Népújság, 1975. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-30 / 25. szám

wevvmT

A Rádiószínház pénteki hangjátéka — Sizwe Bans/ meghal — a fajüldöző Dél- Afrikába vitte hallgatóit. Szerzője — Athol Fugard — fehér ember és nevét Nyugaton mindenütt ismerik, a faji megkülönböztetések eltörléséért harcol. A hatóságok időnként engedélyezik a darab bemutatását, Angliában például azért, hogy a I. mokratikus látszatot meg- h. izzék. Az író mondja mű- • érői: „Hogy hol végződik az ő (fekete bennszülöttek) emlékezésük és hol kezdődik az én Írói munkám, egyikünk sem tudná megmondani.” Kitűnő, modem rádiódráma és ilyen esetekben nem hiszem, hogy ez lenne a fontos. A hangjáték az élet egy szeletét mutatta fel és ebben egyformán jele« 'wm » szerző hőseivel.

A történet arról szol, hogy Sizwe Bans! egyik napról a másikra az utcára kerül és ; int munkanélkülinek há- i _;n napon belül el kell 1 jynia Port Elisabethet, a v árost ahol eddig élt. Vissza

11 térnie falujába, ahonn az éhség, a nyomor ®

i/árazság elől menekült.

.. fehérek nem tűrik maguk elében a színes bőrű mun- k nélkülieket. De Bansi élni é dolgozni akar. Ezért kell m ghalnia, majd újraszületnie. Barátja Buntu segítse- g: t kéri, aki a kocsma udvarául, vérbe fagyva egy benn- s-vülöttet talál. Kiveszi zsebéből igazolványát, a fényképet kicserélik és Bansi ezzel a névvel, ezzel az azonossági számmal kezd új életet a városban. Most a fényképész műtermében fényképet csináltat új ruhában, új kalappal a fején, pipával a szájában, de ez már nem a régi bátortalan ember, hanem Róbert Swelinzi, a Sósa-xörzsbeli fekete.

A történet keretét a f&ny- k épésszel történt beszélgetés adja. Sizwe alakját, megalá- /.ottságát, vívódásait. újjászületését Sinkovits Imre formálja közelivé. Szavai nyomán kel életre a mindennapi tragédia, az ismeretlen merénylők által kioltott élet és a jövő reménye, a munkát kereső, a sivataggá vált falvakból menekülő bennszülöttek élete. Sehol egy fölösleges hang, sehol fölöslegesen felizzó, hangoskodó szenvedély. A fényképész Horváth Géza — ezt mondja : „Mosolyogjon! Mosolyogjon! Mosolyogjon!” Mosolyog, hiszen él. A fényképet feleségének küldi, hagy lássa milyen jól él Sizwe Bansi. a megalázott bennszülött, aki most már Mister Bansi, a Feltex leendő főnöke.

■ a ■ 9

De lépjünk ei néhány percre a hangszóró mellől! Hegedűs Tibornak a Rádió és Televízió Szemle legutóbbi fámáiban megjelent „A rádiójáték rangja és lehetősége” című' tanulmányának néhány kérdését és gondolatát idézném: Van-e rangja az irodalomban a rádiójáték- nak? Melyek a rádiójátékok mai tendenciái? Van-e minősége? Lehetőség-e a Zsebrá-, diószínház?

Sár vannak írók, akikeit rádiós szerzőknek tekintünk, — Vészit, Szakonyi Károlyt, Csurka Istvánt, Hubayt, Mán- dy Ivánt, Jókai Annát — mégis érdemes elgondolkodni a nagy művek hiányán. A valóban nagy művek színpadra készülnék. Lehet, hogy mind ennek oka a feltételek hiánya, a próbák elégtelensége. a dramaturgok elfoglaltsága, a minimális tiszteletdíjak, az előadások, a felújítások alacsony száma. Egyelőre az a helyzet, hogy az írók a rádiót színházi előiskolának. ujjgyakorlatnak te kintik.

Az olvasó és a színházláto gató ma inkább érdeklődik a kor áramába illő, korproblémákat kifejező műfajok, irodalmi riportok dokumentum- regények és ezek színpadi változatai mint a klasszikus építkezésű és szerkezetű drámák iránt. (Ki hitte volna akárcsak tíz évvel ezelőtt, hogy a Requiem egy hadseregért és a Történelem alulnézetben közönség- sikerek lesznek napjainkban!)) A rádióriportok, dokumentumjátékok drámaisá- gukbam. vetekszenek ezekkel a színművekkel, jellegzetesen rádiós műfajok. Az adaptációk viszont szegény í- tik az eredeti művet, nem viszik előre a rádiódráma fejlődését. Esetleg arra alkalmasak, hogy felkeltsék a figyelmet egy-egy irodalmi alkotás iránt.

A rádi ószínészeit alakításában elítéli az avult naturalista stílust, az érzelmes hatásvadászatot. a naiv, szájbarágó hangoskodást „A szépprózában, a drámában is megfigyelhető a kifejezés finomodása, az áttételesebb tükrözés és mellette a forma korszerűsítése.” Ez a film mellett, a hangjátékban érezhető leginkább. De ahogyan ma már a filmet sem tartjuk művészeten kívülinek, néhány év múlva a merészebb kísérletezések, a jobban árnyalt hanghatásokkal, a nyelv liöltőieégével a rádiójátékok is alkotóelemeivé válnak az irodalomnak és irodalomtörténeti szempontból is maradandó alkotást*; születhetnek. Ügy látja, hogy eljött az idő. amikor -A Rádió a jelenleginél nagyobb igényekkel léphet fel, szelekciója javulhat, $ olyan helyzetbe kerül, hogy többször ismétel egy-egy kiemelkedő hangjátékot,

mintsem mindenáron hajszolja és növelje az eredeti bemutatók mennyiségét.”

Ebergényi Tibor j

A VI. észak-magyarországi ' fotóművészeti szemle Egerben

Az egri közönség 'január húszadika óta láthatja a VI. észak-magyarországi fotóművészeti szemle anyagát a Gárdonyi Színház előcsarnokában.

A tárlaton 79 fotó szerepel, 37 szerzőtől. Úgy tűnik, az anyag hű képét adja azoknak a művészeti törekvéseknek, amelyek az utóbbi években a magyar fotósoknál tapasztalhatók. Változatlanul a portrétéma „hozza” a legtöbbet, de a sikerült táj felvételek és zsánerképek is bizonyítják, hogy a fotósok a mai és az eleven valóságot igyekeznek megörökíteni felvételeiken.

Ha már a portrékkal kell kezdenünk, el kell ismernünk, nem könnyű eljutni egy-egy arc megközelítése közben addig a meglepetésig, amikor az arcból az a kedvesség, az a jellem és az a pillanatezerűség néz visz- sza ránk, amit a szerző éppen megörökíteni kívánt. A felnőtt modell abban a szituációban, amikor közük vele — bármi módon —, hogy ő modellé rukkol elő, rendszerint szerepet kezd játszani, olyat, amit még őmaga sem ismert eddig. & ez a szerepjátszás a felnőtt portrékon többé-kevésbé tetten érhető. Az egyébként érdekes arcokban valahogy megmerevedik ilyenkor az a laza ritmus, az a sok-sok finom árnyalat, szarkaláb, a tekintet varázsa akaratlanul is grimasszá torzul — senki nem tehet róla! — és a kegyetlen lencse már ebben a megváltozott, ebben a kifeszített formában veszi észre azt, amit a fotós, az érzékeny szemű művész korábban megörökítésre méltónak látott.

lányfotója is, ahol a kamaszlány teljes öníeiedtség- gel és magabiztossággal „játssza meg” magát. Ku- rucz János „Itt a télapó” című zsánerképe is. ahol a gyermeki öröm semmi mással össze nem téveszthető feszültsége hat. És ezen a megállapításon az sem m V- dosít sokat, hogy a tárlat legjobb portréja Fehér 1st váné. felnőttről készült. Ez a felvétel ritka telitalálat. Itt sikerült megfogni egy olyan arcot és olyan alkatot. az előkészítés a felvételre lélektanilag olyan pontossággal készülhetett, hogv ..a beállás” nem torzított a jellem és a forma legfontosabb vonásain.

És mert a kiállításnak valóban az emberi arc a legfőbb mondanivalója, ezért kapcsolom össze még a 'riportszerűséggel is e mondandót. Herbst Rudolf Vadas Zsuzsiiról készít felvételt, a riporterről, amint éppen munkában van. És úgy érzem, hogy éppen ez a munkában levés nem engedi megismerni nekünk Vadas Zsuzsát, az embert. Vagy itt van Orosz Péter négy képből álló Emlékezése. Haumann Pétert látjuk két felvételen is, de a nyilvánvaló temetési jelenetben ez az arc nem mondja el éppen azt, amit a többi arcban mintha felfedezni vélnénk.

Kurucz Péter Fény és árnyék című fotója ugyancsak érdem® volt a díjra: szokatlan szögből teremt jó kompozíciót Horváth Gyula is a saját egyéniségét szólaltatja meg a tájban, érzékeltetve azt a hangulati töltést, amely ót. fotózásra serkenő.

Kurucz János Téreferéje több humort jelez, mint a szándékoltan komikusnak vett Szövördi—-Danes Hűm című képe. E. Szabó István a fa különböző formáival kerül közeli kapcsolatba, nem mindig a legmeggyőzőbb formában.

P. Tóth László felvételt készít a Radnóti-szoborról, oldalnézetben. Ez rendben is lenne, bár kétségeink vannak afelől, hogy egy szobor leginkább oldalnézetből „adja magát”. A fekete háttér azonban mintha vakK tenné a szobor mondaniva lóját. A tragikum esetlege beleérzése a képbe nem a fekete szín miatt következik be.

Molnár István képpárosát mintha most az egyszer erőtlenebbnek találtuk volna. mint máskor. A kétarcú Egerről meghittebb és vonzóbb képet lehetett volna talán adni két detail-felvétel lel, ahol a barokk motívum tisztán ragyok fel, a modern geometrikus kontrasztok mellett.

Koós Pál felvételein tanulmányozni lehet, mint bánik a fehérrel.

Csak részletkérdéseket és részletmegfigyeléseket ragadtunk Id a kiállítás ismertetése kapcsán. A teljességre törekvés lehetetlen, hiszen ahány fotós. annyi lélektani megközelítés. Az anyag így is rokonszenvet és elismerést ébresztett nemcsak a zsűriben, de a közönség körében is.

Farkas András

13.40

Mi és

a nagyvilág

Az anyag- és energiaára! robbanásszerű emelkedése - Nyugaton és Keleten egy a ránt — hait a gazdasági éí_ formálódására. Megismétlő dik-e az 1929—33-as na tőkés világgazdasági válság Mennyire érinti mindez magyar népgazdaságot? Me lyek az aktuális tennivalók Többek között ezekre a kér désekre keresik a választ ; most induló sorozat filmri portjai, valamint az első adá stúdióvendégei: Kovács Gyű la, külkereskedelmi minis?, terhelyettes és dr. Simái Mi hály. egyetemi tanár.

Szerkesztő riporter: Búi

Janos, operatőr: Neumam

László, rendező: Schat

Aranka.

fis láthatott * pggaP. fenén van az, hogy a zsűri is beállítottaknak, pózoltaknak vélte a felnőtt portrékat és inkább hajlott a gyermekfie- jekről készült felvételek díjazására, Mert ezek az önfeledten játszó gyermekek, ha „élbolondoznak” velük, önmagukat adják, azt a meg nem bontott ritmust, az arcukon, amiben a mosolygás, az önfeledtség és a „személyiség” telj® vallomása benn van. Ebbe a mondanivalóba illik bele Valent Ede „Ági I—II.5” két

Milyen okok idézik elő a közlekedési baleseteket? Milyen a fiatalkorúak aránya a szabálysértők között?

A Legfőbb Ügyészség közérdekű vizsgálatai

A Legfőbb Ügyészség a

jogszabályok törvény® végrehajtásának, a törvénysértések megelőzésének elősegítésére 1975. első felében számos közérdekű vizsgálatai végez

A büntetőjogi tevékenység körében egyebek között elemzik, hogy konkrétan, milyen okok játszanak szerepet a gépkocsivezetők, illetve a gyalogosok figyelmetlensége miatt bekövetkezett közlekedési baleseteknél. Ezzel összefüggésben azt is vizsgálják, hogy az ilyen ügyeket a szabálysértési hatóságok és a büntetőbíróságok a jogszabályoknak és a jogpoPintér István»

rí.

Magyar partizánok szovjet és lengyel földön

*■>*., j*mvm- m

A Nagy Honvédő Háború megindulása után a Szovjetunióban élő nagyszámú magyar kommunista emigráns egy része azonnal fegyveresen kapcsolódott be a szovjet haza védelméért folyó harcba, míg másik része aion fáradozott, hogy — ha közvetett módon is — minél nagyobb segítséget nyújtson a hazai magyar ellenállási mozgalomnak. 1941 szeptemberében kezdte meg adásait a Kossuth rádió. Hullámhosszán a magyar kommunisták naponta többször is szóltak népünkhöz. Magyarázták; ki az igazi ellenség, mi a teendő és közös harcra mozgósítottak. Az első magyar hadifogoly-szállítmányok megérkezése után megszervezték az antifasiszta hadifogoly-iskolákat, kiadták lapjukat, az Igaz Szót. Rendszer®ítették a fronton az úgynevezett frontpropagandát, hogy minél több — a keleti frontra küldött — magyar katona értse meg, hol a helye, ki az igazi ellenség. Az első eredmények már 1942—43- ba». miiiaíkoztak, amikor

már mind több magyar katona akadt, aski hajlandó volt együttműködni a szovjet partizánokkal, s mind többen választották a partizánok nehéz, de annál fel- emelőbb küldetését 1943-ban a 2. magyar hadsereg voronyezsi veresége után egymás után alakultak antifasiszta hadifogoly-iskolák: Krasznogorszk, Juzsa, Tali- ca, Zbarazs, Sztrij, Szta- nyislav, Darnyica, Fasztov területén működtek az ismertebbek. Közülük kerültek ki azok a partizánok, akik mái' Szovjetunió területein bekapcsolódtak a partizánharcba. Igen sok olyan magyar is volt aki a magyar katonai alajkujatoktól közvetlenül átállt a partizánokhoz. Ezért találkozunk a magyar partizánok százaival a Brjanszki erdőkben és környékén, valamint Ukrajnában. A Kovpak, Szabu- tov, Fedorov, Naumov, Jemljutyin, Versigora vezette partizánbrigádok jelentéseikben. naplójegyzeteibeu és később íródott visszaemlékezéseikben r így elismerésre}. «ólnak a magyarok

heflytállásáról. bátorságáról, Bjelorusszia területén harcoló szovjet partizánosztagokban is több mint fél- száz a partizánokhoz ; csatlakozott magyarral találkozunk.

A Szovjetunióban harcolt partizánok helytállásáról álljon itt két emlék. Az egyiket a legendás hírű szovjet partizánparancsnok, Kovpak irta magyar partizánjairól: „Felderítő osztagaink 1943 tavaszán Kijev alá jutottak. Felrobbantották , a hidakat az ellenség legfontosabb ütés vasútvonalain... A magyar elvtársak a hadművelet csaknem valamennyi akciójában részi vettek. Bátorságukkal és merészségükkel különösen kitűntek az első század magyar utászai. Az utunkat keresztező folyókon ezek a magyarok nemegyszer kimondhatatlanul nehéz körülmények között, az ellenség hév® tüze közepette, műszakilag gyorsan és jól biztosították az átkelést.” A másik emlék Tóth József hősi halált halt magyar partizán jegyzetfü- zetei között maradt ránk: „Én büszke vagyok arra, hogy a magyar nép fia vagyok. Az a nagy tisztesség és szerencse jutott osztályrészemül, hogy védelmére kelhetek második hazámnak, Oroszországnak. Az ö ellensége — a mi ellenségünk, Oroszországért harcolva közelebb hozom a magyar nép felszabadulásának napját. Milyen- kár, ' hogy nem minden honfitársain érti ezt meg ... eljön az idő, hogy megértik: Oroszország nélkül Magyarország szabaddá válása lehetetlen” — fejezte ki mélyen internacionalista és egyben látnoki szavait a hős partizán.

A magyar partizánok egy része »sovjet fiadról tífatoíf

lengyel területekre is. Rácz Gyula csoportja Salanovszki lengyel ezred® partizánjai között harcolt. Köztük töltött nehéz, de felejthetetlen napok emlékét örökítette meg az ezred lapjában a később hősi halált halt Sző- nyi Márton: „Köszönettel

fordulunk felétek, lengyel barátaink, mivel nagyon sokat tanultunk tőletek a nehézségek és harcok idején. Hálásak vágyunk nektek azért is. hogy közelieknek éreztetek bennünket nemcsak a nehéz időkben, hanem az öröm perceiben is.”

Külön említésre méltó, hogy 1944 augusztusában a varsói felkelés idején e térségben állomásozó magyar katonai alakulatok antifasiszta érzelmű katonái együtt érezve a felkelőkkel, fegyverrel támogatták őket, a menekülőket és üldözötteket pedig elrejtették. A német hadvezetés azért még a felkelés alatt leváltotta és elszállíttatta a Varsó körül elhelyezett magyar katonai egységeket.

1944 tavaszán és nyarán űj szakasz kezdődött a Szovjetunióban harcoló - magyar partizánok életében. Egy részüket kijev—szvjata- sinói partizánképző táborba vonták össze ® megkezdődött annak mintegy 300 — részben a partizánharcokban már részt vett, részben az antifasiszta iskolákról közvetlenül érkezett — magyarnak a felkészítése, akik a kiképzés után magyarországi bevetésre indultak. A kiképzés 1944 augusztusára jórészt befejeződött és megkezdődött a vegy® állományú, szovjet és magyar partizánokból álló szervező csoportok magyarországi, illetve vele szomszédos országokba történő bevetése.

(FaLytaijukL

litikai elveknek megfelelőd bírálják-e el.

Szél® körben vizsgálják , fiatalkorúak ellen lefolyta tott, tanácsi hatáskörbe tár 1ozó szabálysértési eljárásoi törvényességét A felméré célja annak megállapítása hogy megtartják-e a fiatal korúakra vonatkozó törvén;, rendelkezéseket. A gyermek és az ifjúságvédelmi szakfel adatokat ellátó ügyészek az is elemzik, hogy milyen < fiatalkorúak aránya a sza bálvsértők között, melyek * leggyakrabban előfordul! szabálysértések és, indokol esetben az illetékes szervei az elkövetőkkel szember kezdeményeznek-e védő- é óvóintézkedéseket.

Jelentős helyet foglal el • munkatervben annak vizsgálata, hogy a szövetkezetek és az állami vállalatok gazdasági társulásainak alapítása a törvény® követelményeknek megfelelően történt-e, működési szabályzataik, tevékenységük összhangban áll-e a jogszabályok rendelkezéseivel. Felmérik azt is. hogy a közös vállalatoknál és a szövetkezeti közös vállalkozásoknál érvényesül-e a jövedelem felosztására és a veszteség fedezé sére vonatkozó szerződés, illetve megállapodás. Az ügyé szeli különös figyelmet for dítanalc a jogértelmezési és jogalkalmazási kérdésekre és a. jogi szabályozás esetlege« hiányosságaira.

A félév során több W- ügyésaség bevonásával viza gálják a raktári dolgozó* leltári felelősségéről szók rendelkezések végrehajtását az élelmiszeripari, gabonáiét vásárló, hús-, konzerv-, tej-»: cukor-, szesz-, sör- és do» hányipari, borgazdasági é> sütőipari vállalatoknál, Jkf elemzés célja a többi közöli annak megállapítása, hogs az ágazathoz tartozó minis» tériumi és tanácsi vállalatolt a társadalmi tulajdon védeV mében megtették-e a szükséges intézkedéseket Ahol iw berális gyakorlattal talál« koznaik, igyekeznek ennek okait is föltárni, s mindazon kát a körülményeket, amelyek a dolgozók felelőssé® alóli mentesítéséhez vezettek.

A polgári jogterületen dolgozó ügyészek elemzik a kisajátítási, kártalanítási perek gyakorlatának törvé- ny®ségét. Megnézik, hogy a> elmúlt négy évben miként alakult e percsoportban a bírói gyakorlat, s a kisajátítási, kártalanítási perek rm- lyen új problémákat cetnek ■teL