Népújság, 1975. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-30 / 25. szám

Versenyzőink a műkorcsolyázó Európaibajnokságon Vívás Egriek a tlönlőbeu Vitorlás kerékpár Megkezdődött Koppenhágában az 1975. évi műkorcsolyázó Európa-bajnokság. Ma­gyarország színeit jégtáncban a Regőczi—Sallay táncospár képviseli. (Balra). A férfi egyesben Vajda László képviseli Magyarországot, aki a kötelező gyakorlat után a 4. he­lyen állt. (MTI-fotók: Kovács Gyula felvétele — KS) „Zárszámadás” a Hatvani Spartacusná! Hatvan jelentősebb sport­körei közül legutóbb a Spartacus _£>K tartotta ' meg közgyűlését, értékelve az el­múlt esztendő munkáját, s vázolva az .idei feladatokat. Műit Horváth János elnök­ségi tag beszámolójából magtudhattuk, tollaslabda és futball szakosztályuk mellé 1974-ben egy olyan szak­osztályt szerveztek, amely a négy szövetkezethez tartozó idősebb, fiatalabb egyének tömeges sportolását hivatott szolgálni. Ez a szakosztály tömörítette a kispályás baj­nokságok szereplőit, ez szer­vezett természetjáró utakat, kirándulásokat, s rövid idő alátt igen népszerű lett a szövetkezeti dolgozók köré­ben. Minőségi sport tekinteté­ben a tollaslabdázók fém­jelzik a Hatvani Sparta- cust. Szabó Ildikó, Tóth Já­nos, Nacsa László, Sipos Ágnes, Fábián Mária, Tóth László és Báli Aranlca ne­vét megtaláljuk az I. és II. osztályú ranglistán, s vala­mennyien számításba jön­nek az országos válogatott keret összeállításánál. A sportkör felnőtt labdarúgói­ról már semmi hízelgőt nem írhatunk. A csapat utolsó helyen áll a gyöngyösi járá­si bajnokság „B” csoportjá­ban. Jól szerepelnek _ vi­szont az ifjúságiak! Esélye­sek az első hely megszerzé­sére is. S a csapat munká­jára azért fordít különös gondot a vezetőség, hogy az országos irányelveknek meg­felelően segítse az utánpót­lás nevelését, a város lab- darúgósportjának kibonta­kozását. A Hatvani Spartacusnak egyébként saját sporttelepe van a Kinizsi-pálya mögött. Az idén ott szeretnének kor­szerűsíteni, mégpedig job­bára társadalmi munkával. Ennek a megszervezésére az Építőipari Szövetkezet vál­lalkozott, amelynek a kis­pályás labdarúgói megnyer­ték múlt évben a Szövetke­zeti Hírlap kupáját, s az idei tornán hasonlóképpen szeretnének szerepelni. Ami a tollaslabdázók 1975-ös ter­veit illeti. Hatvanban két országos jellegű versenyt kí­vánnak rendezni, éspedig azon reményben, hogy tava­lyi eredményeiket is túl­szárnyalják. Milyen anyagi erő áll a sportkör mögött? Az öttagú elnökség — Kerékgyártó Bé­la, Horváth János, Illés Gé­za, Tóth János, Kopa Lajos — mintegy 60 ezer forintból gazdálkodott 1974-ben, s kö­rülbelül ennyiből kell fe­deznie az idén lezajló ver­senyek, mérkőzések kiadá­sait, valamint a felszerelést. Utóbbi tekintetében komoly segítséget jelentett a városi tanács 10 ezer forintos tá­mogatása, amelyet elsősor­ban a tollaslabda szakosz­tály szükségletére fordíta­nak. Jó gyakorlat, ezért szóvá- tesszük még: az elnökség tagjai állanak egy-egy szak­osztály élén, ami lehetővé teszi, hogy a három sport­ág élete mindig „nyitott könyv” legyen a vezetőség asztalán. (m. gy.) Az. elmúlt két hétben is­mét több versenyen vettek részt sikerrel az egri vívók. Az országos harmadosztályú női tőrversenyen, amelyet Egerben . rendeztek, a döntő­be három egri vívó is be­került. Dicséretes a teljesen kezdőnek számító Danes Katalin jó vívása és döntő­be jutása. Csatlós Éva vívá­sán látszott a hosszabb ki­hagyás, ezért negyedik he­lye dicséretes. A versenyt Kovács Éva