Üzemszer­vezési Intézet szaktanács- adói szolgálata ad támogaJ fást a válalaltoknak az elvit és gyakorlati problémád megoldásához. A NIM ToJ vábbképző Központ Pöjiiy már a vezetőképzés minders szintjén megkezdte a DH-j munkarendszer elvi es gyaJ korlati tudnivalóinak okta­tását. Rövidesen közzéteszi a minisztérium a DH-munka- rendszer irányelveit, amely­ben meghatározza a vállala­tok kötelezettségeit ts. A munkarendszer fejlesztésé­ben elengedhetetlen követel­mény, hogy a vezetők meg­szabaduljanak az úgyneve­zett bázisszemlélet túlzásai­tól, az egyes mutatók ked­vezőbb alakulása ugyanis még nem jelent feltétlenül hatékonyabb munkát. ADH- munkarendszer egyébként akkor hozza meg a kívánt eredményeket, ha szervesen beépül a vállalat minden te-í sebb korosztály tartja feles­legesnek gyakori látogatá­sukat. A fiatalok nem. Azoic hálásak azéirt, hogy meg­oszthatják valakivel a hirte­len támadt ezernyi gondot. A VB-Ü LÉSEN az egyik férfi tette fel a következő kérdést. Igaz-e, hogy a gye­rekeknek általában nem elég az anyatej, a fiatal mamák nem akarnak szoptatni, s egyébként is hogyan áll az anyatejszolgálat megszerve­zése. Érdekes volt a kérdés, s maga az a tény, hogy fel­merült. Igaz, ma sokkal ke­vesebb mama szoptat ja ma­ga a gyermekét, mint ko­rábban. Ennek oka is van. A háztartásban gyakorlat­lan fiatalasszony, aki otthon marad, meg kellene hogy változtassa életrendjét, de ez nem mindig sikerül. Mos, vasal és takarít, hogy agye­rek és a lakás tiszta le­gyen. közben délutánba haj­lik az idő. mire eszébe jut, ebédelni is kellene. így va­lóban nem lesz elég tej. A helyes életrendre is tanítani kellene a \ fiatalasszonyokat. S ahol bőven van anyaiéi? Ott közbeszólnak a múltbéli szokások, az idegenkedés, hogy más gyerekét táplál­ják. Kevés anya vállalkozik arra, hogy tejet adjon. A dolgot tovább nehezíti, hogy a tápszerellátás rossz, hi­ányzik a legkisebb korosz­tálynak való —, bár hozzá kell tenni, ez nem csupán káli, kompolti gond. Lassan megyünk előbbre — türelmetlenkednek a vé­dőnők. Ez egészséges és ért­hető. Szeretnék jó körülmé­nyek közt tudni a csecse­mőket, s hogy a családter­vezés általánossá váljék. De ebben is ütközik a régi és a •uai oemaedék vekmém«*

Next

/
Thumbnails
Contents