Népújság, 1975. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-23 / 46. szám
A pártbizottság beszámolója a pártértekezletnek L Erősödtek a szocialista társadalmi és termelési viszonyok Megyénkben az elmúlt négy évben a szocialista termelési ▼iszonyok tovább erősödték, fejlődött az állami és a szövetkezeti szocialista társadalmi tulajdon. Fejlődésünk a termelő ágazatokban volt a legdinamikusabb. Az állami vállalatok állóeszközei 53 százalékkal, a szövetkezeteké 57 százalékkal növekedtek. Az állami tulajdon a megye gazdaságában betöltött szerepénél és nagyságrendjénél fogva döntő jelentőségű. A termelőszövetkezetek többsége korszerű nagyüzemmé ▼ált A kisiparosok, a kiskereskedők és egyéb magánfoglalko- zásúak többsége — főként a szolgáltatások területén — megyénkben is hasznos szerepet tölt be. Életszínvonal-politikánk eredményeként a személyi tulajdon minden eddigi mértéket meghaladóan növekedett Az állam elismeri, támogatja é védi a munkával A társadalom osztályszer- kezeiében bekövetkezett pozitív változások is kifejezik a szocializmus építésében elért sikereket Heves megye lakónépessége 340 ezer, az összes foglalkoztatottak száma 160 ezer. A társadalmi termelésben elfoglalt helye szerint ebből 90 ezer a munkás. Ennek 51,8 százaléka az iparban, 13,4 százaléka az építőiparban, 8,1 százaléka a mezőgazdaság állami szektorában, 10 százaléka a szállításban, 6,9 százaléka a kereskedelemben, 9,8 százaléka pedig egyéb területen dolgozik. A munkásosztályhoz tartozók száma elsősorban a szocialista nagyüzemekben növekedett Vezető szerepük erősödött, politikai öntudatuk fejlődött. Fegyelmük, szemléletük határozza meg a dolgozók minden csoportjának, rétegének gondolkodását a szocializmus építésében való részvételét Az állami gazdaságok dolgozói a munkásosztály részeként hozzájárulnak a falusi, a mezőgazdasági lakosság szocialista fejlődéséhez. A megyében a párt-, a társadalmi, az állami szervek testületéiben növekvő számban vesznek részt a termelésben élen járó, a társadalmi tevékenységben kiemelkedő, tehetséges munkások. A termelőszövetkezeti tagok száma 47 ezer, a beszámolási időszakban 5 ezerrel csökkent. Az összes tagok 49 százaléka aktív dolgozó, a többi nyugdíjas. A mezőgazdaság szocialista fejlődése megváltoztatta a termelés és a falu arculatát. Erősödött a szövetkezeti parasztság kollektív tulajdonosi szemlélete, emelkedett a műveltsége, képzettsége, politikai tudatossága. Termelési és közéleti tevékenységével aktív részesévé vált a szocializmus építésének. A megye értelmisége a társadalmi munkamegosztásban betöltött helye szerint közel 15 ezer. Az elmúlt négy évben számuk több mint 1200- zal növekedett. A tudományos-technikai forradalom követelményeivel összhangban növekszik társadalmi szerepe. Alkotó tevékenységében egyre inkább azonosul a munkásosztállyal. Támogatja a párt politikáját, többsége eszmeileg is szocialista irányba fejlődik. A kisörutermelők, kisiparosok, kiskereskedők száma 3600, számuk évek óta stagGMmisU tto/iä* február 23c, vasárai«» szerzett személyi tulajdont A személyi tulajdon növekedésében azonban negatív tendenciák is jelentkeztek, amelyek a szükségleteket meghaladó építkezésekben, a költekező életmódban nyilvánulnak meg. — Feladatunk, hogy az állami és szövetkezeti tulajdon adta lehetőségeinket jobban használjuk ki. Szorgalmazni kell a szövetkezetek közötti társulások, közös vállalkozások és vállalatok létrehozását bővíteni kell az állami vállalatok és szövetkezetek közötti, szerződésen alapuló közös tevékenységet — Kő kell segíteni a szolgáltatások területén, a háztáji és kisegítő gazdaságokban a saját és családtagok munkáján alapuló tevékenységet. — Határozott fellépés szükséges a nem munkából származó, a szocialista elveket és erkölcsöt sértő tulajdon- és jövedelemfelhalmozási törekvésekkel szemben. náí. Többségük munkája társadalmi igényt elégít ki, egyes helyeken hiányuk a lakossági szolgáltatást nehezíti. Megyénkben köoel 80 ezer a 15 és 30 év közötti fiatalok száma. A párt ifjúságról szóló határozata a megvalósulás útján halad. Kedvező változás következett be az ifjúság megítélésében és az ifjúságról való gondoskodásban. Az ifjúság döntő többsége becsületesen dolgozik, teljesíti kötelezettségét, tevékenykedik a közéletben. Az állami, társadalmi és gazdasági szervek ifjúsággal kapcsolatos munkája általában eredményes. Sokat Javult a fizikai dolgozók gyermekeivel való törődés, a pályaválasztási tevékenység, az élhelyezkedés segítése, a szabad idő hasznos kihasználásának lehetősége. Az összes foglalkoztatottak 42 százaléka nő. A nőpolitikái munka pártirányítása kezd a pártmunka szerves részévé válni. Eredményeként javult a nők helyzete. Szélesedett a nők közéleti tevékenysége, politikai aktivitása. A pártszervekben és alapszervezetekben 713 nőfeÉrdekviszonyainkra jellemző az osztályok, rétegek közötti alapvető érdekazonosság. Emellett azonban az osztályok, rétegek eltérő helyzetéből adódóan érdekellentétek is mutatkoznak. Az ellentmondások az ár-, bér-, piaci viszonyokban, az országos és területi, valamint a helyi érdekek ütközéseiben tapasztalhatók. Ellentmondás van a munka szerinti elosztás elve és a nagy családosok anyagi helyzetének javításában, a munkások és a fiatal házasok lakásgondjainak kielégítéséFejlődött az a szocialista A szocialista törvényesség szilárd, jó a közrend és a közbiztonság Heves megyében is. Az új tanácstörvény növelte a tanácsok önállóságát, felelősségét, a megye lakosságát 3197 tanácstag képviseli a megyei, a városi és a községi tanácsokban. Tervszerűbbé vált a munka, fokozódott a tömegek aktivitása, az állampolgárok érdekeltsége és felelőssége. A tanácsok megfelelően élnek önkormányzati és népképviseleti funkciójukkal» lelős dolgozik. A szakszervezetek, a népfront és a szövetkezetek nőbizottságaiban mintegy 6 ezer nöaktíva tevékenykedik. A beszámolási időszakban tovább fejlődött, szilárdult, tartalmában gazdagodott a munkás-paraszt szövetség, előrehaladásunk legfőbb politikai alapja. — A jövőbeni feladatok végrehajtásának feltétele, a szocialista építés követelménye, hogy a munkásosztály vezető szerepe az élet minden területén maradéktalanul érvényesüljön. Ehhez az ideológiai-politikai nevelés, a munkások ismereteinek állandó bővítése, politikai tudatosságuk és aktivitásuk növelése szükséges. Ennek elérése érdekében növelni kell a szocialista brigádok közéleti szerepét, az élet minden területén tovább kell javítani a kádermunkát Elvi, politikai jelentősége van annak, hogy a párt-, állami és társadalmi szervek vezető tisztségeiben és testületéiben növekvő számban és kellő arányban kerüljenek be a termelésben élen járó dolgozók. — Tovább kell fejleszteni sa termelőszövetkezetek szocialista vonásait jobban ki kell használni a szocialista t nagyüzemben rejlő lehetőségeket a realitásokkal számolva gyorsítani kell a termelés koncentrációját Nagyobb gondot kéül fordítani arra, hogy a falusi fiatalság felismerje munkájának, további fejlődésének távlatait a szocialista mezőgazdaságban. r Az értelmiség körében erősíteni kell a marxista-leninista szemléletmódot a politikai, a közéleti aktivitást Biztosítani kell a munkás- és parasztfiatalok, a dolgozó nők kellő arányát az értelmiség utánpótlásában. — Az ifjúságpolitikai kérdésekben szükséges a párt- szervek koordináló tevékenységének a fejlesztése. Az állami, társadalmi és gazdasági szervekben az ifjúság ügyével való foglalkozás váljék a munka szerves részévé. Az adott lehetőségeket az ifjúság nevelésében jobban ki kell használni. — Jelentős feladat a nők munkájának megkönnyítése, a bérezési aránytalanságok mérséklése illetve megszüntetése, a közéletben való bevonásuk feltételeinek megteremtése. ben. Sok esetben tapasztalható az egyéni és a csoportérdek egyoldalú eltúlzása. Mindez összefügg ideológiai és politikai munkánk gyengeségeivel, a különböző álLami és társadalmi szervek egységes fellépésének hiányával is. — További feladat, hogy a gazdasági, politikai, ideológiai munkánkban, s döntéseink meghozatalában az eddigieknél jobban számoljunk' az osztályok, a társadalmi rétegek között még meglévő különbségekkel. állami élet, demokrácia Testületi tevékenységük és az igazgatási munka színvonala fejlődött. Az állami és társadalmi élet kedvező hatásaként, a bűnüldöző, igazságügyi szervek és a népi ellenőrzés munkájának eredményeként érvényesül a szocialista törvényesség. A bűncselekményeknek a lakosság számához viszonyított aránya kedvezőbb az országosnál. Számszerű alakulásában nem történt lényeges változás. Kedvező, hogy. az erőszakosa garázda awlekmények szaporodásának sikerült útját állni, kedvezőtlen viszont a vagyon elleni bűncselekmények számának emelkedése. Gond az is, hogy az erőszakos cselekmények elkövetői között sok a fiatalkorú. Javult a bűnüldöző és igazságügyi szervek együttműködése. A büntető eljárás egyszerűsítésének hatása kedvező, az ügyek döntő többsége rövid idő alatt befejeződik. Esetenként azonban a vizsgálat és sz elbírálás indokolatlanul elhúzódik. A szocialista demokrácia alapvető részeként megyénk üzemeiben, szövetkezeteiben is fejlődött az üzemi demokrácia. Az üzemek többségében rendszeressé váltak a termelési tanácskozások, a szocialista brigádok értekezletei, a munkahely feladataival, eredményeivel foglalkozó különböző fórumok. Ezekkel megteremtődtek sz üzemi demokrácia érvényesülésének szervezeti keretei. Ezt a szervezeti fejlődést azonban csak kevés üzemünkben kísérte tartalmi előrehaladás. Gyakran tapasztalható még formalitás. Sok helyen nem ismerték fel, hogy az üzemi demokrácia erősödése növeli a vezetés biztonságát, mélyíti a dolgozók szocialista tulajdonosi szemléleték A megye ipari termelése — az országos átlagot meghaladóan — évenként mintegy 11 százalékkal növekedett Ebben meghatározó szerepe volt annak, hogy a Thorez Bányaüzem, a Gagarin Hőerőmű és néhány Új Üzem megkezdte a termelést; A Központi Bizottság 1972. novemberi határozatában kijelölt 50 nagyvállalathoz tartozó megyei üzemekben a termelés növekedése meghaladja a megyei átlagot Az ország ipari termelésében a megye részesedése néhány fontos termékből tovább nőtt Lignitből, villamos energiából, félvezetőkből, filteres cigarettából, fémcsomagoló eszközökből, cukorból az országosnak jelentős hányadát itt termelik. A központi programokhoz kapcsolódó üzemek elősegítették a feladatok sikeres végrehajtását Jelentős a gépipari kapacitás növekedése. Megépült a Mátravidéki Fémművek füzesabonyi gyára, a Finomsze- relvénygyér hevesi üzeme, a VILATI egri gyárának több csarnoka, az Egyesült Izzó Félvezető Gyára. Hatvanban bázisüzemet a Duna Cipőgyár telepét hozták létre. Az állami vállalatok mellett az ipari szövetkezetek is több kisüzemet létesítettek. Több üzemi rekonstrukció valósult meg a bútor-, a cukor-, a boripar és a kenyérgyártás területén. A megye déli részére tervezett ipartelepítés megvalósult, mérsékelte az ipari munkahelyek területi megoszlásának aránytalanságát. Az építőanyag- és élelmi- szeripari üzemek egy részénél átmeneti termeléscsökkenés következett be, amely a beruházási kereslet visszaesésével, a mezőgazdasági, nyersanyagellátási gonddal van összefüggésben. 1974-ben sok gondot okozott az anyag- és alkatrészellátás egyenetlensége. | A élő és holt munkával való takarékosabb gazdálkodás a hatékonyság javulását eredményezi*. A termelés növekedése 80 százalékban a termelékenység növekedésének eredménye. Csökkent a fajlagos anyagfelhasználás. A készletek növekedési üteme kisebb a termelés növekedésénél. A javuló munkaerő- és bérgazdálkodás következtében az üzemek többségében megszilárdult a törzsgárda, csökkent a munkaerő-forgalom. A dolgozók összetétele kedvező irányban változott. A betanított és segédmunkások átképzése következtében a szakmunkások aránya 40 százalékról 44 százalékra, a női golgraók aránya pedig 40 szaPozitív változások a társadalom osztályszerkezetébeo Tovább csökkentek az osztályok közötti különbségek — Feladatunk a tanácsok népképviseleti és önkormányzati jellegének erősítése. Ez elsősorban a terület tervszerű fejlesztésében, a lakosság életkörülményeinek állandó javításában jusson kifejezésre. — Javítani kell a megyei tanács irányító, ellenőrző munkáját Valamennyi tanácsi szinten fokozni keli a testületek meghatározó szerepét — A szocialista demokrácia szélesítése megköveteli a megye lakosságának nagyobb arányú bevonását az állami és társadalmi életbe, a tanácsi feladatok meghatározásába és végrehajtásába. — A hatósági tevékenység korszerűsítésével, színvonalának és szakszerűségének, meggyőző és nevelő szerepének fokozásával, a bürokratikus vonások felszámolásával is elő kell segíteni az államigazgatási feladatok eredményesebb ellátását, az állampolgárokkal való kapcsolat mélyítését — A bűnüldöző és igazságügyi szervek fontos feladata, hogy a törvényes rend védelme, a közbiztonság további szilárdítása és a társadalomellenes magatartással szembeni következetes fellépés érdekében javítsák együttműködésüket — Munkájukkal segúséü össztársadalmi érdekeink érvényesülését az állampolgári fegyelem szilárdítását, a gazdasági kapcsolatok, a szerződési fegyelem erősítéséi, védjék az állampolgárok alkotmányunkban deklarált jogait — A jogokról és a kötelezettségekről, valamint az állampolgárok széles rétegeit érintő jogszabályok céljáról, rendelkezéseiről szervezettebben, tartalmasabban és közérthetőbben tájékoztassák megyénk lakosságát. Segítsék a közvélemény formálását, olyan társadalmi megítélés és gyakorlat kialakítását amely egyértelműen elítél minden jogsértő, törvényellenes magatartást — Az üzemi demokrácia fejlesztésében alapvető szerepük van a párt-, a KISZ-, a szakszervezeti szerveknek. A jövőben következetesebben kérjék számon a gazdasági vezetőktől feladataik teljesítését Fokozottabban igényeljék és segítsék a szak- szervezetek jogainak, kötelességeinek érvényesítését — Növelni kell a munkában élen járó kollektívák szerepét a vállalati terv előzetes véleményezésében, a gazdasági tevékenység ellenőrzésében. zal ékről 42 százalékra emelkedett A fejlődés mellett kedvezőtlen jelenségek is tapasztalhatók: a hatékonyság állandó javítása, az üzem- és munkaszervezés korszerűsítése. nem vált általános vezetői törekvéssé; a takarékps gazdálkodásban rejlő lehetőségek — beleértve az importanyag- és energiagazdálkodást is — ma még nincsenek kellően kihasználva; egyes gépipari üzemekben alacsony és csökkenő az eszközkihasználás mértéke; elsősorban kisebb üzemekben nem foglalkoznak kellően az intenzív fejlesztéssel. A mezőgazdasági termelés évi növekedési üteme 5 százalékos volt A termelőszövetkezetekben a növekedés gyorsabb, az állami üzemekben szerényebb, amely a korábban elért szinttel,is összefügg. A termelés koncentrációja, az eszközállomány színvonalának növekedése következtében a termelékenység növekedése meghaladta a termelés emelkedését Az egy dolgozóra jutó termelés 50 százalékkal, a tiszta jövedelem pedig 65 százalékkal nőtt Tervszerűen épültek a hús- program megvalósítását szolgáló állattenyésztő telepek. Gyors ütemű volt a különböző termelési rendszerek meghonosodása. A növényvédelemben — ezen belül a légi növényvédelemben — jelentős előrehaladás következett be. Előrelépés van a szálas- és szemestakarmány-szárítók létrehozásában. Az állami gazdaságok szá- ma sßgyel, a termelőszövetkezetekké — egyesülések következtében — 15-tel csökkent. Az egy üzemre jutó terület nagysága 2000 hektárról 2400 hektárra növekedett Az egyesülések folytatódnak és általánossá válnak a több településre kiterjedő gazdaságok. Kedvező, hogy bővül az élelmiszeripori és mezőgazda- sági üzemek közötti kooperáció. A növénytermelés színvonala jelentősen emelkedett. Az alaptevékenységből származó bevételek 61 százalékát a növénytermelés adja. Növekedett a kukorica, tavaszárpa, lucerna, zöldség vetésterülete; csökkent a cukorrépa, a burgonya, a dohány termelése. Az állattenyésztésből származó bevétel a mezőgazdasági üzemek bruttó árbevételének 24 százalékát teszi ki. A szarvasmarha-állomány csökkent, a hozamok nem javultak. A sertésállomány már elérte a IV. ötéves terv végére elöirányaott szintet, A juhállomány csökkent, a tenyésztői munka romlott. A baromfiállomány egyenletesen fejlődik. A kiegészítő tevékenység növekedésének üteme lelassult, ezen belül az élelmiszer-feldolgozás és a szolgáltatás nőtt Az erdőgazdaságban javult a termSés gépesítése, 20 s2S- zalékRál' növekedett a mun-r katermelékenység. A földrajzi adottságok miatt a közúti közlekedésnek megyénkben az átlagostól nagyobb szerepe van. A közúti tömegközlekedés színvonala fejlődött, de az igényeket így sem tudja kielégíteni. Ennek oka egyrészt a járműpark kapacitásának szűkössége, másrészt az, hogy a megyeszékhelyen nem valósult, meg a lépcsőzetes munkakezdés. A közlekedés nehézségeit növeli, hogy a megye- székhelyen — főleg az .idegenforgalmi időszakban — megoldatlan az átmenő forgalom és kevés a parkolási lehetőség. A vasúthálózat 94 kilométer bosszú fővonalának felújítása, korszerű biztosítóberendezéssel való felszerelése megtörtént, illetve folyamatban van. A hatvani vasúti csomópont, az egri és gyöngyösi állomás korszerűtlen, rekonstrukciójuk a tervidőszakban központi források hiányában elmaradt. Az egri távbeszélő központ építése elkezdődött, befejezése 1978—79-re várható. A gyöngyösi távközlési üzem bővítése és a távhívó rendszerbe való bekapcsolása megvalósult. A kékestetői új tv-torony építését központi eszköz hiányában elhalasztották. A IV. ötéves terv beruházási lehetősége 20—22 milliárd forint, amely a tervidőszak végére felhasználásra kerül. A kiemelt programok teljesítése kedvező. A Thorez Külfejtés program szerinti ütemben, de alacsonyabb kapacitással valósult meg, a Gagarin Hőerőmű három hónappal előbb, a Kiskörei Vízlépcső I. üteme határidőben, jó minőségben került átadásra. A megyei székhelyű építőipari szervezetek termelése differenciáltan alakult. A tanácsi építőipar termelése erőteljesen, az állami és szövetkezeti építőiparé mérsékelten növekedett. Az Észak- magyarországi Vízügyi és Közműépítő Vállalat termelése az előirányzatnak csak az 50 százalékát éri el. Nehezítik a hatékonyság további növelését a beruházások folyamatában közremű(Fok&Ué* « & oldatomé I A gazdasági építőmonka és életszínvonal
