Népújság, 1975. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-23 / 46. szám

A megyei pártértekezletrőI jelentjük A gyöngyösi járás küldöttet lása elmarad a követelmé­nyektől. Hangsúlyozta, hogy az egyik legfontosabb fel­adat a munkaidő jobb ki­használása. Az elmúlt évről készített rep­rezentatív statisztikai felmé­rések szerint a munkaidő ki­használása mintegy 75 szá­zalékos. Mindez természete­sen összefügg a munka- és üzemszervezés színvonalával, az anyagellátásban tapasztal­ható problémákkal, de össze­függ a munkafegyelemmel, és az üzemen kívüli tényezők­kel is. Beszélt az ésszerű ta­karékosságról, a termelési szerkezet további javításáról, a gazdaságtalan termelés visszaszorításáról, majd a munkaverseny-mozgalom je­lentőségéről szólva elmondot­ta, hogy ez csak akkor hoz megfelelő eredményt, csak akkor se­gíti a fejlődést, ha a kol­lektívák vállalásai, a po­litikai nevelőmunka főleg a termelés minőségi muta­tóinak javítására irányul­nak. A beszéd befejezéseként a megyei pártbizottság első tit­kára elmondotta, hogy me­gyénk területén a beszámoló és vezetőségválasztó taggyű­lések, valamint a pártérte­kezletek nyugodt, jó politikai légkörben zajlottak le. A tag­gyűlések hangulatát a biza­kodás. a megfelelő aktivitás és a politizáló készség jelle­mezte. A kommunisták döntő többsége egységesen ítélte meg társadalmi, politikai és ideo­lógiai életünk fő tendenciáit. Az alapszervezetek négyéves munkája jól szolgálta a X. , kongresszus határozatainak végrehajtását, összességében a párttagság pozitívan érté­kelte a X. kongresszus, a fel­sőbb pártszervek, valamint saiát határozatai végrehajtá­sát. Vaskó Mihály szóbeli ki­egészítése után szünet követ­kezett, majd dr. Sipos István elnökletével tovább folytató­dott a megyei pártértekezlet, amelyen a küldöttek mondot­ták él véleményüket a napi­rend témájáról. Hozzászólások (Folytatás az 5. oldalról.) Ebben a munkában a leg­fontosabb láncszem a párt- ala pszervezet. Ezért kell nö­velni az alapszervezeti mun­ka hatékonyságát, színvona­lát, s erősíteni a koordináló, az ellenőrző és a segítő mun­kát. A továbbiakban így foly­tatta: — A pártélet minden szint­jén —, de elsősorban az irá­nyító pártszervekben — erő­síteni kell a pártmunka poli­tikai. mozgalmi jelleget. Ez­zel'kapcsolatban csak néhány konkrét kérdést teszek szó­vá: — Erélyes fellépésre van szükség a helyenként és idő­közönként megmutatkozó hi­vatali munkastílus ellen. Ar­ról van itt szó, hogy a párt ügyének szolgálatára, követ­kezetes nevelömunkára és nem parancsolgatásra van szükség. Nem engedhető meg az önállóság rendszeres, vagy akár időleges megsértése sem. Nem helyes, ha pa­rancsszóra történik a terme­lőszövetkezetek egyesítése, a termelési tervek összeállítása, a jövedelem felhasználásaidé még a kádermunka sem. Mindenképpen a meggyőző munkát kell választani, még akkor is, ha ez a nehezebb. A továbbiakban a sok pa­pírmunkáról szólt az előadó, megemlítve többek között, hogy az előterjesztések és a hozott határozatok színvonala nem felel meg a mai élet követelményeinek. Az előter­jesztések hosszúak, lényeg­telen kérdéseket tartalmaz­nak, nem egyértelműek, nem érthetők, és sok esetben nem ellenőrizhető a végrehajtás sem. Gyakran nem is lenne szükség hosszadalmas jelen­tés megírására, elegendő len­ne, egy féloldalas határozati javaslat is, Ezután a párt vezető sze­repéről beszélt az előadó. — A párt vezető szerepé­nek érvényesülése, annak erősítése azért fontos feladat, mert politikája munkáspoli­tika, s a munkásosztály, az egész dolgozó nép érdekeit, a szocializmus építését szol­gálja. A társadalmi viszonyok és folyamatok tudatos alakí­tása csakis a párt vezető szerepének érvényesülésé­vel valósulhat meg. A vezető szerep, a párt ve­zető szerepének érvényesülé­séhez pedig szükség van po­litikájának következetes meg­valósítására. Mindehhez a ]párttagok eszmei, politikai felkészültségének gyarapítá­sa, a pártegység erősítése és OtMpmgft — Szólni kell arról is, hogy eléggé túlzott az íróasztalhoz való kötődés. így tulajdon­képpen nincs kellő idejük a pártmunkásoknak ahhoz, hogy többet tartózkodjanak a dolgozók körében. Ugyanak­kor indokolatlanul sok érte­kezletet szervezünk, illetve engedjük ezek szervezését. Megemlítem azt is, hogy in­dokolatlanul sok a pártmun­kások részvétele a különböző rendezvényeken. Helyesbítek: nem a részvétele, hanem a megjelenése, mert a részvé­tel az már valami munkát is jelent. Semmi nem indokol­ja ennek az állapotnak — legalábbis ebben a mérték­ben — további fenntartását. Az emberek között nem ud­varlási és széptevési szán­dékkal kell többet lennünk, hanem azért, hogy tanuljunk és tanítsunk, hogy napraké­szen rendelkezzünk a gya­korlati élet ismeretével. Mindezt nem lehet olvasás­sal helyettesíteni! Az érte­kezleteken, a rendezvénye­ken való részvétel dolgában, tudom, elég nagy a nyomás illetékes elvtársaink részéről. Ezt tapasztalom magam is. Mindenkinek tudomására kell azonban hoznunk — akiket illet —, hogy az adott szer­vezetet nem csak akkor be­csülik a pártszervek, ha min­denkor eleget tesznek a kü­lönböző meghívásoknak. szilárd pártfegyelem szüksé­ges. Végső soron az állami és társadalmi szervek önál­ló, de felelősségteljes mun­kája — azáltal, hogy a mun­káshatalmat erősíti, a szocia­lista építés hatékonyságát nö­veli — a párt vezető szere­pének érvényesülését, illetve erősödését eredményezi. Ép­pen ezért a párt ennek fi­gyelembevételével kell, hogy irányítsa az állami és társa­dalmi szervezeteket, ebből az alapállásból kell kialakítani a magatartást. — Természetesen vannak feladatok a tanácsi munka javításában is, de fejleszteni kell megyénkben a szakszer­vezeti irányító munkát és hatékonyságát is. Sok felada­tunk van az ifjúságról és a nőkről szóló határozat végre hajtása terén is. Ebben nem­csak a pártszervezeteknek, hanem a szóban forgó terü­letekben dolgozó vezetőknek is vannak feladataik. — Ügy kell gondolkod­nunk és cselekednünk — a felelősség átvállalása nélkül, —, hogy az állami szervek é* tömegszervezetek, valamint a tömegmozgalmak munkája nagymértékben attól függ, hogy milyen a pártszervek kádermunkája, az ellenőrzés, a segítés hatékonysága, e szervek önállósága és fele- dősségtudata. Nem arról van szó, hogy az állami és társa­dalmi szervezetek munkáját nem szabad bírálni. Ellen­kezőleg! Sok esetben na­gyobb határozottságra, és megalapozott véleményki- mondására van szükség. nek érvényesülése kifejezés­re jut a párt és a tömegek kapcsolatának alakulásában is. A párt tömegkapcsolatait elsősorban a párt politikája határozza meg. Itt is szóvá kell tenni azonban azt, hogy a helyes politikát az élet minden területén jól kell végrehajtani, mert csak így alakulnak kedvezően a kap­csolatok. A párt és a töme­gek közötti kapcsolat erősö­dését jelentősen segíti az ál­lami szervek, a társadalmi szervek és a tömegmozgal­mak munkájának hatékony­sága is. Ebből a szempont­ból nem lehet közömbös az emberek, elsősorban a veze­tők magatartása sem. — A magatartással kapcso­latban csupán egyetlen dol­got említek. Egyeseknél az tapasztalható, hogy munka­helyeiken és munkaidőben szocialista módon gondolkoz­nak, dolgoznak, de amikor kilépnek a munkahelyről, már nem szocialista módon élnek és gondolkodnak. És ez így tart a következő nap­ig, amikor munkába állnak és kezdődik minden elölről. Ügy lehetne megfogalmazni ezt a magatartást, hogy a munkahelyen vizet prédikál és azt is iszik, míg a magán­életben bort prédikál, és va­lóban azt is iszik. Ezek az emberek olyanok, mint a ka­méleon. mindig a környezet­nek megfelelően változtatják a színüket. Csak nappal szo­cialisták, éjjel már nem azok. Ezután Vaskó Mihály a pártfegyelemhez, a fegyelmi munkához, a pártépítéshez fűzött megjegyzést, majd a gazdasági építőmunka párt­feladatairól szólott, hangsú­lyozva, hogy a végzett mun­ka nincs arányban a gazda­sági eredményekkel. A ter­vek főleg mennyiségi teljesí­tésre irányulnak, a termelés minőségi mutatóinak alaku­GYENES IMRE. a gyöngyösi váltó gyár szakmunkása: Felszólalásában elsősorban az üzemi demokrácia kiszé­lesítésével, illetve az üzemi demokrácia megteremtésének gondolatával foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy a szocia­lista demokrácia egyik fő ele­me az üzemi demokrácia, mely elválaszthatatlan a munkásosztály vezető szere­pének erősítésétől és éppen ezért igen fontos feladatokat jelent a gazdasági területen dolgozók politikai, gazdasági és tömegszervezetek vezetői­nek és tagjainak egyaránt. Ki­emelte, hogy az üzemi de­mokrácia alapvető fóruma a rendszeres termelési tanács­kozás, amelyeken igen fontos, hogy a beszámoló közérthető legyen, világosan feltárja a problémákat, és az adathal­mazból ne csak az üzem ve­zetői, hanem a munkáskolilek- tíva tagjai is értsenek. Befejezésül elmondotta, hogy a munkásod tapasztal­ják: aki maga nem vesz részt cselekvőén az üzem egy-egy problémájának megoldásában, annak nem is okoz gondot, hogy jobbra vagy balra for­dul-e az üzem sorsa. Erre a kommunistáknak állandóan oda kell figyelniük, hiszen egy olyan üzemről van szó, amelyben nemcsak ma, ha­nem holnap és holnapután is dolgozni akarnak és jól akar­ják magukat érezni. FEKETE GYŰR ENDRE, a Heves megyei Tanács elnöke: Heves megye Tanácsának elnöke, felszólalásában me­gyénk gazdaságának és tele­püléshálózatának fejlődéséről, illetve az ezzel kapcsolatos tanácsi munkáról beszélt. El­mondotta, hogy szűkebb ha­zánk negyedik ötéves terve — a párt X. kongresszusa és a megyei pártértekezlet által meghatározott célkitűzések­nek megfelelően — a tanácsok feladatát abban határozta meg, hogy még erőteljesebben munkálkodjanak a termelő és szolgáltató ágazatok összehan­golt. területenként is arányos fejlesztésén, a lakosság élet- körülményeinek javításán. Az elmúlt négy év eredmé­nyeire támaszkodva elmond­hatjuk, hogy ezek a célok megvalósulnak. Heves megyé­ben egyre nagyobb tért hó­dit az ipar. Az iparosítás nagymérték­ben növelte a korábban elma­radt körzetek lakosságának jövedelemszínvonalát, mér­sékelte ugyanakkor a terüle­tek közötti különbségeket is. Figyelemre méltó az a folya­mat is, amelynek során to­vább javult a lakosság lakás-, kommunális, egészségügyi és kulturális ellátásának színvo­nala. A megyei tanács elnöke ez­után arról beszélt, hogy a köz­ségekben folyó ipartelepítés­sel sokkal körültekintőbben, a realitásoknak jobban megfe­lelően kell élni. Hivatkoznak munkaerő-fölöslegre, amikor az ipartelepítést indokolják, de nem szabad elfelejteni, hogy egy meghatározott lét­számra teremtett üzem fej­lesztési törekvése veszélyez­tetheti a mezőgazdaság mun­kaerő-ellátását. Időszerű kimondanunk — hangsúlyozta a megyei tanács elnöke —, hogy a községekben az ilyen jellegű ipartelepítést befejezettnek kell tekinteni. A későbbiekben Fekete Győr Endre a tanácsok mun­kájának egy igen jelentős ré­szével, az ifjúsággal, illetve a szociális kérdésekkel foglal­kozók tevékenységéről beszélt. A helyes politikát jól is kell végrehajtani Elmondotta, hogy kedvező eredmények születtek a gyer­mekintézmények fejlesztésé­ben, ahol igen szépen vizsgá­zott a megyénkben a társa­dalmi összefogás. Ennek kö­szönhető például, hogy az ere­deti óvodai férőhelybővítési terv kétszáz százalékos telje­sítésével, közel 3300 óvodai férőhelyet létesítettünk az el­telt öt esztendő alatt. A megyei tanács elnöke fel­szólalásának végén elmondot­ta, hogy az elmúlt négy év lendületes fejlesztését értékel V« felkészülnek a tanácsok az ötödik ötéves terv fejlesztési feladataira. Talán szerényebb eszközökkel, de nagyobb gon­dossággal, gazdaságosabban, nagyobb hatékonysággal való­sítják meg a rájuk váró fel­adatokat. A tanácsok és a ta­nácsi apparátus készen áll a pártértekezlet és a kongresz- szus határozatainak végrehaj­tására. HERNEK ANTALNE, a Csányi Állami Gazdaság üzemgazdásza: A küldött felszólalásában a nőpolitikával kapcsolatos kér­désekkel foglalkozott. Példa­ként saját munkahelyének eredményeit és gondjait em­legette. Elmondotta, hogy a Csányi Állami Gazdaságban a dolgozók 43 százaléka nő, akik közül csak igen kevésnek van meg a szakképzettsége. Ha a képesítést a munkahely sze­rint vizsgáljuk, kiderül, hogy a szakmai képesítés nélkül dolgozó nők majd telje* számban ck fizikai állomány­ban vannak. Éppen ezért messzemenően egyetértett a kongresszusi irányelvek azon részével, amelyben a nők szakmai képzésének szorgal­mazásáról volt szó. Ezt a munkát azonban — mondot­ta Hernek Antalné — már a tizenéves korosztálynál meg kell kezdeni. Befejezésül elmondotta, hogy az állami gazdaság dol­gozói nemcsak tudomásul vet­ték, hanem meg is értették a takarékosság gondolatát: kü­lönböző felajánlásokkal több mint 1 300 000 forintot takarí­tott meg a Csányi Állami Gaz­daság munkáskollektívája. SRAMKÓ LÁSZLÓ, a hevesi járási pártbizottság első titkára: Felszólalásában többek kö­zött hangsúlyozta, hogy a járás kommunistái, a párt­szervek, pártszervezetek nagy gondot fordítottak az eltelt négy év alatt a közgondol­kodás fejlesztésére. A haté­kony politikai munka ered­ményeként fokozódott a já­rás ipari üzemeiben dolgo­zó munkások között a ta­nulási kedv, évről évre töb­ben bővítették a különböző iskolákon, továbbképző tan­folyamokon szakmai, politi­kai ismereteiket. A munká­sokhoz hasonlóan pozitív változások történtek a pa­rasztság gondolkodásábán, életszemléletében is. A ter­melőszövetkezetek dolgozói, vagyis a mai parasztság lel­kes híve a nagyüzemi gaz­dálkodásnak, a fejlődést je­lentő műszaki fejlesztésnek, a hatékonyabb gazdálkodást biztosító iparszerű termelés­nek. Ezt bizonyítja többek között az is, hogy a járás parasztsága évek óta ered­ményesen vesz részt a párt és a kormány által meghir­detett országos programok­ból adódó helyi tennivalók sikeres megvalósításában. Elismerően szólt a továb­biakban a járásban dolgozó értelmiségiek tevékenységé­ről is. Többségük kiemelkedő szerepet vállalt a közgondol­kodás alakításában, a mar­xista világnézet terjesztésé­ben. JOÖ LÁSZLÓNK, a Mátravidéki Fémművek Füzesabonyi Gyárának munkásnője: Felhívta a figyelmet, hogy ésszerűen takarékoskodni nemcsak a technikával, az alapanyagokkal lehet, hanem a munkaerővel is. A túlzott adminisztráció lassítja az ügyintézést, igen sok idő 1970. február 21» vasárnap Mfar-aflUg a pártcrtckezlcl szünetébe«. íFolytatás a l. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents