Népújság, 1975. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-23 / 46. szám

4 megyei pártértekezletről jelentjük (Folytatás a 2. oldalról.) ködő szervek érdekeltségi rendszerében meglévő hiá­nyosságok, egyes beruházá­sok műszaki, kiviteli tervei pénzügyi és anyagbeszerzési szempontból sem kellően megalapozottak. — A termelés mennyiségi teljesítésének segítése mellett a politikai munka fő felada­ta : a munkatermelékenység emelése, az anyaggal — első­sorban az importanyaggal — való ésszerű takarékosság, a gazdaságos exporttermelés, a népgazdasági és üzemi érde­kek összhangjának megterem­tése, illetve elősegítése. A gazdaságosság fokozása meg­követeli az üzem- és munka- szervezés további javítását, a termelő kapacitások optimá­lis kihasználását, a szükség­letekhez igazodó tervező- és termelőmunkát — Az ipari termelés bővü­lése tovább folytatódik, első­A megyénk lakosságának 32 százaléka városban éL A fogllaikoztatás négy év alatt egy százalékkal növekedett, szerkezetében jelentős válto­zás következett be: a mező- gazdaságban 17 százalékkal csökkent más területeiken 10 százalékkal növekedett a ke­resők szama. Az összes fog­lalkoztatott 45 százaléka az iparban és építőiparban, 23 százaléka a mezőgazdaságban, 32 százaléka egyéb ágazatok­ban dolgozik. A lakosság készpénzbevéte­le — az országos átlagot meghaladó mértékben — évenként 10 százalékkal nőtt A lakossági betétállomány több mint kétmilliárd forint A központi bérintézkedé­sek hatására, — a vállalati erőforrásokkal együtt — az utóbbi két évben a munkások bérszínvonala gyorsabb ütem­ben növekedett és mintegy 45 ezer dolgozót érintett To­vábbra is gond, hogy a ko­rábban kialakult bérarányok és az eltérő szakmai képzett­ség miatt a férfiak és a nők átlagbére közötti különbség sorban az ipari szerkezetet átalakító programok megvaló­sításával. Országos jelentősé­gű a recski rézvagyon kiakná­zása, a bélapátfalvi cement­gyár építése. A megye déli területein indokolt folytatni a népgazdasági érdekekkel összhangban álló iparfejlesz­tést Szorgalmazni kell — kü­lönösen Eger — közúti és vas­úti közlekedésének gyorsabb ütemű javítását, valamint a város pince- és alagútrend­szere által okozott gondok megoldását. Az építőipari szervezetek összehangolt munkáját, a szükségletekhez igazodó kapacitás létrehozá­sát elő kell segíteni. — A mezőgazdaságban szorgalmazni kell a népgaz­dasági igényekkel összhang­ban álló termelést, az éssze­rű termelési koncentráció meggyorsítását, a szakember- ellátás javítását, a társulások, vállalkozások, az együttmű­ködés körének szélesítését. fennmaradt Kedvező, hogy a nagy családok jövedelme az átlagostól nagyobb mérték­ben növekedett. A munkaidőcsöíkkentés to­vább folytatódott. Jelenleg csökkentett munkaidőben dol­gozik a foglalkoztatottak 70 százaléka, az iparban dolgo­zok 95 százaléka. A kereskedelmi hálózatfej­lesztése az országosnál na­gyobb, a kiskereskedelmi for­galom kisebb mértékben nö­vekedett Üj ÁBC-áruházat és vegyesboltot 14 községben építettek, a három városban több nagy alapterületű ke­reskedelmi egység üzembe helyezésével javult a hálózat koncentráltsága. A szolgáltató tevékenység fejlődött —, új szolgáltatóhá­zak, autószervizek épültek. Számos területen azonban — a lakáskarbantartásban, a textiltisztításban — lassúbba fejlődés. A lakáséi! átottság az orszá­gosnál kedvezőbb. A IV. öt­éves tervben előirányzott 10 800 lakás megépül. A taná­csi célcsoportos lakásszám kisebb, az egyéb nagyobb lesz a tervezettnél. A párthatáro­zatot követő állami intézke­dések hatására kedvezőbbé vált a munkások és nagy csa­ládosok lakásellátása. A. vá­rosokban 398 munkáslakás épült munkáltatói és állami támogatással, egyéb lakásépí­tési formában 650 munkás és munkahelyi vezető részesült 55 millió forint vállalati tá­mogatásban. Az új lakások jobb közműellátottsága javí­totta a megyei helyzetet Tovább javultak az egész­ségügyi szolgáltatások. Eger­ben, Gyöngyösön elkezdődött a kórházi rekonstrukció. Fej- lődöttá járóbeteg-ellátás,. nőtt az anya- és gyermekvédelmi intézmények férőhelyeinek száma. Nőtt a születések, csökkent' a művi terhesség­megszakítások száma. Gond, hogy mind a fekvő-, mind a járóbeteg-ellátás in­tézményei túlzsúfoltak. Nem elegendőek a bölcsődei, az egészségügyi gyermek- és szo­ciális otthoni férőhelyek. — Továbbra is fontos poli­tikai feladat a mintegy 11 000 lakás megépítése. Töreked­nünk kell a megye különböző térségeiben élő lakosság élet- körülményeiben, jövedelmi viszonyaiban meglévő különb­ségek mérséklésére. Tovább kell javítani az oktatás, a művelődés, a kereskedelem, a szolgáltatás anyagi és szemé­lyi feltételeit Különös gond­dal kell foglalkozni a járóbe­teg szak- és alapellátás mi­nőségi fejlesztésével, a fekvő­beteg-ellátás mennyiségi és minőségi feltételeinek javítá­sával. Elő kell segíteni a szü­letések számának növekedé­sét, az anya- és gyermekvé­delmi hálózat, valamint a te­rületi szociális gondozás fej­lesztését — Megkülönböztetett fi­gyelmet kell fordítani a nagy­üzemi munkások, a fiatalok, a nők élet- és munkakörül­ményeinek javítására, a sza­bad idő ésszerű kihasználá­sára. Következetesebben kell alkalmazni a szocialista el­osztás elvét, érvényt kell sze­rezni az „egyenlő munkáért egyenlő bért”, elvének. A megyében előfizetőre ta­láló 75 ezer példány politi­kai napilap — ebből 32 ezer Népújság —, a 25 ezer pél­dány üzemi lap, hetilap, fo­lyóirat és a 150 ezer pél­dányban megjelentetett „He­ves megyei Propagandista” kiadvány segítették a lakos­ság tájékoztatását, tudatá­nak kedvező alakítását, a dolgozók mozgósítását. A marxizmus—leninizmus iránti fokozódó érdeklődést bizonyítja, hogy a párt, a KISZ, a szakszervezet és a Hazafias Népfront oktatá­sában évenként 70 ezren vesznek részt. A marxiz­mus—leninizmus esti kö­zépiskola hallgatóinak szá­ma megduplázódott, szá­muk összesen négy év alatt 3600. A párttagság 80 szá­zaléka rendszeresen részt vesz szervezett politikai ok­tatásban. Az esti egyetem szakosítóján 148-an, a há­roméves általános tagozaton 953-an, az öthónapos pártis­kolán 348-an végeztek, to­vábbképző tanfolyamon 727- en vettek részt. A kedvező jelenségek mel­lett fogyatékosságok is ta­pasztalhatók: a fiatal mun­kások körében végzett ideo­lógiai munka nem kielégítő; esetenként nincs határozott fellépés a szemléletben és a magatartásban meglevő ne­gatív jelenségekkel szem­ben; a vallásos világnézet elleni harc nem rendszeres és nem eléggé differenciált, nem megfelelő az informá­ciós munka sem; a párttag­ság kb. tíz százaléka, a, la­kosság mintegy 30 százalé­ka nem olvas rendszeresen politikai napilapot, folyóira­tot; a pártoktatásban rejlő nevelési lehetőségek ma még nincsenek teljesen kihasz­nálva; egyes vezetőknél a szocializmus építése csupán gazdasági feladattá vált, nem veszik figyelembe intézkedé­seik politikai hatását. — A tömegpolitikai mun­kában erősíteni kell a kap­csolatot a gyakorlati élet­tel, az építőmunkával. Szük­séges a szocialista távlatok egyértelmű körvonalazása, a munkásosztály gondolkodá­sának, erkölcsének és maga­tartásának közkinccsé téte­le. Határozott harcra. van szükség a kispolgári szemlé­let és magatartás megnyil­vánulásaival szemben az élet minden területén. — A szocializmus propa­gandájában jobban kell tá­maszkodni a szocialista épí­tőmunka sikereire, a szocia­lista országok eredményei­re, a szocialista életmód fö­lényének bemutatására. — A párttagok kötelessé­ge a párt politikájának kép­viselete, terjesztése. Folya­matosan választ kell adni a szocializmus építése minden­napi problémájára. Telje­sebbé és eszmeileg megala­pozottabbá kell tenni a tá­jékoztatást minden kérdés­ről. Harcolni kell a szocia­lista országok, a nemzetközi munkásmozgalom egységé­nek szilárdításáért. Az általános iskolákban a szakrendszerű oktatásban résztvevők száma 'növekvő — a tanulók 97 százalékába terjed ki —, amely jobb, mint az országos atlag. A szakrendszerű oktatás széle­sítését, az iskolák közötti színvonalkülönbség csökken­tését kedvezően befolyásol­ta a 20 körzeti iskola kiala­kítása. A pétervásári, a he­vesi, a mátrafüredi kollégi­umok fizikai dolgozó szülők 230 gyermekének tanulásai segítik elő. Középiskoláink szerkezeti aránya a társadalmi igé­nyeknek megfelelően válto­zott. A tanulók 49 százaléka szakközépiskolában, a többi gimnáziumban tanul. A fel­tételek általában tovább ja­vultak: Egerben 300 fős kö­zépiskolai kollégium, kato­nai kollégium, 300 fős szak­munkástanuló-otthon, Hat­vanban 100 fős középiskolái kollégium készült, el. , Ennek ellenére jelenleg is gond a zsúfoltság, az önálló épüle­tek hiánya. Egerben a tanárképző fő­iskolán, a gyöngyösi főisko­lai karon a személyi és tár­gyi feltételek, az oktatás és nevelés színvonala tovább javultak. Gondot okoz a kollégiimaj ellátottság, a sportolási lehetőségek hiá­nya, a tanszékek zsúfoltsá­ga. A pártala pszervezetek munkája, a tantestületek eszmei-politikai-pedagógiai egységének erősödése, az is­kolai élet demokratizmusá­nak szélesedése következté­ben minden szinten javult az oktató-nevelő munka. — Az állami oktatásban elveinknek megfelelően to­vább kell javítani, az oktató­nevelő munka színvonalát, erősíteni kell egységét. Meg kell teremteni a feltételeket az általános és szakmai is­meretek magasszintű elsajá­tításához. — Fontos feladat az álta­lános iskolai és szakmun­kásképzés fejlesztése, a fel­nőttoktatás szélesítése, a fi­zikai dolgozók gyermekei ta­nulmányainak segítése vala­mennyi iskolafokozatban. — Javítani kell minden szinten a világnézeti okta­tásnak és nevelésnek a tar­talmát és formáját. A peda­gógusokat nagyobb társa­dalmi megbecsülésben kell részesíteni. A Központi Bizottság 1974. márciusi, a megyei pártbi­zottság 1974. júniusi határo­zatának végrehajtása elkez­dődött. Intézkedések történ­tek az általános és szakmai műveltség növelésére, az ideológiai, politikai munka erősítésére, a munkások és fiatalok kulturális ellátott­ságának javítására. Összehangoltabbá vált • társadalmi és gazdasági szer­vek együttműködése. Az üze­mekben a szakszervezetek törekszenek a munkásműve­lődés fejlesztésére. A szocia­lista brigádok felszabadulá­si művelődési vetélkedője — amelyben 254 szocialista brigád vett részt —, a nyá­ri eigyetemek és más egyéb rendezvények mind a köz- művelődés ügyét szolgálták. Kísérlet kezdődött az isko­lák és a művelődési intéz­mények szervezeti összekap­csolására, együttműködésé­re. Az utóbbi két évben — központi és megyei támoga­tással — nőtt a városok és munkáslakta települések mű­velődési otthonainak költ­ségvetése. Kismértékben ja­vult a személyi és intézmé­nyi ellátottság is. 'Ma is gond, hogy még nem vált általánossá a köz- művelődési szemlélet, a munka megbecsülése; a köz- művelődési munkát végzőle politikai és szakmai vég­zettsége és ismeretének szintje alacsony; a tanácsi költségvetés közművelődésre fordított összege bár növek­vő, de osak 2,6 százalékot tesz ki. (Folytatás a 4. oldalon.) UßifiLfiiß J03S. lebrnár 22» vasárnap A tudománypolitika m. Az ideológiai és művelődési msnka A lakosság körében to­vább erősödött a marxista —leninista eszmék befolyá­sa. A párt következetes po­litikája hatására erősödött a biztonságérzet, az optimiz­mus, javult az ideológiai és kulturális munka színvona­la, növekedett hatékonysá­ga. A pártszervezetekben az ideológiai kérdések iránti érdeklődés megélénkült Je­lentős eredmények szület­tek a művelődés minden te­rületén. A lakosság tudatának fejlődése A tudatosabb termelő és »llemi alkotó munkát, a ocialista szemléletmód ’ősödését tükrözi a megye rzdasági, politikai és kul- irális fejlődése. A közéleti stivitás fokozódása volt ta- asztalható az országgyűlé- képviselők és tanácstagok álasztásánál. A társadalmi lunkában nagyarányú kez- eményezés és összefogás olt jellemző, különösen az Lmúlt évi mezőgazdasági íunkák és az árvíz idején, .z önkéntes társadalmi íunka értéke négy év alatt 70 millió forint. A munkások — elsősorban nagyüzemi munkások — ondolkodása a politikai, írsadalmi és az ideológiai let döntő és meghatározó ényezője. A munkások szer- -ezettsége, fegyelme, gon- olkodásmód.ja, politikai ön- adata, kezdeményezőkészsé- e az üzemekben erőteljesen lövelcedett. A munkások öbb mint 35 százaléka te­vékenykedik szocialista bri- ádokban, amelyek egyrein- ább a szocialista életforma .lkotó közösségeivé válnak. A mezőgazdasági terme- öszóvetkezetek tagjainak sszmei-politikai fejlődése je- entós. Az értelmiség eszmei-tu- lati fejlődése pozitív irá­ly ó. , , Melyült a lakosságban a szocialista hazafiság. a pro- etár internacionalizmus. Az sszmei-politikai nevelőmun­sa eredményei is közreját­szottak abban, hogy Eger­ben rendezték meg immár hatodszor a hazafisággal foglalkozó országos tanács­kozást. Mélyült az együtt­érzés a kommunista-és mun­kásmozgalom harcaival, amely kifejezésre mtott a szolidaritási gyűléseken, a tiltakozó megmozdulásokon, az önkéntes munkafelaján­lásokban. A szolidaritási alapra a megye dolgozói 30 millió forintot fizettek be. A szocialista viszonyok fejlődése és a nevelőmunka eredményeként a polgári ideológia, a kispolgáriság csupán kis csoportokra hat. Sajnos, ma még találko­zunk a „technokrata”, a „menedzser” és az, „elit” el­méletekkel és azok különbö­ző változataival, amelyek mögött a munkásosztály, a párt vezető szerepének lebe­csülése rejlik. Tapasztalható a túlzott anyagiasság, elbi­zakodottság, időközönként a pánikhangulat, nacionaliz­mus és cinizmus, esetenként a „kiskertes, víkendházas magánszocializmus” a köz­ügyektől, a mozgalmi mun­kától való távolmaradás^ Él még a bürokratizmus, a felelősség áthárítása, a fizi­kai munka lebecsülése, az uralkodási vágy, a nyugat­imádat. A dolgozók döntő többsé­ge elutasítja a szélsőséges nacionalista, kozmopolita megnyilvánulásokat, a szov­jetellenes propagandát. Az in tornác iona lazmusl. ccatUM az MSZBT-tagcsoportok munkája, a Gsuvas ASZSZK- val, a Bolgár Népköztársa­ság Targoviste megyéjével kifejlődött testvéri kapcso­latunk. A párt-, a KISZ-, a szak- szervezet, a Hazafias Nép­front, a TIT, a MTESZ, a Közgazdasági Társaság tö­megpolitikai tevékenysége eredményeként tízezrek ke­rültek kapcsolatba a párt politikájával. Évente mint­egy 350 pártnapon közel 140 ezren, a 200 politikai vita­körön havonta 4 ezren vesz­nek részt. A tudományos életben nö­vekedett a megyei igényeket kielégítő ideológiai, kultu­rális témákkal foglalkozó al­kotások száma, jelentősek az ifjúság eszmei-politikai fej­lődését, tanulását segítő pub­likációk is. A természettu­dományi és a műszaki ku­tatómunkában nemzetközileg is eelismert eredmények szü­lettek. Kiemelkedők a kam­póit! és az egri kutatóinté­zet munkái. A kutatási prog­ramok az országoshoz iga­zodnak. Jelenleg is gond egyes ku­tatók magatartása, kispolgá­ri szemlélete, a tudomány elért eredményei alkalma­zásában meglévő késlekedés, esetenként a felelőtlenség, egyes személyeknél a szub­jektivizmus és anyagiasság. — A kutatóhelyeken, a termelőhelyeken és a mű­velődés területein dolgozó párt- és állami vezetés szor­galmazza, hogy az elért tu­dományos eredményeket a gyakorlatban minél gyorsab­ban és az eddigieknél ered­ményesebben hasznosítsák. — A tudományos életben tovább kell erősíteni a mar­xizmus—leninizmus pozíció­it, hogy a kutatómunka még jobban politikai célkitűzése­inket szolgálja. Foglalkoz­zék intenzívebben társadal­munk jelenével és jövőjé­vel, segítse a tudományos eredmények gyorsabb alkal­mazásával a termelékenység növelését, érjen el jobb eredményeket oktatási-neve­lési feladataink megvalósítá­sában. — A szükségletnek megfe­lelő extenzív fejlesztést is szorgalmazva, elsősorban a kutatás intenzív fejlesztését kell megvalósítani. Állami oktatás A közoktatást az eredmé­nyek és a társadalmi elvá­rások növekedésével együtt járó ellentmondások jellem­zik. Az ellentmondások az utóbbi években csökkentek. A központi, megyei tá­mogatás és a jelentős tár­sadalmi összefogás eredmé­nyeként lehetővé vált, hogy háromezer új óvodai férő­hely létesült, s jelenleg az óvodás korúak 63 százaléka helyezhető el. A jelentkező igényt azonban nem sike­rült kielégíteni, az óvodák a városokban zsúfoltak. Az óvodába nem járók részére 40 községben iskolaelőkészí­tő tanfolyamokat szerveztek. <$ri járás küldöttei. Az életszínvonal

Next

/
Thumbnails
Contents