Népújság, 1975. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-26 / 22. szám

Penny Gold

Angol film

Akiknek

a bölcsőde az otthon

kér aA néző az utóbbi időben joggal hiszi azt, hogy a világ filmtermésének nagy része az izgalmakat tálaló krimikből tevődik össze. Lejárt a nagy történelmi alkotások kora, évek óta egyetlen nagy személyiség eletéhez, sorsához nem nyúltak. S mintha a filmeseket manapság nem érdekelné a színházi művek világa sem. Itt vannak a regények, a jól megolajozott számítással kitervelt krimik, és a néző választhat a csinos, vagy kevésbé tetszetős hullák között. Persze mindenütt keresve a motívumot, a pszichikai és egyéb tényezőket, amelyeket a nyomozók olyan mesteri biztonsággal és éppen a legjobb lélektani pillanatban fedeznek fel egy- egy elejtett szóban, vagy egy jól felcicomázott képzettársításban. Mindezt természetesen a néző kedvéért, aki belefeledkezik a kimódosulások között a látványba, a pergő képek torlódásába. A végén már nem ih igen veszi észre, hogy a képsor közötti apró vágási és egyéb szünetekben, történési átkötésekben itt-ott megszakad a logikai lánc á.

Mindez eszünkbe jutott, amíg Windsor és London között néhányszor megfordulnak a Penny Gold hősei, különféle autócsodákon. Vagy mentőautón. Kit hogy részeltet ez a krimi a szerencsében. Itt ugyanis mindenki gyilkos- vagy hullajelölt. No, peisze vannak rendőrök is, akik ebbe a két kategóriába mégsem sorolhatók be: az ő feladatuk, hogy az elegáns és szemre valóban tetszetős környezetben kiderítsék az esetet. Nem az igazságot!

Mert itt például az első igazság, hogy az emberölést nagyon nyakatekert bújócska követi, míg az egyes személyek valódisága vagy valótlansága kiderül. De ami a krimi! mindenképpen ki- világl nit talán a filmrendező akart különösebben belehangsúlyozni a két hullával is rendelkező játszI

20 10

Ványa bácsi

Csehov drámájából 1970- ';en készített filmet Andrej 4ihalkov Koncsalovszkij. Ebben a filmben is, mint Csehov színműveiben, az ábrázolt emberek élete eseménytelenül telik, a nyomasztó szürkeség rátelepszik a lélekre és minden elpusztul. Hősei elvágyódnak a reménytelen világból, de a vágynál többre nem futja erejükből, s egy fellobbanás után visszahullanak régi életükbe. Értelmetlen emberi szenvedés, hiábavaló önfeláldozás teszi tönkre a nemes lelkű, nagyra hivatott tehetséges emberek életét a Ványa bácsiban is.

Kínlódásukkal az érdemtelen felfuvalkodott parazitát — Szerebjakovot — segítik a gondtalan élethez. A Ványa bácsi szereplői elkallódott hősei annak a világnak, ahol csak a másik ember kizsákmányolása visz előbbre.

A Csehov-drámából készült szovjet film címszereplője Innokentyij Szmoktunovsz- kij, aki.t a magyar közönség Az el nem küldött levél, az Egy év kilenc napja és a Hamlet című filmekből ismer.

i

mába, az a kegyetlen üresség. A rideg és sivár konok- ság, amivel és ahogyan ezek a krimihősök kitervelik és végrehajtják cselekedeteiket. A lassú mozgású filmmesében a végén már nem is a megoldás érdekel, hiszen a keresés köre egyre szűkül, hanem az, hogyan vonszolódik végül is kínpadra, bilincsbe, börtönbe az a bűn, amit ezek az emberek — arcukról olvasva a visszapillantás — egyszerűen csak pechnek, hibának: minősíte-,

nek. Mintha azt mondanák „ezek a hősök” a nem is olyan riadt tekintetükkel, hogy ez egyszer nem volt szerencsénk, de hát nem lehet mindenki mázlista. Ez a sízemlélet, ez a „lelkiismereti űr” fogott meg minket ebben a krimimesében. fis talán annál mélyebben hatott ez az érzéketlen hitványság, mert a társadalmi körítés, a felsó tízezrek tomboló gazdagsága a háttér, s ez még inkább kiemeli e lelki elfajzás és szellemi toprongyosság aljasságát, a minimális emberi fegyelem hiányának a durvaságát. Pénz, divat, technika minden együtt van itt és nincs benne semmi, ami értelmessé tenné mindezt.

A krimi forgatókönyvírói David Osborne és Liz Charles-Williams, a rendező Jack Cardiff; az operatőri munkát Ken Hodges és John Cardiff vezették. Mindnyájan kitűnő szakemberek és a krimin túl valami fontosat, egy lélektani diagnózist is adtak az angol polgári társadalomról.

John Scott zenéje néhol jól vált a harsogás és az ér- zelmesség között.

S hogy ez a film nemcsak bűncselekményekről számol be, az talán annak is köszönhető, hogy a női főszerepet Frances ca Annis játszotta, akit Roman Polanski Lady Macbeth-ként tudott elképzelni. Az igényes tálalásban több jó színész is részt vesz. így többek között: James

Booth, Nicky Henson, Una Stubbs, Joseph O’Connor, Richard Heffer, Joss Ackland és a modellt alakító Sue Lloyd.

(farkas)

GYES: Igen? Nem?

inikniők

A GYES-ró} van szó, a gyermekgondozási segélyről, amely a dolgozó anyák helyzetét hivatott , könnyíteni, amely lehetőséget kíván adni arra, hogy a még mindig szűkös bölcsődei viszonyok mellett a szülő édesanyák aránylag megfelelő anyagi körülmények között nevel-* hesék otthon kisgyermeküket, egészen addig, míg az apróság el nem éri a hároméves kort, amikor már óvodaérett.

Mindez természetesen ma már egyáltalán nem újság mindenki tudja, hogy van GYES — és ezzel igen sok ember szempontjából elinté- zettnék tekinthető a kérdés. Az alábbiakban mégis erről lesz szó, mert azért mégsem olyan egyszerű a helyzet, mint gondolnánk.

Az a kérdés ugyanis, hogy igen-e vagy nem? Hogy a gyermeket szülő dolgozó asz- szonyok megfelelően élfiek-e d GYES-adta lehetőségekkel, vagy sem?

Már elöljáróban meg kell mondani hogy egeszen pontos választ még megyei szinten sem lehet adni a kérdésre. S ebben nincs is semmi különös, nem az adminisztráció fogyatékosságaira utal ez a helyzet, hanem csak természetes köyetekezménye annak, hogy napról napra változik a gyermekgondozási segélyt igénybe vevő anyák száma. Vannak, akik most kezdik, vannak,, akiknek most járt le, vannak, akik a három év lejárta előtt visz- • szamennek a munkahelyükre.

A tapasztalat mindenesetre azt mutatja, hogy — a GYES minden népszerűsége mellett — sokan vannak, akik egyáltalán nem élnek ezzel a lehetőséggel. Heves megyében például az elmúlt év decemberében egy gyermekkel 6062, két gyermekkel 540, három gyermekkel 8 édesanya vette igénybe a gyermekgondozási segélyt, összesen tehát 6610-en, amely ebben a hónapban összességében meghaladta a 6 millió 146 ezer forintot. Továbbá statisztikai adat áll rendelkezésre arról is, hogy ezzel szentben hány olyan édesanya volt ebben

az időszakban, alá jogosult a gyermekgondozási segélyre, mert dolgozik, és van egy vagy több három éven aluli kisgyermeke. Számuk 1972- ben, 1973-ban és 1974 első félévében pontosan 12 ezer 306 volt.

Elegendő egyetlen pillantás a számokra: a jogosultak

száma 12306, az igénybevevőké 6610.

Tehát a kisgyermekes édesanyáknak alig több mint fele veszi igénybe a gyermekgondozási segély kínálta lehetőségeket. »

Miért? — kérdezhetnénk, bár jól tudjuk, sok ember számára naivnak tűnhet már ez, mert a válasz „kapásból” sorolható:

— mert 2000 forint körüli fizetés esetén már nem éri meg;

— mert három év alatt — különösen, ha nagyobb szaktudást igénylő munkahelyről van szó — könnyen lemarad az ember;

— mert... — és lehetne sorolni tovább, a se vége, se hossza indokokat, erre azonban itt nincs mód, hiszen itt is érvényes az „ahány ház, annyi. szokás”, annyi magyarázat

Annyi mindenesetre biztos, hogy a gyermek első születésnapjáig az anyák 90 százaléka él a GYES lehetőségeivel. Utána azonban nagyon sókan lemondanak róla, különböző meggondolások alapján igyekeznek vissza munkahelyükre, a gyárba, üzembe, hivatalba.

Mondhatnánk: magánügy.

Mindenki maga tudja legjobban a saját helyzetét És ez igaz is. Azonban... Azonban nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy társadalmunk igen sokat áldoz azért, hogy az édesanyák nyugodtan nevelhessék gyermeküket. A GYES léte önmagában is mutatja ezt, de nem elhanyagolható tényező az sem, hogy nagyon sok vállalat saját nyereségalapjából épít bölcsődét óvodát és ezek általában zsúfoltak. Márpedig nem kevés azoknak a száma sem, akik a három év letelte előtt visszatérnek munkahelyükre, és egyben

kérik gyerAiekük felvételéta bölcsődébe. így aztán a helyzet, amely korábban sem volt éppen rózsás, ily módon tovább romlik, tovább sűrűsödnek a gondok.

Rábeszélni természetesen senkit sem lehet. Azt mondtuk: mindenki maga tudja

legjobban a saját helyzetét. Tehát, hogy igen vagy nem. Ha azonban javasolhatunk, hadd maradjunk az igen mellett. Mert a GYES nemcsak egy-egy gyerek nyugodt, otthoni fejlődésének lehetőségeit hivatott biztosítani, hanem — és nem utolsósorban — azoknak a kicsinyeknek fejlődését is biztosítani kívánja — akik esetében nincs választási lehetőség, Akikkel — különböző okok miatt nem maradhatnak otthon az édesanyák —, akik számára a bölcsőde az egyetlen megoldás, akiknek a bölcsőde az otthon.

Becky Tibor

(Foto: CTK—MTI—KS)

Pintér István:

FEJHETEK A FEGYVERES El

TÖRTÉNETÉBŐL

Harcunk Budapestért

A kommunista párt akciógárdáit a nyilas hatalomátvétel sem tudta letéríteni kitűzött feladatukról: a nácik és bérenceik elleni kíméletlen harcról. A terror egyik célja az volt, hogy megbénítsa a magyar nép ellenállását. A kommunista párt akciógárdái viszont fegyveres akcióikkal bátorítani, ösztönözni, a fegyveres harcra mozgósítani akarták a megfélemlített, elbátortalanodott embereket. Végrehajtott akcióik ezért nem annyira katonai jelentőségűek, mint inkább mozgósító, demonstratív, erkölcsi hatásúak voltak. A párt jelentősebb akciógárdái a Marót-, Laci-, Szírcsoport, a novemberben, decemberben, főként a vasas tornászokból alakult KISZ- partizángárdák — a Homok-, a Kelen-, Lakatos-, Turcsá- nyi-, Ságvári-csoport többségük vezetőjükről kapta nevét A csoportok tömegesen tajtottak vége aebbantásokat, kézigránát-akciókat, katonai járművek, telefonvezetékek, nyilas- és SS-csopor- tok ellen. A párt akciógárdáinak egyik összehangolt tette volt pl. a Kelénföld, Rákosrendező, Zugló és Göd közötti, úgynevezett körvasút több alkalommal, egyszerre több helyen végrehajtott felrobbantása. Demonstratív jelleggel bírt a bánhídai és mátraházi — a főváros áramszolgáltatását — biztosító fővezeték oszlopok megrongálása Óbudán, Pesthidegkú- ton és Kispest határában. Állandó célpolntjaik voltak a nyilas kerületi és körzeti párthelyiségek, az olyan épületek, ahol a fasiszták egy- egy reprezentatív szerve székelt, mint pl. az Üllői úti hírhedt ABIT — Antibolse- vista Ifjúsági Tábor, — a Tisza Kálmán — ma Köztársaság téri — Volksbund- székház, vagy az SS-ek egyik saórakozóhelye, a Metropol Szálló és a különböző nyilas könyvesboltok.

Az akciógárdák néhány akciójáról bővebben is szólnánk:

A Weinberger Dezső vezette Szír-csoport 1944 november végén a nyilaspárt főhadiszállásának, a Hűség Házának a megtámadását kapta feladatul. Az akció komoly előkészületeket kívánt. Minden elhamarkodott, meggondolatlan lépés újabb, a fel- szabaditó bizottsághoz hasonló lebukáshoz vezetett volna, a siker pedig bizonyította, hogy a terror, a letartóztatások sem tudják a hazafiak hangját elnémítani. Gondos terepszemle után november 27-én este került sor az akcióra. Először a csoport egyik tagja elterelő manőverként kézigránátot dobott az Andrássy'út 60. előtt álló nyilas őrszemre és magára vonta a Hűség Házban tartózkodók figyelmét. így társai a Csengery utcából viszonylagos biztonságban hajíthatták kézigránátjaikat a nyilas székház hátsó ablakaiba. Az akció nagyszerűen sikerült. Bizonyította, hogy a nyilasok még a legjobban védett „Otthonukban” sem érezhetik biztonságban magukat.

A Padányi Mihály vezette Marót-csoport vállalkozott a december 3-ára a Városi Színházba — ma Erkel Színház — tervezett nyilas nagygyűlés szétrobbantására. A nyilasok eddig egyetlen nagygyűlést sem mertek tartani hatalomra kerülésük óta. Egyes hadiüzemekben kísérleteztek ugyan „népgyűlésekkel”, de itt legtöbbször az összeterelt munkásság el'ke- scredesevod találták caemben magukat. A fővárosiak ellenállásának mind határozottabb megnyilvánulását propagandagyűlésekkel szerették volna leszerelni. Ezért a nyilasok nagyon sokat vártak az első nyilvános nagygyűléstől, amelynek sikerétől függően többet is terveztek.

December 3-án, a nagygyűlésre érkező nyilas csoportok közé vegyülve jutottak a színházterembe a Marót- csoport tagjai. Nagy leleményességre, bátorságra és egy kis szerencsére volt szükség ahhoz, hogy az erkély és a földszint egy-egy páholyában elhelyezzék az előzőleg már acetonnal „élesített” robbanóanyagot és időben elhagyják a veszélyeztetett helyet.

A gyűlés megkezdődött. A nyilas induló hangjai után Gera József nyilas pártvezető emelkedett szólásra. Alig beszélt azonban néhány percig, amikor a földszinti páholyban robbant aZ első bomba. „Óriási füst, por és sikoltozás — írja Fehér Lajos, Harcunk Budapestért című könyvében. — Mindenki maradjon a helyén, az előadást folytatjuk! — kiabáltak mindenfelől... Az erkélyen több nyilas pisztolyt rántott és azzal akarta visz- szanyomni a megzavarodott nyilas tömegeket. „Gera alighogy a kedélyek lecsillapítása után ismét szóhoz jutott, robbant a második bomba. Bábeli zűrzavar kezdődött, a megvadult nyilas tömeg a székek tetején keresztül rohant az ajtóik felé, törték, zúzták, gázolták egymást. A nagygyűlés folytatása lehetetlenné váll.

Ez az akció kudarcba fullasztotta az első és egyben utolsó nyilas gyűlést is, mert ezt követően a nyilasok nem mertek sem a fővárosban, sem vidéken nyilvános tö- meggyűlést tartani. Az akció végrehajtói pedig a legmagasabb pártelismerésben, pártdicséretben részesültek.

A kommunisták harci gárdáihoz hasonló szerepre vállalkoztak a számban és ösz- szetételben is jelentősen eltérő, úgynevezett Kiska — teljes nevén kisegítő karhatalmi alakulatok, — amelyeket a rendszer urai hoztak létre éppen az ellenállók ellen. Később a kommunisták és más hazafiak felismerve a nagy lehetőséget, a náciellenes tisztekkel együttműködve üldözötteket, harcra kész embereket juttattak a Kiska- alakulatokba. Az ellenállók ott legalizálódtak és látszólag a rendszert szolgálták, a valóságban azonban ott. és úgy léptek fel a nyilasok ellen, ahogy tudtak. Legnagyobb ilyen antifasiszta alakulat a XIII/1-es és a X1V/2- es zászlóalj, illetve század volt. Utóbbiban legalizálta magát a kommunista, szocialista fiatalokból álló Vörös Brigád, tagjai többségét a nyilasok elfogták és a Várban kivégezték. Hasonló

— bár számszerűen kisebb

— alakulat minden kerületben megtalálható volt. Az alakulatok közül több kapcsolatba került az egyre nagyobb jelentőségre szert tett, főként a peremkerületekben szerveződött parti zanegységekkeL

197i. januar 26., vasárnap

jValytatja*|