Népújság, 1975. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-11 / 9. szám

A fogyasztói arak vi­szonylagos stabilitásának terhét hazánkban az álla­mi költségvetés viseli Te­herbíró képessége nem ha­tártalan, mert a növekvő kiadások számláját végső soron az egész társadalom­nak kell kiegyenlítenie. AZ CJ ESZTENDŐ első napjaiban két árintézkedés lépett életbe: január elsején ® világpiaci áremelkedések által leginkább érintett ága­satokban felemelték a ter­melői árakat, január 6-án pedig ennél szűkebb körben és kisebb mértékben fo­gyasztói árváltozásokra, el­sősorban áremelésekre ke­rült sor. A termelői árak átlag 8 százalékkal emelked­tek, míg a január 6-án életbe léptetett új árak 0,6 száza­lékkal növelik a fogyasztói árszínvonalat. A termelői és a fögyasztói árszínvonal egymástól jelen­tősen eltérő növekedése is utal arra, hogy az érintéz­kedésekhez költségvetési tá­mogatások is szükségesek. Annál is inkább, mert sem az új termelői, sem az új fogyasztói árak nem fejezik ki teljes egészében a tényle­ges termelési költségeket Az állami költségvetésnek az a klasszikus funkciója, hogy bevételeiből gazdaság- fejlesztő kiadásokat finanszí­rozzon s biztosítsa a társada­lom közös szükségleteinek, fogyasztásának kielégítését Ám a költségvetés emellett a népgazdaság tervszerű irá­nyításának is fontos eszköze 8 ebből adódóan a gazdaság minden területén — a terme­lés, a forgalom, a külgazda­sági kapcsolatok, a fogyasz­tás stb. — részt kell vállal­nia a feladatok és a problé­mák megoldásában. Rövidebb-hosszabb időszak tükrében egyaránt az tapasz­talható, hogy a költségvetés ■*— a tervszerű gazdaságirá­nyítás eszköze — évről évre tagyobb szerepet vállal a gondok megoldásában. Ebben az esztendőben például a költségvetési kiadások fő tételét — több mint 30 szá­zalékos aránnyal s 116 mil­liárd forint előirányzattal — a támogatások alkotják. Eb­be a gyűjtő fogalomba tar­tozik az állami visszatérítés, a dotáció és a termelési ár- kiegészítés, az import-ártá­mogatás, a fogyasztói árkie­gészítés és á mezőgazdasági szövetkezetek üzemviteli tá­mogatása. De maradjunk a termelői és a fogyasztói áraknál. A termelői árak dotálására az 1975. évi költségvetés — no­ha az energiahordozók és a fontosabb alapanyagok árait felemeltük — majd 23 mil­liárd forintot irányzott elő. Egyidejűleg szolgálja a termelői és a fogyasz­tói árak védelmét az import-ártámogatás 33 mil­liárd forintos előirányzata. EZ A KIADÁSI TÉTEL érzékelteti, hogy a világpiaci árhatások mérséklése — még a módosított, megemelt ter­melői árak mellett is — mi­lyen hatalmas anyagi áldo­zatba kerül a népgazdaság­nak. Hadd utaljunk arra, hogy erre a célra öt esz­tendővel ezelőtt — 1970-ben — még csupán 1 milliárd fo­rintot kellett áldozni, 1973- ban kb. 5 milliárdot. Az ésszerű gazdálkodás követel­ményeire, lehetőségeire utal, hogy a 33 milliárd forintból 11 milliárdot a kőolaj- és a gázolajtermékek importjának ártámogatása vesz igénybe. A fogyasztói áraknak — s ez köztudott — a forgalmi­adé is alkotó eleme. Csak­hogy 1975-ben a várható forgalmiadó-bevételnél is nagyobb összeget — több mint 28 milliárd forintot — fordítunk a fogyasztói ár- kiegészítésekre. Más fogal­mazásban : ebben az évben várható 3,6 százalékkal ma­gasabb fogyasztói árszint is csak költségvetési támogatás­sal tartható fenn. Ha figyelmen kívül hagy­juk a termelő szövetkezetek 1974-es idegenforgalmi rekordok Változatos idei turistaprogramok a szocialista országokba — Motel épül Egerben Rekordszámban fordultak meg 1974-ben a külföldiek hazánkban, a most összesí­tett előzetes adatok szerint összesen 8 millió 300 ezren, egymillióval többen, mintegy évvel korábban. A nagyará­nyú turistaforgalomból a ha­zai lakosság is kivette részét: tavaly mintegy 3 millió 200 ezren jártak külföldön, így átlagosan minden családra jutott egy utazás, s ezzel a lakosság számához viszonyít­va a nemzetközi élmezőnybe tartozik Magyarország. A kül- és belföldi turizmus ilyen ugrásszerű növekedése új feladatok elé állítja az idegenforgalmi szerveket. Dr. Czeglédi József, az Országos Idegenforgalmi Tanács tit­kárhelyettese az 1975-ös évi tervekről, beruházásokról számolt be nyilatkozatában az MTI munkatársának. Idén az elmúlt évi tapasz­talatok felhasználásával to­vább bővülnek a szolgálta­tások, a beruházások nagy részéhez az Országos Idegen- forgalmi Tanács is anyagi támogatást nyújt. Ennek ösz- szege az elmúlt évihez hason­lóan az idén is 150 millió fo­rint körül les?. A turisták nagy része autó­val érkezik hazánkba, s a bel­földi autós turizmus is mind­inkább növekszik, ezért 1975-ben az egyik legfonto­sabb feladata a főútvonalak mellett kempingek, motelok, bungalótelepek, éttermek építése, korszerűsítése. Ilyen létesítmények épülnek a ki­alakulóban levő új üdülő­centrumokban is. Egerben, Zsórifürdőn motel, a hajd-ú- •EoboszkH kempmgbeft büfé, a debreceni benzinkútnál grill-bár épül többek között ez évben az OTP anyagi tá­mogatásával. Előreláthatólag új kempingeket alakítanak ki a Tisza partján is. A külföldi turisták magas színvonalú ellátása mellett különösen fontos a hazai kö­zönség még kulturáltabb pi­henésének biztosítása, hiszen tavaly belföldön több mint hárommillióan üdültek, s kétmillióan vikendeztek. Ezért az idegenforgalmi ta­nács szorgalmazza a kormány által is támogatott üdülőköz­pont-fejlesztéseket. Ehhez a hazai tájakat propagáló kiad­ványok, prospektusok széle­sebb körű terjesztés is szükséges, hogy a közönség még inkább megismerhesse az idegenforgalmi vonzere­jű tájakat. 1975-ben tovább épül többek között a velen­cei-tavi ifjúsági üdülőközpont, s megkezdődik ' a visegrádi kirándulóközpont építése. Nagymértékben fejlődik az üdülőterületek közműhálóza­ta. Idén előreláthatóan a ta­valyihoz hasonló nagy szám­ban látogatnak külföldre a magyar turisták. . A Szovjetunióban autós- utak, Bulgáriában új tenger­parti üdülőhelyek, Csehszlo­vákiában sítúrák várják az utazást kedvelőket, s az új programok mellett az eddigi beváltak közül is válogathat­nak az érdeklődők, így a szo­cialista országok mellett Európa csaknem valamennyi többi országába is eljuthat­nak a magyar turisták. WP üzemviteli támogatását s csak a vállalati árbevételben jelentkező, továbbá a ter­melői és fogyasztói árakra ható támogatásokat össze­gezzük, abban az esetben is 100 milliárd forintot megha­ladó summát kapunk. Költ­ségvetési, államháztartási méretekben is hatalmas ösz- szeg ez, körülbelül azonos nagyságrendű azzal az ösz- szeggel, amelyet ebben gz esztendőben a társadalom közös szükségleteinek kielé­gítésére — társadalombizto­sítás, szociális és egészség­ügy, kultúra, honvédelem, jogbiztonság, igazgatás, stb. — felhasználhatunk. Nem vitás, hogy a költség- vetési támogatások hasznos célokat, népgazdasági érde­keket szolgálnak. Ebből a megállapításból mégsem von­ható le az a következtetés, hogy minden vállalat, szö­vetkezet, amely támogatást igényel, kap és használ fel — egyértelműen jót, haszno­sat cselekszik. Az államkasz- sza nem népgazdaságon kí­vül, vagy afelett álló intéz­mény, abban a vállalati gaz­dálkodás részeredményei ösz- szegeződnek, abból adódnak bevételei is. A vállalat és a költségvetés kapcsolata két irányú: a támogatások nö­velésének az a feltétele, hogy a vállalatoktól több pénz, adó kerüljön a költségvetés­be, ami viszont elkerülhetet­lenül csökkenti az önálló vállalati gazdálkodás pénz­eszközeit. NÉPGAZDASÁGI ÉS OSSZTARSADALMI néző­pontból sem tekinthető az államkassza olyan intéz­ménynek, amelynek pénz­eszközei korlátlanul ve­hetők igénybe. A költ­ségvetés jelenlegi kiadá­si tételei az összkiadások kb. 19 százaléka szolgálja a be- ruházást-felhalmozást, kb. 30 százaléka a társadalom közös fogyasztását, mintegy 8 szá­zaléka- a nemzetközi fizetési kötelezettségeket s további 36 százaléka a támogatáso­kat— világosan utal arra, hogy a termelés, a forgalom és az árak dotálása a társa­dalom közös pénzalapját fo­gyasztja, korlátozza annak le­hetőségét, hogy a költségve­tés többet fordíthasson köz­vetlen gazdaságfejlesztésre, a társadalom közös szükség­leteinek jobb kielégítésére. Garamvölgyi István Tizenhétezex szobagarnitúxa Zalaegerszegről A Zala Bútorgyár a rekonstrukció során az új, húsz ezer négyzetméteres a lapte­rületű gyártócsarnokban teljes vertikális üzemet létesített, ahol a legkorszerűbb bútor­ipari gépekkel állítják elő a termékeket. A Zala Bútorgyár kárpitozott ülő- és fekvőbú­torai, valamint szekrényfalai számos változatban kerülnek a kereskedelembe. Képünkön: szekrények összeállítása. ■ (MTI-foto — Balassa Ferenc) Egri gyermekbútorok — nyolcvan kirakatban Több kékfrankos A szőlőtelepítések új álla­mi támogatási rendszerének hatására fokozódik a telepí­tési kedv a Sopron környé­ki gazdaságokban. A Bada- csonyvidéki Állami Pince- gazdaság' szerződést kötött a nagycenki Széchenyi István Termelőszövetkezettel 100 hektár, valamint a fertő- szentmiklósí Új Élet Tsz­szel 150 hektár szőlő telepí­tésére. A korszerű ültetvények kialakítása kölcsönösen elő­nyös a Badacsonyvidéki Ál­lami Pincegazdaság nagyobb mennyiségű, azonos minősé­gű szőlőhöz jut, a termelő- szövetkezetek pedig azon túl, hogy nem kell feldolgozó és tároló kapacitást- létesíte­niük, a mindenkori felvásár­lási áron felül a nyereségből is visszatérítést kapnak. Az új szőlőskertek kordon- művelésűek lesznek. A cél a hektáronkénti 100 mázsás átlagtermés. A telepítési ter­vet az Észak-dunántúli Ül­tetvénytervező Vállalat ba­latonfüredi központja készí­ti el. A négyéves telepítési prog­ram szerint a legnagyobb te­rületre a világhírű és a táj­jellegnek legjobban megfe­lelő kékfrankos kerül. Napról napra egyre több új lakás készül el, s költöznek bele a boldog tulajdonosok. A lakásokba azonban bútor is kell, nem is kevés. Nem csoda tehát, hogy az utóbbi időben többszörösére nőtt az érdeklődés a lakberendezések iránt Sokan, főleg a gyermek- bútorokat keresik, amelyből még mindig nincs elegendő. Ezen igyekszik segíteni az Egri Bútoripari Szövetkezet is, amely előrelátó piackuta­tással, még a múlt év máso­dik felében szerződést kötött az idei szállításokra a fo­gyasztási szövetkezetekkel, az iparcikk kiskereskedelmi vál­lalatokkal és a Centrum Áru­házakkal. Sokan ismerik, kedvelik is a „Jutka" tanulóasztalt, a variálható gyermekheverőt, az „Eger” fotelt, vagy a „Mo­nika" gyermekszekrénybe süllyeszthető ágyat. Vala­mennyit az Egri Bútoripari Szövetkezet asztalosai, kárpi­tosai készítik. Ezek a bútorok ma máj- az ország nyolcvan településéré eljutnak. Az egri szövetkezet az idén a tavalyihoz képest négy új vásárló partnerrel is bővítette kapcsolatait. Ezentúl a tiszanánai, a he­vesi, a mátészalkai és a Ve­lencei-tó Környéki Általános Fogyasztási és Értékesítő Szö­vetkezet üzleteibe is folyama­tosan szállítanak a már fel­sorolt gyenmekbútorokból. Ebben az évben 23 millió forint értékű terméket készí­tenek és értékesítenek majd. Variálható gyermekheve­rőbői a januári első szállít­mány már meg is érkezett a Fővárosi Bútor- és Hangszer­kereskedelmi Vállalathoz. Azóta az üzletekben is áru­sítják ezeket,. A zárszámadás előtt Viszneken Nehéz esztendő volt Mielőtt félreérthetnénk: a viszneki tsz gazdái az elmúlt nehéz év ellenére is meg­kapják jövedelemben azt a mennyiséget, amit a tervben meghatároztak. Igaz, ez le­hetett volna több is, ha... A részletek kibogozásában már a tsz-elnök, Csörgő Ti­bor segített. 0 o o o Aszály, vihar, árvíz. Mi kell még? Hátha még ez mind csupán néhány hónapi időtartamra sűrűsödik ösz- 6ze! Az év elején nem esett. Mindenki azt hitte, hogy a kiszáradt földben nem terem meg majd semmi. Aztán az „utolsó pillanatban” meg­nyíltak az ég csatornái. Szá­mítottak arra a visznekiek, hogy a kalászosok jól fizet­nek majd, hiszen a talajt fel­töltöttek tápanyagokkal, de a legmerészebb álmaikat is fe­lülmúlta a valóság. Gyorsan módosítottak a várható ter­mésátlagén, és így kötöttek szerződést a biztosítóval. Aztán jött egy akkora vi­har, hogy emberfia nem em­lékezett hasonlóra. Mintha éles kis pengék suhantak volna a szelek hátán: a ka­lászok egy részét nyakban 1 levágta a szárról a titokzatos valami. Ä titok azonban nem titok? a szél tette-» káli. -1 Mondták is, milyen jó, hogy módosítottuk a szerző­dést a biztosítóval. Aztán ... a biztosító mégsem adott egy fillért sem, mert a megté­pett kalászosok még így is jobban fizettek, mint ahogy a szerződés rögzítette az áta- lagjukat. A tervezett 35 má­zsa helyett 48 mázsát taka­rítottak be hektáronként. De a vihar mégis elvitt tőlük vagy másfél milliót. o © o © Esett, csak esett,. Három napjuk volt olyan, amilyen­nek az aratás idején lennie kellene. De nem vártak a napfényre. Ha nedves a ga­bona, akkor is rá kell men­niük a földre a kombájnok­nak. Majd a szárítóberende­zéssel kiszedik a szemekből a fölösleges nedvességet. Ez volt a szerencséjük, kü­lönben a termés tovább pusztult volna a szüntelen esőben! Amikor már megint lábra álltak volna, akkor pedig jött az árvíz. A tsz földjei­nek többsége, mintegy 1400 hektár fuldokolt a szeny- nyes lé alatt. Az állatokat ki kellett te­lepíteni a veszélyeztetett is­tállókból. Összesen . 725 szarvasmarhát menekítettek. •é& bár cegk három napig tartott az egész rendkívüli állapot, a tehenek elapasztot­tak, és csupán ezért jó né­hány százezer forint kár ke­letkezett. Bábon vart még mindig 200 hektár kukorica, amiért csak akkor tudnak bemenni az iszappá puhult földre, ha lefagy annyira, hogy elbír­ja az embert és a gépeket. De hiába szedtek ki 50 va­gon cukorrépát is, mert az lefejezve, kupacokban vár a sorsára. Nem lehet ezért se menni, a teljesen elázott ta­lajon térdig süllyed a láb. A belvíz foglya lett a kukori­ca is, a cukorrépa is. Űjabb károkat okozva. o o 0 © Vetésforgó? Hol van már az! Ami kimaradt 500 hektár a vizek alól, azt mind elve­tették az ősszel. Tavasszal aztán majd lesz valahogy. Ahogy felszabadulnak a föl­dek, úgy igyekeznek az ál­lattenyésztési ágazat takar­mányszükségletét, szemes ab­rakját megtermeszteni. A szükség törvényt bont. Szépen feltöltötték a talajt tápanyagokkal, most a víz ennek is jó részét elmosta. Arra sem lehet tehát számí­tani, hogy a szűk esztendő után jöhet majd egy bősége­sebb. A sok állatnak pedig ­enni kell adni. Még szeren­cse, hogy ebben nem szűköl­ködnek. De azért nem siránkoznak a visznekiek. . Nyugodtan, kapkodás nélkül készülnek a zárszámadásra. Már elkészí­tették a „menetrendet”. Min­den vezetőségi tag, de a szakvezetők is beadják ész­revételeiket, megállapításai­kat, hogy a beszámolóban az ő szavuk is helyet kapjon. A vezetőség január 13-án ül össze, a pártszervezet három nappal később, majd a bri­gádok üléseznek a hónap vé­gén, hogy a közgyűlés feb­ruár 8-án hallgassa meg a beszámolót. A leltározással már vé­geztek az év végén, most a könyvelés dolgozik a számí­tásokon. De annyit már tud­nák. hogy az egy tízórás munkanapra néhány forint­tal többet fizetnek majd, mint ahogy tervezték, az átlagjövedelem pedig marad 21 900 forint. És mindez a sok-sok baj és kínlódás után. Hiába, ab­ban az ősi harcban, amely kezdettől fogva folyik az em­ber és a természet között, az ember mindig talpon marad, bármi történjék is. A visznekiek is ezt pél­dázzák. G. Molnár Ferenc Mmmm^ jamtór Hí, sKH*ba± A közös kassza terhe

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents