Népújság, 1975. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-04 / 3. szám

A nehézipar négyéves munkája és idei feladatai

(folytatás az ír oldalról)

kémiai program keretében oldjuk meg a magyar—lengyel műszál-műanyag kooperációt is.

— A központi fejlesztési programokban meghatározottakon kívül több egyedi nagyberuházás megvalósítása is része IV. ötéves tervünknek. A szénbányászatban megépült a visontai Thorez Külfejtés, ahol a nagyfokú gépesítés lehetővé teszi a nagy termelékenységű, gazdaságos termelést.

A mélyművelésű szénbányák száma a IV. ötéves terv során mintegy 25 százalékkal csökkent, az egy bányára jutó termelés mintegy 15 százalékkal növekedett. Jórészt ennek eredményeként szénbányászatunk — a visontai lignitkülfejtés átmeneti nehézségeitől eltekintve — teljesíti termelési tervét.

— A villamosenergia-iparban folyamatosan üzembe helyeztük a Gagarin és a Dunamenti Hőerőműveket és részben az inotai csúcserőművet. A kőolajfeldolgozó iparban új korszerű kapacitásokat hoztunk létre és így évi 10 millió tonna kőolaj feldolgozását tudjuk biztosítani. A vegyipari beruházások közül a Péti Nitrogénművek beruházását kell kiemelni. A befejezéshez közeledő műtrágyagyár

üzembe lépésével mintegy 50 százalékkal növekszik műtrágyatermelésünk és ' így jelentősen csökkenhet a tőkés műtrágyaimport.

— A nehézipar termelése — változatlan áron mérve — 1974-ben az előző évihez képest mintegy 8—8,5 százalékkal növekedett. Különösen nagy volt a fejlődés az alumínium-kohászatban és a kőolajfeldolgozó iparban, ahol az 1974. évi termelésnövekedés meghaladta a 16, illetve a 14 százalékot. A gazdálkodás hatékonysága is tovább javult. A többlettermelésnek, több mint 90 százalékát a munka termelékenységének növelése biztosítja. Javult a nehézipar állóeszköz-hatékonysága is. Végeredményben megállapítható, hogy 1974-ben a nehézipar sikeres évet zárt.

— Az idei gazdasági év feladatai közül az energia- igények kielégítésével, a folyamatban levő beruházások befejezésével és a következő ötéves tervidőszakra való zavartalan átmenet megalapozásával kapcsolatos feladatokat emelem ki.

— Népgazdaságunk energiaszükséglete 1975-ben mintegy 6—7 százalékkal növekszik. Az energiaigények teljes kielégítése igen nehéz feladat lesz.

A kőolaj magas világpiaci

a a korábbi évekhez ké-.

pest lényegesen nagyobb terheket ró a költségvetésre. Ezért az energiatermelő és -fogyasztói körben átfogó és széles körű energiagazdálkodási és takarékossági intézkedésekre van szükség. Ezek az intézkedések — amelyeknek végrehajtása 1975-ben egyik' legfontosabb feladatunk — a következőkben foglalhatók össze:

— Erőfeszítéseket kell tenni a hazai energiatermelési lehetőségek maximális kihasználására.

— A maximális olajtakarékosság érdekében — a biztonságos üzemeltetés keretén belül — el kell érni, hogy a széntüzelésű erőműveket a műszakilag lehetséges felső határig terheljük.

— A benzin, gázolaj és tüzelőolaj közületi fogyasztásának szabályozásárA vonatkozó intézkedéseket következetesen végre kell hajtani.

— Az ipari és mezőgazda- sági ágazatokban működi gázolaj- és tüzelőolaj-fogyasztók körét ismételten felül kell vizsgálni. Ahol azt technikai lehetőségek megengedik, át kell térni a fűtőolaj vagy egyéb rendelkezésre álló energiahordozók felhasználására.

'— Valamennyi vállalatnál felül kell vizsgálni a fajlagos energiafelhasználást és fel kell tárni a csökkentés lehetőségeit.

— Jórészt energiaellátásunkkal függnek össze Idei kiemelt beruházási feladataink is. Az idén hat nagyberuházást kell befejezni:

— A szovjet—magyar földgázvezeték első szakaszának befejezésével évi 1 milliárd köbméter földgáz szállítása válik lehetővé a Szovjetunióból. *

— A Thorez külfejtés beruházásának teljes befejezésével, illetve a biztonságos termeléshez szükséges kapacitástartalékok létesítésével biztosítanunk kell évi 7,5 millió tonna lignit folyamatos termelését a Gagarin Hőerőmű részére.

— Az újabb évi félmillió tonna kapacitású rákhegyi bauxitbánya termelése lehetővé teszi, hogy a hazai timföldgyártás nyersanyagellátása mellett exportkötelezettségeinket is folyamatosan és zökkenőmentesen teljesítsük.

— Be kell fejezni az inotai gázturbinás csúcserőmű építését, hogy tovább növeljük a villamosenergia-rendszer biztonsági tartalékát.

— Üzembe kell helyezni az évi több mint 400 ezer tonna hatóanyag kapacitású Péti Műtrágyagyárat, a mezőgazdaság fokozott kemizálásának elősegítése érdekében.

— Kiemelkedő fontosságú a Tiszai Vegyi Kombinát olefingyárának üzembe helyezése, hiszen nemcsak gazdasági, hanem politikai feladat is a szovjet testvérüzem folyamatos etilénellátásának biztosítása.

— A népgazdasági terv a tárca területén 1975-ben egy nagyberuházás — a nemzetközi villamosenergia-koope-, ráció részeként megvalósuló 750 kv-os távvezeték —megkezdését írja elő. Az előkészítés előrehaladásától függően kerülhet sor a bükki energetikai komplexum keretében létesítendő külfejtéses lignitbánya megkezdésére.

— Az 1975-ös év az elkövetkező középtávú tervidőszak báziséve lesz. Ebből eredően az év tennivalóit az V. ötéves terv megalapozásának követelményei is meghatározzák. Így például figyelembe kell venni, hogy a nehézipari ágazatokban a népgazdaság nyers- és alapanyagszükségletének kielégítése érdekében az ipar átlagánál gyorsabb ütemű növekedést kell biztosítani.

A fokozott ütemű földtani kutatási programok folyamatos megvalósításával egyidejűleg, 1975-ben kerül sor a hazai ásványi nyersanyag- bázis fokozott igénybevételére vonatkozó néhány, beruházási javaslat, illetve fejlesztési cél (bükki lignit, recski rézérc, észak-dunántúli szén és bauxit) kidolgozására is. így ez az év a hosszabb távú tervkoncepciók kialakítása szempontjából is jelentős év lesz. ,

— A nehézipar idei termelése — összehasonlítható áron — kb. 8 százalékkal lesz magasabb a megelőző évinél, a munka termelékenységét pedig 7 százalékot meghaladó tmértékben kívánjuk növelni. Kiemelkedő feladatunk lesz a tőkés export további fokozása és az anyagokkal, főként a tőkés importanyagokkal való takarékos gazdálkodás.

Minden eszközzel elő kívánjuk segíteni a szocialista munkaverseny továbbfejlesztését, s ennek elsősorban nem a termelés mennyiségi növelésére, hanem az energia- és anyagtakarékosságra, a hatékonyabb gazdálkodásra kell irányulnia — fejezte be nyilatkozatát dr. Szekér Gyula miniszter. (MTI)

Nem kívánt segítség

Ellenőrzési Valljuk be, rossz csengése van ennek a szónak. Zsandárkodásnak, a kákán is csomót keresésnek tekintik nagyon sokan az ellenőrzést, ezt a „szükséges rosszat”.

Azt is gyakran emlegetik, hogy mindenkinek a munkájában lehet hibát találni, csak keresni kell, tehát az ellenőrzés egyben a hibák felemlegetését is jelenti, fennek pedig senki sem örül.

De valóban ilyen feketére festett „mumusnak” kell-e tekinteni az ellenőrzést, és valamiféle megszállt lelkű gonoszoknak a belső ellenőröket?

Halasszuk el egy kicsit későbbre a választ.

Hét szövetkezet került a listára: Gyöngyösön a Kékes, a szolgáltató és a GYÖNGY- SZÖV, illetve a tsz-közi vállalat: a SERKÖV; aztán a detki tsz, valamint a horti és az apci fogyasztási szövetkezet. A vizsgálódás célja pedig: megállapítani, hogy a hibák és hiányosságok megszüntetésére, de megelőzésére is milyen intézkedéseket tettek a szövetkezet vezetői, hogyan törekedtek a gazdaságpolitikai célokat elérni.

A támpontot ehhez a vizsgálódáshoz a Minisztertanácsnak a 1032/1973. számú határozata adta.

Mit is mond a belső ellenőrzésről ez a rendelet? Ilyeneket: segítenie kell a vezetés hatékonyságát, a szövetkezet gazdaságos működését; biztosítania ikell a szövetkezeti tulajdon védelmét; meg kell előzni a szabálytalanságokat és mulasztásokat; biztosítania kell a meghatározott gazdálkodási reindet

Gondoljuk csak végig: micsoda fontos dolgok ezek, mennyire kezére játszanak a vezetőknek, mennyire tudják őket segíteni a törekvéseikben, a szövetkezet egésze érdekében kifejtett munkájuk eredményességében.

Ennek azonban előfeltétele is van. Nem több és nem kevesebb, mint az, hogy a belső ellenőrzés élő, eleven hatékony és bizonyos mértékig független szervezet legyen. Akkor úgy működik, mint a jó óra: pontosan mutatja a tényeket. Tehát információt ad, jelez, de megoldásokat is felsorol, csupán csak oda kell rá figyelni.

Mégsem így van ez mindenütt.

★

Most egy sor nemet kell egymás után elmondanunk. Az információs rendszer nem megfelelő. Az egységek, részlegek beszámoltatása nem rendszeres. Az aláírási és utalványozási rend nem hatékony. Az egyes vezetők felelősségi területei nem kellően elhatároltak. A munka- folyamatba épített ellenőrzés nem valósul meg kellő mértékben. A belső ellenőrök tájékoztatása nem megfelelő. Az ellenőrzési munkára nem készítettek munkatervet. Az utóvizsgálat lehetőségével nem éltek kellően.

Túl sötét a kép ezek alapján? -Pedig nem kell ször- nyűlködni, illetve kajánkod- ni, hiszen szó sincs arról, hogy a már említett hét szövetkezetben ne lenne ellenőrzési tevékenység. Van, csak nem. olyan hatékonysággal működik mindig és mindenhol, amilyent joggal el lehetne várni.

Ezért mondtuk úgy a címben, hogy a belső ellenőrzés által felkínált segítséget nem mindenütt veszik igénybe. Olyasmi ez, mintha a felém nyújtott, támogató szándékú kart eltolnám. Aztán a következő pillanatban kicsúszna a lábam alól a talaj. Hiába már a késői felismerés, hogy azért ültem le, .mert túlértékeltein a saját képességeimet, erőmet, ismereteimet, biztonságomat.

Valójában erről van szó: a belső ellenőrzés által felkínált segítséget azért nem fogadják el egyes vezetők és szövetkezetek, mert önmagukban tételeznek fel többet, mint kellene.

Az ellenőrzés szervezeti formáit és módszereit csupán a Kékes Ksz és a detki Űj Erő Tsz foglalta alapszabályába. A többi utal erre, de külön írást készítettek rá. Kivétel a gyöngyösi tsz-közi vállalat, a SERKÖV, amelynek alapító okirata nem foglal magában ellenőrzési felépítést. A detki tsz-nél az utalványozási jog erősen centralizált, de nem történt meg a vezető beosztású személyek tevékenységi és felelősségi körének pontos elhatárolása sem.

A munkafolyamatba épített ellenőrzési rendszer a

legjobban a Kékes és a Szolgáltató Szövetkezetnél működik. Az apci és a gyöngyösi fogyasztási szövetkezetek a feltárt hiányosságok megismétlődésének kivédésére, automatikusan, újabb jelző rendszereket építettek ki.

Ennek a munkafolyamatok részleteit Is szemmel kísérő rendszernek az a legnagyobb előnye, hogy idejében tuclia a hibát megállapítani, tehát a további károsodást megakadályozza. A gyors jelzés egyben lehetőséget ad a gyors, azonnali intézkedésre is.

Természetes, hogy ennek a^ munkafolyamatba épített ellenőrzésnek a megvalósítása a vezetők első rendű érdeke is lenne. Már csak saját

munkájuk megkönnyítésére is.

De hát. ezt is könnyebb így kimondani, mint a gyakorlatban meglátni mindenütt.

A függetlenített belső ellenőr. Óriási erő. A GYÖNGYSZÖV-nél hat személy dolgozik az ellenőrzési osztályon. Nincs viszont függetlenített belső ellenőre Detknek és a gyöngyösi SERKÖV-nek. Horton a belső ellenőrrel nemcsak a saját munkáját végeztetik el, hanem megbízzák más feladatokkal is. Nem is várható tőle, hogy a dolgát megfelelő hatékonysággal lássa el az ellenőrzésben. Hogy -a horti belső ellenőrnek nincs munkaterve, az előző tények alapján már nem is tűnik fel.

Pedig a tapasztalat bizonyítja, hogy a belső ellenőrök lelkiismeretesen igyekeznek megfelelni a követelményeknek, és a gazdasági vezetésnek sok, hasznos információt adnak.

Azzal kezdtük fejtegetésünket, hogy feltettük a kérdést: valamiféle szervezett

gonoszok csoportja-e az ellenőri gárda? Ahogy a gyöngyösi népi ellenőrök vizsgálódása is ékesen bizonyította: mindenütt a még jobb

eredmények, a még kifogás- talanabb, jó minőségű munka ösztönzői.

Csak igényelni kell a segítségüket. Mert — segíteni akarnak.

G. Molnár Ferenc

A romhányi Építési Ker&miagyárban teljes kapacitással működik az új padlólapgyártó üzem. A csempéhez hasonló, de jóval nagyobb szilárdságú és kopásálló kerá mia burkolóanyag országszerte nagy keresletnek örvend, az évi félmillió négyzetméter padlólap fedezi az országos igényt. N

(MTX-ioto — Fényes Tamás)

R koniresszusi dakumeatumok megvitatása a pártcsoportisan és a taggyűlésen

A BESZÁMOLÓ taggyűlések befejeződésével a kongresszusi felkészülésnek újabb szakasza következik. A jelölő bizottságok már tevékenykednek. A párttagság pedig hozzákezd a kongresz- szus két dokumentumának tanulmányozásához. E szakasz egyik alapvető feladata a kongresszusi irányelv tervezetének és a szervezeti szabályzat módosítási javaslatának megismerése, megvitatása, majd a januári taggyűléseken az állásfoglalás kialakítása.

A Központi Bizottság igényli, hogy a párttagság — élve jogaival és teljesítve kötelességét — aktívan bekapcsolódjon a párt politikájának kialakításában. Olymódon, hogy az alapos megismerés után a KB javaslatait, a kongresszusi do- _ kumentumokat — megőrizve ’ azok sokszorosan igazolódott alapelveit — gazdagítsa, formálja, esetleg módosítsa. A párttagság számára a kongresszusi dokumentumok megismerésének, az érdemi véleményformálnak semmiféle technikai akadálya nem lesz. Sőt hazánkban mindenki elolvashatja és egyben véleményezheti a párt hongresz- szusi irányelveit.

Mivel kezdődjön a tényleges munka? Ebben a munkában is a pártcsoportokra hárul az első jelentős feladat. A pártcsoportbizalmiak segítsék elő, hogy a párttagok egyénileg tanulmányozzák a dokumentumokat.

Pártcsoport-megbeszélésen — még ha az több órán át tart is — nincs lehetőség ezek ismertetésére. így a tagoknak egyéni kötelessége és személyi felelőssége, hogy kellő ismeretekkel kapcsolódjanak a vitába.

A PARTCSOPORT megbeszélés foglalkozik a kongresszusi irányelv tervezetével. Leghelyesebb, ha fejezetenként, pontonként ösz- szegpzik a párttagok véleményét. Kit, milyen kérdés foglalkoztat ; mely kérdésekben van vita, eltérő vélemény, kiegészítési, bővítési javaslat; mit fogalmaznának meg másképpen, mit javasolnak' kihagyásra stb. Mondják el tapasztalataikat arról, hogyan fogadták pártonkívüli dolgozó társaik a párt értékelését és a megjelölt tennivalókat. Törekedjenek arra, hogy a pártcsoport-megbeszélésen ténylegesen is megismerjék a dokumentumok tartalmát és lehetőleg egységes megítélés alakuljon ki. Ennek hiányában jelezzék külön az egyes eltérő véleményeket. A vita alapján" a pártcsoportbizalmi összegezze a pártvezetőség számára a javaslatokat. Feltétlenül térjen ki arra, hogy megítélése szerint a tagság eléggé

ismeri-e a dokumentumokat.

A pártcsoport-megbeszélésen a szervezeti szabályzat javaslata is a vita tárgya a jelen időszakban. A Központi Bizottság a módosításra vonatkozó javaslatában a stabilitás elvéből indult ki, ezért nem javasol alapvető változást a szervezeti szabályzatban.

A X. kongresszus előkészítésének időszakában gyakran előfordult, hogy a két dokumentumot a pártcsoportok más-más időpontban vitatták meg. Most is azt javasoljuk, hogy ahol csak tehetik, külön-külön foglalkozzanak a két dokumentummal, mert így több idő és nagyobb figyelem jut e munkára.

A leírtakból kitűnik, hogy a sikeres, valóban érdemi taggyűlési állásfoglalásoknak alapvető feltétele a pártcsoportok eredményes előkészítő munkája, a párttagság megismertetése a dokumentumokkal.

Milyen feladatok hárulnak az alapszervezeti vezetőségekre és a taggyűlésekre?

Mindenekelőtt a pártcso- port-megbeszélések tapasztalatainak és a vezetőségi tagok véleményeinek összegezése és minősítése. Annak számbavétele, hogy milyen kérdések foglalkoztatják a párttagságot. Melyek azok a kérdések, amelyekben az álláspont megegyezik a dokumentumokban foglaltakkal, tehát egyetértés van bennük. Mely kérdésekben van más vélemény, melyek azok a javaslatok, amelyek kiegészítéseket, bővítést tartalmaznak, és végül mit javasolnak kihagyásra a dokumentumokból. Ezek után a veaetőség minősítse a javaslatokat és döntse el, hogy mit javasol a taggyűlésnek elfogadásra és mit nem.

A VEZETŐSÉG szóbeli bevezetője a taggyűlésen ne legyen hosszabb 10—15 percnél, hogy a tagságnak elegendő ideje, lehetősége legyen az észrevételekre és javaslatokra. A pártcsoportbizalmiak is szólaljanak fel a taggyűlésen, tolmácsolják a pártcsoport-megbeszélése- ken elhangzott véleményeket, javaslatokat. A vita lezárása most is szavazással történik. Ez a szavazás a párttagság állásfoglalása a vezetőség összefoglalója, javaslata alapján a kongresz- szusi dokumentumokról.

A Központi Bizottság a különböző véleményeket meg kívánja ismerni. Tárgyilagos mérlegeléséhez az is szükséges, hogy az ellenvéleményeket is figyelembe vegye. Ezért fontosnak tartjuk, hogy ha a taggrmlésen valakinek a javaslatát, észrevételét nem fogadták el, akkor mint külön véleményt azt is feltétlenül továbbítsák az irányító pártszervekhez.

A PARTTAGSÁG véleményének, állásfoglalásainak összegyűjtésére, mérlegelésére, feldolgozására megtörténtek a szükséges politikai és szervezési intézkedések. így a Központi Bizottság biztosítani tudja, hogy a XI. kongresszus a párttagság észrevételeinek, javaslatainak figyelembe Vételével dönthessen. Nagy tehát a kommunisták szerepe és felelőssége a kongresszust előkészítő munkában, a párt politikájának alakításában.

GyWH