Népújság, 1975. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-30 / 25. szám

Etiópia ébren ii. Kecskék a íőutcán r Ä repülőtérről a városba elegáns villanegyeden át •utóeztráda vezet. Új virág legújabb szirma. (Addis Abeba amharául: Űj Virág.) Néhány éve még üresen állt r/. a vidék, legfeljebb kecs- kynyájak legelésztek rajta, most viszont benépesült: diplomaták, üzletemberek előkelő rezidenciái sorakoz­mástől indul, s átszeli a fő­várost. Lassan emelkedik, majd magas dombra szökik fel, ahol az impozáns, új városháza két szárnyával szinte magához öleli. (Saj­nos, mint hírül kaptuk, az egyik szárnya már nem ép december elsején bomba robbant benne, s alaposan elrútította.) Alkotó fiatalok A Wabc Shebel szálloda, amely a császár unokáié volt amíg nem államosították. nak rajta; igaz, a kecskék megmaradtak. Egy-egy kecs­kenyáj az úton áthaladva nemegyszer okoz forgalmi akadályt Máskor meg a magvakkal, fával, esetleg szénával megrakott szama­rak— négylábú tehertaxijai az etiópoknak — késztetnek megállásra bennünket. Az egyik bámészkodó szamarat majdnem elütjük. Pedig ab­ból rettenetes baj lenne. Vendéglátóim szerint itt a szamár, tehea, vagy kecske csaknem nagyobb érték, mint. maga az ember. A lá- basjószág a tekintély egyik legfőbb alapja. ügy hétlel később egyma- gasföleli tanyán a ténynek furcsa bizonyítékát isme­rem meg. Mikor megkérdem a tanya gazdáját, látván^ te­heneinek népes csordáját, hogy mennyiért tudna elad­ni egyet-egyet közülük, meglepődve, szinte értetle­nül néz rám. Eladni jószá­got? Nem! öncélú és ártal­mas ragaszkodás ez az ősi hagyományokhoz, melynek a szakemberek véleménye sze­rint nemcsak a gazda látja kárát, hanem az etióp me­zőgazdaság is. Trz-tizenöt perc kocsiká­zás után ráfordülunk a Churchiílről elnevezett szé­les sugárútra. Addis Abeba legszebb útja a vasútállo-. A központban járunk. A négylábú forgalmi akadá­lyokhoz azonban újabb ne­hézségek párosulnak: mind­untalan kéregető koldusok­ba ütközünk. 'Megdöbbentő­en erős az ellentét. Az út két oldalán nagyvárosi, mondhatni luxus középüle­tek és lakóházak. Például a Kereskedelmi Bank gömbre emlékeztető üvegpalotája, az úton pedig mezítlábas és csak a legszükségesebb ru­hát viselő, teljesen lerongyo­lódott koldusok. Van köz­tük, aid 100—150 kilométert is gyalogolt, hogy idáig ér­jen. A koldusok úgy elárasz­tották a fővárost, hogy a katonai vezetésnek szigorú határozatot kell hoznia Ad­dis Abeba megtisztítására. Innen ki lehet tiltani őkét — jegyzi meg újdonsült ad- disd diák ismerősöm —, de hová teszik azokat — foly­tatja indulatosan —, akik a s tartományokban nyomo­rognak? Mert a császár a koldusok országává tette Etiópiát! Akar többet tudni a négus diszónságairól? Ta­lálkozzunk holnap a Sadist Kilónál! (Folytatjuk) Valkó Mihály (Következik: Mit követett ei a négus?) A VILÁG ELSŐ atomerő­műve, amely 20 évvel ez­előtt épült fel a Szovjetunió­ban, tulajdonképpen ifjúsági, komszomolista építkezés volt. Ma a Komszomol védnöksé­gével 8 nagykapacitású atomerőmű épül. S ez csu­pán egyetlen példa arra, mi­lyen jelentősen járul hozzá a szovjet ifjúság a tudomá­nyos-technikai haladáshoz. Az SZKP XXIV. kongresz- szusának határozatai előirá­nyozták, hogy minőségileg is bővíteni kell a fiatalok rész­vételét a tudományos-tech­nikai forradalom feladatai­nak megoldásában. A lenini Komszomol a párt vezetésé­vel, a minisztériumokkal, a szakszervezetekkel, a Tudo­mányos Akadémiával szoro­san együttműködve arra tö­rekszik, hogy az if júság' élein járjon a modern technoló­giák és berendezések terme­lési alkalmazásában. A szovjet népgazdaság dol­gozóinak 40 százalékát kite­vő fiatalokat érdekli a ter­melés tökéletesítését bizto­sító egyik fő tényező --— a tudomány és a technika fej­lődése. A tudományos kuta­tók 56 százaléka 30 évesnél fiatalabb. A mai szakmunkás tevé­kenysége tulajdonképpen be­láthatatlan távlatú, szenve­délyes kutatás. Fiatal mun­kásoknak engedelmeskednek a programvezérlésű szer­számgépek, az atommag és a lézersugár, mesterséges gyémánttal, elektromos töl­téssel, mágneses mezőkkel munkálhatják meg a legszi­lárdabb anyagokat. A tech­nikai újdonságokkal azonban csak úgy lehet lépést tarta­ni, ha magasabb színvona­lúak az ismeretek. Ez kü­lönösen érvényes a fiatalok­ra, akik még csak most kez­dik munkás életüket. A Szovjetunióban évente körülbelül 2 milliárd rubelt költenek szakmunkásképzés­re és továbbképzésre. 2,6 millió fiatal tanul 1100 féle szakmát az 5700 szakmun­kásképző iskolában. A FIATAL MUNKÁSOK nevelésének fontos szakasza maga a termelés. Az újon­cokat a legtapasztaltabb mes­terek vezetik be a szakma titkaiba. A műhelyekben ma­ga a Komszomol vállalja a kezdők szakmai felkészítését. Moszkvában például az 1. számú Golyóscsapágygyár- ban 107 különféle szaktanfo­lyamot és iskolát szerveztek a Komszomol-bizottság kez- déményezésére. A fiatalok ott elsajátíthatják a képzett­ségükhöz közel álló másik szakmát, a legjobb munka- módszereket. Évente 2,5 ezer fiatal kap lehetőséget ebben a gyárban, hogy tanfolyam után magasabb besorolást kapjon. A munkásosztály ifjú kép­viselőinek alaposabb képzett­sége, látókörük szélesítése számos értékes újítások for­rása. Az sem akadály, hogy egy sor esetben nincs elég ismeretük bonyolult számí­tások elvégzésére, segítsé­gükre sietnek kortársaik, a tudományos kutatók és mér­nökök. A moszkvai Lihacsov Au­tógyárban külön ifjúsági komplexbrigádok tervezték meg az új ZIL—169-es teher­autó-vontató típust és a munkásokat, mérnököket, ku­tatókat tömörítő brigádok 6 új technológiai eljárást ve­zettek be. A gyárban egy év alatt 8 ezer fiatal szolgált rá a magasabb besorolásra, so­kan tanulnak jó eredmény­nyel főiskolákon, techniku­mokban, esti iskolákban. Moszkvában például 139 szakközép, és 75 felsőoktatá­si intézmény működik nap­pali, esti és levelező tagozat­tal. A dolgozó fiataloknak 160 általános iskolát szervez­tek. Ma a másfél millió, 30 év alatti moszkvai közül minden második elvégezte az általános, vagy középiskolát, több mint 300 ezer pedig főiskolán szerzett diplomát, vagy kezdte meg tanulmá­nyait. NAGY SZEREPE VAN az általános iskolákban a poli­technikai oktatásnak. A ta­nulók már az iskolapadban megismerkednek egy sor szakmával, képet kapnak a számítástechnikáról, az au­tomata berendezésekről. A fővárosi felső tagozatos isko­lások számára épült a Sirály nevű kísérleti tanüzem, ahol hetenként egyszer az elektrotechnikai, nyomdagép­ipari, varró- és rádiótechni­kai műhelyekben dolgoznak. A gyerekek nemcsak külön­féle feladatokat végeznek, ha­nem megismerkednek az új termékekkel is. A politechnikai oktatás per. sze nem korlátozódik a városokra. Szerveznek isko­lás brigádokat a falusi Kom- szomol-szervezetek is. A mezőgazdasági dolgozók fel­növekvő nemzedéke a . gya­korlatban ismerheti meg a korszerű földművelés és ál­lattenyésztés problémáit. A gyerekek megtanulják az au­tók, traktorok, kombájnok vezetését is. Az iskola és a termelés együttműködése eredménye­ként például az elmúlt 3 év­ben a fiatal újítók 1 millió 650 ezer újítási javaslatot nyújtottak be, ezek 65 szá­zalékát a termelésben is al­kalmazzák, 1 milliárd 400 millió rubel gazdasági ered­ménnyel. Kazányban például megszervezték a fiatal újí­tók és ésszerűsítők iskoláját. A kezdő javaslatát a követ­kező megjegyzéssel nyújtják be: „Figyelem! Első újítás!” Ezt a vállalatvezetés köteles öt napon belül elbírálni. MINDEN 3. FŐISKOLÁS részt vállal az újító és ész- szerűsítő mozgalomban. Az utóbbi két évben több mint kétezer jelentős találmányu­kat, több mint 30 ezer tech­nológiai újításukat vezették be a termelésbe. A Lenin- centénárium idején az or­szágos főiskolás versenyben 37 tudományos és technikai ágazatban több mint 7 ezer munkást értékeltek és a ver­senyben 1023 diákot jutal­maztak. lnessza Vorobjova, * történettudományok kandidátusa Kápolnáról Ebben az évben ünnepli működésének ötéves jubile­umát a Káli Nagyközségi Tanács kommunális és költ­ségvetési üzeme. A Kápolnán működő üzem dolgozóinak létszáma ma már 75, terme­lési profilja pedig a mély- és magasépítés. Mindezeken kívül lakatos, festő, asztalos és burkoló szakipari részleg­gel is rendelkezik. Az üzem A bőbeszédű Lev Tolsztoj, a nagy orosz iró gyakran fogadott látogatókat, szeretett az em­berekkel meghitt beszélge­tésekbe bocsátkozni. Min­den emberben az emberáb­rázolás művészetét tanul­mányozta, jellemüket re­gényalakjaiban hasznosítot­ta. Amikor először adták elő »A felvilágosítás gyümöl­csei” című vígjátékát, egy dúsgazdag moszkvai keres­kedő meglátogatta. Ez az ember szerette adni a me­cénást, amit anyagi viszo­nyai meg is engedtek neki. Sőt írónak tartotta magát, jóllehet irodalmi tevékeny­sége abból állt, hogy egy bulvárlapba művészeti és báli tudósításokat írt. Tolsz­toj a tőle megszokott ked­vességgel fogadta vendégét, végighallgatta a kereskedő kritikáját vígjátéka fölött. A látogató hivatásos kriti­kusnak érezte magát, heve­sen gesztikulált és jó egy óra hosszáig beszélt. Végre •nu kis szünetet tartott, e-t használta ki Tolsztoj és megkérdezte: — Bocsásson meg, de fe­lek, hogy elrabolom idejét, hiszen ön, mint mondotta, iró, következésképp az ön ideje nemcsak az öné, ha­nem az olvasóié is. — Ö, nem. Lev Nikolaje- vics, én teljesen szabad va­gyok. Akkor írok csak. ha akarok. E tekintetben sem­miképp nem vagyok meg­kötve, mert én nem azért írok, hogy vele pénzt keres­sek. — Persze, persze — felel­te Tolsztoj —, de én mégis irigylem önt. — Mért nem tesz ön is úgy. mint én? — Most éppen nem tehe­tem ez>t. Látja. ha példáid szavaim untatnák önt, ön egyszerűen venné a kalap­ját és elmenne. Én azon­ban nem mehetek innen se­hová. — Miért nem? — kérdez­te a mecénás „kritikus”. — Egyszerűen azért —vá­laszolt Tolsztoj —, mert én itthon vagyok. Csak nem fogom itthagyni a saját há­zamat. 