Népújság, 1975. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-23 / 46. szám
A megyei pártértekezletrőI jelentjük A gyöngyösi járás küldöttet lása elmarad a követelményektől. Hangsúlyozta, hogy az egyik legfontosabb feladat a munkaidő jobb kihasználása. Az elmúlt évről készített reprezentatív statisztikai felmérések szerint a munkaidő kihasználása mintegy 75 százalékos. Mindez természetesen összefügg a munka- és üzemszervezés színvonalával, az anyagellátásban tapasztalható problémákkal, de összefügg a munkafegyelemmel, és az üzemen kívüli tényezőkkel is. Beszélt az ésszerű takarékosságról, a termelési szerkezet további javításáról, a gazdaságtalan termelés visszaszorításáról, majd a munkaverseny-mozgalom jelentőségéről szólva elmondotta, hogy ez csak akkor hoz megfelelő eredményt, csak akkor segíti a fejlődést, ha a kollektívák vállalásai, a politikai nevelőmunka főleg a termelés minőségi mutatóinak javítására irányulnak. A beszéd befejezéseként a megyei pártbizottság első titkára elmondotta, hogy megyénk területén a beszámoló és vezetőségválasztó taggyűlések, valamint a pártértekezletek nyugodt, jó politikai légkörben zajlottak le. A taggyűlések hangulatát a bizakodás. a megfelelő aktivitás és a politizáló készség jellemezte. A kommunisták döntő többsége egységesen ítélte meg társadalmi, politikai és ideológiai életünk fő tendenciáit. Az alapszervezetek négyéves munkája jól szolgálta a X. , kongresszus határozatainak végrehajtását, összességében a párttagság pozitívan értékelte a X. kongresszus, a felsőbb pártszervek, valamint saiát határozatai végrehajtását. Vaskó Mihály szóbeli kiegészítése után szünet következett, majd dr. Sipos István elnökletével tovább folytatódott a megyei pártértekezlet, amelyen a küldöttek mondották él véleményüket a napirend témájáról. Hozzászólások (Folytatás az 5. oldalról.) Ebben a munkában a legfontosabb láncszem a párt- ala pszervezet. Ezért kell növelni az alapszervezeti munka hatékonyságát, színvonalát, s erősíteni a koordináló, az ellenőrző és a segítő munkát. A továbbiakban így folytatta: — A pártélet minden szintjén —, de elsősorban az irányító pártszervekben — erősíteni kell a pártmunka politikai. mozgalmi jelleget. Ezzel'kapcsolatban csak néhány konkrét kérdést teszek szóvá: — Erélyes fellépésre van szükség a helyenként és időközönként megmutatkozó hivatali munkastílus ellen. Arról van itt szó, hogy a párt ügyének szolgálatára, következetes nevelömunkára és nem parancsolgatásra van szükség. Nem engedhető meg az önállóság rendszeres, vagy akár időleges megsértése sem. Nem helyes, ha parancsszóra történik a termelőszövetkezetek egyesítése, a termelési tervek összeállítása, a jövedelem felhasználásaidé még a kádermunka sem. Mindenképpen a meggyőző munkát kell választani, még akkor is, ha ez a nehezebb. A továbbiakban a sok papírmunkáról szólt az előadó, megemlítve többek között, hogy az előterjesztések és a hozott határozatok színvonala nem felel meg a mai élet követelményeinek. Az előterjesztések hosszúak, lényegtelen kérdéseket tartalmaznak, nem egyértelműek, nem érthetők, és sok esetben nem ellenőrizhető a végrehajtás sem. Gyakran nem is lenne szükség hosszadalmas jelentés megírására, elegendő lenne, egy féloldalas határozati javaslat is, Ezután a párt vezető szerepéről beszélt az előadó. — A párt vezető szerepének érvényesülése, annak erősítése azért fontos feladat, mert politikája munkáspolitika, s a munkásosztály, az egész dolgozó nép érdekeit, a szocializmus építését szolgálja. A társadalmi viszonyok és folyamatok tudatos alakítása csakis a párt vezető szerepének érvényesülésével valósulhat meg. A vezető szerep, a párt vezető szerepének érvényesüléséhez pedig szükség van politikájának következetes megvalósítására. Mindehhez a ]párttagok eszmei, politikai felkészültségének gyarapítása, a pártegység erősítése és OtMpmgft — Szólni kell arról is, hogy eléggé túlzott az íróasztalhoz való kötődés. így tulajdonképpen nincs kellő idejük a pártmunkásoknak ahhoz, hogy többet tartózkodjanak a dolgozók körében. Ugyanakkor indokolatlanul sok értekezletet szervezünk, illetve engedjük ezek szervezését. Megemlítem azt is, hogy indokolatlanul sok a pártmunkások részvétele a különböző rendezvényeken. Helyesbítek: nem a részvétele, hanem a megjelenése, mert a részvétel az már valami munkát is jelent. Semmi nem indokolja ennek az állapotnak — legalábbis ebben a mértékben — további fenntartását. Az emberek között nem udvarlási és széptevési szándékkal kell többet lennünk, hanem azért, hogy tanuljunk és tanítsunk, hogy naprakészen rendelkezzünk a gyakorlati élet ismeretével. Mindezt nem lehet olvasással helyettesíteni! Az értekezleteken, a rendezvényeken való részvétel dolgában, tudom, elég nagy a nyomás illetékes elvtársaink részéről. Ezt tapasztalom magam is. Mindenkinek tudomására kell azonban hoznunk — akiket illet —, hogy az adott szervezetet nem csak akkor becsülik a pártszervek, ha mindenkor eleget tesznek a különböző meghívásoknak. szilárd pártfegyelem szükséges. Végső soron az állami és társadalmi szervek önálló, de felelősségteljes munkája — azáltal, hogy a munkáshatalmat erősíti, a szocialista építés hatékonyságát növeli — a párt vezető szerepének érvényesülését, illetve erősödését eredményezi. Éppen ezért a párt ennek figyelembevételével kell, hogy irányítsa az állami és társadalmi szervezeteket, ebből az alapállásból kell kialakítani a magatartást. — Természetesen vannak feladatok a tanácsi munka javításában is, de fejleszteni kell megyénkben a szakszervezeti irányító munkát és hatékonyságát is. Sok feladatunk van az ifjúságról és a nőkről szóló határozat végre hajtása terén is. Ebben nemcsak a pártszervezeteknek, hanem a szóban forgó területekben dolgozó vezetőknek is vannak feladataik. — Ügy kell gondolkodnunk és cselekednünk — a felelősség átvállalása nélkül, —, hogy az állami szervek é* tömegszervezetek, valamint a tömegmozgalmak munkája nagymértékben attól függ, hogy milyen a pártszervek kádermunkája, az ellenőrzés, a segítés hatékonysága, e szervek önállósága és fele- dősségtudata. Nem arról van szó, hogy az állami és társadalmi szervezetek munkáját nem szabad bírálni. Ellenkezőleg! Sok esetben nagyobb határozottságra, és megalapozott véleményki- mondására van szükség. nek érvényesülése kifejezésre jut a párt és a tömegek kapcsolatának alakulásában is. A párt tömegkapcsolatait elsősorban a párt politikája határozza meg. Itt is szóvá kell tenni azonban azt, hogy a helyes politikát az élet minden területén jól kell végrehajtani, mert csak így alakulnak kedvezően a kapcsolatok. A párt és a tömegek közötti kapcsolat erősödését jelentősen segíti az állami szervek, a társadalmi szervek és a tömegmozgalmak munkájának hatékonysága is. Ebből a szempontból nem lehet közömbös az emberek, elsősorban a vezetők magatartása sem. — A magatartással kapcsolatban csupán egyetlen dolgot említek. Egyeseknél az tapasztalható, hogy munkahelyeiken és munkaidőben szocialista módon gondolkoznak, dolgoznak, de amikor kilépnek a munkahelyről, már nem szocialista módon élnek és gondolkodnak. És ez így tart a következő napig, amikor munkába állnak és kezdődik minden elölről. Ügy lehetne megfogalmazni ezt a magatartást, hogy a munkahelyen vizet prédikál és azt is iszik, míg a magánéletben bort prédikál, és valóban azt is iszik. Ezek az emberek olyanok, mint a kaméleon. mindig a környezetnek megfelelően változtatják a színüket. Csak nappal szocialisták, éjjel már nem azok. Ezután Vaskó Mihály a pártfegyelemhez, a fegyelmi munkához, a pártépítéshez fűzött megjegyzést, majd a gazdasági építőmunka pártfeladatairól szólott, hangsúlyozva, hogy a végzett munka nincs arányban a gazdasági eredményekkel. A tervek főleg mennyiségi teljesítésre irányulnak, a termelés minőségi mutatóinak alakuGYENES IMRE. a gyöngyösi váltó gyár szakmunkása: Felszólalásában elsősorban az üzemi demokrácia kiszélesítésével, illetve az üzemi demokrácia megteremtésének gondolatával foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy a szocialista demokrácia egyik fő eleme az üzemi demokrácia, mely elválaszthatatlan a munkásosztály vezető szerepének erősítésétől és éppen ezért igen fontos feladatokat jelent a gazdasági területen dolgozók politikai, gazdasági és tömegszervezetek vezetőinek és tagjainak egyaránt. Kiemelte, hogy az üzemi demokrácia alapvető fóruma a rendszeres termelési tanácskozás, amelyeken igen fontos, hogy a beszámoló közérthető legyen, világosan feltárja a problémákat, és az adathalmazból ne csak az üzem vezetői, hanem a munkáskolilek- tíva tagjai is értsenek. Befejezésül elmondotta, hogy a munkásod tapasztalják: aki maga nem vesz részt cselekvőén az üzem egy-egy problémájának megoldásában, annak nem is okoz gondot, hogy jobbra vagy balra fordul-e az üzem sorsa. Erre a kommunistáknak állandóan oda kell figyelniük, hiszen egy olyan üzemről van szó, amelyben nemcsak ma, hanem holnap és holnapután is dolgozni akarnak és jól akarják magukat érezni. FEKETE GYŰR ENDRE, a Heves megyei Tanács elnöke: Heves megye Tanácsának elnöke, felszólalásában megyénk gazdaságának és településhálózatának fejlődéséről, illetve az ezzel kapcsolatos tanácsi munkáról beszélt. Elmondotta, hogy szűkebb hazánk negyedik ötéves terve — a párt X. kongresszusa és a megyei pártértekezlet által meghatározott célkitűzéseknek megfelelően — a tanácsok feladatát abban határozta meg, hogy még erőteljesebben munkálkodjanak a termelő és szolgáltató ágazatok összehangolt. területenként is arányos fejlesztésén, a lakosság élet- körülményeinek javításán. Az elmúlt négy év eredményeire támaszkodva elmondhatjuk, hogy ezek a célok megvalósulnak. Heves megyében egyre nagyobb tért hódit az ipar. Az iparosítás nagymértékben növelte a korábban elmaradt körzetek lakosságának jövedelemszínvonalát, mérsékelte ugyanakkor a területek közötti különbségeket is. Figyelemre méltó az a folyamat is, amelynek során tovább javult a lakosság lakás-, kommunális, egészségügyi és kulturális ellátásának színvonala. A megyei tanács elnöke ezután arról beszélt, hogy a községekben folyó ipartelepítéssel sokkal körültekintőbben, a realitásoknak jobban megfelelően kell élni. Hivatkoznak munkaerő-fölöslegre, amikor az ipartelepítést indokolják, de nem szabad elfelejteni, hogy egy meghatározott létszámra teremtett üzem fejlesztési törekvése veszélyeztetheti a mezőgazdaság munkaerő-ellátását. Időszerű kimondanunk — hangsúlyozta a megyei tanács elnöke —, hogy a községekben az ilyen jellegű ipartelepítést befejezettnek kell tekinteni. A későbbiekben Fekete Győr Endre a tanácsok munkájának egy igen jelentős részével, az ifjúsággal, illetve a szociális kérdésekkel foglalkozók tevékenységéről beszélt. A helyes politikát jól is kell végrehajtani Elmondotta, hogy kedvező eredmények születtek a gyermekintézmények fejlesztésében, ahol igen szépen vizsgázott a megyénkben a társadalmi összefogás. Ennek köszönhető például, hogy az eredeti óvodai férőhelybővítési terv kétszáz százalékos teljesítésével, közel 3300 óvodai férőhelyet létesítettünk az eltelt öt esztendő alatt. A megyei tanács elnöke felszólalásának végén elmondotta, hogy az elmúlt négy év lendületes fejlesztését értékel V« felkészülnek a tanácsok az ötödik ötéves terv fejlesztési feladataira. Talán szerényebb eszközökkel, de nagyobb gondossággal, gazdaságosabban, nagyobb hatékonysággal valósítják meg a rájuk váró feladatokat. A tanácsok és a tanácsi apparátus készen áll a pártértekezlet és a kongresz- szus határozatainak végrehajtására. HERNEK ANTALNE, a Csányi Állami Gazdaság üzemgazdásza: A küldött felszólalásában a nőpolitikával kapcsolatos kérdésekkel foglalkozott. Példaként saját munkahelyének eredményeit és gondjait emlegette. Elmondotta, hogy a Csányi Állami Gazdaságban a dolgozók 43 százaléka nő, akik közül csak igen kevésnek van meg a szakképzettsége. Ha a képesítést a munkahely szerint vizsgáljuk, kiderül, hogy a szakmai képesítés nélkül dolgozó nők majd telje* számban ck fizikai állományban vannak. Éppen ezért messzemenően egyetértett a kongresszusi irányelvek azon részével, amelyben a nők szakmai képzésének szorgalmazásáról volt szó. Ezt a munkát azonban — mondotta Hernek Antalné — már a tizenéves korosztálynál meg kell kezdeni. Befejezésül elmondotta, hogy az állami gazdaság dolgozói nemcsak tudomásul vették, hanem meg is értették a takarékosság gondolatát: különböző felajánlásokkal több mint 1 300 000 forintot takarított meg a Csányi Állami Gazdaság munkáskollektívája. SRAMKÓ LÁSZLÓ, a hevesi járási pártbizottság első titkára: Felszólalásában többek között hangsúlyozta, hogy a járás kommunistái, a pártszervek, pártszervezetek nagy gondot fordítottak az eltelt négy év alatt a közgondolkodás fejlesztésére. A hatékony politikai munka eredményeként fokozódott a járás ipari üzemeiben dolgozó munkások között a tanulási kedv, évről évre többen bővítették a különböző iskolákon, továbbképző tanfolyamokon szakmai, politikai ismereteiket. A munkásokhoz hasonlóan pozitív változások történtek a parasztság gondolkodásábán, életszemléletében is. A termelőszövetkezetek dolgozói, vagyis a mai parasztság lelkes híve a nagyüzemi gazdálkodásnak, a fejlődést jelentő műszaki fejlesztésnek, a hatékonyabb gazdálkodást biztosító iparszerű termelésnek. Ezt bizonyítja többek között az is, hogy a járás parasztsága évek óta eredményesen vesz részt a párt és a kormány által meghirdetett országos programokból adódó helyi tennivalók sikeres megvalósításában. Elismerően szólt a továbbiakban a járásban dolgozó értelmiségiek tevékenységéről is. Többségük kiemelkedő szerepet vállalt a közgondolkodás alakításában, a marxista világnézet terjesztésében. JOÖ LÁSZLÓNK, a Mátravidéki Fémművek Füzesabonyi Gyárának munkásnője: Felhívta a figyelmet, hogy ésszerűen takarékoskodni nemcsak a technikával, az alapanyagokkal lehet, hanem a munkaerővel is. A túlzott adminisztráció lassítja az ügyintézést, igen sok idő 1970. február 21» vasárnap Mfar-aflUg a pártcrtckezlcl szünetébe«. íFolytatás a l. oldalon.)
