Népújság, 1975. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-05 / 4. szám
HEB-doüNzié: Hogyan lehet tovább javítani...? A ter me lőszö vetkezetek és az élelmiszeripari vállalatok kapcsolata Kövek és városok Lengyelországi emlékek in. Kopernikusz szülővárosában, az ékszerdoboz Torun- ban járván, vagy a ragyogó Krakkó köveit koptatván, műemlékesekkel beszélgetvén. sóiak viszont imigyen sóhajtottak: „Könnyű nekik 1 Az a két város a megszállást ós a harcokat szinte sértetlenül vészelte at, így a konzerváto- roknak igazi műemlékvédelmi-restaurátori munkára van A termelőszövetkezetek áruértékesítésének biztonságát vizsgálta a közelmúltban a Heves megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. Farkasdi Gyulának, az Éger—Gyöngyös vidéki Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége titkárának vezetésével a szakértői bizottság arra keresett választ, hogy a szövetkezetek és az élelmiszeripari vállalatok szerződéses kapcsolatát hogyan segítik a közgazdasági szabályozók? Milyen további lehetőségek vannak a szerződéses kapcsolatok fejlesztésére? Tizennyolc termelőszövetkezetben és öt élelmiszer- ipari vállalatnál —, ahol a vizsgálatokat végezték — megállapították, hogy 1971— 1973 között általánossá vált a több éves szerződéskötés. Ez lehetővé tette az áruk biztonságos értékesítését, ugyanakkor a vállalati kapacitások jobb kihasználását. Heves megyében a vizsgált időszakban növekedett a gazdaságok árutermelése gabonából, szőlőből, zöldségből, gyümölcsből, borból, sertésből és vágómarhából. Ezzel szemben kedvezőtlenül alakult a burgonya termelése. A SZÖVTERMÉK 1973-ban mindössze 56 vagonnal vásárolt a szövetkezetektől, mivel nem volt több. A megyét ezért részben importból, illetve más megyékből látták el burgonyával. Ezenkívül néhány helyen egyéb nehézségek is jelentkeztek. A Hatvani Konzervgyár például a paradicsom- szeaon idején korlátozott szá-, mű göngyöleget bocsátott a termelő gazdaságok rendelkezésére. Ezzel igyekezett meghatározni a hyersanyág átvételét; így viszont a szövetkezeteknek veszteséget okozott- A Heves megyei Al- latforgalmi és Húsipari Vállalatnál gyakoriak a késedelmes átvételek. A felmerülő költségeket a vállalat csák részben térítette meg a szövetkezeteknek. Azt is megállapították, hogy a termelőszövetkezetek a háztáji gazdaságokból értékesítik a sertést, kisebb mennyiségben a vágómarhát, a tejet, a szőlőt és bort. A vállalatok és a gazdaságok ebben kölcsönösen és sokoldalúan segítik egymást. A vállalatok elsősorban szaktanácsadással, feldolgozó és betakarító gépekkel, vetőmagvakkal és a növényyédelmi költségek hozzájárulásával segítik elő a termelőszövetkezetek árutermelését, a szövetkezetek pedig szállítójárművekkel, tárolókkal, gépekkel és egyéb szolgáltatásokkal támogatják a vállalatokat. Kölcsönösen részt vesznek az áruk minőségvédelmében. a termékek feldolgozásában és tárolásában. A vállalatok arra törekszenek, hogy felvásárlóik a mennyiségnek és minőségnek megfelelő árut vegyenek át a termelőszövetkezetektől. A jelenleg érvényben levő köz- gazdasági szabályozók szerint a termelő üzemeknek csak a vágóállat és a gyümölcs exportszállítására vart lehetőségük. A területi szövetségek viszont nagy erőfeszítéseket tesznek, hogy a termelőszövetkezetek és az élelmiszeripari vállalatok közötti kapcsolat tovább javuljon, hogy az „egyenrangú partner” élve mielőbb érvényesüljön. Ennek ellenére ezt még csak részben sikerült érvényesíteni. A műszaki fejlesztéssel — főleg a gépesítéssel és a ke- mízálással — a termelőszövetkezetekben is bizonyos s-akoeodás tapasztalható. Csökkentették a növények számát és kevesebb növényt, nagyobb területen, nagyobb mennyiségben termelnék. Ennek eredményeként a vállalatok is csökkenő számú Mtasto) rekóoötraá’.juk teljes egészében. Ifct nem is építünk új épületet. Az Óváros, rrs Újváros és a Régi Külváros területén csak, egyes épületeket restaurálunk. Ez a munka lassan már' a befejezéséhez közeledik, ha egyáltalán befejezésről lehet beszélni. A műemlékesek, restaurátorok élő várost varázsoltak a varsói Óvárosnál sokkalta nagyobb település- magból. A holland manierizmus és az északi barokk stílusában épült külsők mögött modern lakások, s üzletek kaptak helyet. Sőt, a belváros funkciójának átalakítására új tervet dolgoztak ki. A lakások egy részének megszüntetése árán és az üzletek, vállalatok egy hányadának kitelepítése után még több éttermet, kávéházat, turista- központot létesítenek. Arra persze vigyáznak, nehogy a lakosság többségét kitelepítve, csak nappal működő városrészt hozzanak iétre. Régi környezet — modem funkció. Ez a jelszavuk. Ahogy Chomicz főrestaurátor elmondotta, a munkálatokat 80 százalékban már elvégeznék és azt tervezik, hogy 1980-ig befejezik a rekonstrukciót. (Természetesen a templomok felújítása nehéz, sok munkával járó feladat.) Gdansk * sok egyedülálló látnivalót nyújt a látogatóknak. A Dlugán (a főutcán) patríciusházak, a Mariadra holland stílusú, lépcsős, emelt teraszé. számvfejű, déaköpős esöosatornájú utca. Európa legnagyobb középkori malma és legnagyobb akkori kikötődaruja, egyik legnagyobb gótikus temploma (Maria templom) ebben partnertől vásárolják fel a növekvő árumennyiséget• A szerződő felek közötti vita, elégedetlenség általában csökkent az utóbbi időben. Ezek korábban főleg a szerződések meghiúsulásából, illetve részbeni teljesítéséből, az árule késedelmes átvételéből és minősítéséből adódtak. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tejipari Vállalatnál például a vita abból adódott, hogy több termelőszövetkezettől kötbért követeltek, mert azok nem tettek eleget tejátadási kötelezettségüknek. A Heves megyei Állatforgalmi és. Húsipari Vállalat a vágóállat-átvételek és mlraisítések, a Heves megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalattal pedig a ke- veréktakarmónyok számlázása miatt merültek fel viták. A termelőszövetkezetekben viszont elégedetlenséget váltott ki, hogy a gabonafelvásárló vállalat és az Eger— Gyöngyös vidéki Pincegazdaság az üzemek szállítójárműveinek állási idejét nem térítette meg, a SZÖVTER- MEK pedig nem mindig vette figyelembe a felvásárlási áraknál a szövetkezeti ráfordításokat. Azóta természetesen javult a helyzet. Ahhoz azonban, hogy a jövőben még tovább javíthassák a termelőszövetkezetek és az élelmiszeripari vállalatok kapcsolataikat, a szakértői bizottság többféle javaslatot tett. Egyebek között felhívták a figyelmet arra, hogy a területi . szövetségek a termelőszövetkezetek bevonásával vizsgálják meg a vállalatok szerződési feltételeit és kezdeményezzenek néhány módosítást. Például a termelőszövetkezetek szállítási költségeinél, a gazdaságokban végzett tárolások díjainál, az át nem vett vagy késedelmesen átvett áruveszteségek megtérítésénél. Azt is javasolták, hogy a Hatvani Konzervgyár a növényvédelmi költségtérítést ezután ne a termőterület, hanem a gyárnak átadott áru mennyisége alapján fizesse a szövetkezeteknek. A szerződéskötések előtt pedig mind a két partner mérje fel a várható áru mennyiségét és minőségét. Olyan feltételeket szabjanak, amelyeket a lehető legkisebb eltérésekkel teljesíteni tudnak. A szövetkezetek továbbra is segítsék a háztáji gazdaságokból származó áruk értékesítését- Ha pedig a szerződött árukat nem tudjak szállítani, akkor időben értesítsék a felvásárló vállalatokat erről, — hangzik a Heves megyei Népi Ellenőrzési Bizottság javaslata... Mentős* Károly tapasztalhattuk azt az idegenkedést, amelyet az itteniek varsói kollégáik módszeréről hangoztatnak. AvarMi újság a Holstein-Friz tehenészeti telepen? Érthetően nagy érdeklődés előzte meg mezőgazda- sági nagyüzemeink szakemberei, vezetői részéről a ti- szanánai termelőszövetkezet merész kezdeményezését: a tavaly átadott új tehenészeti telepüket az Egyesült Államokból vásárolt Holstein— Fríz tejelő típusú állomány- nyál népesítik be. — Ez az érdeklődés, mondhatnám úgy, hogy kíváncsiság, azóta is tart, sőt fokozódik — mondja Anga Tibor, a közős gazdaság főállattenyésztője, aki jelenleg egyben a tehenészeti telep vezetője is. — Mivel magyarázható ez? — Üj dolog. A megyében nálunk találhatók csupán ilyen tehenek, s a szakemberek egy része — mint minden újat — ezt sem fogadta egyértelmű bizalommal. Sokak szerint például úgy áll a helyzet, hogy hiába jelentősen magasabb ezeknek a teheneknek a tejhozama, az mégsem gazdaságos, mert nagyobb a ráfordítás is. — És mi az igazság? — Azt egy pillanatig sem vitatjuk, hogy ezek a tehenek tartás- és takarmány- igényesebbek, mint például a hazai fajták, de . mégsem osztjuk ar iménti véleményt. Ugyanis az egy tehénre eső ráfordítás valóban lényegesen magasabb, mint a magyar tarkánál, de az egy liter tejre jutó költségek — éppen a magas tejhozam következtében — jelentősen kisebbek. Nem is beszélve arról a nyereségtöbbletről, amelyet így elérhetünk. — Milyenek a jelenlegi viszonyok? Hol tart az első évben az állomány? — 1974 tavaszán és nyarán érkeztek meg repülőgépen a vemhes üszők, összesen 237. őszig a szabadban tartottuk őket, s csak igen kis mértékben kaptak „ka- lóriásabb” takarmányt. Féltünk az ellési problémáktól. Ma már megnyugodva tekintünk vissza ezekre a korábbi aggodalmainkra, mert az eddigi eredmények a mi reményeinket is túlszárnyalták. Ugyanis december végéig leellett az állomány jelentős hányada — éppen kétszáz bocink van már —, s az elhullást arány alig haladja meg a négy százalékot. Ez pedig azt jelenti, hogy több mint a felére csökkent ennél az állománynál ez a fontos mutatószám a korábbi állományunkhoz képest, s tudomásom szerint a jelenlegi megyei átlag is meghaladja a 10 százalékot. — Es mennyi most a tejhozam? — Nincs mit szégyenkezni miatta: a már rendszeresen tejelő tehenek napi átlaga 15,2 liter, ami éves átlagban máris meghaladja a négyezer litert. Ez a magyar tarkánál szinte a csúcs, ennél a fajtánál pedig csupán a kezdő átlag. 1975-ben — most már bátrabban abrakalva — szeretnénk megcélozni az ötezer litert... A tengerentúli fekete-tarka tehenek tehát eddig minden tekintetben kitűnően vizsgáztak Tiszanánán, ahonnan már most napi háromezer liter tejet szállítanak a tej gyűjtőbe. Csakhogy eza mennyiség máris gondot okoz a tárolásban, a kezelésben és a > szállításban. — Telepünkön ugyan van tejhűtő- és tárolóberendezés — mondja a termelőszövetkezet elnöke —, de hamar kinőttük. Még legalább további háromezer literes hűtő- és tárolókapacitásra lenne sürgősen szükségünk. Igényeltünk, rendeltünk, de nem kaptunk eddig. Igaz, a tejipari vállalatnak volna fölösleges eladható berendezése, de csak olyan árukapcsolással adná, hogy ha átvennénk egyben a községi tejgyűjtő üzemeltetését is. Erre pedig nem merünk vállalkozni. .. A megszületett új — immár a magyar Alföldhöz edződött — utódok legjavából és a még Amerikából érkező további 120 vemhes üszővel rövidesen benépesül a négyszázas létszám tartására épült szakosított tehe- nészti telep. A tiszanánaiak okkal és joggal emlegetik máris ezt a vállalkozást a büszkeségeik között, s úgy tűnik: rajtuk és a teheneken nem is múlik a jövőben sem a siker... i atudi Sándor Zobákon 15 millió forintot költenek biztonsági berendezésekre Tovább fejlesztik Zobákot, a mecseki szénmedence legfiatalabb üzemét, .amely az 1964. évi termelési rajt óta több mint hat millió tonna feketeszenet adott A kitűnő minőségű, kokszolható zobáki szénre elsősorban az új blokkal bővülő dunaújvárosi vasmű tant igényt, tehát hosszú távon biztos fogyasztóra számíthat. Zobákon jelenleg 570 és 630 méter közötti mélységből küldik napszitre a szenet Az egyik szállítóaknánál 750 méter alá nyomulnak. új széntelepeket közelítenek meg a jövő termelése számára. A közismerten kedvezőtlen természeti adottságok, * bányaveszélyek leküzdésére, megelőzésére számos intézkedést tettek. A biztonság fokozására ennél az üzemnél 15 millió forintot költenek az év folyamán. Így példán valamennyi dolgozót ellát nak olyan készülékkel amely oxigénszegény levegőben is lehetővé teszi a menekülést lehetőségük. A meglevőt védik, a százados jellegtelen- ségektől-ráépítésektől megfosztva kibontják az épületek, kövek eredeti formáját, jelzik a korok váltakozását. Azonban próbáljanak minket is megérteni! Nem egyszerűen művészeti-tudományos, hanem ideológiai is a mi feladatunk. Nevelünk és öntudatra ébresztünk”. Hasonló * véleménye Romuald Chomicznak, Gdansk város restaurátorának is. — Krakkó után Gdanskban a legtöbb a műemlék Lengyelországban. A város azonban inkább Varsóval jár „egy cipőben”. A háború alatt négyötöde elpusztult. Mint a fővárosban, itt is háromféle megoldás kínálkozott: hagyjuk meg a romvárost, építsük fel a modern, új Gdanskot, vagy rekonstruáljuk az eredeti Hansa-váro6t. Az utóbbi változat mellett döntöttünk. Határozatunkban a patriotizmus mellett közrejátszott az a megfontolás is, hogy zzel Észak-Európa egyik 'gszebb városát keltjük új létre. Munkánkat segítette, tőgy nagyon sok épület vá- '.a megmaradt. Nem makett várost építünk tehát! A nég' részre tagolódó városmagbó csak a Fővárost (Giownyßlinmin q 1975. Január 5., vasárnap a városban található. A „legyeken túl ós mellett azonban itt is megkapja ós elbűvöli a látogatót az egységes összkép, a harmónia, a nagy múltú város, a régi lengyel Gdansk és a későbbi német Danzig egységes történelmének folyamatossága a? új Gdanskban, amit a mai Lengyelország nem rejt el. Gdansk szebbé tételéhez mi, magyarok is hozzájárulunk. A város Kajetan Myk mérnök tervezte díszkivilágításához a lámpatesteket Magyar- ország gyártja. 1978-ra Gdansk, észak egyik turista- központja, régi és mégis modem nagyvárosa pompázatos fényben ragyog majd. Dérer Miklós (Vége)
