Népújság, 1975. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-21 / 44. szám
r 'tk *fii ■ mti> ‘ m ■muff ni . «ii2g A «pnanywg «01 ewe latkor Indulnak a kocsik. Az akció célja: átfésülni Hatvan «órakozóhelyeit, mert újabban igen sokan keresik fel ezeket fiatalkorúak. A köz- rendvédelmi alosztálynak se« gft az önkéntes rendőri est» port, s beültek a gépjármüvekbe a KISZ-bizottság if- fúgárdistái. . . . 18 óra 10 pere, ÁFÉSZ- bisztró: a sontésbejáratnál Barócsi József őrmester tartja a frontot, a többiek beljebb elosztanak az asztaloknál. A gyors, udvarias igazoltatás nagyon hamar eredménnyel. jár. Három fiatalembernél nincs személyi igazolvány, további kettőnek nines munkaviszonya. Varja •József személyében pedig a rendőrség régi ismerőse akad horogra. Vétsége ezúttal új sodnezetfi. Egy tizenhárom éves, általános Moolás leányzó van a társaságában, s -lőttük italospoharak. A helyzet félreérthetett«, Az egyik ifjúgárdista. PaMcrtcó Márta, már jegyzi is a ma- bélysértők személyi adataik, ■ ■ ■ ■ t9 óra IS pere; -sasdfiS fen® «: két fiatalnál hiányzik a személyi igazolvány, egynek nincs bejegyzett munkahely®, — Kérem szépen, most alkalmilag szenem a pénzt Az előző helyen nem bírtam a melót, nagyon nehéz volt, Tété tfzik látni, milyen gyenge m Ckakumoml Adatfelvételek, sátán Kői rúzs László főhadnagy irányításával sorra vesszük a várótermeket. Már az elsőben hárman alszanak, végignyúlva a pádon. Felettük dohányfüst erős pá Unkaillat Megbökdösik őket, bágyad-; tan felülnek. —- Kérem a saemélyi iga, ^Díványokat! Az egyik gyűrött képű fér- fi vakaródzik. keresgél zsebeiben, majd keservesen előhalász valami könyvecskét, — Magának Taksonyban van bejelentett lakása. Mit keres most Itt? — Megmondom az őszin jeséget, tisztelt kapitány úr, tulajdonképpen a bátyóeék- nál vendégeskedünk. Heréden! Csak néhány napja ősz» szeszólalkoztunk, — Ss azóta? — Megmondom az őszintét aéget, itt szoktunk éjszakázni az asszonnyal • >. SO óra 12 pere, konzerv-gyári művelődési ház: Razzia, mondja a büfében egy fehér köpenyes hölgy. S jelentőség teljesen a kiszolgálópult félé pillant Az Ifjúgárdisták parancsnoka, Cserkút! Csaba eközben igazoltat Mint kiderül, itt is akad egy régi ismerős. Hipszki Jánost többször figyelmeztette már a rendőrség, de munkaviszonyt 1974 novembere óta ezúttal Ben tud bizonyítani. Egy göndör fürtű, sárga pulóverra biliárdozónál pedig hiányzik az igazolvány, Odébb Csanádi Gyula, az önkéntes rendőri csoport parancsnoka _doM gorik”. — Munkahelye? — Gödöllői gépgyár, — S maga, kislány, irány éves? — Tizennégy múl tam. ' — Mit iszik? — Kólát Csanádi Gyula felemeli fi sötét színű folyadékkal teli poharat, orrához viszi, majd megjegyzi? — Igen, vermutváltozatban! , ■ ■ ■ ■ Üj-Hatvanban, a túrái termelőszövetkezet pohárazó ja ezúttal szolidabb. Mindöasze hat-nyolc idős törzsvendég szopogatja a napi betevő literjét. Annál cifrább eredményi nyel jár az Aranyfácánban 21.15; Küzdelem Hatalmas, bár napjainkban nem példa nélküli dráma feszül ebben a dokumentumfilmben, amely a Csepeli Motorkerékpárgyárban készült A gyár temelése gazdaságtalan lett, ezért felszámolására kerül sor; megszűnik a motorkerékpárgyártás Magyarországon. A gazdasági ésszerűség követeli meg ezt De a gyár munkásai szeretik üzemüket. Szeretik szakmájukat, rajonganak a motorért, nemcsak kenyérkeresetnek, hivatásnak is, életük nélkülözhetetlen elemének tekintik munkájukat A gyár konstruktőrei akkor is, amikor már tudtak a gyár megszüntetéséről, új és új konstrukciók kai, sikeres, kiállításokon is bemutatásra került modellekkel álltak elő. Mindezeket olyan rövid idő alatt készítették el, mintha örökké elsők akarnának maradni a motorkerékpárgyártás nemzetközi porondján. Szívük mélyén remény, tudatukban a bizonyosság: ez már csak búcsúfellépés volt A dokumentumfilm meggyőző erővel mutatja be e helyzet emberi-érzelmi és társadalmi-gazdasági oldalának konfliktusát O.Nwim »75. február ZL, péntek történt látogatás. Aa egyik asztaltársaság konzervgyári „izompacsirtája” körül nincsen ugyan gáz, a harmadik ifjú azonban már nem tudja magát igazolni. Szembe velük pedig iszogató kislányok. Este nyolc után, lezseren, legénnyel az oldalukon. Jó. ha tizenöt évesek! Cserkuti Csaba közelebb lép. — Ez meg cipőgyári segédmunkás. Ma írtam alá neki egy háromszáz forintos kiutalást. Segélyt kért a KISZ- től, mondván, otthon szülei elszedik a keresetét Tériké, hát neked fácánozásra, italra kellett a segély? Nem ruhadarabokat veszel belőle...? *1 éra 18 perc, Rózsa cukrászda: Sütő György, az ifjúságvédelmi önkéntes rendőri csoport tagjai, egy homályos szegletbal felfedezi a József Attila Nevelőotthon két „szökevényét", akiknek eltűnését rádión már útközben jelezték. Mindkettőt betessékelték a mikrobuszba. Csanádi Gyula három általános iskolás adatait jegyzi Jdentőriapra, Human György századra pedig öswegctt az akció eredményét. — Hasznos volt az összefogással végrehajtott razzia! Valóban sok a fiatalkort a hatvani szórakozóhelyeken, • még több as igazolvány nélkül lődörgő. munkaviszonyban nem álló, számunkra régóta ismerő«, kétes egyén. Természetesen minden esetben megtesszük a szabálysértés feljelentést, az általános iskolásoknál pedig értesítést küldünk az Igazgatónak. De nem mulaszthatom el megjegyezni, az esetek elburjánzásában szerepük van az üzletvezetőknek, akik megtűrik eső órákban a fiatalkorúakat. sőt, engedik részükre a szeszes ital felszolgálást. S még egy felismerés: sűrítenünk kell ezeket az utakat. Egyrészt a köz- biztonság, másfelől az ifjak érdekében. Moldva? Győzd 1976-ra ígérik Helyzetkép - parkügyben... As agyét a Laokoón-cso- port óriáskígyóid fonja körül. Az érintettek közül ugyanis senki sem tud szabadulni a szorításából... De azoknak az aktáknak a tömegétől sem, amelyek az egri városi tanács, illetve a KISZ városi bizottsága irattárában halmozódtak fel az évek során. Mert a levelek jöttek, az átiratok mentek — az Ifjúsági park ügye azonban nem mozdult el a holtpontról! Egészen mostanáig. A közelmúltban azonban megtört a jég: a tanács illetékesei kijelölték a leendő ifjúsági park helyét. A fiatalok — bár a parkerdő tervezésekor nemcsak az ő pihenésükre gondoltak — a Csebokszári - lakótelep közelében kapnak majd állandó nyári szórakozóhelyet egy másfél kilométer hosszú tomakerttel, ko6ár-, röplabda- és futball pályával, terepsakkal, lengőtekével, szabadtéri színpaddal és természetesen „táncptaceaT, amely előtt bömbölhet a kétszáz wattos elektromos erősítő, Tíz-tíz millió forint ve u fásítást a közeljövőben megkezdik a Csebokszári részen, s ideiglenesen egy fapódiumot is felállítanak. Már ez is vonzó lenne a város fiataljainak, ideszoknának, s ha a magukénak érzik majd a helyet, bizonyára szívesebben jönnek el dolgozni, segíteni is, ,mondták. Sőt, arról is szó volt, hogy a társadalmi munkával megtakarított összeget a tervezett ifjúsági ház — a volt szakszervezeti székház — kialakítására fordítanák,. A KISZ felelőssége Az ifjúsági parksal kapcsolatos beszélgetések során többször is szóba került « KISZ felelőssége. A tanács illetékesei szerint a várra ifjúsági vezetői nem fordítottak kellő figyelmet az előkészítő-, tervezőmunkára. Ez volt az oka, hogy a tanácsi, tervezők későn láttak munkához. Valamikor úgy a: to arról esett szó, hogy a KISZ városi bizottsága társadalmi munkában megtervezi az egész ifjúsági szórakozóhelyet ... ! A KISZ-esek viszont az ellenkezőjét állítják: ők csupán az építkezéshez ajánlottak fel jelentős társadalmi munkát. Ezt az ígéretüket a mai napig is tartják, s mint mondták, akár már holnap is munkához tudna látni legalább háromezer fiatal, ha tudnák, hogy pontosan hol jelölték ki a park területét. Mert őket a helyszínbejárásra elfelejtették meghívni! Ugye, nem túlzás állítani! az ügyet valóban a Laokoón- csoport óriáskígyója fonja körül Pedig ki lehetne szabadulni az egyre erősödő szorításból, csupán egyszer le kellene ülni egy komoly tárgyalásra, s egyértelműen eldönteni: kire milyen feladatok varnak az ifjúság* park építésénél».. (szilvás. tétkor tests « terhekből valóság, mikor kerül végre pont az oly régóta húzódó parkíigy végére? Mint a városi tanács vezetői elmondták, ők megtették a szükséges intézkedéseket, hogy 1978. nyarára a teljesen kiépített ifjúsági parkban szórakozhassanak a város munkás»- és diákfiataljai. Egyebek között pályázatot adtak be az Állami Ifjúsági Bizottsághoz, s kérték, hogy adjanak támogatást az ifjúsági létesítmény megépítéséhez. Az összeg, amelyre számíthatnak: tízmillió forint. Ehhez a város és a megye által biztosított tízmillió jön még — s a fiatalok önként vállalt társadalmi munkája. A park pavilonsorát, színpadát és a táncolásra alkalmas helyet a tanácsi tervezők vetik rajzpap írra erekben a hetekben... Természetesen a tanácsi vezetők is gondoltak arra, hogy már az idei nyáron is jól jönne a fiataloknak egy szünidei, hét végi szórakozóhely. Ezért úgy döntöttek, hogy a tereprendezést, illetBefejezés előtt a novají művelődési ház ÜJ léteeftmémyt avatni ebben az évben Novaion. A községi tanács mellett, épülő művelődési otthonban mod, háaaaaágKfltóteran, Ifjúsági klub és könyvtár várja majd a falu lakóit. A több mint másfa millió forint értékű épületet a Pétervásá- ra Nagyközségi Közös Tanács Költségvetési Üzemének dolgozói építik. A kultúrhás belső famunkáit, bútorait as egri Agria Bútorgyár készíti, a filmszínház berendezését — a kezdve a vetHőberendeze- «ékig — a MOKEP szere* majd fid. Az új épületben végre megfelelő helyi® kerül a, község könyvtára is. Eddig «gyanta a tanács egy magánlakás kis szobáját béreH ás ki könyvtárnak. A nemsokára átadásra kerülő új klubkönyvtár szabadpolcos olvasóteremmel áll majd a szórakozni, művelődni vágyó fiatalok és nyugdíjasok rendelkezésére. Pannonhalmi herbárium 'A pannonhalmi apátság a pécsi tanárképző főiskolának adományozta híres növénygyűjteményét, ’ amelyet a szakirodalom „pannonhalmi herbárium” néven tart számon, az egyik legrégibb és legteljesebb magyar herbárium ez, anyagát 1843 és 1936 között gyűjtötték. Mintegy 40 ezer lapot tartalmaz, felöleli a Kárpátmedence egész növényvilágát, sőt külföldi, dél-európai, valamint egyiptomi, színál és Palesztinái — növények is találhatók a gyűjtemény-; ben. Dokument fesat***? A regi kolónia szélében lakott, két házzal a világ vége előtt. Társa volt a sötétség. Mindig együtt jöttók-menték a gyár és a kolónia között, reggel & meg este is. A sötétség hajnalonta a dombtetőig, a kolónia és a város határáig kísérte, onnét nem merészkedett tovább, visszahúzódott a völgybe, mert bántotta szemét a fény. Este ugyanott várt rá. ahol elváltak, s egészen hazáig kísérte. Mikor elfújta a petróleumlámpát, látta, hogy a kapu mögött hasal, mint valami hűséges kutya. Azon a napon. • sötétség nem maradt él mellőle a domb után sem, követte a város utcáin is. Ez a dolog zavarta. Ugyanúgy, mint az, hogy nem találkozott ismerőseivel a szokott helyeken. Scát ismerőse vcrit, tudta a mesterségüket, keresztnevüket. Csak az arcukat nem látta soha, mivel mindig csak sötétben találkoztak. Beszélgettek, tréfálkoztak egymással, de csakis ilyenkor. Ha napközben találkoznak, biztosan elmentek volna egymás mellett egy szó nélkül. Most azonban nem jött senki az ismerősök közül. Pedig a nagydarab kovács, a restül halló nagy pöröly ös mindig olyan pontosan érkezett a sásos tóhoz, mint a gyorsvonat. A köhécselő ho- mokformázóval sem találkozott a kerekeskútnál. S nem Jött az a lakatos sem. rkit már fél kilométerrel megelőz az öklendeztető, szúrós Túl korán indult volna el otthonról, vagy lekéste a csatlakozásokat? Meglehet, hiszen borús, felhős az ég, különben már virradna. A felesége próbálta lebeszélni, maradjon otthon, ne menjen be a gyárba, hiszen alig ment el a háború, nem lehet messzebb egynapi járóföldnél. ö legyintett, mondván: nem olyan szegény a háború, hogy gyalog járjon, mint egy vasgyári hamus. Megaztán, a németek úgy elpucoltak, hogy többet már vissza se akarnak jönni, hiszen még a legkisebb hidakat, átereszeket is mind felrob- bantgatták maguk mögött. Léptek zajára lett figyelmes. Szabályos ütemű kopogás közeledett feléje. Olyan kopogás, mintha valaki az aszfaltot kalapálná, arra kíváncsian, hol van feltáskáso- dás. Ez az üveggyári kapus lesz. Egyik lába térdéből hiányzik, a falába meg a botja kopog ennyire. — Jó reggelt — köszönt rá örömmel, amikor a köreiébe ért. — Nem késünk el a munkából, cimbora? — Csak a munka el ne késsen tőlünk — mondta a falábú. — A többi cimborával ugyan mi lehet? — Annyit tudok róluk, mint maga... — Mit szól ehhez a sötétséghez? — Azt. hogy nekünk is jobb lett volna otthon maradni. Az asszony azzal rémisz- getett, hogy németnek néznek és rámgyújtanak egy sorozattal. Hát ez könnyen megeshet, ahogy belegondolok. — Csak nem fél...? — Ha félnék, ezt most nem kérdezhetné meg tőlem... A saroknál elváltak, mert az üveggyár más irányban volt. Újra egyedül maradt a sötétséggeL Befordult a keresztutcán. Síri csend vette körül. Es egyszer csak éles kiáltást hallott közvetlen közelróL — Sztoj !! ? Ijedten állt meg. Két fegyveres katona fogta közre. Egyikük, a fiatalabb, rávilágított a zseblámpával és vizslatva körül járta. A bőrtáskájára mutatott: „Davaj ! !” — Csak HitJer-szalorma van benne, cimbora. Hiszen szegényen élünk, muszáj diétázni ugye... — Sto. Hitler...?! — kapta fel fejét mogorván a fiatal katona. A másik orosz öreg volt. Vastag, állóig lekonyuló bajusszal. Csak nézett és szuszogott. A fiatal visszaadta a táskát és parancsol óan azt kérdezte: — Dokument jeszt.. ,?1 — Van egy fényképes igazolványom. Csak azzal engednek be a gyárba. Vasgyári hamus vagyok én, cimbora. Ügy huszonöt éve. A fiatal orosz megnézte az igazolványt és visszaadta. — Dokument — mondta követelőző hangon. — Nincs más, csak ez van, cimbora*-.«. ... Még többet is akart mondani, de a két katona egymással kezdett beszélni. A bajuszosnak náthás hangja volt. ö is rávilágított a maga zseblámpájával és magyara- zóan a ruhájára mutogatott. A fiatal azonban hajthatatlannak látszott, mindegyre csak azt hajtogatta: „nyemecki !" „nyemecki!” Aztán pattogás hangon sürgette újra: — Dokument! Do-fcur- ment! Nincs más papírja, mit lehet itt tenni. Ha ez itt németnek nézi az embert, hát hadd higgye. Az öreg orosz hozzá lépert — Robotnyik? — Hogy robot-e? Az bizony, bátyuskám. Kutya-nehéz robot, istenemre mondom. Egész nap csak lapátolni a salakot, a troszkát és nyelni a hamut. Ez a robot. Estére le akar szakadni a két karom... — Do-ku-ment! — pattogott a fiatal katona éles hangja, mert őt semmi más nem érdekelte. — A szép jó istenit arcnak a dokumentumnak — nyomta el magában a káromkodást és kezét mérgesen a zseblámpa fénykévéje alá vágta, mutatva a tenyerét. — Hát nesze, cimbora, itt van a dokument! A két katona meghökkenve meredt az üres tenyérre. — No, nézzétek, ez a do* kument! Az öreg bajszos találta fel magát hamarább, s kezével tapogatni kezdte a tenyeret. Tapogatta és közben felszabadultan, jóízűen nevetett: — H arasó, harasó dokument... Aztán az öreg noeaogatnl I kezdte a fiatalt, éflenőrűa» csak ő is a dokumentet Volt mit tapogatni azon a tenyéren, mert olyan kemény volt azon a kéreg, mint a páncél. — Mondjátok, cimborák, megfelel ez a dokument? —• kérdezte a hamus. A fiatal katona hallgatott, csak az öreg mondta helyeslőén: — Da, da... dokument — és intett, hogy mehet tovább nyugodtan a maga útján. A hamus, ahogy ballagott , jólesően áradt szét benne az öröm. Lám, csak a tenyerét kellett megmutatni, s ennyi elég volt arra, hogy tudják? akinek ilyen kérges a tenyere, azt nem tőn a nyavalya azért, hogy háborúzzon. A gyárkapuban fegyver munkásőrök fogadták. — Kijárási tilalom raög nem tudja...? — Dolgozni jöttem én to) nem kijárkálni. — Nem találkozott atsS azokkal? — Találkoztam bisoox í —- És mi történt? — Nagyon rendes emberéi voltak, kicsit etbeszélgettünig együtt — Nagy SBerencséje twag hogy be nem kísérték. — Ugyan, miért kísértéül volna be engem, cimbora? — Sok német bujkál a vriÖ rosban civil ruhában, azért, Igazán szerencse, hogy eien? gedték. — Engem elengednek, cítth bora. Azért, mert nekem do- kumentem van. Olyan dokument, amit nem lehet hamisítani se. Értem, cimbora??— És nagy-nagy nyugalommal, fölényesen lépett be a gyár kapuján. . Patak? Desső Razzia-fiatalokért