Népújság, 1975. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-23 / 46. szám

I

A megyei pártértekezletről jelentjük

(Folytatás a 4, oldalról.)

iásfoglalásat, a gazdasági fejlődésben betöltött szerepét. A megye munkásai becsülettel, elismerésre méltóan teljesítették a rájuk háruló feladatokat

A gazdasági feladatok sikeres megvalósításában jelentős szerepe van a szocialista munkaversenynek, a szocialista brigádmozgalomnak. Javaslom, hogy a megyei pártértekezlet a munkaverseny résztvevőinek, a szocialista brigádoknak fejezze ki köszönetét, elismerését az áVoza- tos és eredményes munkáért.

A termelőszövetkezeti parasztság — létszámának állandó csökkenése mellett — elismerésre méltóan növelte a mezőgazdasági termelést, a

termelékenységet teljesítette a feladatát. A ' beszámolási időszakban erősödött kollektív tulajdonosi szemlélete, gyarapodott műveltsége, fokozódott közéleti aktivitása.

Az értelmiséggel kapcsolatos értékelése a beszámolónak — az, hogy szerepe növekszik, alkotó tevékenységében eggyé forr, céljaiban azonosul a munkásosztállyal — nem gesztus, nem udvariaskodás, hanem az élet realitása. A megye értelmiségének munkája, tevékenysége szerves része társadalmi életünknek, és hozzájárul szocialista céljaink eléréséhez. Az értelmiség áldozatkész, hatékony munkája nélkülözhetetlen az élet minden területén előrehaladásunkhoz és fejlődésünkhöz.

fl fizikai munkások bevonása a vezetésbe politikai kérdés

A továbbiakban a társadalmi viszonyok alakulásához fűzött néhány megjegyzést a megyei pártbizottság első titkára.

— A szocialista tulajdonviszonyok további fejlesztésében az a feladatunk, hogy mind az állami, mind a szövetkezeti tulajdont erősítsük, fejlesszük — mondotta többek között. — A szocialista vonások erősítésével kapcsolatban egy sor megoldásra váró tennivalónk van: el kell végezni azt a feladatot, hogy a föld oszthatatlan szövetkezeti tulajdonná váljék, ugyanakkor nagy erőfeszítést igényel a szövetkezeti parasztság szocialista tudatának, műveltségének fejlesztése, az élet- és munkakörülmények további javítása. Erősíteni kell a vállalatszerű gazdálkodást, s meg kell honosítani a fejlett üzem- és munkaszervezést.

— A szocialista nagyüzemben rejlő .lehetőségek jobb kihasználásá érdekében fejleszteni kell a termelési koncentrációt a termelési kooperációt s a specializálódást is. A termelőerők továbbfejlesztése ázt igényli, hogy folytatódjék a szövetkezetek közötti, az állami és szövetkezeti közös tulajdonú egyesülések létrehozása.

— Indokolt itt szólni a raw- tógazdasági termelőszövetkezetek egyesüléséről, az esetenként kialakult kedvezőtlen szemléletről és gyakorlatról is. Heves megyében az átszervezés befejezésekor 200 mező- gazdasági szövetkezet alakult, 61 205 taggal, az egy üzemre eső átlagterület 969 hektár volt. Ma 65 szövetkezet, 47 407 taggal működik, az egy üzemre eső átlagterület 3270 hektár. Ez azt mutatja, hogy az elmúlt 15 évben jelentős volt a szövetkezetek közötti egyesülés és ezzel párhuzamosan a területi koncentráció. A jövőben is szükséges a további területi koncentráció, azonban a szemléletben levő helyzeten változtatni kell.

—- Tulajdonképpen egyetlen kérdésben van szükség — mint alapvető kérdésben — szemléletbeli változtatásra, ez pedig a következő: azt kell egyértelművé és. világossá tenni, hogy

a szövetkezetek közötti

egyesülés — illetve a területi koncentráció — nem

cél, hanem eszköz,

Mezőgazdasági politikánk lő célja: A szocialista mező- gazdasági nagyüzemben rej- [ lő lehetőségek maximális ki- j használása. Ez egyben fő fel- 1 adatunk is. Ennek eléréséhez iá mezőgazdasági termelőszövetkezetek egyesülése csak az egyik eszköz, csak az egyik feltétel

— Más szóval: szükség van arra, hogy a pártszervek, az állami szervek a jövőben is kezdeményezzék és támogassák a szövetkezeti egyesüléseket, de csak azokat, amelyek nem hosszú-, hanem rövidtávon a mezőgazdasági munka hatékonyságának növelésével járnak együtt, amelyek a fő cél elérését segítik elő. Minden más alapállású, indpkú egyesülési törekvést meg kell akadályozni. Az egyébként ésszerű egyesülésnek pedig nem lehetnek akadályai a közigazgatási határok. Hamis az az alapállás is, amely szénát az egyesülésre a- káderproblémák megoldása miatt van szükség, hamis azért, mert az egyesülés puszta ténye egyáltalán nem javít az adott terület káderhelyzetén.

hogy a XI. kongresszust elő-‘ készítő választások eredményeképpen a pártalapszerve- zetek vezetőségeiben a korábbi 32 százalékról 36,7 százalékra nőtt a fizikai dolgozók aránya. Egy felmérés tapasztalatai alapján arról is beszélt a megyei pártbizottság első titkára, hogy a közép- és felsővezetőknek csupán 36 százaléka volt eredetileg fizikai munkás. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: ez az arány népi megfelelő, s a továbbiakban

meg kell teremteni annak a feltételét, hogy a fizikai munkások nagyobb arányban váljanak alkalmassá a vezető funkciók betöltésére.

Hangsúlyozta: mindez fontos

politikai kérdés, s itt az ideje, hogy a beszélgetés időszaka után ebben a kérdésben is következzék a gyakorlati megvalósítás.

Aztán így folytatta;

— Mindezen túl nemcsak arról van szó, hogy nagyobb számban be kell vonni a fizikai dolgozókat a vezető testületekbe, a különböző

tosan” értelmezik a párt politikáját, nem értik azt, hogy fegyelmezetlenség van a végrehajtásban és tapasztalható

olykor az érzéketlenség, s határozatlanság, a nemtörődömség, sőt még a hanyagság és a felelőtlenség is.

A megyei pártbizottság első titkára szóbeli kiegészítést Ms a beszámolóhoz.

Ezután arról beszélt az előadó, hogy a politikai munka középpontjába kell állítani a munkás—paraszt szövetség további erősítését, megszilárdítását. Ehhez — mint mondotta — az szükséges, hogy a munkásosztály vezető szerepe az élet minden területén tovább szélesedjék, erősödjék. A párt-, állami, gazdasági és társadalmi szervek akkor járnak el helyesen, ha a munkások körében tovább javítják az információt, és ha a döntések meghozatalában az eddigieknél is jobban támaszkodnak a munkások véleményére és javaslataira.

A továbbiakban Vaskó Mihály így folytatta:

— Nagy feladat áll előttünk a munkások ideológiai, poli- kai és szakmai ismereteinek gyarapításában. Ezért a megyei pártbizottságnak, a pártszerveknek és más szerveknek is hosszabb távú képzési és továbbképzési terveket keill kidolgozniuk, megvalósítaniuk.

— Elvileg tisztázott és a gyakorlatban elfogadott, hogy a munkásosztály vezető szerepe elsősorban marxista- leninista pártja politikájában testesül meg. Más szóval: szükséges a párt helyes politikája, de itt, Heves megyében

a munkásosztály vezető szerepe attól függően jut érvényre, hogy a megye társadalma — a pártszervek, az állami szervek, a gazdasági és társadalmi szervezetek — hogyan hajtják végre a párt határozatait a maguk területén, hogyan érvényesül ott a párt politikája.

Ezután arról szólott az előadó, hogy milyen számarányban foglalnak helyet a fizikai munkások a különböző vezető testületekben. Ezzel kapcsolatban, «toondotta»

funkciókba, hanem arról is, hogy minden felelős vezető és vezető testület a társadalmi élet alakulásával kapcsolatos észrevételekre és jelenségekre időben és helyesen reagáljon, s igaz, munkás- szívvel hozzon intézkedéseket. A párt politikája munkáspolitika, határozatai a dolgozók érdekeit szolgálják, s ez a pártban és a közvéleményben egyaránt elfogadott gyakorlat. Akkor mégis mi az oka, hogy esetenként megfogalmazódik egy olyan vélemény, miszerint a politika jó, de a végrehajtása akadozik? Véleményünk szerint ennek az az oka, hogy „sajáHz egyéni érdek nem mehet a közösség rovására

A megyed pártbizottság első titkára a megye ideológiai, művelődési helyzetével kapcsolatosan elmondotta, hogy ezekről a kérdésekről reális képet ad a beszámoló. Néhány tendenciára azonban felhívta a figyelmet.

— A Központi Bizottság 1972—73 novemberi határozatának megjelenése után megyénkben fokozottabb érdeklődés nyilvánult meg — párton belül és párton kívül is — az ideológiai kérdések iránt. Azt is látnunk kell, hogy az ideológiai munka szerepe, jelentősége a jövőben — belső helyzetünk és a nemzetközi helyzet alakulása következeiében — egyre növekszik. A megnövekedett követelményeknek azonban csak abban az esetben tudunk megfelelni, ha a pártszervek hatékonyabban segítik a pártalapszervezeteket, ha mindennapi tevékenységgé válik a tudatformálás,

Beszélt az előadó a különböző érdekek összehangolásáról is. Ezzel kapcsolatosan többek között a következőket mondotta;

— Vannak tapasztalataink,,

hogy a vezetők egy része — és mások is — előtérbe állítják a csoport-, illetve az egyéni érdekeket, s akkor is elsőbbségben részesítik azokat, ha keresztezik a társadalmi érdekeket. Az egyéni és a csoportérdekeknek van ugyan létjogosultságuk, — hiszen ezek fejlődésünk hajtóerői —, de az megengedhetetlen, hogy a társadalmi érdek rovására érvényesüljenek. Ha a dolgozók mind szélesebb tömegei látják, hogy elosztani csak azt lehet, amit szorgalmas munkával előállítunk, akkor nagy lépést tettünk előre az érdekek összhangjának megteremtésében. Ez nem egyszerű feladat, ezért jobban neki kell gyürkőzni. Közismert, hogy ötödik ötéves tervünk a nemzeti jövedelem növekedését mintegy harminc százalékban irányozta elő, az egy főre jutó reáljövedelem emelkedését pedig

25—26 százalékban határozta meg. E célkitűzések megvalósításához fontos össztársadalmi érdek fűződik.

— Nem szabad megengedni azt, hogy egyes vállalatok, az érvényben levő törvények, szabályozók kijátszásával, fegyelmezetlen munkával, ügyeskedéssel biztosítsák a vállalati nyereséget és ezzel megsértsék a társadalmi érdekeket. Az elmúlt években nem egy esetben tapasztaltunk ilyen törekvést.

Az anyagi ösztönzéssel ősz szefüggésben az előadó arról beszélt: nem az a baj, hogy az emberek igyekeznek magasabb jövedelemhez jutni, hiszen ez megegyezik a szocializmus egyik általános

fő célkitűzésével, a jobb, a kulturáltabb élet, a magasabb életszínvonal igényével és ez a Magyar Szocialista Munkáspárt politikája is. Ebben a kérdésben a hangsúly most az önzésen, a harácso- láson van. Egyesek odáig elmennek a javak utáni tör- tetésben, hogy megsértik törvényeinket, herdálják a társadalmi tulajdont és munka nélkül jutnak jövedelemhez.

A közéleti kapcsolatok alakulásához is fűzött néhány megjegyzést a megyei pártbizottság első titkára:

— Nagyon veszélyes a közélettől, az emberektől való elzárkózás, de különösen veszélyes, ha a társadalmi élet különböző területein dolgozó vezetőkről van szó. Az a véleményem, hogy e probléma észleléséhez nincs szükség nagyítóüvegre, felfedezhetők ezek a jelenségek szabad szemmel is és talán nem tévedünk, ha azt mondjuk, hogy észlelhetők még bizony gyenge szemmel is. És legtöbbször észlelik is ezeket a jelenségeket az emberek.

— Lényeges kérdés, hogy a különböző területeken és beosztásban dolgozó vezetőknek milyen a viszonyuk, magatartásuk ahhoz a közeghez, amelyben élnek és dolgoznak. Sajnos, tapasztalhattok negatív jelenségek is: a tömegek véleményének lebecsülése, érzéketlenség a kritikában, és az önkritikában, a mindent megmagyarázás, az őszinteség, a nyíltság hiánya, a szubjektivizmus, s egyes esetekben a törlesztésre való törekvés. Miből táplálkoznak mindezek a jelenségek? Említek néhányat, minden részletezés nélkül. Összefügg ez a vezetésre va* ló alkalmassággal és saját személyünk megítélésével is. Nagyon káros az a gondolkodásmód, amely szerint „én azért vagyok okos, mert valamilyen funkcióban vagyok.” A helyes álláspont! ugyanis az volna, hogy „azért töltök be valamilyen funkciót, mert úgy ítélték meg, hogy okos vagyok, s alkalmas vagyok a rám bízott feladatok ellátására.”

— A párt politikáján*# végrehajtása egy adott területen attól függ, hogy az ott működő szervezetek hogyan

dolgoznak és természetes, hogy ehhez közük van az ott dolgozó vezetőknek is. A vezetők szerepét nem kell lebecsülni, de a gondolkodásukban, magatartásukban meglevő fogyatékosságot meg kell szüntetni. A párt politikájának végrehajtásához kell igazítani a munkát, a magatartást, és nem azcw» kell gondolkodni, hogy miként igazodjanak a vezetőhöz. Tulajdonképpen a hajbókoló igazodásról van szó, ez pedig nyilvánvalóan kispolgári mentalitás. Erre nincs semmi szükség, az ilyen magatartás ellen harcolni kell* s meg kell szüntetni azt

Erősíteni kell a pártmunka mozgalmi jellegét

Fejlődésünkkel, sikereinkkel összefüggésben arról is beszélt az előadó, hogy gyakran tapasztalható, mintha szégyellnénk nehéz és kemény munkával elért eredményeinket. Ezekről esetenként nem szólunk, vagy ha igen, csak szemérmesen, szégyenlősen. Mintha elfeledkeznénk arról, hogy honnan indultunk el és milyen nehézségek árán haladtunk előre, jutottunk el a mai eredményekig. Mint mondotta: hajlamosak vagyunk a más országok helyzetével való ösz- szehasonlításkor csupán az autók számából levonni bizonyos következtetést — mintha csak ebből állna az élet, az életszínvonal! — és nem vesszük figyelembe azokat a tényeket, körülményeket, amelyek befolyásolják az életszínvonalat. Sokat kell még tennünk azért, hogy ez a gondolkodásmód, ez a magatartás megváltozzék.

Többet és jobban kell szólnunk a szocializmus vívmányairól, reálisabban kell értékelnünk három évtizedes utunk eredményeik

— Van olyan gondunk ia hogy az irodalom és a művészet területén folyó ideológiai harcban sokszor nincs határozott marxista kritika Helytelen annak hangoztatása, hogy a művészet és az irodalom kérdései valahol magasabb fórumokon dőlnek el, hiszen fent születik a döntés Az ideológiai’ kérdésekben a helyzet alakulása attól is függ, hogy vidéken, a munkahelyeken, a községekben milyen szinten és hatékonysággal foglalkoznak az ideológiai kérdésekkel. A helytelen gondolkodás ellen kell fellépni, az ellen, amely tulajdonképpen úgy fogalmaz, hogy „nálunk a vállalatnál, az intézményben, a tsz-ben nincsenek ideológiai természetű problémák.” Ez az álláspont egyébként nagyon messze áll a valóságtól, hiszen nyilvánvaló, hogy ahol gondolkodó emberek vannak, ott megtalálható az ideológia is.

^Ezután a pártélettel összefüggő kérdésekhez fűzött megjegyzést a megyei párt- bizottság első titkára, aki részletesen szólott a kádermunka alapvető követelményeiről, a tervszerű kádercserék céljáról, majd a párt- alapsaervezetek munkájáról beszélt. Elmondotta többek között, hogy e munka színvonala kedvezően fejlődött az elmúlt időszakban. Hatékonyan dolgoznak a járási jogú, az üzemi, és a községi pártbizottságok és a csúcs- vezetőségek is. Javult irányító, ellenőrző és segítő tevékenységük, tartalmi munkájuk pedig a párt politikájához, határozataihoz igazodik, és emellett megfelelően oldják meg a helyi jellegű feladatokat is. örvendetes az is, hogy i a pártirányításban javult a kezdeményezés, és az élet minden területén érvényesül a következetes magatartás.

Hangsúlyozta az előadó azt is, az irányító pártszervek legfontosabb feladata, hogy

biztosítsák a párt politikájának érvényesülését, a párt határozatainak maradéktalan végrehajtását.

%er várói küldöttei a tanáoitosáBagb

fNwwsüs Q

M7& i&bráér % wa-sárM#