Népújság, 1975. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-30 / 25. szám

SOKSZOR halljuk-otvas- *uk: hazánkban törvényes rend honol. Ilyenkor általá­ban a rendőrség, a bíróság munkájára, tevékenységére gondolunk. Arra, hogy a törvényesség jogokat, lehe­tőségeket biztosít. Az ál­lampolgár nyugodtan élhet, dolgozhat, pihenhet, hiszen a törvények szocialista társa­dalmunk érdekeit és a tár­sadalomban élő egyének, ál­lampolgárok érdekeit egy­aránt védik. Kettős feladat, kötelesség •ul tehát a törvényesség- Van azonban amit álta- .>an keveset emlegetünk. Ez pedig a törvényesség úgynevezett másik oldala, pontosabban fogalmazva az állampolgárok feladata, kö­telessége a törvényességgel szemben A Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizottságának irányelvei a XI. kongresszusra erről is szálnak: „A becsületes ál­lampolgárt a törvény védi, az ellene vétő nem marad aüntetlen. A párt-, állami ss társadalmi szervek to­pábbra is éberen ügyelje­nek rá, hogy a szocialista törvényesség mindkét érte­imben csorbítatlan legyen. (V törvényességet a hatósá­gok, a gazdasági szervek is, az állampolgárok is minden körülmények között tisztel­jék és tartsák meg.” Az állampolgári kötelessé­gek — állampolgári fegye- -ewi megtartása a törvé­nyesség másik oldala. Ko­pom Mihály igazságügymi- liszter néhány hónappal ez- ;lőtt egy országos jogászér­ek ezleten a következőket mondatta: „A törvényesség­nek két oldala van. Fontos az, hogy senkit se érhes­sen hántódás, ha a törvé­nyeket megtartja, s hogy hatóságaink szigorúan tör­vényes alapon gyorsan és igazságosan járnak el. Ám ugyanilyen jelentős annak biztosítása is, hogy büntet­lenül senki se sérthesse meg a népköztársaság tör­vényes rendelkezéseit. Tu­domásul kell venni min­denkinek, hogy a felelősség alól nem mentesítenek sem a jó szándékok, sem a kol­lektíva egyoldalú érdekei, de a gazdasági eredmények sem. A köz rovására senki nem szerezhet előnyöket magának, vagy egyes kol­lektíváknak.” Világos, egyértelmű fogal­mazás. Ki ne tudná, hogy a törvényesség másik oldalát sokszor elfelejtik egyesek. Előfordul, hogy a csoportérde­keket úgy szeretnék feltün­tetni, mint közös érdeket, mindnyájunk érdekét. Elő­fordul, hogy némelyik hi­vatal olyan rendelkezéseket alkot, amelyek a törvény szellemével ellentétesek, sújtják az állampolgárok jo­gait, törvényellenesek. Nem ritka hasonló helyzet az üzemekben sem: vállalati, szövetkezeti döntőbizottsá­gok is hoznak törvényelle­nes határozatokat. Hozzá kell tenni azonban, hogy az elsorolt példáik döntő több­ségükben tapasztalatlanság­ból, hiányos hozzáértésből, gyakorlatlanságból eredték. Elgondolkodtató, hogy aok- szor azért fordulnak elő visszaélések, mert akik el­követték, nem voltak tuda­tában. hatáskörüknek, nem ismerték a munkaterületük­re vonatkozó rendelkezése­ket, nem tudták és termé­szetesen nem is alkalmaz­hatták jól a törvény adta jogaikat és kötelességeiket. AZ IRÁNYELVEKBEN ez a következőképpen fogalma­zódik meg: „Nagy figyel­met kell fordítani a törvé­nyek pontos végrehajtására, jogrendszerünk stabilitásá­ra. Egyszerűsíteni kell az ügyintézést, növelni a köz- szolgálat kulturáltságát.” Ezek után természetes a kö­vetkeztetés is: a törvények betartását, betartatását egy­aránt csakis azoktól várhat­juk, akik alapvetően isme­rik jogaikat, kötelességeiket. Demokratizmusunkból kö­vetkezik nagyon helyesen, hogy társadalmunkban so­kan vannak, akik a jogot, a törvényt a maguk munkate­rületén alkalmazzák. Igen, de ezt csakis úgy tehetik, ha • a jogokat, a törvényeket ismerik, maguk munkaterü­letére megfelelően tudják alkalmazni. Nem könnyű persze mindezek birtokába jutni, de nem is arról van szó, hogy ezernyi jogszabály labirintusában biztosan dönt­senek az arra hivatottak, hanem arról, hogy az ala­pok ismeretében érvényt tudjanak szerezni a törvé­nyesség másik oldalának is. VILÁGOSAN, közérthető­en fogalmaz e tekintetben is az irányelvek: „Hatósá­gaink folytassanak széles körben közérthető jogi pro­pagandát, segítsék ezzel is az állampolgári kötelessé­gek és jogok érvényesülését.” (e. gy.) A pártértekezletekről jelentjük Együtt, öt község párttagjai (Tudósítónktól): Három évvel ezelőtt ala­kult pártbizottság az akkori psúcsvezetőség helyett Pé- 1 ervásárán. A területéhez tartozó öt község tizenhá- om alapszervezetének irá- ivítása ettől az időtől tartó­nk a pétervásári pártbi- sottsághoz. Az elmúlt évek eredmé­nyeit értékelő pártértekezle- Sen Szakács József, a pártbi­zottság titkára terjesztette elő i pártbizottság beszámolóját, ímelyben elemezte az öt cözségi, öt üzemi és három livatali alapszervezet mun­káját. Elmondta, hogy to­pább nőtt az alapszerveze- sekben a fizikai dolgozók iránya és egyre többen ke­rülnek a párttagok sorába a 'iatalok közül is. A legutób- >i alapszervezeti választáso­kon például egy KISZ-ve- sető kapott bizalmat párt- /ezetői tisztségre. Javult a fiatalok részvéte- e a társadalmi tevékeny­égben és ennek nysmán a Munkahelyeken is bátrabban Újítják őket felelős beosz­tásba. Szükséges, hogy a va­kítok a jövőben jobban igé­nyeljék ezeknek a f'atalok- lak a véleményét döntéseik meghoz ta’n át. Az elmúlt Húszakban nőtt ? területen is az iparban foglalkoztatott női dolgozók száma. Javb>t!ák a munka- lelyek szociális ellátottságát s. bár ezen a téren még >ok a tennivaló. Legtöbb esetl'.en ugyanis az ipartele- •‘■'■•'“’gk során e’^vult, kor- i’űt'en gének kerülnek a hisi műhelyekbe. Nőtt az itt lakó. dolgozó emberek közéleti aktivitása; i termelőszövetkezet tagjai egyre inkább magukénak ér­ők a közös gazdaságot. A párttagság átlagéletko­ra 46 év. Százra tehető már azoknak a száma, akik elvé­gezték a marxista—ieniniöta középiskolát, az esti egyete­met. Ezt továbbfejlesztve a tagszervezés terén a jövő feladata a fizikai dolgozók számának növelése a párt- alapszervezetekben — hang­súlyozta a beszámoló. Ezután Dudás József, az egri járási pártbizottság osz­tályvezetője felszólalásában ismertette a járási pártbi­zottság véleményét az öt község közös pártmunkájá­ról, majd Molnár István vég­rehajtó bizottsági tag az alapszervezetek ülésein el­hangzott, a szervezeti sza­bályzat tervezetével és a kongresszusi irányelvekkel kapcsolatos javaslatokat foglalta össze. A résztvevők megválasz­tották a pártbizottságot és a járási küldötteket. Az új pártbizottság első ülésén megválasztották a tisztségvi­selőket; a pártbizottság tit­kára ismét Szakács József lett. Nagy József 30 millió cserép A Békéscsabai Tégla- és Cserépipari Vállalat 111. szá­mú gyáregységét 1974 ápri­lis végére adták át rendel­tetésének. Az új üzemnek még az átadás évében 17 millió darab cserepet kel­lett volna előállítani, 1ízzel szemben 31 milliót állítat­tak elő. E jelentős többlet­termelés eredménye, hogy a. csaknem háromnegyed mil­lió dolláros gépimportot az üzem visszatérítette. Képün­kön: gépek rakják a csere­pet a vagonokba. (MIT Foto —■'Ilovszki Bé­la.) Beszélgetés két utazás között Egriek a közúti járműprogramban A Hajtómű és Festőberen­dezések Gyárának 3-as szá­mú egri gyáregysége az el­következő években teljes ter­melésével egyetlen gyárt­mányra specializálódik a közúti járműprogram része­seként. A teherautók és au­tóbuszok vezetői tudják ta­lán leginkább értékelni, mi­lyen nagy feladatra vállal­koztak; autóbusz-sebesség­váltókat gyártanak, jobbat az eddigieknél, világszínvonalon. A hazánkban eddig haszná­latos sebességváltóktól elté­rő, egyszerűbb és jóval tar- tósabb szerkezetek készül­nek majd itt a világ sok or­szágában jól ismert Ikarus- autóbuszokba. Ennek érdeké­ben mintegy 130 millió fo­rintos beruházást — korsze­rű gépek, berendezések vá­sárlását — határozták el az egri gyár fejlesztésére. Tavaly októberben kötötték meg a gyártó vállalat veze­tői egy nyugatnémet céggel azt a licencszerződést, amely­nek alapján megindulhat ná­lunk is az új rendszerű se­bességváltók sorozatgyártá­sa. Persze, ilyenkor nem­csak a „mit”, de a „hogyan”-t is érdemes megvásárolni; na­gyobb felkészültséget, jobb szervezést igénylő új termék­nek egy új gyártási módot, technológiát. A szerződéskötés óta gyors ütemben folyik a munka, a partnerek megis­merkedtek egymás üzemei­vel, s elkezdődött a techno­lógiai terv kidolgozása. A HAFE szakemberei ezekben a hónapokban az NSZK-ban dolgoznak, együtt az „eladók­kal”. Egerből Demeter Pál főmérnök és, Kovács Gyula műszaki osztályvezető uta­Szidj a háztetőn! — Hideg van ott fenn? — Gyere fel, édesapám, majd akkor megtudod ... — Kutya hideg van itt fenn... — Na, látja az elvtárs, nem árt az újságírónak sem, ha a saját bőrén érzi meg, mi az, ha a sokat szidott építőiparban dolgozik — mondta vigyorogva, és ki­gombolt puV'ája, pattant gombú inge mögül kibuk­kant szőrös, meztelen melle. Acs volt. abból a vidám, mindig füttyös, mindig nagy szájú fajtából, aki egyetlen szék orcével képes felépíteni egy faházat, vagy félbevág­ni, de hosszában egy hajszá­lat. Mikor, mit. Szégyenszemre nem em­lékszem a nevére, annak idején, néhány esztendeje inkább csak dacból másztam fel az épülő ház nem is tu­dom hányadik emeletére, mintsem azért, hogy dolgom lett volna akár vele, akár más építővel. Valami más ügyben koptattam a riporte­rek nem mindig izgalmas, de mindig rögös, hálásan háládatlan országút] át — s az országút mellett ott volt az épülő epüiet, tetején • januári, vagy februári tél­ben. az emberek. — Na, most látja, meg ér­zi is, mi, hogy az ilyen mun­kára csak kétfajta ember vállalkozik.. A semmi ember, aki sehova se jó már, meg az egész ember. És mit gon­dol, mennyi egész ember van? Ne is számoljon, úgy­sem kell sokat számolnia ... Kevés. Ezért van az a sok semmi ember is... Ezt csak azért mondom, hogy tudja, miről van szó. Na, menjen le, mert megveszi az elvtár­sat az isten hidege. Szégyenszemre lekotród- tam az ugyancsak huzatos magasból, azzal mentegetve magam, hogy a félnyárias- féltélies öltözékem, aligha veheti fel a vesrenyt a pu- fajkával, de legbelül nagyon is érezve, hogy én ezt a munkát, télen, ott fenn a magasban, semmi pénzért meg nem csinálnám. Az meg ott fenn örömét leli benne. Uramisten: örömét! Szidom az építőket, az épí­tőipart — joggal. Mint ál­lampolgár. meg mint megbí­zott szidalmazó, azazhogy újságíró. De bevallóin, min­dig fél gőzzel sikerül csak ez a szidás. Jártam fenn a ki tudja hányadik emelet magasában télen, ahol a mar- dosó szelek tartják uralmuk alatt a tájékot. Az ipar: fe­dettség, védettség, csarnok, amely fűtve van. A mező- gazdaság: szabad ég, ahol télen-nyáron a nap és a szél, a hő és az eső kénye-kédvé- re való az ember. Hát akkor mi az építő­ipar? — Hideg van ott fenn? — Gyere fel, édesapáin, majd akkor megtudod ... Hát menjünk fel, édes­apáim, elvtársaim, menjünk fel arra a tetőre, képzelet­ben legalábbis. Nem azért, hogy utána ne szidjuk az építőipart, ha kell, hanem azért, hogy tudjuk, miért és mikor szidjuk. Menjüns. fel arra a képzeletbeli tetőre más iparágakban is, min­denki más munkájában is. És talán akkor nem is szi­dunk semmit általában, ha­nem véleményt mondunk konkrétan. ~ Szidj a háztetőn! Ott a hiteles ... Gyurkó Géza , zott ki; eddig két hónapot töltöttek a friedrichshafem sebességváltógyárban, s rövid itthoni munka után a napok­ban újra elutaznak. E két uta­zás közben kérdeztük meg De­meter Pál főmérnököt, az új profil kialakításának üte­méről, az egri gyár jövőbeli lehetőségeiről. — A HAFE egri gyára a 2-es gyáregységgel együtt kö­zösen végzi az új típusú autó­busz-sebességváltó gyártá­sát. Négy, öt és hat fokoza­tú mechanikus szinkron-se­bességváltót készítünk majd autóbuszokba. Ez a szerke­zet világszínvonalat képvi­sel: az előzetes adatok sze­rint 2—300 ezer kilomé­tert is futhat egy ilyen se­bességváltó főjavítás nélkül. Ez egyébként többszöröse a mostani sebességváltók telje- sétményének. Más a konst­rukciója, más az anyag mi­nősége, és újfajta technoló­giával is készül. Mi a nyu­gatnémet cégtől megvettük magát a gyártmányt, a tech­nológiát s egyúttal segítenek szervezési feladatok megol- dásában is. — Leköti-e az új gyárt­mány az egri gyár teljes ka­pacitását? — Szinte az egész termelé­si értékünket pillanatnyilag is a hagyományos sebességvál­tók gyártásával érjük el, ezen kívül alkatrészeket ké­szítünk még kisebb mennyi­ségben. Tízezer autóbusz-se­bességváltó hagyja el a gyá­rat évente, s ez a szám nem emelkedik az új típusnál sem. Viszont sokkal kevesebb időre van szükség korsze­rűbb technológia mellett egy-egy sebességváltó gyár­tásához, így kapacitás szaba­dul fel. Tervezzük ezért au­tomata sebességváltó gyártá­sát is szovjet kooperációban; ezeket főleg a helyijáratú au­tóbuszokba szerelik majd. — Jobb minőségű alap­anyagot is kíván az új gyártmány. Ezt lehet-e biz­tosítani hazai kohászati üze­mekből? — A Lenin Kohászati Mű­vek ígéretet tett ennek a speciális acél alapanyagnak a szállítására. A korszerű anyag mellett természetesen elsősorban az új technológiá­val, egyszerűbb szerkezeti megoldással növelhetjük az új sebességváltó élettartamát. 1976-ban kezdődik a sorozat- gyártás, az első hónapokban túlnyomórészt a nyugatné­met cég alkatrészeinek fel- használásával. Aztán fokoza­tosan csökkentjük az impor­tot néhány százalékra és a végső célunk az, hogy a be­hozott anyagokat is itthon gyártott alkatrészek viszont- szállításával térítsük; tehát az új sebességváltó nem igé­nyel majd tőkés valutát. — A sorozatgyártás meg­indításáig milyen feladatok vannak még hátra? A következő hónapokban, több megszakítással az NSZK-ban készítjük a gyár­tási terveket, ottani mérnök­csoport segítségével. Az év második felében már itthon folytatódik a munka s ki­dolgozzuk az üzemszervezési feladatokat a műhelyekben. Nagy felkészültséget kíván ez a gyár munkásaitól, de a mostani gárdával — úgy ér­zem — biztosíthatjuk a meg­felelő minőséget. A gyár fej­lődésének kiemelkedő állo­mása a közúti járműprog­ramhoz való kapcsolódás, hi­szen a 130 milliós beruházás teljes egészében a műszaki fejlesztést szolgálja, s nagy lehetőségeket teremt egy va­lóban korszerű, nagy terme­lékenységgel dolgozó üzem kialakításához. (hekeli) Kongresszusi versenyben Eredményes évet zárt a verpeléti ÁlÉ Z (Tudósítónktól.) A verpeléti ÁFÉSZ nem tartozik a nagy szövetkeze­tek közé, működési területe csak a szomszédos Tama- szentmáriára terjed ki, még­is a múlt évben majdnem 66 milliós kereskedelmi for­galmat bonyolított le. Ez az összeg 5 millió 460 ezer fo­rinttal haladta meg az elő­ző éves forgalmat. A községben jelentősen ja­vították a hús- és hentes­áru-forgalmat: az egy főre eső fogyasztás 20 kilogramm körül van. Ezenkívül bizto­sított a vágott baromfi el­látás és a halból is számot­tevő mennyiséget hoztak forgalomba. A tej- és ke­nyérellátást teljesen megol­dották úgy. hogy az elmúlt évben a vásárlók részérő! panasz nem érkezett a sző vetkezet vezetőihez. Az árpolitikájuk ás * kör­zethez tartozó vásárlók ja­vát szolgálta. A rendelke­zésre álló alapból egy év alatt 334 ezer forintot fordí­tottak engedményes vásá­rokra és különböző leérté­kelésekre. Az év folyamán több üz­letet korszerűsítettek, tüze­lő- és építőanyagból a je­lentkező igények nagyré- szét kielégítették A szövet­kezetiek kongresszusi ver­senyeredményeit termelési tanácskozáson értékelik és a legjobb teljesítményt nyúj­tó kollektíváknak, szocia­lista brigádoknak 38 ezer forint jutalmat adnak át. Szabó Lajos (NwjfjűbQ januar 30* csütörtök A törvényesség két oldala

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents