Népújság, 1975. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-29 / 24. szám
Minisztériumi tájékoztatás az általános iskolát végzettek idei továbbtanulásáról Megkezdődött az iskoláztatási, pályaválasztási munka első szakasza Húsz év múltán Á játék maga az élet A gyöngyösi műkedvelők ismét Az előzetes számvetések szerint 123 179 nyolcadik osztályos diák fejezi be általános iskolai tanulmányait az idei tanévben. Pályaválasztásukról, továbbtanulási lehetőségeikről tájékoztatták az Oktatási Minisztériumban Szőke Sándort, a Magyar Távirati Iroda munkatársát. Az elmúlt tanévhez képest — nem jelentősen — mintegy 4—5 ezerrel tovább csökkent a végző fiatalok száma. Az illetékesek tájékoztatása szerint ebben az esztendőben sem jelent gondot elhelyezésük. Az idén végző nyolcadikosok pályaválasztásának körültekintő előkészítésére az általános iskolákban országszerte rendkívüli pályaválasztási szülői értekezleteket tártanak. A továbbtanulni szándékozó fiatalok ezt kővetően tölthetik ki jelentkezési lapjukat, és ezzel megkezdődik az idei iskoláztatási munka első szakasza. * Az Oktatási Minisztérium adatai szerint a végzősök mintegy 87 százaléka — tehát körülbelül 107 ezer fiatal — tanulhat tovább valamilyen középfokú iskolában. A jelenlegi tervek szerint a gimnáziumokban 25 700 diák, a szakközépiskolákban 28 800, a szakmunkástanuló iskolákban 54 300 fiú és lány kezdheti meg ősszel a tanulmányait. A továbbtanulásra február 1. és március 30. között lehet jelentkezni. Közelebbről megfogalmazva: a jelentkezési lapokat március 20-ig továbbítják a középiskolákba, a gép- és gyOTsíróisko- lák'oa, valamint a szakmunkásképző iskolákba. A diákok a jelentkezési lapokon változatlanul két iskolát is megnevezhetnek, függetlenül azok típusától. A lapokat az általános iskolák továbbítják. A felvételi beszélgetéseket — ahol az érvényes rendelkezések szerint az szükséges — április 15-ig tartják meg. A gimnáziumok szakosított tantervű — úgynevezett tagozatos — osztályaiban és a szakközépiskolákban április 25-ig fejezik be a felvételi munkádat, és eddig az időpontig a fel nem vett tanulók lapját is megküldik a második helyen megjelölt iskolákhoz. A gimnáziumokban, a gép- és gyorsíróiskolákban viszont május 8-ig fejezik be a felvételeket, (a fővárosban május 15-ig), és eddig a terminusig küldik meg a fel nem vett diákok jelentkezési lapjait a másodsorban megjelölt iskolákhoz. Amennyiben a diák két azonos iskolatípust jelölt meg, a döntést április 12-ig keli meghozni. Pontos intézkedés, hőgy elutasítás esetében a jelentkezési lapot azonnal továbbítani kell a másodsorban megjelölt iskolához. A szakmunkásképző iskolákba való jelentkezések első szakaszát május 31-ig fejezik be. v Amennyiben a jelentkező fiatalt- a második helyen megjelölt középiskolában sem veszik fel, jelentkezési lapját az illetékes megyei, megyei jogú városi tanács művelődésügyi osztályához május 15-ig automatikusan át- küldik. (A fővárosi kerületi tanácsok oktatási osztályai számára a lapokat május 31-ig juttatják el.) A szakmunkásképző iskolába, másodsorban fel nem vett nyolcadikosok lapját az illetékes megyei, megyei jogú városi, fővárosi munkaügyi osztályának június 5-ig küldik el, a fővárosi kerületi oktatási osztályok a középiskolába fel nem vett fiatalok felvételi kérelmére június 15-ig adnak választ. Szakmunkásképző iskolákban a pótfelvételeket augusztus 15-ig fejezik be. (MTQ Ritka ünnepi alkalom: húsz évet tudhat a háta mögött egy olyan műkedvelő együttes, amelyet világéletében csak a lelkesedés tartott együtt. Bár ez a fogalmazás így nem is egészen igaz. Mert nem az egész együttes lelkesedése adta a kovászt az ismételt megújulásoknak. hanem egyetlenegy ember töretlen hite abban, amit ő és a társai csinálnak: a munkásszínjátszásban. Ez pedig a soha nem csüggedő, elnyű- hetetlen. örök-optimista Jan- kovits Jenő, a Gyöngyösi Játékszín vezetője. A húsz év kötelez. Arra is. hogy alkalmat, adjon a visszatekintésre, egyfajta „kettős könyvelés” elvégzésére, ameljl pontosan, tételről tételre számba veszi mindazt, amit a két évtized átfogott, és ugyanakkor arra is módot ad, hogy ebből a, jubileumi alkalomból valami friss „meglepetéssel” szolgáljon azoknak, akikért létrejött, akik miatt tevékenykedett. vagyis: a kedves közönségnek. ' Mind a két lehetőséget teljes mértékben kihasználta a Gyöngyösi Játékszín. A jubileumi kiállítást bensőséges hangulatban nyitotta meg Kaszab Károly, a városi művelődésügyi osztály felügyelője. Nem hagyta ki annak a lehetőségét ő sem, hogy a valamikor hi- tetlenkedőfcnek. gáncsosko- dókmak most visszavágjon: íme, a munkás színjátszás él, válsághangulat ide, válsághangulat oda, olyan fiatalosan könnyedek, vidámak és frissek, mintha valami nagy-nagy lendület csak most indította volna élőikét útjukra. Volt ennek az „ünnep» előjátéknak”, a jubileumi kiállításnak még egy nagyon hangulatos vonása. Né- hányan a régi gárdából, akik még a „hőskorban” léptek fel a deszkákra, és akkor még ..igazi színjátszásra” vállalkoztak, most visz- szatértek. Emlékezni és örülni egymásnak, de egy kicsit meghatódni is egykori önmaguk felidézésén, a rég nem látott kollégák viszontlátásán. A húsz év alatt az egykori Jáno6 vitéz szereplőd közül Iluska már édesanya lett, Bagó nagypapa, de a többiek sem fiatalodtak meg azóta, csak most és itt, ezekben a nagyon bensőséges, meghitt hangulatú percekben, negyedórákban. Aztán jött az előadás. Két művet láthatott a közönség. Mind a kettő prózának indult eredetileg, de a gyöngyösi színjátszók pódiumjátékká formálták azokat. így Szakon jónak az írását, ami A két róka címmel hangzott bizonyítottak el és Szűr* Dénes A repri zentació című munkáját, A első darab szimbolikus é> leimét végig kellett gondol ni, tehát a közönség net csupán passzív befogadókéi vett részt az előadásban, mi a másik egyértelműen c nyíltan szólt k címben me 5 jelölt témáról. De úgy szól hogy mart és elevenbe vá gott. És ahogy illik: a pa en sem maradt él, minden ki szívből kacaghatott, má az is, akit érintett az ügj Dicséretes vonása volt a előadásnak, hogy a jutái-e u mi alkalomból nem ugrató ki főszereplőket. Kollek ti játék folyt a színpadéi Olyan játék, ami ismét újé adott, az együttes felírta sülésének a bizonyítékát fe iezte ki. Ez pedig nem ke vés. Anélkül tehát, hogy a ki közösségből bárkit ki emel nénk, álljon itt a neve va lamennyiüknek: Jankovii Jenő, Nemesik László, Em bér Ernő, Mészáros Lajoi Farkas Sándor, Budai Edi Bodonyi Katalin, Kováé Tamás. Narry Oszkár és if Leblanch Zsolt. Gratulálunk az eltelt hús év töretlen folyamatosságé ért, a ma frisseségéért és a: eljövendő évek reménykede seért. G. Málnát Ferenc MOKÉP sa jtótá jékoztatója Szabadtéri körszínpad az egri Szépasszony-völgyben 1973-hoz képest négy és félmillióval többen váltottak mozijegyet»az elmúlt évben — ezzel lényegében megszűnt az 1960 óta tartó nézőszám-csökkenés* sőt bizonyos emelkedés tapasztalható. Budapest félmillióval, a vidék négymillióval részesül ebből. Dr. Gombár József, a MOKÉP igazgatójának keddi sajtótájékoztatója szerint hazánkban az elmúlt évben egy lakos átlagosan 8 filmet tekintett meg, s ez azt igazolja, hogy nagyfokú tájékozatlanságra vallana a mozi válságáról beszélni. 1974-ben 186 új és felújított filmet tűztek műsorukra a filmszínházak, kétharmaduk magyar, szovjet, illetve szocialista filmalkotás, egyharmaduk tőkés, illetve fejlődő országban készült. Tovább emelkedett a színesfilmek aránya: az elmúlt évben már 145 alkotás készült színes technikával. A nézőszám emelkedésből legnagyobb arányban a szovjet filmek részesültek: látogató számuk 2 160 000- rel nőtt. A MOKÉP igazgatója beszélt az idei év terveiről is, eszerint 195 filmet mutatnak be, új magyar filmeket, nagysikerű szocialista országbeli alkotásokat, s olyan külföldön már nagy sikert aratott műveket, mint például a cannesi fesztivál elsődíjas amerikai filmjét a Magánbeszélgetés-t Az idegenforgalom ranglistáján Eger áll a harmadik helyen. A Balaton, Budapest és környéke után a történelmi város nevezetességeire, látnivalóira kíváncsiak legtöbben a hazai és külföldi látogatók. Ez évben — az egriek s az itt megforduló idegenek örömére — újabb idegenforgalmi érdekességgel gyarapodik a megyeszékhely. Hamarosan hozzákezdenek a Ráctemplom műemléki környezetének rendezéséhez, a műemléki objektumok megvilágításának korszerűsítéséhez. Tovább folytatják a kedvelt pinceváros, a Szépaszszony-völgy korábban megkezdett szépítési és korszerűsítési munálatait. Elkészül ebben, az évben a szamorúfü- zes völgyágban egy nagy méretű szabadtéri körszínpad, amely megfelelő lehetőséget biztosít a különböző kulturális események, folklóregyüttesek produkciói számára. Korszerűsítik egyidejűleg a Szépasszony-völgy úthálózatát. Jelentős összegeket fordítanak kerti padok beszerzésére, új pihenőhelyek kiképzésére is. Az idegenforgalmi feladatokra tervezett költség 2,4 millió forint, egymillióval több, mint az elfnúlt évben volt. Pintér István» Tömeges ellenállás * 10. 21. 40; Felénekelt szikla Különös hangzású, ritkán felcsendülő ritmusos mondókát hallunk a riportfilm elején. Régi idők óta fennmaradt munkadal ez magyar és szlovák szavakból, amellyel a tardosbányai kőfejtők a sziklát — azaz a levágott márványdarabokat — „fel- éneklik”, mozgásra bírják. A súlyos kődarabokat csak közös erővel, azonos ritmussal dolgozva lehet megmozdítani, ebben segít az ősi munkadal. A tardosbányai kőfejtők szocialista brigádja nagyon nehéz, rendkívüli fizikai erőt, fegyelmet és ügyességet kívánó munkát végez. De ez nem akadályozza meg őket abban, hogy munkájuk befejeztével, sza’ ad napjukon ne segítsenek egymáson. A faluban egyre több újonnan épült ház dicséri kezük munkáját. Mintha a kalákában végzett házépítésre is ugyanaz a munkadal serkentené őket. A film riporterei Balogh Mária és Bán János. Rendezője: Szőnyi G. Sándor Ojmm Úttá lattstár .38.,. saerá* A német fasiszták a fölszabadító Vörös Hadsereg megérkezése előtt minden talpalatnyi földet fel akartak perzselni, minden értéket el akartak hurcolni, minden épkézláb embert ágyútöltelékként akartak bevetni. E pokoli terv ellen a tömeges ellenállás a falvak, a városok kiürítését elrendelő parancsok” megtagadásává] kezdődött. A Tiszántúlon a nagybirtokosok, a tőkések, a különféle egyéb urak pánikszerű menekülését még a legtöbb esetben követték a kis- hivatalnokok. A dolgozók azonban csak elvétve hagyták el otthonukat. A Hajdú- s." . >an kell szárnyra az a né- ! pi nv ndús : „Urak, papok szaÍ ladjatok; parasztok csak maradjatok!” A Duna-Ttsza köseméM SefeiQí * i&rém nyékének kiürítésekor mar tömeges ellenállással találták szemben magukat a nácik és csatlósaik. A menekülők szörnyű kálváriája, a németek és a nyilasok haráesolása, fosztogatása, a hazafiak szervezett ellenállásának eredményessége és főként a felszabadított területekről érkező hírek, amelyek megcáfolták a gyalázatos szovjetellenes propagandát, — jórészt maradásra bírta az embereket. ,,Mi Szegedre, Debrecenre nézünk és nem megyünk... Az ország népe hazát akar és nem hontalanságot” — írta az Ellenállás novemberi száma. Csepel népének 1944. december 4. és 6-a között a város kiürítési parancsával szembeszegülő bátor helytállás^ amelyet Kai amur 4a?zsef vezetésével a „13-as bizottság” irányított, nemcsak a csepeli munkások elhurcolását, hanem a főváros munkáslakta peremkerületeinek evakuálását is megakadályozta. A Dunántúlon jórészt már azok iß ott maradtak, akik az ország má« részeiből még Ide menekültek. Főleg csak azok mentek tovább, akik tudták, hogy a felelősségre vonást nem kerülhetik el. Az utolsó „végvárakból”, Sopronból és Szombathelyről származó nyilas jelentések Is arról számolnak be, hogy a lakosság nem hajlandó szülőföldjét elhagyni, mert „ha már éhezni és fagyoskodni kell, legalább itthon legyünk”. Tömeges ellenállással válaszolt a lakosság a nemzeti vagyon elhurcolásának és a gyárak felrobbantásának tervére. Egymás után alakultak kommunistákból, szervezett dolgozókból, öntudatos munkásokból különféle „védelmi bizottságok", amelyeket igen sok esetben a műszakiakkal, sőt a tőkésekkel vagy meg- bízottaikkal Is együttműködve szerveztek. Csepelen, Miskolcon, Diósgyőrött, a győri vagongyárban, a Dunai Repülőgépgyárban, az Egyesült Izzóban, á Ganz Hajógyárban, a MÁVAG-ban. a kőbányai sörgyárban, a Hazai Fésűs fonóban, a Mechanikai Cipőgyárban, az Ózdi Acélárugyárban. a Vadásztól tény gyár mosonmagyaróvári részlegében, és még másutt is alakultak illegális szervezetek. A gépek elszállítását időhúzással. ide-oda utaztatással, nem egy esetben értéktelen szerszámok berakásával mentették meg. Pécset a vasutasok helytállása akadályozta meg a megrakott szerelvények elindítását. A német hadvezetést meglepetésszerűen érte a Vörös Hadsereg gyom előretörése és Budapest megközelítése. Ezért minden épkézláb embert mozgósítani akartak, hogy legalább hevenyészett yédőárkokban vehessék fel a harcot. A peremkerületek és környező falvak lakóinak ezreit kényszerítették munkára, de kevés eredménnyel. Pedig e célra igénybe vették a asendőrséget, a nemzetőrséget a lég ószol gálát fegyveres beosztottjait, sok esetben katonaságot is. A kispesti polgármester írja a sikertelen kísérletekről: „Minden odaadásunk ellenére is a lakosság kötelessógérzete elkopott ...” Az Országos Elhelyezési Kormánybiztosság elnöke röviden így összegezte- tapasztalatait: „A magyar sem dolgozni, sem harcolni nem akar ” Falun a parasztság terményeinek eltitkolásával, < a szállítási kötelezettségek sza- bot áfásával menti, ami menthető. Az állatokat távol eső maiorokban. tanyákon vno-v erdőkben rejtegették. (Az állatállománynak így is több múlt 50 százaléka pusztult el vagy került a németek keze re.) A vidék, főként pedig a főváros lakosságának elévülhe tetten érdeme az üldözöttek, egyes esetekben szovjet hadi foglyoknak, a katonaszökevények és a zsidók tízezreinek rejtegetése, bújtatása. A rej tegetoknek nemcsak a kockázatot. a megtorlást kellett vállalniuk, hanem utolsó falatját Is meg kellett osztani « bújtatottakkal. A magyar hadsereg a mm gyarországi hadműveletek so rán is az utóvéd szerepét kapta. De ez már egy demoralizált, szétesett hadsereg volt. Előbb a székelyek, a» tón a kárpátaljaiak, a nyírsé giek, majd az alföldiek men tek el tömegesen — panaszol jak jelentéseikben a nyilas tisztek. A főváros pincéi, elhagyott házai tele voltak „de zertálókkal”. A Dunántúl erdeiben, falvaiban is ezrével lézengtek a front elvonulása' váró katonák. A városokban pedig „csak egy nap a világ” hangulatába temetkező, dé- ridózó tisztek mulattak 1945. áprilisában — két hadosztály átállása miatt — a német hadvezetés parancsot adott a Németországba hurcolt magyar honvédcsapatok lefegyverzésére és mun- káíalakulatokba történő beosztására. HEolytatysk. — Mit gondolsz, platinaszőke nagy barisa lettet a hajszíne?
