Népújság, 1975. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-18 / 41. szám
Egységes állásfoglalás az irányai vek mellett Munkatársaink jelentik a partértekezleCekröl (Folytatás az 1. oldalról.) tó szintű politikai iskolákon gyarapították ismereteiket. A KISZ és a szakszervezet tanfolyamainak évenként több «zer résztvevője van. Mindezek mellett a szakmai továbbképzések és a felnőttoktatás egyéb formái is mind nagyobb jelentőségűek. Az általános és középiskolai esti, levelező tagozatokra ebben a tanévben csaknem kilencszázan járnak. Mindezek természetesen nagy terheket is rónak az iskolákra, amelyekben a tantermek hiánya egyre jobban érződik. Az oktatási intézmények eszközellátása sokat javult, ám nehéz helyzetet teremt, hogy a tantermek 68 százalékában két- műszakos oktatás folyik. A napközikben hasonló a helyzet, a tanulóknak 21 százalékát tudják csupán felvenni. Sokat áldoztak eddig is mindezekre, bizonyítja a Szabadság úton megépült iskola, az új szakmunkásképző intézet és a száz férőhelyes középiskolai leánykollégium. Az igényeket azonban helyi erőforrásokból nem tudják kielégíteni. A fejlődés eddig felsorolt tényei mellett ugyanis még nagyobb ütemet kell venni a jövőben: a hiányosságok között hangzott el, hogy a város lakosságának 15 és 50 év közötti korosztályában még 1700-an nem járták ki a nyolc általánost. A beszámoló és a vita egyik résztvevője is szólt arról, hogy Boldog községben nagy küzdelmet kell folytatni a vallásos befolyásoltság ellen. A művelődéspolitikai célkitűzések valóra váltása érdekében ezek sürgető feladatokat jelentenek. A párt tevékenységét elemezve hangoztatta a beszámoló, hogy tervszerűbbé, hatékonyabbá vált a testületi munka. Eredményesebben valósul meg a párthatározatokból adódó helyi feladatok végrehajtásának szervezése, ellenőrzése. A párttagság összetételének alakulásában erősödtek a pozitív vonások. Négy év alatt 14- gyel nőtt az alapszervezetek száma, a párttagság létszáma megfelelő arányban tevődik ki a különböző munkahelyek, intézmények dolgozóiból. Céltudatosabb lett a tagfelvételi munka, s az 1972-től felvett tagok közt a munkások aránya megközelíti a 80 százalékot. A vita résztvevői — közöttük felszólalt dr. Sipos István, a megyed pártbizottság titkára is — munkahelyeik életéről, az ott dolgozók életkörülményeinek javulásáról szóltak. A vita során hangzott el a bejelentés a város költségvetési üzemének felajánlásáról: aznapi, szabad szombati munkájuk ellenértékét felaján-. lottók a gyermekintézmények támogatására. Felhívták a többi üzem dolgozóit, csatlakozzanak akciójukhoz. A vita és az azt követő összefoglaló után a küldöttek megválasztották a városi pártbizottság 43 tagját és 21 küldöttet a megyei pártértekezletre. Ezután következett a pártbizottság első ülése, ahol megválasztották a kilenctagú végrehajtó bizottságot. A városi pártbizottság első titkára ismét Szokodi Ferenc lett, a párt- bizottság titkárává pedig Juhász Ferencet választották. A végrehajtó bizottság többi tagja: Fehér István, a városi tanács elnöke, Bocsi László, a hatvani ÁFÉSZ elnöke, Felföldi Ferencné konzervgyári szakmunkás, Gácsér Istvánná, a városi kórház személyzeti vezetője, Kiss János, a heréd—nagy- kökényesi párt-csúcsvezető- ség titkára. Szabó László, a MÁV vontatási főnökség vasesztergályosa és Vrabecz Mátyás, a Mátravidéki Cukorgyárak igazgatója. vállaltak újabb kötelezettséget a járás kommunistái. A másik fő termelési ágazat a járásban a mezőgazdaság, amely a jövőben is meghatározó jelleggel bír. Ennek eredményességéhez kétségtelenül hozzájárult a végbement koncentráció, a szakemberek számának a növekedése, — bár ez még ma sem mondható kielégítőnek —, a vetésszerkezet további fejlődése, hogy csak néhányat említsünk. Az élet minden területén — a gazdasági, a politikai az ideológiai és a kulturális életben, valamint az életszin- vonal-politikában egyaránt — jelentős az előrehaladás a hevesd járásban. Ehhez nagymértékben hozzájárult az, hogy a társadalmi élet minden területén érvényesült a párt vezető szerepe, nőtt tömegbefolyása, és a kommunisták példamutatása. Kedvezően alakult a párttagság összetétele, örvendetesen nőtt — jelenleg 46,8 százalékos — a fizikai dolgozó párttagok aránya. A pártértekezlet 43 tagú pártbizottságot választott, és 26 küldöttel képviselteti a járás kommunistáit a megyei pártértekezleten. Az alakuló pártbizottsági ülés megválasztotta a titkárait, végrehajtó bizottságát, a fegyelmi bizottságot és kinevezte a járási pártbizottság osztály- vezetőit. Első titkárnak ismét Sramkó Lászlót, titkárnak újból Szabó Lajost választotta. A végrehajtó bizottsági tagok tisztségét a két titkáron túl az alábbiak látják él: Bálint Sándorné, a Fi- nomszerelvénygyár hevesi üzemének betanított munkása, Bencze Béla, Heves nagyközség pártbizottságának titkára. Gulyás Sándor, a hevesi Rákóczi Tsz elnöke, Csivincsik János rendőrtiszt. Hever Lajos, a MEZŐGÉB Hevesi Gyáregységének igazgatója, Nagy Károly, a járási hivatal elnöke és Tóth Sándor, a hevesi ktsz bádogosa. Jelentősen emelkedtek a növénytermesztés hozamai is Erősödött a szocialista közgondolkodás - gyökeret eresztett az ipar Hevesen, a pártfeattság tanácstermében tartották meg pártértekezletüket a járás kommunistái. akiknek tanácskozásán megjelent és felszólalt Virág Károly, a megyei pártbizottság titkára is. Habéra Lászlónak, az értekezlet elnökének üdvözlő szavai után — külön köszöntötte az 1945-ös párttagokat, akik a nehéz időkben is, harminc éve hűségesen szolgálják a pártot — Sramkó László, a járási pártbizottság első titkára fűzött kiegészítést a járási pártbizottság beszámolójához. A pártértekezlet beszámolóiból és a 14 hozzászóló szavaiból egyértelműen az csendült ki, — és m'-t erősítette meg a megyei pártvégrehajtóbizottság nevében Virág Károly is —, hogy az eltelt négy esztendőben eredményes munkát végeztek a járás kommunistái és párton kívüli dolgozói a X. kongresszus határozatainak a végrehajtásában. Jelentősen gazdagodtak, gyarapodtak a járás gazdasági egységei, nőtt a munka hatékonysága, a célkitűzéseknek megfelelően emelkedett a lakosság életszínvonala. A pártszervek és szervezetek, valamint a tömegszervezetek javuló munkája nyomán tovább szélesedett a marxizmus—leniniz- inus befolyása, erősödött a szocialista közgondolkodás, a járás dolgozói cselekvőén támogatják a párt politikáját. A XI. kongresszus és a felszabadulásunk 30. évfordulójának tiszteletére tett felajánlások, a szocialista munkaverseny eredményei, a dolgozók aktivitása jól érzékelteti a párt politikája iránti mélységes bizalmat, e politika mind hatékonyabb végrehajtását. Ezt húzta alá a pártértekezlet beszámolójának az a része — és a vita résztvevőinek véleménye is —. amely egységesen foglalt állást az irányelvek mellett, a ma, a holnap, a jövő politikája mellett. A beszámolók és a hozzászólások a járás életének valós képét nyújtották. A pártértekezlet egyrészt büszkén és elismerően szólt a kétségtelenül jelentős sikerekről, másrészt a kommunistára jellemző jogos türelmetlenséggel beszelt a gondokról, es nagy-nagy optimizmussal, bizakodással a jövöról. Az elmúlt négy esztendő krónikájának kétségtelenül egyik, vagy talán egyik legnagyobb eseménye és eredménye, hogy a járásban mélyebb gyökereket eresztett az ipar, az iparosítás meggyorsult, új, fiatal munkásgárda alakult ki. Az. MSZMP X. kongresszusára készülve, a járási pártértekezlet akkor még ezt állapíthatta meg: „... számottevő előrehaladás nem következett be a járás iparosításában’’. A 60-as évek végén a járás jelentősebb ipari objektummal nem rendelkezett, nagy volt az eljáró dolgozók száma, a mezőgazdaság gyorsuló technikai fejlődése következtében sok volt a felszabaduló munkaerő, a nők foglalkoztatottsága megoldatlan volt. A határozatok és a következetes munka nyomán az utóbbi négy évben jelentős eredmények születtek az iparié jlesztésben: az ipari munkahelyek száma 1500-zal növekedett. 1973-ban megvalósult a Kiskörei Vízlépcső első üteme, 1974. végén üzembe lépett az erőmű is. Megépült az egri Finomszerelvénygyár Hevesi Gyáregysége, a ME- TALLOGÉOBUSZ Vállalat tarnaszentmiklósi telepe, a BUDAGANT és a Ramona Ktsz kihelyezett telepe, továbbfejlődött a MEZŐGÉP Vállalat hevesi gyáregysége, és előbbre léptek az építőipari szövetkezetek is. Ez utóbbinak termelése 29 százalékkal növekedett. A bőrés textilipari szövetkezetek nagy része az elmúlt négy év alatt települt a járás területére, csupán egy szövetkezet, a Hevesi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet rendelkezik régi és nagy múlttal. A szövetkezetek termelése évről évre dinamikusan, egyenletesen emelkedett —, a termelés növekedése 63 százalékos fejlődést mutat. Jelentős — 160 százalékos — az exporttermelés növekedése is. összességében tehát a célt, amelyet az előző pártértekezleten az iparosítás meggyorsítása és a foglalkoztatottság javítása érdekében maguk elé tűztek a járás kommunistái, elérték: az iparban foglalkoztatottak létszarra 68 százalékkal növekedett, és ennek 99 százaléka a női dolgozó. Mindez természetesen jó hatással volt a helyi lakosság életkörülményeire és a járás gazdaságpolitikai célkitűzéseinek megvalósítására. A járásban növekedett a munkásság társadalmi szerepe, javultak munka- és életkörülményeik —, átlagkeresetük 21 százalékkal nőtt. — Az iparfejlesztéssel együttjáró kommunális, szociális, egészségügyi beruházások, az üzemek fejlesztési hozzájárulása nagymértékben javította a járásban élők helyzetét. Természetesen a fejlődés gondokkal is jár — sok a szakképzetlen dolgozó, nem megnyugtató a szakmunkásképzés, szükségesebb volna a kommunális, szociális, kulturális ellátás gyorsítása, — és ezek enyhítéséért A X. kongresszus óta eltelt időszak munkájáról adtak számot vasárnap Egerben az egri járás kommunistáinak küldöttei. A párt- értekezleten megjelent Vaskó Mihály, a megyei pártbizottság első titkára. Gubán Dezső. a járási pártbizottság első titkára, Kovács Bertalan, az egri, Habéra László, a hevesi járási hivatal elnöke, Sas Kálmán országgyűlési képviselő, valamint a párt-, állami és társadalmi szervek más képviselői. Hegyi János elnöki megnyitója után Gubán Dezső, a járási pártbizottság első titkára terjesztette elő a pártbizottság szóbeli kiegészítését. Mind az írásos beszámoló, mind a szóbeli kiegészítés arról adott számot, hogy a járás kedvezően fej-: lődött az elmúlt időszakban. Az ipar termelése évente 8— 10 százalékkal növekedett Főképpen a fémcsomagolóeszközök, a zúzottkő, a gáz és az üvegáruk termelése nőtt, míg nagyjából azonos szinten alakult a cement, a mész. a szén, a bentonit és a rézszínpor termelése. Az ösz- szes termelésen belül kellő ütemben növekedett az exporttermelés az üvegáruból és a fémcsomagoló-eszközökből. Az ipar tervszerű fejlődése a termékszerke'zet kedvező irányú változásában, a termelőerők fejlesztésében, a gazdálkodás hatékonyságának általános javulásában nyilvánult meg. Az ipari fejlődés együtt járt a szociális. egészségügyi ellátás javításával is, s ez javította a járásban lakó nem ipari dolgozók helyzetét is. A járásban a beszámolási időszakban erősödött, növekedett az ipari munkásság politikai, társadalmi szerepe is. Az elmúlt időszakban jelentős eredményeket ért el a mezőgazdaság is. Annak ellenére, hogy a termelőszövetkezetek tulajdonában levő földterület több mint kétharmadán kedvezőtlen termőhelyi adottságú tsz-ek gazdálkodnak, a racionális földhasználat és az intenzív fajták révén jelentősen emelkedtek a növénytermesztés hozamai. 1970-ben a búza hektáronkénti hozama mindössze 15 mázsa volt, 1974- ben pedig megközelítette a 31 mázsát. Jelentős előrehaladás az is, hogy a termel ószövetkezetek ma már megtermelik a kellő takarmányt a növekvő állatállománynak. A mezőgazdasági adottságok elsősorban a szarvasmarha- és a juhtenyésztéshez adnák kedvező lehetőséget. Az elmúlt években a szarvasmarha- és ezen belül a tehénállomány növekedett, a juhállomány száma azonban stagnál. A termelőszövetkezetek egyesülései folytán kialakultak és kialakulnak azok a nagyüzemi keretek, melyek még eredményesebbé tehetik a gazdálkodást, javíthatják a tagok munkakörülményeit. A beszámoló kiemelten foglalkozott az életszínvonal- és Harminc év képekben Karhamidiixem Péten A péti nagy kapacitású ■ itrágyagyárban, tíz napja próbaüzemei a karbaraidüzem. Már most 180 tonna karbami ' állítanak elő műszakonként. A gépek beállítása után naponta mintegy boti tonna aart>amid készül az új gyárban. 0£H Feto — Jászát Ctafe&j a szociálpolitikai kérdésekkel is. Megállapította, hogy az idevonatkozó határozatok megvalósultak, bár a fejlődés nem mindig volt egyenletes. A központi bárintézkedés hatására a járásban 7300 munkás bére jelentősen megnőtt, a havi átlagbér 2095 forintról 2561 forintra emelkedett. Javult a lakosság egészségügyi ellátása is. Mind a beszámoló, mind a hozzászólók egy része hangsúlyozta a kádermunka jelentőségét, fontosságát. A javuló színvonal ellenére is igen sok gond és probléma akad e téren. A vezetők közül igen sokan vannak olyanok, akiknek nincs meg a kellő politikai végzettsége, más részük közgazdasági képzettsége marad el az élet támasztotta követelményektől. A legnagyobb gondot az jelenti, hogy a vezetők nem fordítottak kellő gondot az utánpótlás nevelésére, ezért sok esetben nehézséget okoz a vezetői posztok betöltése. A beszámoló, a szóbeli kiegészítés után hozzászólások következtek, majd a pártértekezlet elfogadta a dokumentumokat. Ezután Vaskó Mihály, a megyei pártbizottság első titkára méltatta és megköszönte a nyugdíjba vonuló Gubán Dezső tevékenységéi és eredményes pártmunkájáért átnyújtotta a Munka Érdemrend arany fokozatát. Ezt követően sor került a pártbizottság tagjainak és a megyei pártértekszlet küldötteinek megválasztására, majd a pártbizottság zárt ülésen választotta meg a végrehajtó bizottságot, a különböző munkabizottságokat. A járási pártbizottság első titkára Habéra László, titkára újból Sólyom Ernő lett. A végrehajtó bizottság tagjai: Csorba László, az egerszalóki tsz elnöke, Demeter Bálint, a Recski Rézércmű üzemvezető helyettese, Galambosi István, az andomaktályai termelőszövetkezet traktorosa. Kovács Bertalan, az egri járási hivatal elnöke. Kovács Mihály, a Szilvásváradi Állami Gazdaság igazgatója. Pásztor Sándorné, a Mátravidéki Fémművek gépmunkása, Polgár Józsefné, a verpeléti takarékszövetkezet főkönyvelője, Sas Kálmán, a Bélapátfalvi Cement- és Mészmű igazgatója és Varga Géza, az egerosehi bányaüzem vájára. MTO. február 1&, fcesM
