Népújság, 1975. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-18 / 41. szám
A Volpone műfaji megjelölése: komédia, ügy is játszották és játsszák, sőt, még úgyabbul is: a vásári komédia harsányságá- vaL A televízió olyan komédiát mutatott be Volpone címmel, amelynek hősei nem kötnéd iáznak. Fehér György rendezése és a puritán, valójában csak jelzett színpad, Edelényi János mindent leleplező, az emberek leikébe is beható kamerája nyomán a ma „Ben Johnso nát” kaptuk. Ben Johnson. Volponéjának lehető legkorszerűbb értelmezését Ennek a kemény, sőt „durva” írónak, aki Shakespeare kortársa volt és nélkülözte ugyan annak zsenialitását, de nem nélkülözte mindent látni tudását és akarását koráról, a Volponéban talán évszázaddal, ha nem évszázadokkal előzte meg a pénz és az ember viszonyának leleplezését A pénznek, mint egykori csereeszköznek, értékkifejezőnek a hatalommá való növekedését, s ennek nyomán a társadalom rothadását. Erről írt, ezt leplezte le Ben Johnson azzal a műfajjal, amely az 6 korában a legagitatívabb volt. amely a legszélesebb tömegek értését és együttérzését váltotta ki, amely műfaj egyformán érthető volt mindazok számára, akik egyformán szenvedtek az angol, a klasszikus kapitalizmus előretörésétől, A televízióban, egy komédia keretében, az ember traA KtPfRNIO [KIT Sédiáját láttuk: hogyan válik embertelenné. Igaz, a történet vaskos és kacagtató, Volpone bukása igazságot osztó — lenne. Ha nem lenne ott, ha nem hangsúlyozná külön is, a kamera is, a rendezés is: Moscát. A folytatást! Aki furfangjávál erősebb volt eme Volponénál, aki meg furfangjaival erősebb akart lenni és volt is ama Corvinánál, aki... a tmer w a* « iw története ez. A gyengébbet, a pillanatnyi megtorpanót élte- posók története került hát a képernyőre. Hlyét Gyula nemcsak szép. de karakterisztikus fordítása olyan szereplőgárda kezében vált e közzé, amely tudott úgy harsány lenni, hogy nem harsogott, úgy komédiáim, hogy nem bohóckodott és úgy bontani ki a megformált figura jellemét, hogy az árnyalt, hiteles, drámai »lakká váljék a képernyőn. Valahogy nem is volt kedvem igazán nevetni. Valahogyan nem is tudtam igazán nevetni Valahogyan nem is nevettetni akart a televízió ' Ben Johnson komédiájával. Figyelmeztetni? Befejeződött Láng Vince története A film első része sikeres volt A szerzők, a rendezők és maguk a szereplők Is úgy érezhették, hogy ezt a sikert nem folytatni, oktalan dolog lenne a történet lehetőségével, a nézőkkel és önmagukkal szemben is. Folytatták. És az „Egy óra múlva itt vagyok” már sorozatcímében is magában hordta ellentmondását, az is inkább csak emlékeztető volt az „eredetire”, mintsem alkalmazható és értelmező cím a folytatáshoz. Sikeres epizódok, jó ötletek, fel-felvillanó színészi remeklés is, — mégis jobbára műfaji egyenetlenség és tanácstalanság jellemezte ezt az egész sorozat- folytatást A burleszk határát súroló pillanatok után a dokumentum film-kockák hitelessége, hogy azt szinte megkérdőjelezhesse a folytatás újabb kitalált játékossága... Nem merték tovább folytatni „napjainkhoz” közeledvén a szerzők groteszk flgu rájuk groteszk történetét egy kegyetlen világ közepette? Valószínű, sőt bizonyos, hogy nem tudták. Vagy, ami még legalább ennyire bizonyosabbnak tűnhet: nem Is akarták. Ezért aztán sem derülni, sem iszonyodni, sem szórakozni, sem elmélyülni nem is tudtunk ezen a televíziós filmsorozaton. Gyurkó Géza 2OJ0; Latin- Amerika ül. Jelenet a „Kedvet együttlakók" című, magyarul beszélő NDK-filmsor ozat VL részéből. Győzőit egri csapa* Jöjjön Telünk Jerevánba! MSZBT-vetélkedő a megvessék helyen .. £ l *i A televízió ínyencekké formálja az embereket jobbnál jobb ötleteivel, egyre Igényesebb műsoraival. így vagyunk a mind közkedveltebbé váló vetélkedőkkel is. Ügy tűnik, hogy korunk technikai csodájával aligha lehet versenyre kelni, hiszen a képi kifejezés eszközei igen változatosak, s a kamerák lehetőségei szinte korlátlanok. A Magyar—Szovjet Baráti Társaság országos vetélkedősorozatának egri középdöntője, amelyet vasárnap délelőtt rendeztek a Megyei Művelődési Központban, ennek ellenkezőjét bizonyítja. A versenyzők — a salgótarjáni Kohászati Üzemek, a Heves megyei MEZŐGÉP — a Szolnok megyei Tanács, a miskolci 3-as számú Volán és a Monori Állami Gazdaság csapatainak tagjai — több mint három órán át mérkőztek a legjobbnak járó elismerésért, s a szép számú közönség nem feszengett, nem unatkozott, hanem ismereteit is gyarapítva élvezte ezt a maratoni játékot Az országos programsor»zatot három évforduló — hazánk felszabadulása, a hit» lerizmus felett aratott győzelem és az MSZBT megalakulásának harminc éves jubileuma — alkalmából hirdették meg, s a városi és megyei elődöntők után — ezekre 350 tagcsoport képviselői neveztek be — került sor a középdöntőkre, amelyek közül az utolsó előttit rendezték a megyeszékhelyen. Szűkebb pátriánk csapatának tagjai — Pető Zoltánná műszaki rajzoló, Sróf József osztályvezető-helyettes és Koncz Lajos osztályvezető — lelkiismeretesen felkészültek, s becsülettel elsajátították a meglehetősen szerteágazó s gazdag anyagot, amely magába foglalta a Szovjetunió történetét, gazdasági, társadalmi, politikai és kulturális életének főbb jellemzőit. Tájékozottságukat már a rajt is jelezte. Mindjárt nehéz fába vágták a fejszét, s könnyebb helyett a komolyabb kérdéseket választották, megnyerve ezzel az érdeklődő közönség tetszését Ismerték a szovjet irodalmat, kitűnő idegenvezetőknek bizonyultak, szemleleteKonca Lajos, Pető 'ZottärmÜ, (Fotó: Puskás Anikód gedett lehetett szereplésévet Méltatják Török fstuáa igazgató sokoldalú segítségét, aki munkaidőkedvezményt is biztosított számukra. S nem hiányoztak a vetélkedőről a munkatársak sem Drukkoltak, megtapsolták a rátermettségre valló válaszokat, s maguk is vezették, ellenőrizték a pontszamok alakulását — Remélem, ejsők lesznek — bizakodtak a szünetben. Így is történt. A fordulatos, szórakoztató, tudásgyarapító játék győztese a MEZŐGÉP gárdája lett Velük legközelebb augusztusban, vagy szeptember ele jén találkozunk s televízió képernyőjén, ahol legalább kétmilliós nézőtábor előtt bizonyíthatják képességeik legjavát. (pécsi) Az olasz dokumentumfilmsorozat harmadik részének alcíme: Van-e a földrésznek saját útja? A kérdésre az élet, a történelem felel igennél; a napi híradásokban helyet kapó chilei, perui, argentínai események sűrűn irányítják figyelmünket e forrongó földrészre. AZ olasz televíziósok sorra veszik a forradalmi eseményeket a földrész huszadik századi történetében. Ezekből is kiderül, hogy az új születése gyakran kínokkal jár, a társadalmi fejlődés olykor vakvágányra futhat, a forradalmi folyamatban törés következhet be. Így például a mexikói 1910-es események után a diktatúra megbukott ugyan, de a mozgalom súlyos torzulást szenvedett 1959. január 8-án megalakul Latin-Amerika első szocialista állama: Kuba. A kiutat kereső többi ország számára is világossá válik: Kuba példáját érdemes követniük. Meg kell találniuk az Egyesült Államoktól való gazdasági é8 politikai függőség elszakításának útját. A sorozat mai adásában megszólal Che Guevara és Salvador Allende is. Nyikoláj Zabeikin, a Szovjetunió Hőse: Magyarországért harcoltunk VHL Párbaj a Frrdinándokbal Másnap átvezényeltek bennünket a Balaton és a Velencei-tó közötti területre. A hitleristák ott indítottak új támadást a 3. Ukrán Front csapatai ellen. Újabb harckocsikat és Németországból átdobott friss erőket vetettek be. Elkeseredett harcok bontakoztak ki, amelyekben az ellenség sokszor 500 páncélosa is részt vett egyszerre. A következő kis epizód csak egy volt a nagy csatában, méghozzá akkor, amikor a fasiszta támadás kezdett kifulladni és a 3. Ukrán Front csapatai védekezésből támadásba lendültek. Az út a nádas szélén vezetett, mögötte már süppe- dékes láp és víz. jobbról meredek part Megkerülni sehol sem lehet. Két önjáró, Ferdinánd-típusú fasiszta lö- veg tűz alatt tartotta az útszakaszt A gyalogságot a földhöz szegezték tüzűkkel. A szovjet páncélosok nem tudták fedezni a katonákat, mert ezen az útszakaszon nem jutottak át Három harckocsinkat már eltaláltak, fekete füsttel égtek. Az égő tankoktól néhány száz méterre légvédelmi ágyút állított fel a legénység. Két- három perc, és megkezdődik tüzéreink és a Ferdi- nándok párharca. A lövészezred megfigyelőállásáról mindent világosan láttam. Figyeltem a légvédelmi tűzerőket, de aam tudtam segítem, mert elfogyott a lőszerünk, és az utánpótlás csak 2—3 óra múlva ért oda. Csattant az ágyú első lövése. Kék villanás vakított egy pillanatra, s mint a villám, végighasított a levegőn a páncéltörő lövedék. Még füstölgőt* a lövedék vágta tölcsér, de a légvédelmiek kicsit feljebb, újabb ágyút vontak lőállásba. Erre is ugyanaz a sors várt Csak két lövést tudott leadni, és eltalálták a németek. A megfigyelőpontra le tüzér vagy! Ott, a domb mögött van még egy 17 mm-es ágyú. Kilőhetned ezt az átkozott két Ferdinándot! — Megpróbálom, tábornok eLvtárs. — Sok «mrencsét! — mondta a hadosztályparancsnok és barátian hátba veregetett. Egy pillanatra megálltam a gránáttölcsémél, ahol nem sokkal ezelőtt ágyúk voltak. Nekitámasrkodtam az útszéTolbuhin, a Szovjetunió marsallja (jobb oldalt), Zsollov v ezer ezred es és Iví altábornagy, a dunántúli harcok idején. Válaszul négy lövedék csapódott be a löveg mögött. Űjabb torkolattűz a bokrok mögül és a válasz. A megfigyelőállásból jól láttuk, hogyan találta el az egyik ellenséges lövedék ágyúnkat, magasra wetveg » Okiét, megérkezett a hadosztályparancsnok. Arca sápadt volt és feszült. A helyzet kritikus. A két Ferdinand egész hadosztályunk támadási tervét veszélyeztette. A tábornok felém fordult: rs te fisxeü. főhadnagy. li fiatal fának. Kutyáid éreztem magam. Nem hiszem, hogy megijedtem volna: 20 éves korban ritkán gyáva az ember. Ma bizonyára jobban megijednék, hiszen az évek múlásával az ember esmi iakábfa &w magát Nem arról volt saój hogy inamba szállt a bátorság, csak — gondolom, megértik — szörnyű volt arra gondolni, hogy még néhány perc és éppúgy semmivé válsz, mint a légvédelmi tüzérek; az út szélén újabb tölcsért vág a lövedék robbanása és legjobb esetben vérbe fagyva visznek sátor- lapon a kötözőhelyre. — De hogy tudták olyan gyorsan kilőni az ágyúkat? Ez a gondolat kínzott A titkot gyorsan meg kellett fejteni. Lázasan dolgozott az agyam. Hirtelen, mint a villám, újra magam előtt láttam az ágyúk torkolattüzét A torkolattűz alapján lőtték be magukat a németek, ezért találtak szinte tévedés nélkül — világosodott meg az agyamban. Megkönnyebbültem: be kel! csapni a németeket. A meg- figyelőáUásról távozóban ma« gammal vittem Viktor Di®4 kint. Elküldtem az ágyúért én meg az égő páncélosok; felé indultam. Ott, a hare« kocsik mellet, pontosan mö-J göttük, a sűrű füst fedezed lében akartuk felállítani tat ágyút. Duskin 15 pere műlvsí megérkezett. Óvatosan oda« kúszott hozzám: — Látja? — kérdezte súgva, mintha meghallhatta volna valaki. — De ég mennyire — feleltem. — És minden álcázás nélkül állnak! — Egészen elszerotelened- nek! Na, majd egy kicsit megpiszkáljuk őket. — Vagy ők minket — gon« doltam magamban, de az őrmesternek azt mondtam: — Itt 'állítjuk fel az ágyút. Az út mentén futóárkot kell ásni. Érted? Am egri csapaté tagjai tSróf Józant sen érzékeltetve MosAva ne« vezetességeit. A többiek sem vallottak kudarcot: ők is elkalauzolták a hallgatóságot Gorkijba, Jerevánba, Lenin- grádba, Kijevbe, a MEZŐGÉP együttese mégis kimagaslott a rangos mezőnyből, megszerezte a legtöbb pontot, s már szünetben úgy tűnt: aligha vitás az elsőség. ők azonban továbbra is drukkoltak, s az esélyek helyett inkább a felkészülésről beszéltek. — A feladatokat megosztottuk, s szabad időnk jó részét közös tanulásra fordítottuk — értékeli csapatát Koncz Lajos. — Nem volt egyszerű Moszkváról beszélni, hiszen még sohasem jártam a szovjet fővárosban — mondja Pető Zoltánná, aki igazán elé-