nyerte. Az elő- mérkőzések során fokozato­san javult teljesítménye és a holtversenyben már szép, technikás vívással ma­gabiztosan győzött 4:l-re. Szolnokon az országos ju­nior kardbajnokságon két eg­ri vívó került a döntőbe. Chikán Gábor meglepetésre megszerezte az előkelő .má­sodik helyet és ugyancsak kellemes meglepetésre Mezei Ferenc a negyedik hely bir­tokába jutott. A megyei kiválasztó ver­senyeken az egyes számokat a következők nyerték: a kar­dot Fekete György, a tőrt Bodnár Balázs, a női tőrt Csatlósné, Dévánszki Bea. A férfi tőrversenyben két gyön­gyösi vívó jutott a döntőbe és közülük Vályi második lett. Az országos junior kardesa- pat-bajnokságon az egri együttes a nyolcadik helyet szerezte meg. Ha figyelembe vesszük, hogy tartalékosán és a legjobbat, Kovács Györ­gyöt nélkülözve voltak kény­telenek versenyezni, e helye­zést megfelelőnek tartjuk. A csapat kis szerencsével előbb­re is kerülhetett volna, hi­szen a MEDOSZ-tól és a ta­valyi harmadik helyezett Ózd csapatától csak szoros küzdelemben kapott ki. Így is számos jónevű fővárosi együttest előztek meg. IHNEN-ONNAN A Pedagógusok Szakszer­vezete Heves megyei Bizott­sága Gyöngyösön az V. szá­mú iskola tornatermében rendezte meg a pedagógusok megyei asztalitenisz bajnok­ságát. A versenyen az aláb­bi eredmények születtek. Női egyéni: 1. Szabó Zsuzsa (Tanárképző), 2. Tóth Ist­vánná (Boconád), 3. Szívós Erzsébet (Tanárképző). Férfi egyéni: 1. Szabados Lajos (Heves), 2. Gacsó Zoltán (Heves), 3. Nagy Lajos (Be­senyőtelek). Női páros: 1. Bereczné—Tóthné (Besenyő- telek—Boconád), 2. Szabó— Szívós (Tanárképző). Férfi páros: 1. Szabados—Gacsó (Heves), 2. Nagy—Kalóz (Be­senyőtelek). Vegyes páros: 1. Tóthné—Szabados (Heves, Boconád), 2. Szabó—Gacsó (Tanárképző, Heves), 3. Be­reczné—Nagy (Besenyőte­lek) ★ Az egri városi testnevelési és sporlfelügyelőség kine­vezte az egri városi termé­szetbarát szövetséget. A Vá­rosi Természetbarát Szövet­ség elnöke Hortobágyi Ernő, elnökhelyettese dr. Gór­jjUUlÁJT 3ili, nyiteki Lajos, titkára Hamza Elemér, tagjai: Ligeti László, Lenhardt József, Gyulai Ist­ván. Ezzel egyidejűleg kine­vezték a Várkúti Intéző Bi­zottságot, amelynek elnöke Ligeti László, titkára Len­hardt József, tagjai: Horto­bágyi Ernő, Varga György és Mile Bernát. ★ Befejeződött a légfegyve­res országos bajnokság. A Budapesten megrendezett versenyen a légpisztoly és légpuskás számokban több figyelemre méltó Heves me­gyei eredmény született. Kö­zülük is kiemelkedik a Gyöngyösi KLK felnőtt női csapatának csapatbajnoki győzelme, amit az új orszá­gos csúccsal szereztek meg. Megyei vonatkozású helye­zések. Légpisztoly; Felnőtt férfiak: 4. ifj. Szőke (Eger) 376. Csapatban: 5. Eger 1443 köregységgel. Légpuska. Fel­nőtt nők: 2. Simon Klára (Gyöngyös) 376, 6. Berkics (Gyöngyös) 373 köregységgel. Csapatbajnok: Gyöngyös (Si­mon, Berkics, Seszták) 1120 köregysággel. Felnőtt férfi­ak: 4. Megyeri (Gyöngyös) 378 köregységgel. ★ A Sportuszodában folyta­tódott a felszabadulási kupa rízi&bda torna, ahol az eg­riek is mérkőztek. Ered­mény: Egri Dózsa Siketek 4A (1.0, 14» 2JU, Felszabadulási Labdarúgó Kupa az egri járásban Az egri járási labdarúgó szövetség hazánk felszabadu­lásának 30. évfordulója meg­ünneplése, valamint a járás­ban szereplő Iabdarúgó-csa- patok felkészítésének előise- gítése céljából új kupaküz­delmet írt ki. A felszabadu­lási kupába nevezett járási csapatokból a szervező bi­zottság két csoportot ala­kított ki. A mérkőzés- , sorozat február 9-én. kezdő­dik, a döntőre április 4-én kerül sor. A csoportokon be­lül a helyezéseket odaJvisz- szavágós alapon döntik el. A döntőn a csoportok első és második helyezettjei vesznek részt. Az első helyezést elért csapat elnyeri a Parádsas- vári Üveggyár által felaján­lott kupát, a helyezettek pe- dik oklevél és éremdíjazás­ban részesülnek. A „Felszabadulási Kupa” sorsolása: 1. forduló, február 9, 13.30: „A” csoport: Egercsehi—An- domaktálya, Egerszólát— Egerbakta. „B” csoport: Si- rok—Recsk, Párád—Mátra- balla. II. forduló, február 16, 13.30. „A” csoport: Egercse­hi—Egerszólát, Andomiaktá- lya—Egerbakta. „B” csoport: Sírok—Párád, Recsk—Mát­raballa. III. forduló, február 23, 13.30. „A” csoport: Egerbak­ta—Egercsehi, Egerszólát— Andornaktálya. „B” csoport: Mátraballa—Sírok, Párád— Recsk. IV. forduló, március 2, 14. „A” csoport: Egercsehi— Egerbakta, Andornaktálya— Egerszólát. „B” csoport: Sí­rok—Mátraballa, Recsk—Pá­rád. V. forduló, március 9, 14. „A” csoport: Egerbakta—An­dornaktálya. „B” csoport: Mátraballa—Recsk. VI. forduló, március 12, 14. „A” csoport: Egerszólát— Égercsehi. „B” csoport: Pá­rád—Sírok. VII. forduló, március 16, 14. „A” csoport: Egerbakta— Egerszólát. „B” csoport: Mátraballa—Párád. Vili. forduló, március .19, 14. „A” csoport: Andornak­tálya—Egercsehi. „B” cso­port: Recsk—Sírok. Vgy látszik, az emelkedő üzemanyagárak az Amerikai Egyesült Államokban is meg mozgatta az egyébként is rendkívül praktikus gondolkodású amerikaiak fantáziáját. Ted P etter son például az egyelőre változatlan áron fújó szelet kívánja fölhasználiii közlekedési (és bizonyára anya­gi) problémáinak megoldására. Feltehetően a közeli jövőben nem kell számolnia az VSA- ban szélcsenddel... (Népújság-telefoto — AP—MTI—KS) 1 Corvina pilleiima Külföldön járva nagy öröm megpillantani a köny­vesboltok kirakataiban egy- egy olyan könyvet, amelyen a cím, vagy a szerzői név — esetleg mindkettő —ma­gyar, amelynek borítólapján hazai tájat, vagy ismert, képzőművészeti alkotást fe­dezhetünk fel.- De nemcsak nekünk öröm ez — öröm és tanulság sok ezer érdeklődő külföldinek is, hiszen szer­te a világon, nagyon sokan vannak, akik szívesen is­merkednek Magyarországgal. Elsősorban könyvek segítsé­gével, mert általában a könyv az ismerkedés első lépcsőfoka. Azoknak a könyveknek, amelyek a hazánkkal való ismerkedést segítik, túlnyo­mó többségét a húszéves fennállását most ünneplő Corvina Kiadó jelenteti meg. Érdemes röviden szemügyre venni ebből az alkalomból, mit végzett a húsz esztendő óta a kiadó. 1955 — alapításának éve — óta a Corvina több mint 2900 művet jelentetett meg. Az össapéldányszám megha­ladta a 22 milliót. Az első esztendőben már lemérték, hogy a külföld érdeklődése igen nagy; s az 1955-ös 51 Változások az iskolában! A változás alapja, hogy a tanulók nagyobb része rend­szeresen vesz részt áz isko­lai testnevelésben, illetve a tanórán. kívüli sportolásban. Csökkenteni kell a testneve­lési foglalkozások alól fel­mentettek számát. Ez azt je­lentené, hogy az alsófokú és középfokú intézményekben mindenki járjon testnevelési órákra, de ha felmentésre utalja az iskolaorvos, vagy az illetékes orvos, akkor valamilyen gyógyító testmoz-. gást folytasson. Az iskolai testnevelési órák másik alapvető és fontos funkciója, hogy megszeret­tesse a gyerekekkel a test­edzést és kialakítsa ennek egy egész életre szóló igé­nyét. A cél az, hogy a sport legyen kiegészítője a testne­vel j; órának, ÍZ'. -g kos formában fejlessze tovább egyrészt a fizikai képességet, másrásirt pedig szerettesse meg a sportot és az igény kialakításában játsszék döntő szerepet. Bebizonyosodott, hogy test- nevelési órát nemcsak a tor­nateremben lehet tartani. Az iskolaudvarok sportudvarok legyenek, ne parkok. A gye­rekeknek testmozgásra van szükségük, az órák közötti szünetekben is és az órák után is. Fel kell, hogy oldják az idegfeszültséget, amit a szellemi megterhelés jelent. Feltétlenül szükséges az is. hogy télen locsolják fel eze­ket a pályákat, korcsolyázza­nak rajta a gyerekek. Üdít­sék fel magukat a téli sza­badtéri sportolási lehetősé­gekkel is. Támogatni és szor­galmazni kell továbbra is a diáksportcentrumok létreho­zását. Szükség van erre, hi- s :en városok, ahol egy-egy iskolának nagyobb sporttelep építése luxus len­ne, sok pénzbe kerülne, azon­ban több iskolának, több is­kolai tanulónak együttesen egy-egy sportkombinát fel­építése értelmes, hasznos do­log. A szemléletformálás a leg­fontosabb ezen a téren. Nem azért nem épült elegendő tornaterem, mert kevés volt a pénz, hanem elsősorban azért, mert a testnevelés megítélésében voltak alapve­tő szem-életbéli hibák, téve­dések. E téren pozitív vál­tozás indult meg, amely már érezteti hatását. Mindenki el­ismeri már azt, hogy az egész jövendő nemzedék nevelésé­hez a testi nevelés szervesen hozzátartozik. A testnevelés ott. ér el megfelelő hatásfo­kot, ahol nem szükséges rosszként, különböző rendez­vények megtartásához leg­alkalmasabb időpontként ke­zelik a testnevelési órát, ha­nem megkapja rangját, érté­két a többi Uűláígy kopott, művel szemben 1958-ban már 130-at adtak ki. A ki­adó, fennállásának első év­tizedében összesen csaknem ezer- könyvet jelentetett meg német, angol, orosz, francia, spanyol és még tizenhét más nyelven. A kiadónak eddig 25 ország mintegy 290 könyvkiadójával volt együt­tes akciója, köztük világ­szerte ismert jeles cégekkel. Zavarba ejtően gazdag az a címlista, amelyből —- akárcsak vázlatosan is fel­idézni a kiadó tevékenysé­gét — válogathatnánk. Ja­nus Pannoniustól kezdve Jó­zsef Attiláig a legfontosabb magyar klasszikusok több nyelven, több kiadásban. Külön, kötetekben a mai ma­gyar próza és költészet szí- ne-java. Ismeretterjesztő — elsősorban művészeti isme­retterjesztő művek. Antoló­giák, összeállítások, úti­könyvek; nagyértékű kódex­kiadványok; magyar tudó­sok, művészek munkái. Kü­lön kell szólni a Corvina művészeti sorozatairól, ame­lyek nagyon fontos szerepet játszanak a magyar művé­szeti nevelésben és a mű­kincsek széles körű külföldi megismertetésében. Keresik külföldön a magyar tájakat bemutató fotóalbumokat, a zenei könyveket — kivált­képpen a magyar zenepeda­gógia világszerte nagyrabe- csült módszertanát tartal­mazó alkotásokat —, a sza­kácskönyveket, sportköny­veket. A Corvina-kiadvá­nyok rendszeresen részt vesznek a nagy külföldi könyvkiállításokon és el­mondhatjuk, hogy előkelő helyezést érnek el a világ­ranglistán. Számtalan külföldi sajtó­orgánum foglalkozott az évek során a Corvina te­vékenységével; munkájában igen sok tanulmány írója példát lát arra. hozván kell egy kis nép kultúráját, tör­ténelmét. szellemi értékeit, mai, szocialista va!.ás15gát be­mutató aikp*ásast színvona­lasan, egyetemes érdeklő­dést keltve a viU” elé tár­ni. Magyar és idegen nyel­vű kiadói tevékenysége ran­got szerzett a Corvinának —, s ennek a rangnak kö­szönhető, hogy kiadványait mind nagyobb figyelem kí­séri itthon és külföldön. été

Next

/
Thumbnails
Contents