1 A bőbeszédű vendég csak most értette meg a, finom gúnyt, s anélkül, hogy Tolsztoj világhírű vígjátéka fölött folytatta volna a vi­tát, nyakát válla közé be­húzva sürgősen eltávozott. Denes Géza a beindulás kezdeti nehéz­ségein túljutva ma már Verpelétiéi Erdőtelekig a Tárná menti községek fej­lesztésének szolgálatában áll. Ebben az évben több minit ötmillió forint a termelési értékük összege. A kompoltí négytantermes iskola építé­sénél egymillió, a kiskörei tejbegyűjtő építésénél fél­millió forint értékű munkát végeznek, ök építik Aldebrőn a vaiToda üzemépületét és ugyancsak Aldebrőn 250 ezer forint értékben az új sport- létesítményt. Tanácsi laká­sok karbantartását is végzik a környéken egymillió 200 ezer forint értékben. Közel félmilliós értékben végzik a kápolnai, kompoltí és fel- debrői mozik korszerűsítését. A káli községi vízmű és víz­hálózat bővítésének terme­lési értéke másfél millió fo­rint. A Füzesabonyi Nagy­községi Tanács költségveté­si üzemével közösen kétmil­lió 100 ezer forintos érték­ben végeznek a környéken útfelújítási, karbantartási munkálatokat. A kis üzem idei tervében szerepel a la­kossági szolgáltatások bőví­tése is. Tervük, hogy a ked­vező talajadottságokat ki­használva két és fél holdas kertészetet létesítenek és ter­ményeikkel szolgálják a la­kosság jó zöldségellátását. Császár István Gyöngyösről A lakosság ügyeinek gyors és kulturált intézését fontos feladatának tekinti a Gyön­gyösi Városi Tanács. Az ügy­félforgalom és ügyintézés meggyorsítására, illetve a szakigazgatási szervek maga­sabb színvonalú munkafel­tételének biztosítása céljá­ból az elmúlt év júniusában megalakult Gyöngyösön a tanácsi ügyfélszolgálat. Az «fielt fél év ala/lít 16 ezer ügyfél jelentkezett az ügy­félszolgálati irodán. Ez a nagy szám azt jelenti, hogy körülbelül tízezer üggyel, il­letve ügyféllel csökkent a szakigazgatási szervek for­galma, így a szakelőadók az érdemi munkára több időt tudtak fordítani. Az ügyfél- szolgálat kibővítését jelen­tette a város két nagy gyá­rában és Mátrafüreden in­dított kihelyezett tanácsi fo- . gadónap. Az eddigi tapasz­talat azt mutatja, hogy a dolgozók munkaidő-kiesése, a többszöri utazás, várako­zás megszüntetésével lénye­gesen csökkent Csefán József hatvanból Mint ismeretes, az elmúlt év második felében a srác huzavona után végre meg- j kezdhették a hatvani MÁV lőterének építését. A Vas­utasok Országos Szövetsége és az MHSZ felsőbb szervei jelentős anyagi támogatást biztosítottak a lőtér építésé­hez. 1976. májusában ezen a lőtéren rendezik meg a Honvédelmi Kupa országos döntőjét. A MÁV Budapesti Igazgatóságának vezetője en­gedélyezte* hogy a lábatlan! vasbeton gyárból díjmentes vasúti kocsikban 'szállítsák a helyszínre a kerítés anya­gát, amelyet a szocialista brigád tagjai társadalmi munkában raknak ki. De jelentős az a segítés és tá­mogatás is, amelyet az igaz­gatóság szakszervezeti terü­leti bizottsága nyújtott a ruha és az anyagok beszer­zéséhez, amelyen keresztül a MÁV Hatvan B típusú lövészklúb minősített ver­senyzőinek száma topább emelkedik. StiMSR Fettem MAI műsorok: 8.22 8.42 9.22 11.07 11.29 12.20 12.35 13.40 14.00 14.20 14.39 15.10 16.05 16.25 17.05 17.25 17.50 18.06 19.25 19.35 20.09 21.10 21.28 22.30 22.50 23.00 23.30 0.10 8.05 9.03 9.30 10.00 12.00 14.00 18.10 19.13 19.43 20.28 21.18 21.40 22.15 23.15 23.30 KOSSUTH Mezők, falvak éneke. A győzelem felé. Rossini: Különös felre­értés. Kétf elvonás us víg opera, Bach: D-dúr szvit. Magyar remekírók. Mikszáth Kálmán: A fekete város. Ki nyer ma? Melódiákok tél. Mesekönyvek világ h. Operanégyesek. Zongoramuzsika. Iskolarádió. Zengjen a muzsika. Bolgár népzene. Csajkovszkij: b-rnoli zongoraverseny. Zenés játék részletek, A szemünk fénye. Liszt-zongoramüvek. Kacsasült délelőtt tízkor. Vészi Eridre hang játéka. Kritikusok fóruma. Népi zene. Pódiumon a Band együttes. Casanova utolsó rózsája. Schumann: ni. (Rajnai) szimfónia. Kodály-kórusmüvek. Meditáció. Tánczene. Schubert: B-dúr vonós­négyes. Bili Evans zongorázik. PETŐFI Emi] Gilelsz felv ételei bői. Aranyvölgy. Operetirészletek. Munkás klub. A zene hullámhosszán, A XX. század zenéjéből. Kettőtől — hatig .. , Zepcs délután. Csak fiataloknak! Rádióhangversenyekről. A i a fémelv világal>óí. Snidling az ablakban. Tordon Ákos rádiójátéka. Dalok. Emlékezetes találkozások hangképei. Op e rettrészletek. Operaintermezzók. Népi zene.' SZOLNOKI RÁDIÓ 18.08 Alföldi krónika — Verbunkosok, csárdások — Egészségünk védelmé­ben — Dzsessz — utcák és emberek. Keresztes Agnes riportja — Beat- parádé (Közben: Sport.) tűi MAGYAB S.0j> Iskola-tv. 9.25 Óvodások filmmúsora. 13.35 Iskola-tv. 17.28 Műsorismertetés. 37.30 Hírek. 17.35 Szép vagy ... NDK rövidfilm. 17.55 Előszó helyett. . . 18.15 Hol vagytok, ti regi játszótársak ? 18.40 Mi és a nagyvilág. L rész 19.05 Reklám. 19.15 Esti mese. Malacpersely. Szovjet rajzfilm. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Egy óra múlva itt vagyok. XII. A kelepce. 21.40 ,,Fel énekelt” szikla .. „ 22.15 Tv-híradó. 22.25 Műkorcsolya EB. Férfi szabadonválasztott gyakorlatok. POZSONYI 8.30 Iskolásoknak. 9.50 A stafli. 16.40 Hírek és sport- érdekességek. 17.00 Pozsonyi híradó. 17.15 Fecske. 18.10 Szórakoztató műsor. 19.00 Híradó, publicisztika. 20.00 A rossz szarvas, 21.30 Híradó. 22.00 Musica viva. EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33.) du. fél 4, fa 6 és 8 órakor Dunai hajós Verne ismert regénye színes, magyar kaland- filmen. EGRI BRÖDY (Telefon: 14-07.) du. fél 3 órakor Gárdonyi Filmklub? Fél 6 és fél 8 órakor Egy kislány űj családba» Színes, szinkronizált szovjet film. GYÖNGYÖSI PUSKIN Magas, szőke férfi, felemás cipőben. GYÖNGYÖST SZABADSÁG Du. fél b és fél 6 órakor Három mogyoró Hamupipőkének Este fél 8 órakor Hajdúk HATVANT VÖRÖS CSILLAG Filmbarátok napja! Szerelmem, Elektra LŐRINCI Anna és a farkasok FÜZESABONY Légy jó mindhalálig

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents