Népújság, 1975. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-26 / 22. szám

Bn lid N« a hatvani Dózsa téren Mindenütt sár. A művezető ráadásul módfelett aggályos. — Kérem, mi az építkezés­ről nem nyilatkozhatunk, csak a gyöngyösi igazgatóság külön engedélyével! — Bocsánat! É’n az Asztal- brigádot keresem. Éspedig ebédszünet idején. Hogy ve­lük szót váltsak, gondolom, ehhez senkinek semmi köze... A művezető kényszeredet­ten elnézést kér. Ám ez a rövid vita éppep elegendő, hogy az ácsok közül egy-két ember odébb somfordáljon. Mégis, mit lehessen tudni, hová lyukadunk ki ezzel az interjúval?! o o o o Kipróbált, Jó szakemberek­ből áll az Áeztai-brigád, a hagyományos módszerrel folyó zsaluzást pár napon be­lül át kell adniuk az Eger­ből érkező brigádoknak. A stafétabotot azok veszik át, bér sem több 14 forintnál. S ex, télidőben, amikor heti 40 órával számolnak, igen­csak megérzik az ember pénztárcáján... Hogy mire képes teljesít­mény dolgában az Ásztgi-bri- gád? Akik három-négy esz­tendeje együtt dolgoznak, mondják, időnként elérik a 110 százalékot. Ez havi há­rom-négyszáz forint többlét­kereset. Csak hát ahhoz mindennek össze kell jönnie. Jó időnek, egészségnek, anyagszükségletnek. S az sem lényegtelen, az ácsmun­ka mely fázisánál tartanak? Mert a lépcsőházak, amiből kettő itt is vár rájuk, spe­ciális, időigényes munkát kö­vetelnek. A zsaluzásra ké­sőbb értékes műkő kerül, s a közlekedés biztonsága függ az ácskezektől. o o o © Egy hét, avagy kettő talán, • az Asztal-bridág újabb munkáscsapatoknak engedi át a terepet, hogy ütemsze- rűen — lehetőleg ez évben — lakhatóvá váljék a Heves megyei Állami Építőipari Vállalat fontos hatvani léte­sítménye. Az „őrségváltás” ezúttal rosszat is jelent az összeszokott csapat életében. Megcsonkul a brigád. Három hatvani ács nem akar a töb­bivel tartani. — Amikor tavaly itt vet­tük fel a munkát, Németh elvtáre a gyöngyösi központ­ban azzal biztatott bennün­ket, lesz meló rogyásig. Akár hatvani munkákról menjünk nyugdíjba. Én például emi­att hagytam ott régi pesti cégemet! Csak jobb itthon, mint naponta ingázni — ke­sereg Mészáros József. _ M ost meg? Irány a megye túlsó sarka. Hát ezzel a fifi- kával én nem rokonszenve­zek. Kell a szakember, ígér­nek ezt-azt, s a végén sem­mi. Miért lehet ezt velünk csinálni? Mondja, miért...? ★ Egy-két elmarasztaló mon­dattal most népszerű lehetne az újságíró. Hiszen a vállala­ti központ eljárása, szerepe nem mondható makulátlan­nak Mészáros József és hat­vani társai esetében. Ám ha építőiparunk általános hely­zetét, szakmunkás-ellátottsá­gát vizsgáljuk, mégpedig a mind újabb feladatok figye­lembe vételével, mindjárt nem rikít annyira az emlí­tett szépséghiba. Amivel per­sze nem kívánunk menleve­let nyújtani az ilyesféle n\unkástoborzásnak! Ellenke­zőleg. Arra figyelmeztetünk, hogy a tisztességes, őszinte beszédmód illik társadal­munk stílusához. S minden­kor vezet is annyira célhoz, mint sok taktikázás, lelemé­nyeskedés. Moldvay Gvőző A művelődés ér^^sa - a miMxássíá Ion (Tudósítónktól.) A Heves megyei Állami Építőipari Vállalat egri mun­kásszállásának épülete 850 vállalati dolgozó kényelmét biztosítja. Vajon a tárgyi szükségletek mellett milyen „szellemi beruházás” varható a munkásotthonban az év el­ső hónápjaiban? Erre kér­tünk választ Nagy István gondnoktól és Korsós László kultúrfelelőstől. — Legfőbb törekvéseink közé tartozik, hogy a szálló­ban lakó munkások éleiét vonzóbbá, színesebbé tegyük — mondta a gondnok — Saj­nos az utóbbi években erre kevesebb gondot fordíthat­tunk, hiszen csak a múlt év tavaszán fejeztük be at épü­let bővítését, korszerűsítését, s ez jelentős anyagi megter­heléssel jár. — Terveink szerint — foly­tatta Korsós László — havon­ta két alkalommal filmvetí­tést rendezünk, ahol isme­retterjesztő és játékfilmeket vetítünk. A TIT rendezvény- sorozata keretében előadások­ra kerül sor az egészséges életmód kialakításáról, a he­lyes táplálkozásról. Üzemi orvosaink javaslatára egyéb­ként a vállalat szakszerveze­ti bizottsága vs sjratej-akció bevezetéséi, terven. Naponta fél liter tej elfogy a at ja­vasolták ugyanis töbj dolgo­zónak, s ezt a. vállalat térítés nélkül biztosi-''a a részükre. — Februárban vendégül látjuk az egri szi-mlunikusok kamsregyüttesét. aidk még zeneelméleti tájékoztatót is tartanak hallgatóságunknak. Ezt követően az Építők Egri Vegyeskórusa látogat el az otthonba, márciusban pedig író-olvaso találkozót rende­zünk. ennek vendége Végh Antal lesz. A Taná” »köztár­saság kikiáltásának évfordu­lójára rendezett ünnepsé­günkön a Megyei Művelődési Központ irodalmi színpada ad műsort. Meg!;.-':!"idött a szakszervezeti, letéti könyvtár felfrissítése ír. A jelenlegi könyvállomány 1500 kötettel gyarapodik a negyedév végé­re. Ennek nyomán jut el a szép szó a szállón lakó épí­tőipari munkásokhoz. Rövi­desen megindul a hangos új­ság miisorának szerkesztése is; a munkát az üzemi, lap aktívái, vállalkozó szellemű fiatalok irányítják. Mika István Cikkünk nvomán Kapnak feoiiát Itocoiiarioii Lapunk január 16-i számá­ban szóvá tettük, hogy a ta­valy megalakult zöldségter­mesztő szakcsoport, tagjai Lo- conádon és a környező hét községben nem kaptak az idei pr imőrök termesztéséhez fóliát. Éneikül pedig — mint megírtuk — aligha működhet tovább a kis szakcsoport. Cikkünkre válaszolt Pa+kó József. a SZÖVTERMÉK igazgatója, s levelében meg­írta, hogy a szakcsoport: fó­liaigényét Boconádon és. a me­gye egész területén a SZÖV- TÉRMÉK gyűjtötte Össze, a a METEV vállalta a fólia be­szerzését. Sajnos — mint köz­ismert — a fóliaellátás terü­letén problémák mutatkoztak ■ mátr az elmúlt év második fe­lében. Így csupán annyit si­került elérni, hogy egy kis késéssel a szakcsoportok által igényelt 8.4 méter szélességű fólia helyett 12 méter széles­ségűt tudtak beszerezni. A Cikk hatására a vállalat az „anyaszövetkezet-’-tel, a tar- n-amérai körzeti ÁFÉSZ ve­zetőivel együtt felajánlotta a 12 méter szélességű fóliát * szakcsoport tagjainak, s így — mint a METEV-től is ér­tesültünk — a boconádi szak­csoport a napokban megkap­ja az igényeit 20 mázsa fó­liát. Egyidejűleg, s erről Zse­be József, a METEV vezető­je tájékoztatta lapunkat — a boldogi szakcsoport tagjai 215 mázsás igényéből is le­szállítanak 70—80 mázsát, a kápolnaiaknak 8, a, gyöngyi síeknek 1-5, a poroszlói szak­csoportnak 2 mázsa fóliát, továbbá a vátnosgyörki ter­melőszövetkezetnek 2 mázsát és a feldebrőí közös gazda­ságnak 3 mázsát. így a bol­dogi igények kivételével a jö­vő hét első'napjaiban kielé­gítik a szükségleteket. Köszönjük a gyors intézke­dést. ' melynek következmé­nyeként ebben az évben is jelentős mennyiségben és vá­lasztékban kerül városaink, nagyobb ' ^épüléseink piacai-, ra és boltjaiba már kora fa-" vasszal a friss primőrökből... '.!■ s.) A sok fától látni kell az erdőt Az ötlet: zseniális Készül a deszka. Ceglédi géppel. Pillanatnyi fő fájdalmuk, hogy vezetőjük. Ászfai Ist­ván, még mindig beteg. El­végzik ők a munkát, csak hát vannak ügyek, amikor az ő közbenjárására. erélyes föllépésére leime szükség. Itt van például a tisztálko- d;ís! November óta a hatvani Dózsa téren dolgoznak, az alapozóktól vették át a tere­pét, de nem jutottak egy szál lavórhoz, amiben dolguk vé­geztével megmosakodnának. Meg aztán a koszt. Igaz, Ide szállítják a Park vendéglő­ből, hanem jóformán állva kell elfogyasztaniuk, s jósze- rint három adag elkelne be­lőle egyetlen ács gyomrában. A vállalat azonban, jogsza­bály szerint, egyhez adhat forinthozzájárulásit. Pataki Pál vigasztalja Nagy Sándort, Deme Andrást, Mer- venczki Sándort: a tér má­sik sarkában dolgoznak már egy faépületen, ahol ebédlőt is berendeznek, meg aztán talán mosakodhatnak is! A morgolódna viszont nehezen csendesül. Mind azt hajtja —- joggal! —, hogy ilyesmivel kellett volna indulni, aztán telepíteni ide a munkáshadat. o o o o Jeleztük, harcedzett szak­munkásokból áll ez a brigád. De szükség is van a jó mes­terre, a jó ácsra. Fontos szakaszához érkezett a 134 lakásos, tízszintes munka. Kész az emelt magasságú földszinti rész, amely külön­böző üzleteknek, szolgáltató teeratetenak nyújt otthont • László dolgozik a fűrész- (Foto: Szabó Sándor) hogy tovább már a PEVA­iechnológiának megfelelő fémzsaluzással folyjék az építkezés. Miféle tennivalók foglal­ják le a nyolctagú brigádot reggel héttől délután fél öt­ig? Itt látni csak. mennyire sokrétű ez az egyszerűnek tűnő szakma. Kezdik a kimé­réssel, anyagelőkészítéssel. Czeglédi László már visíttat- ja is a fűrészgépet, hogy megfelelő mennyiségben le­gyen gerenda, deszka, ék fa a délutáni dúcoláshoz, „and- rásoláshoz”. Legalább ennyire kényes tevékenység a tereprendezés, valamint az állítás és ma­gasságba helyezés. Ha nem pontosak, lelkiismeretesek, könnyen elmozdul egy-két gerenda, s rogyik össze az el­ső emelet padlóbordázata, amire a „BUFA” — ez szin­tén előre gyártott építési elem! — fekszik. o o o o Később az anyagellátás fe­lől érdeklődünk. Barna Ist­ván megnyugtat: ami egy hónappal ezelőtt vólt, az már nem érvényes. Mindenből fo­lyamatos az ellátásúk, né­hány napja az idő is Igen kedvezően naposra fordult, igy rá lehet verni munká­ra. Száz százalék föá emel­kedhet a brigád tagjainak a teljesítménye. — Márpedig ez igen fon . totv! — jegyzi meg Csontot i József. — Attól növekszik s keresmény. Ha csak a százat ' hozzuk, a legmagasabb óm­L — „ZSENIÁLIS ÖTLE­TEM VAN. Ajánlom az iparnak, a mezőgazdaság­nak, a szövetkezeiteknek, a munkásoknak, az értelmisé­gieknek is. Lényege pedig a következő: ne csak beszél­gessünk, vitatkozgiassunk, tervezgessünk az okosabb gazdálkodásról, az ésszerűbb takarékosságról, hanem lás­sunk is végre hozzá. Minél előbb. Már így is éveket késtünk. Sok idő kárbament. Pedig ahogyan Széchenyi István mondotta: az elve­szett , idő az elveszett pénz­nél is drágább. A pénz meg­kerülhet, a kárba ment idő soha. Indítsuk be tehát a motort, és pergessük fel a fordulatszámot. Fönt is, lent is, én. is, inas is, külön-kü- lön, meg együtt is ...” Az ötlet — szerzője az Iz­zó gyöngyösi gyárának egyik 3 ónevű szakembere — való­ban zseniális, Nem férhet kétség időszerűségéhez, ak­tualitásához sem. Mert a mo­tort valóban indítani kell. Mindenütt és mindenkinek. • MI LÉGYEN AZ INDÍTÓ- GOMB? Sajnos bő a válasz­ték. Lehet a selejt csökken­tése, az anyag-, a szerszám-, az energiatakarékosság, a minőség javítása. a. haté­konyság, a termelékenység < növelése, a termelési, a gaz- \ dálkodási, a szállítási költ- • rgek csökkentése, a munkai mtenzív kihasználása, a ■ naeképtelen termékek gyár­tásának megszüntetése, az' export fokozása, a korszerű technika, technológia, az im­port csökkentése. Folytathat­juk a munkahelyi rend, a fegyelem erősítésével, a jó közösségi szellem, a serkentő közhangulat megteremtésé­vel, az élenjárók, a példa­mutatók megkülönböztetett anyagi, és erkölcsi megbe­csülésével. A „BŐSÉG” ZAVARÁVAL állunk tehát szemben. Ez pedig az esetek többségében igen sok veszélyt is rejt ma­gában. A sok fától ugyanis gyakran nem látjuk az er­dőt. Emlékezzünk csak vissza az üzem- és munkaszervezés korszerűsítését sürgető or­szágos érvényű döntések utáni hetekre. hónapokra. Százával készültek me­gyénkben is a tanulmányok, a felmérések, szerveztek a szervezetlenségre, ott is szer­veztek, ahol nem is kellett volna, egyetlen valamireva­ló felszólalásból, beszámoló­ból, jelentésből sem hiányoz­tak a szép. a hangzatos ígé­retek, intézkedések. Ma már pontosan tudjuk: a divatjélleget kapott szer­vezési láz időközben igen erősen megcsappant, s a jo­gosan várt eredmények is lényegesen elmaradtak a kí­vánatostól, a tervezettől, a lehetőségektől. A belső tarta­lékok igen nagy hányada nem került feltárásra és hasznosításra. As etaeszett- idő egyre drá­gább, egyetlen indítógomböt sem szabad ezért késve, fő­leg megalapozatlanul meg­nyomni. De az sem mind­egy, hogy hol és melyik gombra esik a választás. A recept csak annyiban álta­lános, hogy ,.a motort indí­tani kell. pörgetni a fordu- ' latszámot”, vagyis hogy töb­bet és jobban kell dolgozni. De hogy miből többet és mennyivel jobban, azt első­sorban a népgazdaság igé­nyei és az adott vállalati, szövetkezeti lehetőségek alapján szabad csak eldön­teni. NEHOGY BÁRKI IS FÉL­REÉRTSE: ahol az export fokozására van lehetőség, ott az exportot növeljék, ahol a hazai anyaggal is he­lyettesíthető a drága im­port, olt gyártsanak hazai anyagból, ahol a határidők betartásával van a baj, ott erősítsék meg a fegyelmet. Ha nincs piaca egy-egy ter­méknek, hagyják abba a gyártását. Ahol eddig senki­nek sem jutott eszébe az anyag-, a költség-, a szer­szám-, az energiaköltségek rendszeres elemzése, ott ez­után ne sajnálják a fárad­ságot a gyakoribb és a rend­szeres ellenőrzésekre. Más módszerre van szükség az ésszerűbb anyagtakarékos- saghoz az építőiparban, mint a mezőgazdaságban. A zöld­ség, a gyümölcs, a cukorre Pa termőterületek növeléséi la csak azoktól a mezőgaz- dasáffi üzemektől, szövetke zetektől várják, ahol értenek hozzá, ahol a föld is alkal­mas, s nem hiányzanak a hagyományok, az adottságok sem. MEGYÉNK ÜZEMEIBEN, VÁLLALATAINÁL, szövet­kezeteiben ezekben a napok­ban készítik azokat az intéz­kedési terveket, amelyekben a Központi Bizottság 1974. december 5-i ülésének hatá­rozatai, valamint a XI. párt- kongresszus- irányelvei alap­ján részletesen meghatároz­zák az ésszerű takarékosság, a termelés fokozásával kap­csolatos legfontosabb helyi tennivalókat. Ma még nem tudni ponto­san, hogy mindenütt észre­veszik-e majd a fától az er­dőt. Ügy tűnik: a Mátraalji Szénbányáknál, az egri Fi- nomszerelvénygyárban, a Heves megyei Tanácsi Épí­tőipari Vállalatnál, a Mát- ravidéki Fémművekben, az Uniszerv Szövetkezetben jó gombokra tapintottak. Van tehát már példát is honnan venni a többieknek. ,,A- motort az iparban, a mezőgazdaságban, a közle­kedésben. a kereskedelem­ben is indítani kell. Fönt is. lent is. külön-külön. meg együtt is.”- Az ötlet valóban zseniális. DE AZÉRT NE CSODÁL­KOZZANAK sokáig rajta. Inkább a motorra, a fordu­latszámra figyeljenek! Koős József M9SL fmmtm *#„ ***s«r»ap \ Mészáros József, Pataki Pál és Nagy János készítik a tervrajzot.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents